Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-01 / 78. szám
Csak hazai alapanyagból Kizárólag itthoni gyapjú feldolgozásával évente 1000 tonna fésült termék került ki a Hazai Fésűsfonó és Szövőgyár kerepes- tarcsai gyárából, ahol egy-egy dolgozó nyolc gépet kezel. Képünkön: Kubicsár Ferencné munka közben. Hancsovszki János felvétele Svéd táncosok jönnek Hévizgyörkön közös műsor Svéd néptáncosok nagyobb csoportja már három évvel ezelőtt is tanulmányozta a Galga mente népzenei és néptánc hagyományanyagát. Az évekkel ezelőtt történt látogatás sikerét és eredményességét bizonyítja, hogy a közeli napokban svéd táncosok újabb huszonöt fős együttese látogat vidékünkre. A táncosok április 6-án, délután 3 órára érkeznek a hé- vizgyörki művelődési házba, ahol az asszonykórussal és a népi gyerekjáték együttessel találkoznak, megismerik a község néphagyományait és lakóinak mai életét. Polónyi Péternek, a városi helytörténeti gyűjtemény vezetőjének diaképsora betekintést ad a Gödöllő környéki községek hagyományőrző munkájába is. A vendégeket Hévizgyörkről, a bagi Dózsa György Művelődési Központba várják, ahol a Muharay Elemér népi együttes lesz a vendéglátó házigazda. A két együttes tagjainak ismerkedését a svéd és bagi táncosok, énekesek, zenészek közös műsora követi. A ba- giak szeretnék, ha a Svédországból érkezett vendégek telt ház előtt mutathatnák be műsorukat, s a falu vendégeiként megtanulnák a messzi földön ismert bagi bukós csárdást, s elvinnék annak zenéjét, s lépéseit Svédországba is. Ganz Árammérőgyár Negyvenórás munkahét Az Ipari Minisztérium — kikérve a Vas- Fém- és Vil- lamosenergia-ipari Dolgozóik Szakszervezetének véleményét — a Ganz Árammérő- gyárnak engedélyezte, hogy 1984. április 1-től áttérjen a 40 órás munkahétre. Az új munkarend bevezetésének az a feltétele, hogy azt a vállalat terveinek változatlanságával, a jövedelmi és pénzügyi helyzet romlása nélkül, önerőből valósítsa meg, az érintett dolgozóknál keresetcsökkenés nem következhet be. Az átállást megelőzte egy program kidolgozása, amelyben szerepeltek azok az intézkedések, amelyek révén pótolhatók a munkaidőalap csökkenéséből származó veszteségek. Ide tartoznak a gyártmány- és gyártásfejlesztések, munka- és üzemszervezési intézkedések, továbbá a munkaintenzitást növelő, a veszteségidő-csökkentést szolgáló teendők. A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM 78. SZÁM 1984. ÁPRILIS 1., VASÁRNAP Vállalták a nagyobb terhet \. Kis sorozattal is eredményesen Tetszetősebb, divatosabb ruhákat varrtak A közelmúltban úgy alakult a dolog, hogy egymás után többször is voltam a péceli Ruházati Ipari Szövetkezetben. Előbb akkor, amikor Kovács Istvánná, a választókerület országgyűlési képviselője fogadónapot tartott. Mint ilyenkor szokásos: a vendég megtekinti az üzemet is, fgy hát nemcsak az ott dolgozó, az ott vagy a közelben lakó emberek kapun kívüli gondjait, örömeit ismerheti meg, hanem hangulatukból, munkakörülményeikből is ízelítőt kap. Megoldják Vincze Györgyné, a szövetkezet elnöke éppen a vasalóval dolgozó asszonyokhoz közeledve mondta el a képviselőnek, hogy termékeik értékesítése ez év első negyedében sem volt könnyebb, mint tavaly. Ekkor azt is figyeltem, hogy a ruhákat forró géppel simító asszonyok arca sem volt derűs, minden bizonnyal azért nem, mert ezt a gondot maguk is átélték. A társaság csak akkor oldódott fel, amikor Kovács Istvánná megszokott, határozott és biztató hangnemével csak annyit mondott a szövetkezet elnöke felé fordulva: Biztosan megoldjátok ezt a nehézséget is, aztán semmi probléma sem lesz Legutóbb pedig a ruhaipariak közgyűlésekor voltam náluk, amelyen arról adhattak számot, hogy a kitűzött célt azért sikerült mégis elérni, mert igazán jól sikerült alkalmazkodni a változásokhoz. — Eredményességünk csakis annak köszönhető — mondotta Vincze Györgyné elnök, hogy amint éreztük a feltételek nehezedését, úgy azt is tapasztalhattuk: szövetkezetünk egész tagsága fokozatosan vállalta a nagyobb terheket. Amikor a tervünket készítettük, a 36 millió forintos árbevétel még elérhetőnek látszott, de ezt csökkentették az alapanyag-ellátás nehézségei, emiatt szükség volt olyan termékek gyártásának elvállala- lására, amelyhez az alapanyag és a kellékek is biztosíthatók voltak. A megrendeléseket persze nem mondtuk vissza, hanem ez év elején teljesítettük. — Ügy tudom, nagyobb tételű exportot teljesítettek. — Igen. Az árbevételt 32 millió 48 ezer forintra teljesítettük, ennek mintegy hetvenöt százaléka exportmunka volt. Szocialista exportunk nagy része a Szovjetunióba irányult, a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalatinak a Pexi fővállalkozási irodán keresztül értékesítettünk. Ugyanakkor a Hungarocoop-on keresztül saját számlás közvetlen exportot is lebonyolítottunk. Szocialista exportunk tehát meghaladja a 22 millió forintot. Mivel a fehérnemű iránt egyre kisebb a kereslet, termelésünk nagy része női és lányka felsőruházati cikk. Egyéb munka Nemcsak a szocialista, hanem tőkés exportra is dolgoztak: oda 2,3 millió forint értékű termékük jutott el, majdnem 10 százalékkal több ez is, mint tavalyelőtt. Üj vevőként jelentkezett náluk a holland Hovor cég, amelynek szabadidő-ruházati termékeket és köntösöket gyártottak. Hovo- rék nagyobb megrendelését csak azért nem tudták teljes egészében vállalni, mert egyéb munkákra már előbb elkötelezték magukat. Ugyancsak tőkés partnerük az NSZK-beli Hucke, amelynek harmadik éve gyártják az igen divatos lányka szoknyákat, míg az angol Randal cég a kereslettől függően vissza- vissza térő vevő a férfipizsamákra. Nyilvánvaló, hogy egyik megrendelőt sem akarják elveszíteni, ezért újabb erőfeszítéseket tesznek a minőség javítására és a határidő pontos betartására. Ezt ma már nemcsak a belföldi partnerekkel szemben tartják fontosnak, hanem a külpiacokon őket képviselőkkel szemben is. Szakcsoport Belföldiek. Közülük a Centrum Nagykereskedelmi Vállalat adta a legtöbb munkát számukra, de úgy, hogy a ruhák anyagát is tőlük kapták. Ez, e kis végek miatt valamelyest nehezítette a gyártó- szalagon dolgozók munkáját. Ahogy ők tartják nyilván: bel- kereskedelmi értékesítésük így is meghaladta az 5,2 millió forintot, ami annál értékesebbnek látszik, mert kis szériákból állt össze, így ugyan több átállást kellett megszokniuk, de a lakosság igényeit tetszetősebb, divatosabb ruhákkal tudták kielégíteni. Gyakorlatuk persze azért van , ebben, mivel a jó hírű Olcisz Labornak teljesített megrendelések nívós munkát igényelnek. Az elmúlt évet hét százalékkal kisebb létszámmal dolgozták végig, jelenleg sZázhetven- hatan vannak, akiknek fele bedolgozó. Bérszínvonaluk valamivel több mint hat százalékkal növekedett täValy, s meghaladta a 43 ezer ^rintot. Az viszont még mindéhképpen idetartozik, hogy a p^feli Ruházati Ipari Szövetkezetben megalakult az első szakcsoport, éppen ez is elősegítette, hogy a létszámcsökkenést nem érezték meg jelentősen. Galgahévii Húsvéti vásár Üjabb szolgáltatással bővült a galgahévizi Kodály Zoltán Művelődési Ház programja. A régebbi tanfolyamok mellett most egy egészen gyakorlati jellegű dologban szeretnének segíteni a lakosságnak. Mégpedig a húsvéti vásárlásban, ajándékozásban. Április 6-án, 15 órától, 8-án 13 óráig húsvéti vásárt rendeznek, amelyen ajándéktárgyakat, és játékokat kínálnak. Az érdeklődők a vásár idején részletes tájékoztatást kaphatnak a ház más programjáról is. A rövidesen kezdődő autó- és kismotorvezetői tanfolyamról, a 29-én esedékes autóbuszkirándulásról, valamint az ugyanezen a napon rendezendő műsoros estről, melynek vendége Kolos László, a zenét a Kékesi zenekar szolgáltatja. Fényesebben Modern, nagyobb fényerejű közvilágítást kapott a gödöllői Isaszegi út teljes hosszában. Az Elektromos Művek gödöllői kirendeltségének dolgozói a napokban fejezték be a munkálatokat. Képünkön: az utolsó oszlopok egyikérc szereli fel a világítótesteket Monori Lajos villanyszerelő. Szünetelő megálló A Gödöllő városi Tanács műszaki osztálya értesíti az utazókat. hogy április 2—10. között az Arany János utca— Vasútállomás útvonalon közlekedő buszjáratok a Dregonya út—Csehszlovák—Magyar Barátság út—Mátyás király úton közlekednek. A Bethlen Gábor utcai megálló szüneteltetése az utcai csatornaépítés miatt vált szükségessé. Mozi rgye# jövőre is lesz? Megelevenednek a legendák Bizonyára jóleső érzés fogta volna el a 910 esztendeje Mogyoród lankái alatt porladó vitézeket, ha láthatták volna, amint kései utódaik kipirult arccal, csillogó szemmel vetik magukat az ellenségre, elevenítik meg az egykori csata jeleneteit. Ezzel a foglalkozással, az 1074. március 14-én lezajlott mogyoródi ütközet lejátszásával kezdte működését a tanév elején a honismereti szakkör, s azonnal meg is hódította a tanulóifjúságot. Csalódást okozott A szakkör vezetője, Hortobágyi László és segítőtársai, a község pedagógusai azóta is gondoskodnak róla, hogy ne szűnjön a lelkesedés, sőt az idősebb korosztályokból is sokakat sikerült már megnyerniük az ügynek. A szüreti bálon már szülők, nagyszülők is részt vettek, s ifjúkori emlékeik éledtek újra, amikor a már-már feledésbe merülő népszokások, játékok ismét alkalmasnak bizonyultak a közösségteremtésre. A következő feladat ismét a falu apraját-nagyját mozgósította Naftaünszagú öreg ládákból, szekrények mélyéről kotorták össze annak a fotókiállításnak az anyagát, melynek egy része a gödöllői művelődési ház bemutatóján is szerepelt. A helytörténeti szakkör állandó tagjai a tél folyamán fedél alá szorultak. Az iskolában került sor a középkor helyi eseményeinek megeleve- nítésére. A terepasztalon a táj domborzati viszonyaival, az ennek következtében kialakuló településszerkezettel ismerkedtek a gyerekek. Az egyház akkori szerepével, az oktatás módszereivel, az öltözködési szokásokkal szintén megbarátkozhattak. A farsang ismét a helyi hagyományokhoz, népszokásokhoz kötődött. A rönkhúzás után fánkot sütöttek, s a friss csemegével boldog-boldogtalant szívesen kínáltak a főúton vonuló maskarák Felnőtt társadalmunk rugalmatlansága. közönye ekkor okozott először csalódást az őszintén, felszabadultan szórakozó gyerekeknek. Az arra haladó autósok ijedten húzták fel az ablakot a feléjük nyúló olajos fánkok, maszatos gyermekkezek előtt, s dudát, fényszórót nem kímélve vágták keresztül magukat a felvonulókon. Az iskola belügye Március közepén az éves program legkiemelkedőbb eseményére, a vetélkedőre került sor. A kilenc induló csapatban ismét minden korosztály képviselői jelen voltak. A nagyapák az unokákkal együtt törték a fejüket a falu jelentősebb középületeiről, érdekesebb tájairól készített diák felismerésén, a dűlőutak elnevezésein, s a családok ismert ragadványneveinek eredetén. A történelmi totó kitöltéséhez szakirodalmat is lehetett használni, mégsem volt könnyű feladat az immár gyakorlottnak számító ifjú helytörténészek számára sem. A mogyoródi csata 910. évfordulójának emlékére rendezett vetélkedőn azért saját korunkról szerzett tapasztalataikról is be kellett számolniuk a gyerekeknek. A szituációs játékok során a község egy-egy vezetőjének, a közügyeket intéző fontos embereknek jellemző tulajdonságait, szokásait mutatták be. ahogy saját kiváncsi s talán tárgyilagos gyermekszemükkel látják. Kár, hogy az érintettek nem élvezhették a spontán játékot, mert a lakosságot mozgósító esemény végül is az iskola belügye maradt, egyetlen községi vezető sem jelent meg a rendezvényen. Hortobágyi Zoltán és segítőtársai azonban már a következő tanév programjának ösz- szeállításán munkálkodnak. Szeptembertől a török veszedelem közeledését, s a másfél évszázados elnyomás eseményeit, harcait dolgozzák föl a gyerekek, hasonlóképpen játékos, gyakorlati formában. S mivel az iskola fekvése, a kert nagysága ezt lehetővé teszi, a lelkes fiatal pedagógusok komoly vállalkozásba fogtak. Rönkvárat akarnak építeni, mely megfelelő helyszíne lehetne a véres csatáknak, s ráadásul a munkára nevelésnek is kiváló eszközül szolgálhatna a sokat szidott lusta és közömbös mai fiatalság számára. Rönkvár épülne A lelkesedés, a fáradhatatlan munkabírás azonban úgy látszik, ehhez már nem elegendő. A szükséges faanyag ugyanis pénzbe, méghozzá pontosan tizenegyezer forintba kerülne. Erre pedig sem az iskola, sem a szakkör költségvetésében nincsen fedezet. A Rákosvölgye Tsz pedig nem tud segíteni. Szocialista brigádjaink felajánlásait, s településfejlesztésre szánható kereteiket úgy látszik komolyabb célokra szánják. A szívós, kitartó fiatal hely- történészek — s a szó legszorosabb értelmében népművelők' — nem tesznek le elhatározásukról. Tíz hektár szőlő művelését vállalták — ugyanettől a tsz-től — igaz, nem erre a célra, hanem az új iskola építésére szánták az összeget. A szőlő művelése persze nyári szabadságukat, pihenésüket csorbítja, de a rönkvárhoz szükséges faanyag beszerzésére is le lehet csípni a bevételből. Márvány! Agnes 1 Mindent egybevetve: sikeres esztendőt tudhatnak maguk mögött, hiszen árbevétel-ará- nyosan tizenhat százalékos, vagyis több mint 5 millió forintos nyereséget értek el. Ne legyen soha rosszabb évük! Fehér István Vasárnap: Forróvérű kísértet. Színes, szinkronizált, olasz filmvígjáték. 4, 6 és 8 órakor. Hétfő: Dutyi-dili. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. 4, 6 és 8 órakor. A tavaszi vakációra Hasznos időtöltés A tavaszi szünidőben is gondolnak a gyerekekre a gödöllői Petőfi Sándor Művelődési Központban. Holnaptól, hétfőtől várják őket különböző programokkal. Holnap délután mindannyiunk nagy könyvélményének, Verne A rejtelmes sziget című regényének filmváltozatát kínálják a diákoknak. A francia- olasz—spanyol alkotást délután 3-kor kezdik vetíteni. Belépődíj 10 forint. A következő napon, 3-án, majd 5-én és 6-án, szintén délután 3 órától várépftés és várjátékok. Eljátsszák a Tündérszép Ilona és Argyélus című mesét. Hullámpapírból elkészítik a kastélyt, a mese különleges házait, a kellékeket, jelmezeket. S ha mindez kész, kezdődhet a játék a szobaszínházban ... Befejezésül, ugyancsak fián, ismét lesz mozi. Ekkor a Sivatagban, őserdőben című szinkronizált, lengyel ifjúsági kalandfilmet vetítik, 14 órától. A nap programja Április 1-én Gödöllő, művelődési központ: Áprilisi bolondságok! (Vers, zene, játék gyerekeknek), 16 órakor. Bari Károly költő kiállítása, megtekinthető 10—18 óráig. Április 2-án Gödöllő, művelődési központ: Szünidei matiné: A rejtelmes sziget. Színes francia— spanyol—olasz ifjúsági kalandfilm, 15 órakor Archív filmklub: Sjöstrom: A halál kocsisa. Svéd film, készült 1920-ban. Videomozi, 18.30 órakor. Bari Károly költő kiállítása, megtekinthető 15—19 óráig. ESN 0133—1957 (GödallSl Hírlap)
