Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-04 / 80. szám
1984 ÁPRILIS 4., SZERDA PEST MEGYEI HÍRLAP 5 Verseny volt ez a javából tavaly éppúgy, mint az előző években. Mármint a település fejlődését segítő társadalmi verseny, melyet meghirdetői — a népfront, az SZMT megyei elnöksége, a KISZ Pest megyei Bizottsága, a Vöröskereszt megyei vezetősége, s nem utolsósorban a megyei tanács — a közelmúltban értékeltek. Az eredmény: 976,2 millió forint az év során létrehozott társadalmi munka értéke. Az egy lakosra jutó összeg pedig 993 forint. A városok versenyében az első helyet a gödöllőiek szereztek meg, míg a nagyközségek közül a biatorbágyiak, a községek vetélkedőjében pedig Farmos került a dobogóra. Elsők a településfejlesztési versenyben Számolatlan érák gyümölcse Közösségükért minden évben áldoznak erejükből Otthonok - állami segítséggel írta: dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter A lakásépítésben az elmúlt évtizedekben történelmi jelentőségű fejlődést értünk el. Túlteljesítettük az 1961-tól 1975-ig tartó első 15 éves lakásépítési tervet, és megnyugtató eredményekről számolhatunk be a második 15 éves lakásfejlesztési program eddigi éveiről is. Az állami erőforrásokban az utóbbi években bekövetkezett mérséklődés az eszközök körültekintő, hatékony felhasználására köteleznek. Nemzetközi szinten is kiemelkedő lakásépítési tevékenységünk folytatásáról, fejlesztéséről a kedvezőtlenebb körülmények között sem mondhatunk le. Nem érdektelen, s nem is fölösleges azonban megnézni, ki mit tett le az asztalra az előkelő első helyért? De vegyük csak sorjában. Túlzás lenne azt állítani, hogy Gödöllő apraja-nagyja ásót, lapátot fogott ahhoz, hogy a társadalmi munka értéke náluk egy főre vetítve 1640 forint. Ám azt, hogy városunkért, közvetlen környezetünkért szinte fáradhatatlanul tenni és tenni kell, azt ők jól értették, érezték. S példáját adták annak, hogy ha valaki szervezni tud, s akar, az akkor is képes az eredményt elérni, ha sokan reggelente HÉV-re, buszra kapaszkodnak, mert másutt dolgoznak. Ami méregre készült Hogy mi került a mérlegbe, miért billent feléjük nyelve? Iskolák, óvodák karbantartása, felújítása szinte csak társadalmi munkában történt. De szorgoskodtak a szociális otthonnál éppúgy, mint a bala- tonlellei úttörőtábor karbantartásánál, az ifjúsági- klub kialakításánál. S ugyanakkor járdát építettek a városban, mégpedig 2,5 kilométer hosz- szan. Mintegy öt kilométeres útfelületen készültek el annak stabilizációjával. S hogy se fiatal, se öreg ne legyen kitéve az időjárás viszontagságainak járműre várva: két autóbuszváró helyiség is kikerült a szorgos „mesterek” kezei alól. S úgy tűnik, náluk az a mondás járja, tetézzük meg még azt, amit összehordtunk egy halomba, a köz javára — így még a lakosság saját erejéből másfél kilométer hosz- szan az ,ivóvízhálózat is gyarapodott. S talán a legjelentősebb vállalkozásuk az, hogy társulással 18 kilométer hosz- szan kiépül a gázhálózat. Korszerű energiát vive az otthonokba. S hogy ezzel hol tartanak? A hálózat ötven százaléka már kiépült. Nem lenne igazam, ha azt állítanám, a lélekszámát tekintve is jóval kisebb település, Biatorbágy kisebb fába vágta a fejszéjét, mint a városok közül — mármint a helyezettekre gondolok — bármelyik. Hiszen éppen az adottságok döntik mindig el, hogy az, amire vállalkoztunk, erőnkhöz képest mit is jelent. Nem becsülték túl az erejüket a biatorbágyiak, s mégis sokat, nagyszerűt vállaltak, teljesítettek. A korábbiakhoz hasonlóan folytatták a közterület fásítását, s nem utolsósorban a belterületi utak építését. A jó szervezés eredménye Igen, útépítést a belterületen, hogy a kisebb utcákba is bejusson a Volán kocsija, a gázt, az élelmiszert szállító teherautó, vagy netán, ha a szükség úgy hozza magával, a mentő. S amit vállaltak, azt teljesítették: 8,4 kilométer hosszan szilárd út épült Bia- torbágyon. S ahhoz is jó szervezés, nagyon sok önként felajánlott, s feláldozott óra kellett, hogy az úgynevezett horgásztavi híd elkészüljön. S hogy nem akármiről van szó, azt jelzi: teherbírása 15 tonna. S ha már utat építettek, úgy gondolták, a vízelvezető árkok kialakításával sem késlekedhetnek. S nem is késlekedtek, négy kilométer hosz- szan ez is elkészült. Idekívánkozik, hiszen enél- kül nem lenne teljes a kép: Biaüorbágyon a társadalmi munka értéke egy főre vetítve 3 ezer 409 forint. Tekintélyes az összeg, éppúgy, mint az, amivel önmagukat gyarapították, gazdagították. A szükség nagy úr, s bizony nemritkán törvényt bont. S látszólag olyasmibe avatkoznak a társadalmi munkások, amihez felkészültségük vajmi kevés. Fogalmazta meg ezt néhányszor a kívülálló, a laikus. ' Vesztett ellendrukkerek Volt is, aki fejét fogta — mondván: mi lesz ebből —, amikor híre futott, hogy a farmosiak iskolát építenek. Hogy mi lett belőle? Iskola, mégpedig 4 plusz 2 tantermes. Ahol számottevően jobbak az oktatási körülmények, s kisdiák, pedagógus jól érzi magát. S az is, aki nem az ellen- drukkerek táborát gyarapította, hanem hétvégeken az iskola körüli munkák miatt sajgóit marka. No, de ez még nem is minden, hiszen utak, járdák építésére, karbantartására is sort kerítettek, azaz időt s anyagot. Még a környezet védelmére is gondot fordítottak. A végösszesítés azt mutatja, hogy 1400 négyzetméter járda épült, bővült a vízhálózat is a lakosság összefogása nyomán. Űj ruhába öltözött a mozi is, ezt is megszervezték, hogy az átalakításra sor kerülhessen. Társadalmi munkában újították fel. Buszváró is épült, no meg forduló is. S amikor ösz- szeszámolták a társadalmi munka értékét, kiderült, hogy minden farmosira ebből 3 ezer 239 forint jut. S még kerekíteni sem kell a filléreket forintra. Jelvény és oklevél Nehéz lenne felsorolni a társadalmi munkások nevét. S netán még a végén valaki kimaradna a sorból, szó érhetné a ház elejét. Csoda hát, hogy senki sem vállalkozik arra, hogy három vagy öt nevet mondjon, mégpedig- a legjob- bakét. Nincs jó s legjobb mondogatják — habár ennek igazsága erősen megkérdőjelezhető! —, hanem majd a kiváló társadalmi munkáért iel- vénnyel, oklevéllel kitüntetettek nevét, azt érdemes felsorolni. Igaz is, hiszen ahogy Kovács Antalné, a népfront megyei titkára mondja: a többség büszkén viseli azt a szerény, a kabáthajtókán meghúzódó jelvényt, mely a társadalmi munkások sajátja. Sajátjuk az is, hogy közösségükért minden évben áldoznak erejükből, idejükből. Szá- molatlanul adva azt, amit adhatnak a közösségnek, valamennyiünknek. Azok akik szervezik, akik ásót, csákányt ragadnak. Ezzel vagyunk a megye legészakibb csücskétől a legdélibbig minden évben gazdagabbak. V. E. Munkában a mélyépítők Erdösl Agnes felvétele A második 15 éves lakásépítési program keretében 1976— 1990 között összesen egymillió 200 ezer lakás megépítéséhez kell az anyagi-műszaki, szervezeti és egyéb feltételeket megteremteni. Az 1976—1980 között már megépült 453 ezer lakásból 64 százalék, vagyis 291 ezer valósult meg magánerőből. A VI. ötéves terv során — 1981—1985 között — összesen 370—390 ezer lakás, megépítése a feladat. Ezen belül mintegy 70 százalékos magánlakás-építéssel számoltunk. Ismeretes azonban, hogy az utóbbi években kevesebb állami lakás megépítésére van lehetőségünk, amit a növekvő magánerős lakásépítéssel sikerült ellensúlyozni. Az elmúlt három évben ugyanis a felépült 227 ezer lakásnak csalinak háromnegyede — 168 ezer — létesült magánerőből. Az 1984. évi lakásépítési előirányzaton belül pedig azzal számolunk, hogy a magánerőből épülő lakások részaránya országos átlagban elérheti a 85 százalékot is, amelyhez az állam hosszú lejáratú kedvezményes kamatozású kölcsönnel, szociálpolitikai kedvezménnyel, a tanácsok a telkek tartós használatbaadásával, a munkáltatók kamatmentes kölcsönnel járulnak hozzá. Minden formában A lakásépítés mennyiségi teljesítése mellett nagy jelentőségűék a minőségi tényezők. Ezt jelzi az, hogy az elmúlt években magánerőből elkészült lakások átlagos alapterülete kedvezően alakult: a több szintes, több lakásos épületekben 76 négyzetméter, a családi házakban 87,4 négyzetméter. Ennek megfelelően a lakások szobaszám szerinti összetétele is javult, komfortosságuk, felszereltségük megfelel a korszerű követelményeknek. A magánlakás-építés és -vásárlás 1983. január 1-től módosult pénzügyi támogatása alapvetően a saját erőből történő otthonteremtés céljait szolgálta. A legjelentősebb változások a családiház-építők körét érintették. A szociálpolitikai kedvezmény rendszere ugyanis most már kiterjed a családi házat építőkre is. A nyújtható kölcsönösszegek felső határainak felemelése is ennél a formánál volt a legkedvezőbb, mert eddig a családi házak építéséhez és az egyéb építési kölcsönök kétharmada volt csak nyújtható. Fontos új vonás, hogy az állami építési telkek ára és a tartós használatbavételi díj minden építési formában az építési költség részeként vehető figyelembe. Az építőanyagárak 1984. évi felnielésének költségkihatásait az állam a kétgyermekes családok és a fiatal házasok esetében a szociálpolitikai kedvezmények növelésével ellensúlyozta. A magánlakás-építés minőségét és összetételét a mindenkor érvényben levő hosszú lejáratú hitelek és más támogatások, a rendelkezésre álló le- lekállomány és az építési igényekhez igazodó telekellátás határozza meg. Ennek jelentőségét felismerve a lakásépítés elősegítése érdekében a városokban és községekben hatékony telekgazdálkodás van kialakulóban. Űj jellemzője ennek, hogy a telekellátást egyre inkább a lakásellátási, lakásépítési feladatok részének nekintik. Az építési területek előkészítésében bővülő szerepet vállalhatnak a lakásépítés munkáltatói támogatására jogosult szervek, a lakásépítő szövetkezetek és más gazdálkodó szervezetek is. A telekgazdálkodás új szabályai — e tevékenység hatékony ellátására új eszközöket, forrásokat és módszereket teremtve — komplex tanácsi tevékenységet feltételeznek és tesznek lehetővé. Széles körű összefogással elkészült a komplex lakásépítés építészeti fejlesztésének cselekvési programja, amely rö- videbb időszakra és hosszú távra is meghatározza a legfontosabb feladatokat. A magánerős lakásépítés céljai közül kiemelést érdemelnek a következők: Fokozottan érvényesíteni kell a lakásépítés komplex építészeti és városépítési követelmény- rendszerét, az ember által épített és a természeti környezet kapcsolatát. A lakóegyüttesek, épületek jól Illeszkedjenek környezetük sajátos arculatához, a település karakteréhez. Létre kell hozni az állami és a szervezett magánerős lakásépítés telepítési, építészeti, lakáskulturális és környezetalakítási szempontokat tükröző integrációját. A lakásépítés komplex építészeti és város- építési követelményrendszerének érdekében növelni kell a szervezett építőipar fogadó- készségét. A felsorolt követelmények érvényesítése megkezdődött. Ezek részeként a nagy kapacitású házgyárakkal és más korszerű építési technológiákkal rendelkező építőipari szervezetek is fokozatosan bekapcsolódnak a szervezett magánlakás-építésbe. Emberi léptékű A magánerős lakásépítés fontos eleme a korszerű, az építtető igényeinek megfelelő, jól kivitelezhető terv. Az új tervcsaládok kidolgozása során az eddig ajánlottak kiegészítéseként olyan új rajzok készülnek, amelyek alkalmasak az emberi léptékű lakókörnyezet kialakítására és jobban figyelembe veszik a használók megváltozott igényeit, a reális szükségleteket, az üzemeltetés — különösen az energiafelhasználás — gazdaságosságát. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium a Magánlakás-építés Fejlesztése Célprogram Bizottság útján jelentős támogatást nyújt az olcsón beszerezhető, korszerű, esztétikus, az építési engedélyezésnél előnyöket élvező ajánlott tervállomány bővítésére, karbantartására és új tervek készíttetésére. Az ajánlott tervek választéka, a helyi tájegységek sajátos vonásait tükröző tervkinálat ma már nagy közkedveltségnek örvend. Az Építésügyi Tájékoztatási Központ ezekből a tervekből évente 25 ezer darabot forgalmaz. Az ajánlott tervek megked- veltetését — mintegy referenciaként — szolgálják az ország különböző településein a mintatelep-építési akciók. Készülnek kiviteli tervek a kedvezőtlen szociális helyzetben levő családok számára is. A magánlakás-építés minőségi színvonalának emelését hivatott szolgálni. Az év lakóháza elnevezésű pályázat, amelyen közösen vehet részt az építtető, a tervező és a kivitelező. Első lépcsőben a megyei tanácsok választják ki, hogy melyik épületet tartják a kitüntető címre érdemesnek, majd ezek közül kerül ki az országos első, Az év lakóháza címet elnyerő épület. Ésszerű megoldások A hagyományos, kaláka rendszerű családiház-építéssel még a jövőben is széleskörűen számolni kell. Alapvető feladat azonban, hogy ezeknél az építkezéseknél is a legkorszerűbb építési anyagokat, szerkezetekét és építési megoldásokat alkalmazzák, kerülve a többletanyag-felhasználást, az építészeti és lakáshasználati értéket tekintve alacsony színvonalú megoldásokat. A tapasztalt anyagellátási nehézségek mérsékelhetők, de egyben jelzik a szükséges tennivalók irányát is. Ezt felismerve az építőanyag-gyártó ipar rekonstrukciója, átalakítása folyamatban van. Az érdekelt tárcák összehangolt intézkedéseket tettek a magánlakás-építéshez szükséges anyagok, szerkezetek, szerelvények biztosítása érdekében. Az intézkedések hatása főleg ez év második félévétől lesz. érzékelhető. A sajáterős lakásépítés támogatására tovább kell szélesíteni a már működő tanácsadó-szolgáltató, gépkölcsönzö szervezetek hálózatát, a meglevő bázisok tevékenységét, a munkáltatók, vállalatok, üzemek, intézmények közvetlen támogatását. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium 1982-ben adott ki tájékoztatót a szolgáltató bázisszervek létrehozásához, tevékenységük ellátásához. Számuk ma már százas nagyságrendű. A szervezett magánlakásépítés alapfeltétele, hogy — a vásárlóképes kereslethez Igazodva — fokozatosan növekvő mértékben lehessen elterjeszteni a korszerű technológiákat, s hogy a vállalkozó építőipari szervezeteknek e tevékenységbe bekapcsolódjanak. Egyre inkább számolni kell az új kisvállalkozások, gazdasági munkaközösségek részvételével is. A magánlakás-építést szolgáló sajátos építési technológiák jelentősen segíthetik a program megvalósítását és csökkenthetik a hagyományos építőanyagok iránti keresletet. Ismeretes, hogy az alacsonyabb lakóépületek és a megszokott sok szintes házak szerkezeti szempontból nem azonos igényűek. Lehet jól átgondolt, cement-, acél- és energiatakarékos elemeket is gyártani a célra. Az ilyen, viszonylag kis lakáskoncentrációt eredményező beépítések is gazdaságosan tervezhetők, kivitelezhetők. Nem várt hatások A magánlakás-építés új állami támogatási rendszerének hatásai már egy év elteltével is értékelhetők. A kedvező hatások mellett azonban néhány nem várt is felszínre került. Ezek elemzése, értékelése megmutatja a hagyományos és szervezett-csoportos csalá- diház-építási tevékenység fejlesztésének útjait. Ezért a magánlakás-építés alakulását folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk és a tapasztalatokat rendszeresen továbbra is értékelni fogjuk, hogy a keletkező nehézségeket minél gyorsabban elháríthassuk. Családi sorház Gödöllőn, a harmincas főút mellett Barcza Zsolt felvételt
