Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-07 / 82. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP 1984. ÁPRILIS 7., SZOMBAT Nem muszájból, meggyőződésből A bólogatásuál nincs Az első élmények meghatározók. Szabados Erika például úgy lépett be az ifjúsági szervezetbe, hogy csak halványan sejtette, mi 'is az valójában. Középis­kolába Kerülve, az osztályfőnöke megkérdezte: ki volt közületek kiváló úttörő"? Ö felnyújtotta a kezét, s ha­marosan a KlSZ-szí>rvezetben találta ' magát Ami­lyen az induiás^júiyan a folytatás. A Csepel Autógyár­ban nem is alkart KISZ-tag lenni, mégis az lett. Csak­hogy akkor már nem muszájból, hanem meggyőződés­ből. A különbséget nem kell magyarázni. Szabados Erikának, az 5. számú gyár technológiai osztálya adminisztrátorának nem véletlenül változott meg a véleménye. Mint ahogy Keszi Kálmán, az I. Számú gyár autószerelője, Kovács Szilárd, az üzem­fenntartó gyáregység műszaki ellenőre és Jenei Mi­hály, a KISZ-bizottság titkára is úgy érzi, jó közösség­be került. Pedig a rossz tapasztalatok miatt, élmények híján, sokan kiábrándulnak a KISZ-ből, sőt akadnak, akik létjogosultságát is megkérdőjelezik. Beszélgető- partnereim is tisztában vannak a gondokkal, de a kérdőjelet egyértelműen visszautasítják. — Erikához hasonlóan, magam is automatikusan lettem úttörőből KISZ-tag — mondja Kovács Szilárd. — Végül is megtaláltam a helyemet, tudom, hogy mit adok én, és mit nyújt nekem a szervezet. A sorren­den persze lehet vitatkozni, hiszen jobb lett volna, ha előbb ismerem, szeretem meg, s csak utána lépek be, mint megfordítva. Mindenesetre együtt lehetek a fia­talokkal, s erre a KISZ teremti meg a keretet. — Az én helyzetem sajátos — kapcsolódik a beszél­getésbe Jenei Mihály. — A jó úttörőmunka jutalma­ként, már nyolcadikos koromban felvettek. Feszített a büszkeség, és később is bizonyítani akartam. A szak­munkásképzőben lettem KISZ-vezető, s máig az va­gyok. Annyi élményt nyújtott a mozgalom, hogy enél- kül szegényebb lennék. — Ha jó egy alapszervezet, akkor támasz a fiatal számára — mondja Keszi Kálmán. — Tizenévesen még bizonytalan az ember, s ha akkor jó irányba te­relik, az egy életre szólhat. Nemcsak programot ad, hanem fórumot is. Megtanít arra, hogy ne hallgassuk el, ne szégyelljük a véleményünket. Sokan azt sem tudják, hogy mit kezdjenek a szabad idejükkel, a KISZ ebben is segít. — Rengeteget beszélnek arról, hogy közömbösek a fiatalok, nem érdekli őket semmi — szólal meg Sza­bados Erika. — Ennek kapcsán nagy vita volt a gyá­ri újságban, a Fényszóróban. Az is felvetődött, hogy érdemes-e KISZ-tagnak lenni, és hogy milyen az it­teni helyzet. A cikkek és a saját véleményem alapján azt szűrtem le, hogy a Csepel Autóban igenis érdemes. A gyártól sok segítséget kapunk, de azt is elvárják, hogy rendesen tegyük a‘döl-gunkat.­— A munkában való helytállás az elsődleges — ve­szi vissza a szót a KISZ-titkár. — Ez ott kezdődik, hogy amikor a hatékonyság növelését célzó vállalati terv készült, kikérték a KISZ véleményét. Ezért az konkrétan tartalmazza a mi tennivalóinkat is. A má­sik dolog, hogy a létszámhiány miatt nagy a leterhelt­ség, ezért az alapszervezetek termelési vállalást is tet­tek, és több mint tizenkétezer óra túlmunkát teljesí­tettek. Szerény hányadát térítés ellenében, hogy ki­egészítsük a KISZ-bizottság költségvetését. A fiatalok sok újítást nyújtottak be. Hasznosak ,voltak a Mun­kád mellé add a neved és az Energiatakarékossági őr­járat nevű mozgalmak, vagy az Alkotó ifjúság pályá­zat. Voltak olyan akcióink is, amelyeknek a gazdasági haszna nem mutatható ki, de hosszú távon minden­képpen kamatozik a befektetés. Ide tartoznak külön­böző szakmai versenyek, a pályakezdő fiatalok beil­leszkedésének segítése és az utánpótlás szempontjából fontos Nyitott kapuk rendezvénye, amikor az úttörők­nek bemutatjuk a gyár tevékenységét. A rengeteg kulturális és sportprogram is ideköti a fiatalokat. — Lényeges, hogy olyan programkínálatot alakít­sunk ki, amely a munkaidőn túl is összehozza a fia­talokat, mert ez később a termelésben is megmutat­kozik — mondja Keszi Kálmán. — Itt egyetlen KISZ- vezető sem áll úgy a tagság elé, hogy na, gyerekek, ezt fogjuk csinálni, szavazzátok meg! Választékot biz­tosítunk és adott a döntés lehetősége. Az a természe­tes, ha együtt határozzuk meg a tennivalókat, hiszen együtt is hajtjuk végre. Ezért aztán parázs viták van­nak a taggyűléseken, még egy kirándulás megszerve­zésekor is összecsapnak a vélemények. Bár ez nehe­zebb, de mégis jobb módszer, mert nincs annál kiáb­rándítóbb, ha egy taggyűlésen csak bólogatnak a fia­talok, s legszívesebben már a kapun kívül járnának. A Csepel Autógyárban a váltott műszak és a sok be­járó ellenére is rendszeresen látogatják a különböző rendezvényeket. — Ennek köszönhető hogy a mi üzemünkben tavaly annyira felduzzadt a létszám, hogy két alapszervezetet kellett alakítani — csatlakozik Kovács Szilárd. — Mindez az egyik hónapról a másikra történt. A jó programnál nincs hatásosabb meggyőzés. í>0k múlik azon, hogyan tudjuk képviselni a tagság érdekeit — mondja Jenei Mihály. — Ebben is fejlőd­tek KISZ-vezetőink. A tavalyi választás ennek jegyé­ben zajlott. Egyaránt partnerek vagyunk a termelési, a párt- és szakszervezeti kérdésekben, még a húsba­vágó bérgazdálkodásban is. Hosszú évek után azt is kivívtuk, hogy minden pártalapszervezet konkrét fel­adatot adott és a végrehajtást számon is kérte. Most az a dolgunk, hogy a fiatalok igényeit még jobban megismerjük, a jogosakat támogassuk. Nagy a felelős­ségünk, mert nemcsak a KISZ-tagokat, hanem vala­mennyi fiatalt képviselünk, vagyis rajtunk is múlik sok ember hangulatának, munkakedvének alakulása. Hogy mennyire sikerült igényeiknek megfelelnünk, azt majd ők mondják el az őszi ifjúsági parlamenten. KÖVESS LÁSZLÓ Mikor jó uz időzítés ? Sturt után, megméretés közben Egy év próbaidő Álmok Németh Miklós grafikája Az ezerkétszáznak a kétszázhúsz alig egyhatoda. A Fortéban igen sok az olyan hajdani fiatal, aki ma már törzsgárdatag. Nehéz hát megítélni, mérni meg egyáltalán nem lehet, mennyiben járultak hozzá ők a For­te gazdasági eredményeihez. Peterdi Vince gazdasági igazgatóhelyettes egyben a vállalat ifjúsági bizottsá­gának az elnöke is. — Hogyan tudunk a fiatalokkal együtt dolgozni? Nem lehet különvá­lasztani a korosztályokat, hiszen ve­zetőink, beosztottaink, fizikai dolgo­zóink között ugyanúgy vannak fia­talok, mint idősebbek. Az ifjúsági parlamenteken talán élesebben el­különülnek a fiatalok problémái, ám a kapcsolat velük nem ott, hanem a napi munka során alakul ki. Mi nem munkavállalókkal dolgozunk együtt, hanem kollégákkal. A mindennapi gyakorlatban Csikós Ferenc (25 éves) az anyaggazdálko­dási osztály vezetője. Diplomáját 1981-ben kapta meg a Közgazdasági Egyetemen, és szeptembertől a For­téban kezdett dolgozni. — Már munkába állás előtt meg­ismertem leendő munkatársaimat, vezetőimet, ami megkönnyítette a beilleszkedést. A terv- és közgazda- sági osztályra vettek fel, fél évet kaptam a helyi szokások tanulmá­nyozására, s a következő évi tervké­szítésben már magam is részt vet­tem. Azt hiszem, szerencsém volt. Volt főnököm rögtön önálló felada­tokkal bízott meg, s ezért rákény­szerültem, hogy — szerényen szólva — hiányos kémiai tudásomat kibő- vítsem. Osztályunkon árcsoport ala­kult 1982 áprilisában, aminek én lettem a vezetője. A munkám gya­korlatilag nem változott, de végül is elindultam azok a bizonyos ranglét­rán. Alig több, mint egy éve dolgoz­tam a vállalatnál, amikor felkínálták Évről évre, a forradalmi ifjúsági napok alkalmából a KISZ Központi Bizottsá­ga vörös vándorzászlóval ismeri el a legjobb KISZ-szervezetek munkáját. Ilyenkor azok a kollektívák vehetik át a kitüntetést, amelyek az elmúlt év folyamán a legtöbbet tettek tagjaik politikai neveléséért, amelyek élen jártak a társadalmi munkában, s leginkább helytálltak munkahelyükön, iskolájukban. Minden kitüntetett KISZ-szervezetet nem tudunk bemutatni, hármat vá­lasztottunk ki közülük. Más és más jellegű munkájuk ezeknek a fiataloknak, de közös bennük, hogy a legjobbat kívánják nyújtani. A kis trükk nem számit Nekünk ez jó, Nem dobják vissza ötleteinket O lyan fura dolog ez a KISZ. Sokan mond­ják, mire jó ez az egész. Valóban, néha én is szívesebben mennék haza, ahelyett, hogy bent maradjak az iskolában KISZ- ügyeket intézni. De hát az olyan jó érzés, amikor sikerül összehoznunk egy sikeres rendez­vényt! Meg itt van az a sok minden, amit a KISZ-szervezet valósított meg. Bergmann Karoly harmadéves autószerelő rövid gondolkodás után fogalmazza meg ezeket a gondolatokat. A váci 204. számú Kilián György Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulója és KISZ-szervezetének tagja. Azé az iskoláé és KISZ-szervezeté, amely idén harmadszor nyerte el a KISZ KB vörös vándorzászlaját. — Hogy miért éppen mi kaptuk megint a zászlót? Talán mások nem tudtak ennyit föl­mutatni, mint mi. Bár igazán jó dolgokat csi­náltunk. A társadalmi munkában vagyunk na­gyon erősek. Sokan, vagy ezren járunk ebbe az iskolába, és szinte valamennyi szakmát oktat­ják itt, ezért majdnem mindenféle munkát ma­gunk meg tudunk csinálni. S el is járunk szíve­sen, ha valamit melózni kell. Nincs ott mindig mindenki, erre nem is lenne szükség, de olyan nem fordult elő, hogy valamit azért ne tudtunk volna elvégezni, mert kevesen jöttünk össze. A munka mellett azért más is van. Jól működik a klubunk, szeretünk sportolni is. Ezt mind a KISZ szervezi. Karcsit hallgatva elgondolkozom. Talán mást vártam arra a kérdésre, mit jelent neki, nekik a KISZ? Szép szavakat akartam hallani közösség­ről, tudatformálásról, esetleg politikus eszme- futtatást a mozgalomról, s helyette a társadalmi munkákról és emlékezetes programokról be­szélt. Tovább hallgatva őt megértettem, ugyan­arra gondoltunk mindketten. — Legutóbb szép önkiszolgáló ebédlőt csi­náltunk az iskolában. A régi kicsi volt, és sokat kellett várni. Hosszú ideig tartott, amíg meg­kaphattuk a régi tornatermet erre a célra. Minden szakmunkát magunk csináltunk meg, de társadalmi munkában készült el a futópá­lyánk is. Az iskolarádió szintén közös munka eredménye. Ahogy én látom, a suli vezetése megérti a törekvéseinket. Nem szokták vissza­dobni az ötleteinket, igaz nem is kérünk soha lehetetlent. Különösen a fiatal tanárokkal jö­vünk ki jól, szerencsére elég sokan vannak. Se­számomra az anyagosztály megüre­sedett vezetői helyét. Hirtelen jött, egészen más terület, mint amivel addig foglalkoztam, és az az igazság, hogy ennek az osztálynak kifelé nem volt valami jó híre. Mégis elvállal­tam a vezetését. Egyévi próbaidőre kaptam meg a kinevezést, ez tavaly novemberben letelt, és a jelek sze­rint — maradtam. A belföldi és az import-anyagbe­szerzésért, az anyaggazdálkodásért Csikós Ferenc, egy pályakezdő fiatal a felelős. Tapasztalt kollégáira ugyan számíthat, de a jóakarat ön­magában .kevés. Beosztása mellett továbbképzi magát — az orosz mellé angolul és spanyolul tanul, és jelen­leg a közgazdasági egyetem szakköz- gazdászi kiegészítőjére jár — a fe­leségével együtt. Programok gítenek, amiben tudnak. Itt van például a színház. Szoktunk jegyeket hozni, de nincs min­dig elég jelentkező. A magyartanár ilyenkor azt mondja: aki megnézi az előadást, annak nem kell elolvasnia könyvben a darabot! így már elmennek. S ez a lényeg, az a kis trükk nem számít. A klub rendezvényei pedig tényleg nagyon jók, rendszeresen van filmvetítés. A mi báljaink pedig a leghíresebbek a környéken Igen. Azt hiszem, ez a lényeg. Ez a természe­tesség, az, h-gy magától értetődő: nekünk ez jó, hát csináljuk. A mi iskolánk, a mi dolgaink, te­hát a mi érdekünk, a mi örömünk. Nem ma­gyarázzák agyon a dolgokat, egyszerűen jó kör­nyezetben, jó légkörben akarnak tanulni, szó­rakozni. S ha az iskolai KISZ-vezetőség ezt el­érte a gyerekekkel, akkor ez már jelent vala­mit. Akkor mást is elért... Nem véletlenül mondja Karcsi se-m: értelmes fiatalok jöttek össze az iskolai KISZ-bizottságban. Az óráját nézi, menni készül. A fényképeket keli elhoznia, ő intézi az osztály tablóját. Búcsúzóul azért még szól néhány szót magáról. I 'í n szeretem ezeket a KISZ-dolgokat csi- i' nálni. Igaz, ha az ember nagyon benne van, az sok időt elvesz. Még a tanulástól J is, pedig nekem az fontos. Ha itt végzek, szeretnék továbbtanulni. Nem, nem azért, mert a szakma nem tetszik. Szeretem azt is, még­ha könyékig olajos is a kezem és fél óráig súro­lom műszak után. Ez csak akkor kellemetlen, amikor az embernek randija van, és nem teljesen tiszta a keze. M. NAGY PÉTER Bálint Jánosban (matematikus) és Csapó Attilában (számítástechnikai üzemszervező) ugyancsak önmagukat szerencsésnek valló pályakezdő fia­talokat ismertem meg. — Jó volt az időzítés, hogy egy időben kerültünk a vállalathoz a gé­pekkel. Amíg mi készítjük a progra­mokat, addig alkotás a munkánk. Két-három év múlva pedig új igé­nyek merülhetnek fel, amiket akkor is ki kell elégítenünk. ★ A számítástechnikai osztályon csak fiatalok dolgoznak. Ha munká­juk eredményes, akkor a tízmillió fo­rintos beruházás három éven belül megtérül a vállalatnak. Fiatalok — szakmunkások. De- mény Anna (21 éves) laboráns, cser­zett anyagokat vizsgál. — Nagyon szeretem a munkámat, de ha nem lennének itt a KISZ- esek, azt hiszem továbbmentem volna. A fizetésem ugyanis kevés. (2700 forint), és laboránsra másutt is szükség van. Csakhogy ezt a baráti közösséget (amit valóban o KISZ hozott létre, mivel a fiatalok egyéb­ként egymástól távol dolgoznak), már nem találnám meg máshol. — A gépektől, műszerektől kezd­ve a kis számológépekig mindent meg kell javítanom, hiszen kevesen vagyunk műszerészek. Néha a mű­helyben ülök, de gyakran kijárok, így sok embert ismerek — mutat­kozik be Gyárik Balázs. Es szállítottak Csikós Ferenc nem az egyetlen fia­tal vezető, Győrik Balázs nem az egyetlen fiatal szakmunkás, Baráth Károly emulziófőző sem az egyetlen három műszakban dolgozó és a tár­sadalmi munkában is élenjáró fiatal. S bár Ferenc a munka mellett to­vábbtanul , a kétgyermekes Károly jövedelemkiegészítésként állatokat tart, mégis van erejük valami másra, Mi az a más? Tavaly például a papírkiszerelő műhelyben olyannyi­ra lecsökkent a létszám, hogy szó szerint nem volt, aki becsomagolja a késztermékeket. A fiatalok önként vállalták, hogy a hajrában átmen­nek a kiszerelőbe dolgozni. — Pár nap múlva már nem érez­tem a hátam — mondja Balázs —, de az árut időben kiszállíthatták! ELLER ERZSÉBET A szerencse is segíthet A Fortéban Vácott az idén mint­egy 60 milljó négyzetméter fotópa­pír, körülbelül másfél millió tekercs film készül el a vállalati terv sze­rint. Termékeiket több mint egymil- liárd forintért szeretnék értékesíteni. A vállalat tőkés és szocialista ex­portja jelentős, a belföldi ellátásért is felelősek. Az ezerkétszáztíz dolgo­zóból kettőszázhúszan fiatalok, pon­tosabban KISZ-korúak. Közülük százhatvanan tagjai az ifjúsági szer­vezetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom