Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-30 / 101. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP 1984. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ Meg lehet védeni a békét (Folytatás az 1. oldalról.) csökkentéséről beszélnek, az legyen valóban kölcsönös fegy­verzetcsökkentés. Ha pedig a nukleáris fegyverzetek felszá­molásáról, akkor valóban szá­molja fel e fegyverzeteket mindkét fél. Ha az Egyesült Államok és a NATO hajlandó­nak mutatkozik erre, rajtunk nem fog múlni a dolog. A szovjet embereknek mély­séges meggyőződésük, hogy a békét meg lehet védeni, az események fejlődését a kon­frontációtól vissza lehet fordí­tani az enyhülés felé. A Szov­jetunió kész a párbeszédre és hajlandó aktivan együttmű­ködni minden olyan kormány­nyal és szervezettel, amely be­csületesen és konstruktívan elő akarja segíteni a béke ügyét. Az SZKP Központi Bizottsá­ga és a szovjet kormány tuda­tában van a szovjet nép iránti felelősségének. 1941 júniusa nem ismétlődik meg. Minden­kinek, barátainknak és ellen­feleinknek is tudniuk kell, hogy bárki is követ el agresz- sziót ellenünk, azt utoléri a kikerülhetetlen megtorlás. Gazdasági potenciálunk, a vé­delmünk hatékonyságát növe­lő új technikai eszközeink le­hetővé teszik, hogy megbízha­tóan szavatoljuk a Szovjetunió és szövetségesei biztonságát — szögezte le Csernyenko. Konsztantyin Csernyenko beszéde nagyobbik részét bel­politikai kérdéseknek szentel­te. Hangsúlyozta, hogy az SZKP őrzi a dolgozókkal való közvetlen kapcsolattartás lenini hagyományát. Jurij Andropov- nak a Szergo Ordzsoniikidze Gépgyár dolgozóival a múlt év januárjában megtartott talál­kozóját felidézve Csernyenko emlékeztetett arra, hogy az SZKP KB akkori főtitkára milyen mély benyomásokkal tért vissza e látogatásról, s ké­sőbbi tevékenysége során is gyakran idézte fel a gyár munkásaitól hallott gondola­tokat, elképzeléseket. Az ilyen találkozók rendkívül fontosak és nagyon hasznosak. Szólt arról, hogy a Szovjet­unió gazdasági életében ma rendkívül fontos a különböző iparágak műszaki megújítása, a tudomány legújabb eredmé­nyeinek, az élenjáró munka- módszereknek széles körű el­terjesztése. Erre annál is na­gyobb szükség van, mert a jelenlegi demográfiai helyzet­ben a Szovjetunióban nem le­het a korábbiakhoz hasonló nagylétszámú új munkaerő belépésére számítani. Az ipari munka fejlesztésé­nek egyik legfőbb módszere­ként Konsztantyin Csernyen­ko a meglevő üzemek rekonst­rukcióját, a termelési alapok megújítását jelölte meg. Ennek során különösen nagy figyel­met kell fordítani arra, hogy a rekonstrukcióra szánt eszkö­zök minél gyorsabban megté­rüljenek. A népgazdaság egészére ér­vényes az, hogy hatékonyab­ban kell felhasználni a rendel­kezésre álló anyagi erőforráso­kat. Sajnos a propagandában is szokássá vált annak a frá­zisnak az ismételgetése, hogy a Szovjetunió határtalanul gazdag szénben, ércekben, kő­olajban és földgázban. A hely­zet valójában nem ilyen egy­szerű. A tartalékok valóban számottevőek, de ezek meg nem újítható készletek, és ki­termelésük is egyre drágábbá válik. Gondolni keli arra is, hogy az erőforrásokat meg kell őrizni az eljövendő nemzedé­kek számára, s ezért kiterme­lésüket és felhasználásukat is nagyon ésszerűen kell folytat­ni — mutatott rá az SZKP KB főtitkára. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra is, hogy a lehetőségekhez képest minél inkább meg kell gyorsí­tani az energiatakarékos ipari technológiák kifejlesztését és elterjesztését, és arra kell tö­rekedni, hogy az anyagi erő­forrásokkal való takarékosko­dásról mondott szavakat min­dig kövessék a tettek is, ami ma még gyakran nem történik meg. Konsztantyin Csernyenko le­szögezte, hogy az SZKP fő feladatának tekinti a dolgozók életszínvonalának következe­tes javítását. Ennek kapcsán kitért arra is. hogy e célokra ma már a központi pénzesz­közökön kívül jelentős válla­lati alpok is rendelkezésre áll­nak. Ezek együttes összege meg­haladja az 50 mdiiárd rubelt. Felhasználásuk azonban nem mindig ésszerű. Gyakran má­sodrendű dolgokra fordítanak nagy pénzösszegeket, olyan fejlesztésekbe kezdenek, amik­kel még nyugodtan várni is lehetne. Sok helyi vezetőt gi­gantománia kerít hatalmába: ha például kuitúrházat építe­nek, azt feltétlenül márvány­nyal akarják burkolni, kris­tálycsillárokkal és művészi domborművekkel akarják dí­szíteni. Ezzel a régmúltból örökölt kivagyisággal, értel­metlen pazarlással feltétlenül le kell számolni — szögezte le Konsztantyin Csernvenko. Május második felében Kim lr Szén Moszkvába utazik Kim ír Szénnek, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsá­ga főtitkárának, a Koreai Né­pi Dengokratikus Köztársaság elnökének vezetésével KNDK- beli párt- és állami küldött­ség tesz hivatalos baráti láto­gatást május második felében a Szovjetunióban. A küldöttség a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának Elnöksé­ge és a Szovjetunió Miniszter- tanácsa meghívásának tesz eleget. A nicaraguai államtanács vezetőjének álláspontja Washington agressziós tervei Az amerikai kormány kö­zép-amerikai politikája arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok saját gyarmataiként kezeli a térség államait — je­lentette ki újságírók előtt Mexikóvárosban Carlos Nunez Tellez, a nicaraguai államta­nács elnöke, aki szombaton fe­jezte be hivatalos mexikói lá­togatását. Az államtanács elnöke rá­mutatott: Washington folytatja agresszióját Nicaragua ellen, amelyhez felhasználja a szom­szédos Hondurast és Costa Ri­cát. Az ország ellen amerikai támogatással két hete indított nagyszabású ellenforradalmi támadás azt a célt szolgálja, hogy elterelje a figyelmet a nicaraguai kikötők elaknásítá- sáról. A jelenleg a térségben foly­tatott amerikai hadgyakorla­tokkal kapcsolatban Carlos Nunez kijelentette: az akciók részei az Egyesült Államok közép-amerikai stratégiájának, amelynek az a feladata, hogy elfojtsa a forradalmi mozgal­makat és a Fehér Ház akara­tának vesse alá a közép-ame­rikai országok népeit. Nagyarányú támadás A salvadoríhazafiak sikerei Salvador északkeleti részé­ben a hazafiak szombaton folytatták a konnánycsapatok éllen pénteken elkezdett nagy­arányú támádásukát.’ Ä szom­bati összecsapásokban tíz kormánykatona elesett, továb­bi húsz megsebesült. A kor­mánykatonák szóvivője elis­merte, hogy a hazafiak mosta­ni támadása az utóbbi több mint egy hónap leforgása alatt a legnagyobb méretű volt. A Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Fronthoz tartó­zó szervezetek szombaton egy­idejű támadással elfoglaltak öt rádióadót és üzenetet olvas­tak be, amelyben a harc foly­tatására szólították fel a Sal­vador! népet. Emlékeztettek arra, hogy 1978 óta a kor­mánykatonák 42 ezer salvado- rit gyilkoltak meg vagy tün­tettek el. VIETNAMI ÉVFORDULÓ ÉSZAK ÉS DÉL KÖZÖS ÚTJA Libanoni kormányalakítási megbeszélések Mór ami találkozott Miközben Raisid Karami, Li­banon kijelölt miniszterelnöke folytatta tárgyalásait a nemze­ti egységkormány megalakítá­sáról, szombaton egész nap váltakozó hevességű csatározá­sok törték meg a húsvét óta tartó tűzszünetet Bejrútban és környékén. A muzulmánok lakta Nyugat-Bejrútban két halottja és számos sebesültje volt a tüzérségi akciónak. Karami este az ország észa­ki részén fekvő Zghortába uta­zott, hogy megbeszélést foly­tasson Szliman Franzsije volt elnökkel a nemzeti egységkor­mány létrehozásáról. A muzul­mán politikai erők üdvözölték a tapasztalt szunnita mohame­dán politikus megbízását és fontos fejlemény, hogy az el­nök apja, Pierre Dzsemajel, a Falangista Párt vezére kijelen­tette: minden erőt össze kell fogni Libanon megmentésére. ★ Musztafa Tiassz szíriai had­ügyminiszter a SANA szíriai hírügynökség jelentése szerint szombaton megszemlélte a hadsereg északi egységeit és állásait. Ismét megrövidítették az elnöki nyilatkozatot Reagan kínai látogatása A kínai tömegtájékoztatás ismét rövidítve hozta nyilvá­nosságra a Kínában tartózkodó Reagan elnök egyik megnyi­Kiszáradt sztyeppék és in­goványos mocsarak, lelket fa­csaró hideg téli szelek, sze­met vakító porfelhőt kavaró nyári viharok. A természet ilyen éghajlattal áldotta meg az omszki területen élő embe­reket. Ipari üzemek és lakó­házak, autóutak és vasutak, kőolaj- és gázvezetékek építé­se itt másfélszer, két és fél­szer annyiba kerül az állam­nak, mint az ország mérsékelt éghajlatú nyugati területein. Ettől függetlenül azonban ez a terület az ország egyik fon­tos iparvidéke, ahol nagyon fejlett az ásványolaj-feldolgo­zás és az olajkémia, a gép­ipar, a mezőgazdaság. Omszk városa ugyanakkor hatalmas tudományos és kulturális köz­pont is az Vrálon túli ország­részben. Egy iparvidék szíve A terület kétmillió lakosá­nak több mint a fele Omszk- ban él. Nagyságát tekintve — Novoszibirszk után ez a máso­dik nagyváros a Szovjetunió keleti területén. Omszk egy emberöltő alatt tízszeresére nö­vekedett. Különösen gyors fej­lődésnek indult az ötvenes évek elején, amikor a szibé­riai térségek intenzív haszno­sítása elkezdődött. A fiatal gazdaságnak nagy szüksége volt különféle fűtőanyagokra és az egyéb olajipari termé­kekre. Azokban az években ala­kult ki a kőolaj-feldolgozó köz­pont. Az első kőolaj 1956-ban ide érkezett a vezetéken az orszá| nyugati körzeteiből. A Nyugat-Szibéria északi részén talált hatalmas kőolaj- és földgázlelőhelyek még tágabb lehetőségeket teremtettek az omszki olajkémia fejlődéséhez. A helyi ólajkémiai egyesülés már 1970 óta kizárólag szibé­riai nyersanyaggal dolgozik. Az egyesülésnek nyolc óriási üze­Tesivérmegyénk életéből A parkok, terek városa ton falai. A teherautók plató­járól, a teherhordó gőzösök és bárkák hombáraiból pneuma­tikus szívóberendezés továb­bítja csöveken keresztül a ga­bonát a silóba. Az omszki te­rületen most éves átlagban az egy főre jutó gabonatermelés 1,8 tonna, a hús több mint 100 kilogramm, a tej mintegy 700 kilogramm, a tojás több mint 300 darab. A termelési muta­tók megegyeznek Kanada déli körzeteinek mezőgazdasági mutatóival, pedig ott csak a földművelésre legalkalmasabb talajokon gazdálkodnak. 'Az omszki területen számol­nak minden szántásra alkal­mas hektár földdel. A Szibériai Mezőgazdasági Tudományos Kutatóintézet Omszkban dol­gozó munkatársai a szovhozok és a kolhozok szakembereivel együtt zónákra osztották a te­rületet, a mezőgazdasági üze­mek a talajviszonyokhoz és éghajlati adottságokhoz alkal­mazkodva gazdálkodnak. Hosz- szú időn át tartó növényne­mesítő munka eredménye, hogy sikerült olyan gabona­féléket meghonosítani, ame­lyek az egykori hasznavehe­tetlennek számító földeken is biztos termést hoznak. Qmszk a kgzöldsbb .....undok kis porfészek. Fák jó formán sehol... A természet egy darabkáját sem láttam — a múlt században így írt Omszkról Dosztojevszkij szi­bériai száműzetése idején. Nem mutattak jobban a térség töb­bi városai sem. Ma még azok sem ismernének rájuk, akik tizenöt-húsz évvel ezelőtt jár­tak itt utoljára. Ma a Szovjetunió keleti ré­latkozását. A pohárköszöntőik, a parlament épületében el­hangzott Reagan-beszéd meg­kurtítása után szombat este Reagan tv-interjúja is meg­csonkítva került a képernyő­re. A korábbi gyakorlatnak / megfelelően a kínai illetékesek kihagyták az elnöknek egyéb­ként a kínai propaganda által hangoztatott úgynevezett szov­jet veszélyre rájátszó célzását, vagy az olyan megjegyzést, hogy az USA nem fenyeget más országokat. E lépésekben egyes pekingi megfigyelők olyan törekvést látnak, hogy Kína már csak a fejlődő or­szágokkal fenntartott kapcso­lataira való tekintettel is, nem akarja az Egyesült Államok oldalán fellépő országnak fel­tüntetni magát. Tegnap a fővárosban csak a kínai és az amerikai külügy­miniszter tárgyalt, Reagan egy napra az ősi császári főváros­ba, Hszianba utazott, ahol megtekintette a Kínát egyesítő császár, Csin Si-huang ide­jéből fennmaradt egyedülálló gyűjteményt: az életnagyságú terrakotta katonákat. A legsürgősebb megoldást igénylő kérdésnek nevezte teg­nap, Shultz amerikai külügy­miniszterrel folytatott tárgya­lásán, Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter a Tajvannak szánt amerikai fegyvereladá­sok problémáját. Az omszki folyami kikötő az Irtis partján Chile A szakszervezetek felhívása A chilei szakszervezeteket tömörítő országos szövetség szombaton este általános sztrájkot hirdetett meg, amely­nek időpontját három hónapon belül kitűzik. Ez az általános sztrájk lesz az első 1973, Pi­nochet katonai államcsínye óta. A gyűlésen a szakszerveze­teket képviselő mintegy ezer küldött elhatározta azt is, hogy május 11-én újabb tiltakozó napot tartanak az országban. 4 szében Omszk a legzöldebb város. Sűrű erdők veszik körül, ahová télen nyáron kirándulni járnak a város lakói. Magában a városban is sok a park, a tér, a fasorokkal szegélyezett sugárút. A zöldterület nagysá­ga eléri a 10 ezer hektárt, de mondhatjuk úgy is, hogy mint­egy 100 négyzetméter jut belő­le minden lakosra. A helyi in­tézmények szakemberei újabb parkokat terveznek művészi kivitelű vízmedencékkel, szö- kőkutakkal, pázsitokkal. Az új parkok nagy része az Irtis bal partján lesz majd, ahol lénye­gében most új város épül — egy 500 ezres modern lakóte­lep. Néhány év múlva pedig megnyílik az omszki metró 1- es vonala. A tervein most dol­goznak. (APN) me van Omszk környékén. Mintegy 130 féle terméket ál­lítanak elő, kezdve szuperben­zintől és fogyasztói gáztól a szintetikus zsírsavakig, ame­lyek helyettesítik a drága ke­nőanyagokat. Sokoldalúan fejlődnek és sokféle terméket állítanak elő az omszki gépgyárak; mo­torokat, mezőgazdasági gépek­hez alkatrészeket, vegyipari berendezéseket, háztartási gé­peket és egyebeket. A motor­gyár dolgozói 1981-ben emlé­keztek meg arról, hogy 40 év­vel azelőtt alakult meg a gyár szibériai földön. Ma Baranov Termelési Egyesülés a neve. A gyárat a Nagy Honvédő Hábo­rú első napjaiban Ukrajnából evakuálták Omszkba. A gépek a szabad ég alatt kezdtek dol­gozni. Négy hónap múlva azon­ban már próbaüzemeit az el­ső omszki gyártmányú repülő­gépmotor. A motorgyári egyesülés nap­jainkban az egyik vezető omszki vállalat. Érdemes meg­említeni, hogyan oldják meg a vállalat üzemeiben azt a prob­lémát, amelynek fontosságáról szó volt az SZKP KB 1983. évi decemberi plénumán. A munkások és műszakiak széles körű bevonásával egy sor olyan intézkedést vezettek be, amely a fémfelhasználás alap­vető javítását szolgálja. Az egyesülés külön gyáregységet hozott létre a különleges acél- hulladékok feldolgozására és ma már évenként 10—12 tonna értékes fémhulladékból igen jó minőségű, tartós szerszámo­kat állítanak elő. Szibériai éléskamra Az Irtis bal partján maga­sodnak a gabonatároló vasbe­K ilenc esztendeje, hogy a felszabadító erők harcko­csija átszakította a saigoni elnöki palota kerítését, s ez­zel — jelképesen és valóságo­san egyaránt — véget ért a vietnami nép sokévtizedes hősi harca hazája újraegyesí­tésére. Elhallgattak a fegyve­rek, a szenvedések és áldoza­tok esztendei után új szakasz kezdődhetett a távoli, baráti nép életében. Ám a történelem kiszámít­hatatlansága, tragikus fordula­ta nyomán a béke, a valóságos nyugalom nehezen akart be­köszöntem. Előbb az egykor szövetséges, a szomszédos Kambodzsa Pol Pot-ista vezeté­se, majd szövetségesük, Kína indított nyílt háborút Vietnam ellen. A térségben ma is nagy a feszültség. Ilyen feltételek közepette fogott hozzá Vietnam az új­raegyesítés anyagi-szervezeti alapjainak a megteremtéséhez. A győzelem utáni első évek abból a szemszögből különösen bonyolultak voltak, hisz a gyö­keresen más társadalmi rend­szerű déli országrész integrá­lásával egyidejűleg kellett az Északon és Délen egyaránt je­lentkező háborús pusztításokat eltüntetni. A vietnami vezetés a tőle megszokott határozott­sággal, időben hajtott végre módosítást a gazdaság pályá­ján. S a jelek szerint eredmé­nyesen. Az elmúlt néhány esz­tendőben a mezőgazdasági ter­melés örvendetesen stabilizá­lódott, módot adva az életszín­vonal szerény, de egyenletes emelésére. H atalmas hátránnyal kezd­te meg Vietnam egysé­ges, szocialista hazája békés építését. Ebben a küzdelmes, külső feltételeiben változatla­nul összetett munkában Viet­nam népe számíthat barátai, a szocialista országok, köztük hazánk cselekvő támogatására.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom