Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-01 / 78. szám

Okos Logos Az IBUSZ ceglédi irodájá­ban a valutavételt és -eladást, az ezzel kapcsolatos számfej­tést ügyes Logos gép segítsé­gével végezhetik. A gép nagy­ban megkönnyíti a pénztáros munkáját, az egyébként 10-12 perces tennivalót a gép segít­ségével 2 perc alatt elvégezhe­tik. Lakoshoz adják Abonyban a Ságvári Endre Termelőszövetkezet a közgyű­lés határozata alapján tagjai­nak új ház építésére segítsé­gül kamatmentes kölcsönt ad, rendeletbe foglalt feltételek alapján. Tavaly ilyen célra 60 ezer forintot fizettek ki, ter­mészetesen ebben az évben is segítik az építkezőket. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 78. SZÁM 1984. ÁPRILIS L, VASÁRNAP Javul az adminisztráció is Á bölcsőde a gyermekekért van Meghatároznak feladatokat és hatásköröket Vecsés Tárlat Amatőr képzőművészeti ki­állítást rendeznek Bullanda Il­dikó grafikus, Ferenczy Hah- na festő és Vadászi Pál szob­rász munkáiból Vecsésen, a József Attila Művelődési Ház­ban. A kiállítás megnyitója ápri­lis 5-én, csütörtökön 17 óra­kor lesz, ahol Szijj Béla mű­vészettörténész mond beszé­det. Az érdeklődők április 14-ig tekinthetik meg, naponta 10- től 18 óráig. Hideg, édes, zamatos: Ceglé­den nagy örömmel fedezték fel a fagyikedvelők, hogy a cukrászdában megkezdődött a fagyikészítés és árusítás. Konzervanyagot használnak fel főként, ami úgymond, ve­szélytelen — ha csak a torka meg nem fázik a hideg nya­lánkságtól a fagylaltozónak. Kellene egy kis idő, ha az ember megpróbálná összeszá­molni, hogy az utóbbi tíz esz­tendő alatt lapunk hányszor adott hírt a ceglédi bölcsődék­ről Az örvendetes összefogás­nak seregnyi szép példája akadt, ezek nyomán alakult ki a jelenlegi kép. Forintban egyenként is sokszor százezre­ket jelentettek a társadalmi munkaakciók, amelyekkel ezeknek a gyermekintézmé­nyeknek a létrejöttét, bővíté­sét, korszerűsítését segítette a város dolgozó lakossága, szó szerint ki-ki a két kezével, fo­rintjaival. Seregnyi ember Cegléden most öt bölcsödé­ben vigyázzák a gyermekek fejlődését, foglalkoznak velük, segítik testi-szellemi kibonta­kozásukat, több mint százan főfoglalkozásban és vagy hú­szán részfoglalkozásban. Vég­zett és diplomát akaró óvónők s jelöltek, dadusok, konyhai és takarító személyzet: sereg­nyi ember a csöpp gyereke­kért. Januárban volt egy esz­tendeje, hogy az Egészségügyi Intézmények gondnoksága Cegléden megszűnt. Hozzájuk tartoztak a bölcsődék is, ám attól az időponttól a gazdál­kodási feladatok intézését át­vette a Kórház-Rendelőinté­zet.. Eiztos háttér A bölcsődék tavalyi éves tervét a kórház úgy határozta meg, mint egy szakfeladat ré­szét, kísérleti évnek tekintet­ték az esztendőt, hiszen a feladatok kidolgozásának, ér­telmezésének konkrét módjait sok más hivatali feladattal együtt ki kellett dolgozni. Ki kellett próbálni, a terv bevá­lik-e? A tapasztalatokat érté­kelték, s röviden összefoglalva beszámoltak róla a városi ta­nács végrehajtó bizottsága előtt Feljegyeztek jót s javítani­valót is. A hivatali informá­cióáramlást, melyhez például hozzátartozik a költségvetési keretek ismerete, a felhaszná­lás alakulása, teljesítése, még •• Messze szállt az Ünnepi dal Hangverseny az aulában •• Összefogó belső erő Egyre gazdagodó zenei éle­tünkről, mind eredményesebb iskolai ének-zenei munkáink fejlődéséről tettek tanúbizony­ságot Cegléd város alsó- és középfokú oktatási intézmé­nyeinek énekkarai, az abonyi Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola énekkara, a Bihari Já­nos Állami Zeneiskola vonós- zenekara és a városi Pedagó­gus Énekkar, a Földváry Ká­roly Általános Iskola Malom téri új épületének aulájában lezajlott ünnepi kórushangver­seny. Közelebb hozni — Felszabadulásunk 39. év­fordulójához közeledve mi sem illett jobban, mint a fel­szabadult éneklés — hangsú­lyozta Szabó Alfréd, a városi tanács osztályvezetője, aki tartalmas megn- itójában mi­nél jobb és sikeresebb szerep­lésre inspirálta az énekkaro­kat. Egy énekkari találkozó ereje nemcsak a sokaságban rejlik, hanem a belső erőben is. A „Forr a világ” sorai is ezt vallják: nem sokaság, ha­nem lélek, / szabad nép tesz csuda dolgokat, — mert a tö­meg ereje csak akkor valós, ha közösségi, emberformáló ereje is van! Ezt a nemes célt azért is meg lehetett valósítani, mert a kimagasló szervező munka telt házat biztosított, amely talán szokatlan is volt mind­nyájunk számára. Nem a kó­rusok énekeltek egymásnak: sikerült szívünket, fülünket, agyunkat egy kicsit összehan­golni. Közelebb hozni az em­beri szíveket egymáshoz. A műsorban közös énekkari számként hangzott el Liszt Ünnepi dala és a Szózat, Holló Gyula vezényletével és dr. Kiss Mihályné zongorakísére­tével. Az iskolák énekkarait vezették: Wendler Tibor, Sápi Tamásné, dr. Bíró Györgyné, Székelyné Nagy Zsuzsa, Garas Kálmánné. Soltész Nagy Lászlóné, dr. Ördög Györgyné és Nádor László. A városi Pedagógus Énekkart Holló Gyula, a zeneiskola tanára vezette. Zongorán közremű­ködtek: dr. (Kiss Mihályné, Lévay Mihályné,: dr. Pernecz- ky Jánosné, a^gneiskola taná­rai, konferált, Palatínus Andor tanár. Látványos volt Az énekkarok produkciójá­ról általában megállapítható volt, hogy mind kevesebb in­tonálási probléma merült fel, hisz enélkül szép kórushang­zás nem is képzelhető el. Szin­te minden kórus képességei­nek megfelelő műveket tűzött műsorra. Jó volt a műsorok felépítése, mert a fokozatosság betartása itt is ugyanolyan fontos, mint az oktatás-neve­lés területén. Igen látványos volt az aulában a kórusok térbeli elhelyezkedése. Ez a szép est nemcsak a hallgatóságnak, hanem az énekkaroknak is maradandó élményt jelentett. Ezt a gon­dolatot méltatta Bállá János, a városi pártbizottság első titkára a kórustalálkozó befe­jezése után. Köszönetét fejez­te ki mindazoknak, akik a szervező munkában is részt vettek, kiemelve a * Földvári Károly Általános Iskola igaz­gatóságának és tanári testüle­tének színvonalas előkészítő és lebonyolító tevékenységét. Reményét fejezte ki, hogy Cegléden és a vonzáskörzetbe tartozó nagyközségekben, fal­vakban a megalapozott, igen magas színvonalú zeneoktatói tevékenység további közös eredményeket teremthet. Költői gondolat Az énekkarok és a rendező szervek a hangverseny bevé­telét a Nemzeti Színház építé­sének javára ajánlották fel, Illyés Gyula gondolatai alap­ján: „Mert egybe álltunk általad I s az is, ki nem dalol, / érzi a Lét, a Rend szabad / össz­hangját valahol.” Béres Károly zeneiskola-igazgató pontosabban kell kezelni majd, hogy a visszajelzés folyamatos, kielégítő legyen. A bölcsődék ellátása felülvizsgált és korlá­tozott igénylés alapján tör­tént, kialakult kórházi szerve­zeti keretekben. Kicsit bonyo­lultabbak, áttételesebbek let­tek a gazdálkodással kapcso­latos feladatok. Megszűnt pél­dául a készpénzzel fizetett na­pi beszerzés, ettől a bölcsődei étrend szerényebb lett, vesz­tett a változatosságából. Ami a műszaki ellátást illeti, a kórház csak az általánosabb karbantartásokat, javításokat látta el a bölcsődékben, spe­ciálisra az erejéből nem fu­totta. A karbantartásokról szólva, bár ez áttételesen tar­tozik a belső pénzügyekhez, említésre méltó a szülők tár­sadalmi segítsége időnként, valamint a pártfogoló szocia­lista kollektíváké. Ahhoz, hogy a bölcsődék szakmai munkája előbbre lép­jen, a körülmények fejlődje­nek, jó irányban változzanak, mint összefoglalták, számos feladatot és hatáskört pontosí­tani kell, írásban rögzíteni teendőiket a gazdálkodással, bérgazdálkodással, feladatok és hatáskörök pontos kimon­dásával, egyebekkel. Első he­lyen kell figyelemben tartaná, hogy a bölcsőde egészséges, 5 hónapostól három esztendő­sig cseperedett gyermekekért, gondozásukért, nevelésükért van. A feladatok fő része, hogy a kicsinyek harmonikus tes­ti, szellemi és pszichés fejlő­déséről kellően gondoskodja­nak. Jó irányítás, biztos anya­gi háttér és természetesen hi­vatását szerető dolgozók soka­sága kell ehhez, elengedhetet­lenül. Önálló intézmény A Kórház—Rendelőintézet Cegléden megfelelő gazdasági és műszaki ellátó szervezettel rendelkezik. Olyannal, amely a saját adottságaival segíteni tudja a bölcsődék működését. Nem titok, hogy úgy találják jónak, hogy az öt, önálló in­tézményként működő bölcső­dét szakmailag és szervezetileg egységbe fogva, önálló intéz­ményként működtessék, mint a ceglédi városi tanács egyesí­tett bölcsődéit. A tanács pénz­ügyi osztálya kapta a felada­tot, hogy számukra a döntési hatásköri rendszert, a gazdál­kodás rendjét kidolgozza. Eszes Katalin Pillanatkép a hangversenyről: a Szózatot éneklik a kórusok és a közönség is velük. Kisfalud! István felvétele Levegőből trágyáznak, permeteznek Növényvédés helikopterrel Nincsen taposás miatt veszteség Már javában dolgozik az a sárga helikopter, amelyet az albertirsai Micsurin Tsz bé­rel az Izsáki Állami Gazda­ságtól. Pilótáját, Farkas Györ­gyöt kérdeztük az idei mun­kákról. — Most a gabona fejtrágyá­zását végezzük a levegőből — mondja. — Áprilisban a gyomirtás, májusban a gyü­mölcsös permetezése lesz a soron. Utána sem fogunk unatkozni, hiszen egész őszig van mit tennünk. Albertirsa, Dánszentmiklós és Ceglédber- cel földjei fölött láthatnak majd minket. A helikoptert Kozák László pilótatársam­mal vezetjük felváltva, s a műszaki szerelőnk, Becsei Gusztáv biztosítja a folyama­tos üzemet. — Naponta 60—80 felszál­lást végzünk, s ezzel 400—500 hektár gabonára szórjuk ki a műtrágyát. Egyszerre 6 mázsát viszünk magunkkal, ami csu­pán 3—4 percig elég. Ezért is nagyon fontos, hogy a gép puttonya a lehető legrövidebb időn belül megteljen. Egy te­herautó és két ember hordja a leszórandó anyagokat. Hek­táronként 70 kilogrammtól 1 mázsáig szórunk ki nitrogén- műtrágyát, ami a téli csapa­dékhiány miatt igen szüksé­ges. Repülési magasságunk csupán 16—18 méter, a szórá­si szélességünk pedig 20 mé­ter. A táblákon jelzőzászlós emberek mutatják az irányt. — Üzemeltetési költségünk óránként 16 ezer forint. Ez az összeg az első pillanatban sok­nak tűnik, de ha egy kicsit számolunk, rájövünk, hogy gazdaságosabb, mint traktor­ral vagy bármilyen földi mun­kagéppel. Egy óra alatt 90— 100 hektárra szórjuk ki a mű­trágyát, megfelelően terítve, taposási veszteség nélkül. Ez hektáronként 200—220 forint költséget jelent, ami kisebb, mint a hagyományos módi, hogy a gyorsaságról ne is be­széljek. — Mi, pilóták a Repülőgépes Szolgálat alkalmazásában va­gyunk. Nekem közel 4500 re­pült órám van. Pest megyén kívül Bács és Csongrád me­gyében is dolgozunk. Szeren­csére ritkán van helikopte­rünk Budaörsön, ami azt je­lenti, hogy nem szorul gyak­ran nagyobb javításra. U. G. Csörren a forint Hazánk címerét viseli — a többi között — az a kétforintos is, melyet egy fiatalember rug­dosott a ceglédi vasútállomás belső peronja kövezetén. Zsebében a hónapos bér, ke­zében bütykös. Divatos haját senki sem vette észre, pedig még Rod Stewart is megiri­gyelhetné ezt a kakastaréjt. Talán e közöny láttán rúgott dühösebben a kétforintosba, mely — mit is tehetett volna mást szegény — röppent, mint egy lapos labda. Faltól falig. A fiatalember belecsimpasz­kodott az éppen odaért, hason- hajú társába. Valami kislány­ról beszéltek, közben figyel­ték a kettest, neh'ö'gy kárba vesszen. A kétforintos szaladt, mene­kült — hiába. A kőfal vissza­lökte a spiccvasas cipőhöz, s aztán újra süvített. Most már ketten passzolgat- ták. Bámész emberek figyel­ték, me’•'kük az ügyesebb. Ám a két fi megunta a játékot. Az eredeti gazda fölvette a pénzt, s elindult a telefonfülke irányába. Próbálta begyömö­szölni a kettest az automata szájába, de a formáját vesz­tett fémdarab sehogy sem akart becsúszni a résen. A fiú ledobta a pénzt: cipője orráról a kövezetre koppant a kettes. Sebaj, akad a zsebben másik érme: tárcsahang, kattanás. — Halló? — Halló? — hallom a vi­szontkérdést? — Mit akarsz? — Volt emelés? — kérdezte az imént még focizó fiatalem­ber. — Mi??/ Csak két forinttal emeltétek az órabéremet?! Gyalázat! Dühösen letette a kagylót, s kilépett a fülke ajtaján. Nem vette észre: rálépett a pénzda­rabra. S ugyan, mi történik akkor, ha észreveszi? Bcsze Imre Éled a vízpart Virradattól pontyozhatnak Fiatalok hetente egy nemeset Csendesek még a napok a ceglédi horgásztanyák 'kör­nyékén, inkább csak szemlé­lődni, rendezkedni, tervezni járnak ki a horgászok. Az idény kezdete április elejére esik, de az egyesület vezető­sége elnöki határozatra meg­engedte a horgászoknak, hogy már március 31-én, virradat­tal pontyozhatnak a horgász- vizeken. Életükről, terveikről a horgásztanya titkárával, Szecsődi Bélával beszélget­tünk. — Hogyan sikerült a telepí­tés? — Ügy tetszik, elégedettek lehetünk. Eddig elhullást nem tapasztaltunk és javult a víz minősége is. Tavaly kellett volna ragadozó halakat is te­lepítenünk, de nem sikerült megvalósítani, mert nem kap­tuk meg a szállítmányt. A pótlásra most tavasszal kerül­het sor. Száz kilogramm elő­nevelt csuka és ugyanennyi amur érkezésére számítunk. — Sokan és szívesen töltik itt az idejüket, úgy hírlik. — Igen, sokak kedvtelése az engedélyezett horgászás. Most tervet szövünk, szeretnénk kempingtáborhelyet is 'kiala­kítani a 2. számú tó Budai úti oldalán, az 1. és a 4. számú tó vasút felőli részén. Ha fizető­vendégeket is elhelyezhet­nénk az idegenforgalmi hiva­tal segítségével, lendítene az egyesület anyagi helyzetén is. A 3-as tavat neveltetővé sze­retnénk kialakítani. Ez is a költségeinket csökkentené, hi­szen az őszi vásárlás helyett az előnevelt halakat itt leha­lászás után már csak át kel­lene telepíteni a többi tóba. Szecsődi Béla elmondta, hogy a tagság soraiba belépni most nem könnyű. Telt ház van, ahogy mondani szokták. Csak akkor tudnak ilyen igényt kielégíteni, ha valaki kilép az egyesületből, vagy el­adja a tanyáját. Társhorgá­szatot is. Csak korlátozott számban engedélyezhetnek. Szeretettel várják azonban az úttörő és ifi horgászokat. Az úttörők hetente egy nemes halat kifoghatnak. Nemcsak pihentető időtöl­tés az egyesület tagjai számá­ra a horgászás. Segíteni kell a környék rendjének megtar­tásában, szeretnénk kutat is fúrni, legalább kettőt. A na­pijegyesek számára tusolót akarnak kialakítani és ven­dégszobát. A horgásztanyában egyéb­ként lehetőség van könyvek — szakirodalom — kölcsönzé­sére, ismeretterjesztő klsfil- mek megtekintésére. Az a ta­pasztalat, hogy a horgászok egyelőre nem használják ki annyira ezt a lehetőséget, amennyire lehetne. G. Gy. Kaszkador­bemutató Sportesemények sora zajlik április 4-én a ceglédi CVSE sporttelepén. Délelőtt tartják a Felszabadulás Kupa kispályás labdarúgó-mérkőzéseket, dél­után 15 órakor pedig látvá­nyos kaszkadőr-bemutató kö­vetkezik. A városi tornacsarnokban ezen a napon délelőtt 10 órá­tól nyílt napot rendeznek, tö­megsport szerepel a program­ban. ISSN 0133-ttot (Cégié« Hírlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom