Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-04 / 80. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP 1984. ÁPRILIS 4„ SZERDA Innováció. Sokan bűvös szó­nak, varázsigének hiszik a ki­fejezést, pedig csak a mi újí­tási fogalmunknak latin, illet­ve angol nyelvű megfelelője. S mégis, amikor mostanában egy­re többször emlegetjük, nem csupán egyszeri ötletre, ter­mék vagy munkafolyamat kor­szerűsítésére gondolunk, hanem szakadatlan folyamatra, a min­dig jobb megoldásokat kereső készségre, gondolkodásmódra. Jó néhány elméleti szakem­ber állítja: gazdasági nehéz­ségeink jelentős részben ép­pen e szemlélet hiánya miatt keletkezett, s a talpraállás is csak úgy képzelhető el, ha a szakmunkástól a főkonstruktő­rig mindenki ebben az újító szellemben végzi majd mun­káját. E kívánatos folyamat Pest megyei eredményeit — mint megírtuk — egy, a napokban nyíló kiállítás tárja a nagykö­zönség és a szakemberek elé. Nagyvállalat és kisiparos, me­zőgazdasági é.s ipari szövetke­zet egyaránt felvonultatja leg­jobbnak ítélt új termékeit. Olyanokat, amelyek maguk­ban hordozzák a gazdaságos tőkés, illetve KGST-export le­hetőségét, drága, esetleg ne­hezen beszerezhető importot pótolnak, vagy működtetésük, használatuk elődjeiknél gaz­daságosabb. A Pest megyei kínálat bősé­gesnek, látszik. Egyszerű, ám­de üzletben, szervizben nem kapható autóalkatrésztől a leg­különbözőbb műszerekig, az energiatakarékos villanyfőzők- től az információs rendszere­kig terjed. Most. szin e talá­lomra — szándékunk szerint a megye iparát mégis jellem­ző módon — egy középüzem és egy háziipari szövetkezet termékeit, innovációs folya­matát, az úi gyártmányok szü­letésének útját kíséreljük meg riyömon követni. A pozitívumok ellenére Az olajárak emelkedése és a családi ház építések sokaso­dása az utóbbi években jelen­tősen megnövelte a kislaká­sok fűtésére alkalmas kazánok iránti keresletet. Így aztán sokszor csak előjegyzésre, pro­tekcióval vagy csak hosszú keresgélés után lehet a fűtő- alkalmatosságokhoz hozzájut­ni. Különösen a vegyes tüzelé­sű, gazdaságosan és kényelme­sen működtethető kazánok hiánya okozott sok főfájást az építkezőknek. Erre egy tavaly februárban tartott, a Belke­reskedelmi Minisztérium által szervezett tanácskozás is fel­hívta a gyártók, többek között a monori Mezőgép vezetőinek figyelmét. Ez a cég korábban is készí­tett kazánokat, először évi 6 ezret, később 8, majd 10 ez­ret, s tavaly már 15 ezer 600. darabot adtak át a kereskede­lemnek. A hazai színvonalhoz képest meglehetősen korszerű berendezést: kétaknás típust, amelyet naponta egyszer kell megtölteni szénnel. Csakhogy ez a kazán minden pozitívuma ellenére is egyre kisebb nye­reséget hozott a gyártóknak. Az alapanyagok ára az utóbbi években .négyszer emelkedett, s áremelésre a tiltó rendelke­zés mellett már csak azért sem volt lehetőség, mert bár kevésbé gazdaságos, mégis egyre többen keresték az üz­letekben az egyaknás, de lé­nyegesen olcsóbb kazánt. Áremslss helyett Van-e kiút ilyen helyzet­ben? Ncs, éppen ennek a ter­méknek a korszerűsítése bizo­nyítja, hogy a gazdaságosság­nak nem az egyetlen lehetsé­ges útja az áremelés. A cég szakemberei számítógépes el­járással feldolgozták az összes hazánkban készülő kazán faj­lagos adatait, például a súlyu­kat, s ezeket összehasonlítot­ták saját termékük mutatói­val. Ezutá'n a különlegesen szigorú magyar szabvány elő­írásaival vetették össze saját gyártmányukat, s bizonv a monori kazán még így is túl­súlyosnak bizonyult. Újra » számítógép segített bebizon" tani, hogy berendezésük pa­Szemclyi számítógépek is készülnek a pécell háziipari szövetkezetben nyolult munkafolyamatokra betanították a környék asszo­nyait és lányait, s Káld-1 Ist­vánnal együtt kidolgozták a gyártás technológiáját. Ugyan­csak ők azok, akik végül is lel­ket lehelnek a gondolkodó gépbe, összeszerelés után el végzik a szükséges méréseket, a -beszabályozást. Az ötlettől a megvalósulásig rövid idő, mindössze két év telt el. D lehetett volna még kevesebb, ha például a bonyolult mű­szernek igazán nem nevezhető alkatrészre, a klaviatúrára nem kellett volna éppen két évet várni. Sok még a tennivaló A számítógép elkészült, idén a második negyedévben 120, jövőre 500 darab készül belő­le. Óriási iránta a-z érdeklő­dés, hiszen nagy- és kisüze­mek, számi fásokkal gyötrődő szakemberek, de mindenek­előtt a közép-, és felsőfokú képzéssel -foglalkozó tanintéze­tek krónikus számítógépi! ányban szenvednek. Egészen biztos, hogy hosszú éveken ke­resztül biztos piacot, tisztessé geo nyereséget hozna a szövet­kezetnek a jelenlegi készülék. A konstruktőrök és a helvj adaptálok mégis a mostaninál korszerűbb, szélesebb körben használható, „okosabb” gép kifejlesztésén munkálkodnak. A TRI-TON Háziipari Szö­vetkezet egy másik újdonság­gal, az automatikus tslefon- hívó és hívószámtároló készü­lékkel is szerepel a Pest me­gyei innovációs kiállításon. Bár érdemes lenne rá, ezt a sokat tudó kis automatát nem szándékoztam bemutatni. Ha most mégis felemlegetem, an­nak csak az a-z oka, hogy ez az okos, az ember munkáját megkönnyítő műszer éppen Pécelen nem működik. Innen ugyanis egyelőre tárcsázva nem, hanem csak a postás-kis­asszony segítségévöl lehet te­lefonálni. S ha az előbbi sze­rencsés példák egy pillanatra talán feledtették volna, ez a tény eszünkbe kell, hogy jut­tassa: ami az innovációt ille­ti, sok még a tennivaló. Cs. A. Nem túl gyakori dolog, hogy ipari és mezőgazda- sági üzem közösen kísérletezzék, keresse együtt áz újat. A Pest megyei Műanyagipari Vállalat és a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság mindenesetre rácáfol erre a gyakorlatra. Osztás János, a PEMÜ vezérigazgató-helyettese, aki hosszú éveket töl­tött a mezőgazdasági termelésben, indítványozta a közelmúltban a kooperációt. Nemcsak egy bio­gáztelep felépítése a cél, hanem a korábbinál jó­val olcsóbb, energiatakarékosabb sertéshizlalási módszer kipróbálása, gyakorlati megvalósítása. Egyelőre még csak terv Ingyen fűtik a padlót Gazdaság és gyár közös kísérlete — Valóban létezik már Ma­gyarországon biogáztelep, ép­pen ezért bárki feltehetné a kérdést, miért kell ezt újólag kikísérletezni — indítja a be­szélgetést Göndöcs Gábor, a Herceghalmi Kísérleti Gazda­ság főmérnöke. — És mit válaszolnak erre a feltételezett kérdésre a herceg­halmiak? ( — Ezek a berendezések, amelyeket a PEMÜ gyárt, ol­csóbbak, áruk elfogadhatóbb, mint ami a szécsényi Rá­kóczi Tsz-ben működik és ez a mostani beruházásínséges időkben döntő szempont. — Nem titok, hogy a soly­mári gyár egy Pest megyei tsz-szel akarta megvalósítani a biogáz referenciatelepet. Ez ideig sikertelenül. Nem volt túl nagy bátorság, ilyen előz­mények után a kísérletbe kez­deni? — Mi úgy látjuk, hogy a vállalkozást mindenképpen össze kell kötni az állattaítő telep felújításával, rekonstruk­ciójával. Lényegében ez törté­nik a gazdaságban is, ahol egy tizenöt éve megépített Lohman rendszerű sertésfiaztatót ala­kítunk át, megszüntetve a régi, drága technológiát. — Az elmondottak szerint két dologról van szó. A bio­gáztermelésről és egy szokat­lan fűtési módról. — Igen, azt hiszem, a valódi újdonság esetünkben az, hogy egy másutt már bevált, de a mezőgazdaságban még nem al­kalmazott fűtési eljárást kell az ipar szakembereivel együtt kikísérletezni. A jelenlegi módszer ugyanis abból áll, hogy a meleg levegőt föntről fúvatjuk be, ami nemcsak drá­ga, de ■ nem is éri el a kí­vánt hatást: a malacok éppen a padozaton igényelnék a me­leget. A technológiát már al­kalmazzák egyebek között óvodákban is, a mi feladatunk az adaptáció, a sajátos viszo­nyokhoz történő alkalmazás. — A dolog másik része, a biogáztermelés jelentősége sem kisebb az előzőnél. — Nagy reményeket fűzünk ehhez is, hiszen ingyen jut­hatnánk hozzá az energiához, ami-t télen fűtésre, nyáron akár villamos áram termelésére használhatnánk fel. — A kivitelezés dolgában, azt hiszem önök szerencsés hely­zetben vannak. Keresettek a manónak élelmiszeripari berendezései Erdösi Agnes felvételei — Tagadhatatlan. Ipari részlegünk jól felkészült, több alkalommal bizonyította be, hogy képes az ilyen, nem rutinjellegű munkák elvégzé­sére. — A kísérleti gazdaságból ütünk Solymárra vezetett, ahol Osztás János vezérigazgató-he­lyettessel folytattuk a téma boncolgatását. — Korai erről még írni — igyekezett elhárítani a népsze­rűsítést Osztás János, dispu­tánk első perceiben. Aztán ahogy a kérdés taglalásába fogtunk, a rá jellemző lelkese­déssel, hévvel kezdte részletez­ni a kísérlet fontosságát. — Már az új fűtéssel is harminc százalék energiát ta­karíthatnak meg a sertés­telepen, és ami ennél is lé­nyegesebb, szinte biztos, hogy csökken majd, az egyébként magas malacelhullási arány. S még valami. Ha a módszer beválik nem egyedül a Her- ceghalmi. Kísérleti Gazdaság jár majd jól. Az eljárást mint a Hunniahbrid sertéshús-ter­melési rendszer gazdája — egymillió hízó felneveléséhez van közük — Debrecentől Vas megyéig az ország igen sok mezőgazdasági üzemében is bevezethetik. — Tehát visszatérünk a régi hagyományos módszerekhez? — Ügy gondolom, hogy ez nem hiba. Persze nagy különb­ség van a PEMÜ által kidol­gozott padlófűtéses rendszer és a valamikori kisparaszti fogá­sok között, amikor a gazda meleg téglát rakott a mala­cok alá... A PEMÜ és a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság közös vál­lalkozása még inkább terv, mint létező valóság. Olvasóin­kat azonban aligha kell arról meggyőzni, hogy ez a Buda környéki nagyüzem nem tar­tozik az ábrándokat kergető, a látványos szereplést igénylő cégek közé. Miközben e fon­tos kísérletük megoldásán tö­rik a szakemberek a fejüket, egy hasonló jelentőségű beru­házás már a megvalósítás út­ján halad. Épül az egész Zsám- báki-medencét folyékony mű­trágyával ellátó gyáruk, ami már az idén megkezdi próba­üzemét. Megszűnik a nagy tá­volságról való szállítás több­letkiadása, a beszerzés bizony­talansága. Mert bár a her­ceghalmiak sem hisznek a . csodákban, csodaszerük mégis­csak akadt a tavalyi aszály el­len. A folyékony műtrágya használatának volt köszönhető 55-56 mázsás búzatermésük. S ha már a titoknál tar­tunk, azt is elárulhatjuk, ta­valy minden ágazatuk, részle­gük nyereséggel zárt. Nem szólam, valóban komolyan vett ügye Herceghalomnak az új folytonos keresése. Sikereiket megérdemlik. Amikor Göndöcs Gábort a gazdaság kirobbanó teljesítmé­nyéről faggattam, no meg ar­ról miként érték el eredmé­nyeiket, egy hiányos, alany és állítmány nélküli mondattal válaszolt: — Sok-sok munkával. Valkő Béla lástja, a 4 milliméteres lémez túlságosan vastag, ha 3 milli­méteresre cserélik, a kazán altkor sem veszít jó tulajdon­ságaiból. De hogy biztosak le­gyenek a dolgukban, szétsze­reltek egy, már két telet meg­élt kazánt, s kiderült, a kor­rózió és a nagy hő. ennyii idő idő alatt is csak 0,4—0,7 mil­liméterrel csökkentette a fal­vastagságot. Tulajdonképpen ennyiből állt az eredeti ötlet, de a gya­korlat bizonyítja, hogy az egyik újítás maga után vonja a másikat. A kazán áttervezé­se közben újabb ötletek szü­lettek — olcsóbb lett a festés, más technikai módosítást is végrehajtottak —, s végül a kazán hatékonysága 'is megnö- vekedett. Nem hagyhatjuk szó nélkül, hogy a konstrukciót alapvető­en nem módosító újítások megvalósítása kerek egy esz­tendőbe tellett. A hazai átla­got tekintve rövid, a fejlett ipari államok gyakorlatához képest meglehetősen hosszú időbe. Kezdődött a tervezéssel és szerkesztéssel, folytatódott a kísérleti példány elkészítésé­vel. A terméket az Állami Energiafelügyelettel meg kel­lett vizsgáltatni, s engedélyez­tetni. Ennek birtokában ké­szült el a 0-széria, majd a gyártástechnológiai dokumen­táció. A kazánnak egy télen keresztül működnie kellett, s ezután megkaphatta a tartós üzembe helyezési engedélyt. Ha a tapasztalatok birtokában a konstruktőrök valamilyen újabb módosítást haitanak végre, a procedúra elölről kez­dődött volna. Erre azonban most nem volt szükség. Csu­pán árhatósági jóváhagyásra, a termék többszöri bemutatá­sára, kiállítására, a nagyke­reskedelem szakembereinek „megdolgozására”. G&sngyüs utakon Félreértés ne essék: a vizs­gálatok, az ellenőrző mérések, a hatósági engedélyek ben­nünket, fogyasztókat védenek. De nem tehetnék-e kicsit gyor­sabban és célszerűbben ugyan­ezt? Gyanítom ugyanis, hogy a-k'i ezt az utat egyszer már végigjárta, legközelebb nehe­zen szánja rá magát. Pedig az innováció szellemében állan­dóan és éopen ezt az utat kel­lene járni. Polyánszki Zoltán főmérnök szerint ennek egyelőre ellent­mondanak a hazai lehetőségek. Vegyük példának a nálunk és a KGST-piacokon kifejezetten korszerű, de a tőkésországck- ben is gazdaságosan értékesít­hető, a baromfi feldolgozása során keletkező hulladékból úgynevezett hideg eljárással sertéstakarmányt gvártó gép­sort. Pedig a berendezés gyár­tásában érdekelt mezőgazda- sági üzemekből és a monori Mezőgéo-ből verbuválódott gazdasági társulás tagjai v;- szonylag könnyen egymásra találtaik. Rendelkezésükre állt egy kidolgozott, elfogadott szabadalom, s megvolt a gyár­tókapacitás is. Csakhogy o szükséges lemezek szállítását az egyébként megrendeléshi­ánnyal küzdő kohászati üze­mek 6—9 hónapnál rövidebb határidőre nem vállalják — ha éppen kapható náluk a szükséges anyag. Gyakran nem kapható. Ilyen esetben kerül sor a tőkés importra. A part­ner cég szükség esetén — nem tévedés — 8 napos türelmi időt kér. . Lefaragni a túlsúlyból Csupán elvi. de az innová­ció szellemiében fogalmazódott kérdés: hogyan lehetne nem csupán a hazai körülmények kpzöit jó, de a világpiacon is nívós, élenjáró gyártmányt lét­rehozni ugyanebből a gondo­latból? A főmérnök szerint csak a mainál sokkal jobb teljesít­ményekre képes háttériparral. A hazai anyagok, amelyekből ossza kei! szerelni ezeket a géneket és berendezéseket, a korszerű gyártmányoknál csak kétszer, háromszor nagyobb súllyal képesek eleget tenni az egyébként nagyon szigorú szabványelőírásoknak. S az ilyen — egyébként minden jó tulajdonsággal rendelkező — monstrumok mór nem biztos, hogy elnyerik a megrendelők szimpátiáját. Jó néhány tanulságot kínál­nak még a monori termékek, de újításra, megújulásra nem­csak egy gépgyár, hanem egy háziipari szövetkezet is képes lehet. LsíieEne gyorsabban Történt pedig, hogy néhány éve Káldi István, az egyik bu­dapesti elektronikai nagyüzem fejlesztő mérnöke eldöntötte, valahol másutt próbál szeren­csét. Olyan helyen, ahol keve­sebb a kerékkötő, ahol nem hatvan főnök beosztottja, s ahol fiatalként is esélye van az előmenetelre. Végül is Pi­céién — a sokak által csak gyermekjátékairól ismert há­ziipari szövetkezetben tanyá­zott le. Irányítása alatt itt ma jó néhány bonyolult műszert, mérőeszközt, s többek között ma már személyi számítógé­pet is gyártanak. Ehhez persze kevés lett vol­na egy ember tudása, többet akarása. Szükség volt hozzá mindé"ekelőtt egy olyan el­nökre, aki ugyan maga keve­set ért a számítástechnikához, de nem nézte bolondnak a ja­vaslattevő szakembert, hanem számolni kezdett, piacot kuta­tott, s kellő mérlegelés után zöld utat biztosított a kis szö­vetkéz t számítástechnikai programjának. Meg kellett ke­resni a licanc-adó Impulzus­technikai GMK-t, melynek munkatársai nem a fellegek­ben jártak, s hazai és KGST- importból származó mikro­elektronikai alkatrészekből is kénesek voltak korszerű szá­mítógépet kifejleszteni. Kel­lett még további három jó ké­pességű mérnök, akik az .egyébként nem túlságosan bo­á bűvös síé ami mm bűvös: innováció Számítógép és kéiműveslpsav svsgy m ötletektől a megvalósulásig

Next

/
Oldalképek
Tartalom