Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-04 / 80. szám

1984. Április 4., szerda PEST MEGYEI HÍRLAP 3 ——■ ■ ....... . • 1 —..... í 1 ....ttt- 1 , 1 1 " FELSZABADULÁSUNK ÜNNEPÍN (Folytatás az 1. oldalról.) a városi tanács elnöke mon­dott. A megemlékezésen részt vett Rácz Tamás, a megyei pártbizottság tagja, a PENO- MAH főraktárosa, valamint az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet déli hadsereg­csoport egyik alakulatának pa­rancsnoka, Vlagyimir Rjamov. DUNAKESZIN a Lenin parki emlékműnél a Himnusz elhangzása után a város párt-, állami és társadalmi szerveze­teinek vezetői, az üzemek, az intézmények képviselői he­lyezték el a megemlékezés ko­szorúit, a diákság a tavasz vi­rágcsokrait. A koszorúzás után a résztvevők átvonultak á Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontba, ahol a zsúfolásig meg­telt színházteremben Rónai Árpád, az MSZMP Dunakeszi városi Bizottságának első tit­kára köszöntötte az ünneplő­ke, majd Balogh László, a me­gyei pártbizottság titkára mél­tatta az évforduló jelentőségét. ÉRDEN a hősi emlékmű megkoszorúzása után a műve­lődési központban kerü’t sor a megemlékezésre. A művelő­dési központ zsúfolásig meg­telt nagytermében dr. Tóth Albert, a megyei pártbizottság osztályvezetője volt az ünnep­ség szónoka. GÖDÖLLŐN koszorúzással kezdődött a megemlékezés. A Dózsa György úti temetőben levő szovjet hősi emlékműnél rótták le kegyeletüket a városi pártbizottság, a tanács, a fegy­veres testületek, az üzemek, az intézmények dolgozóinak, va­lamint az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport képvise­lői. Ezután a művelődési köz­pontban került sor az ünnep­ségre, melyen Herczenik Gyu­la, a yá,rqsi pártbizottság el- ső-iitkámí rpéltattá J sum .Je­lentőségét. Az ünnepségen ott volt Furulyás János, a_ megyei párt-végrehaj tóbizottság tag­ja, a vácszentlászlói Zöldme­ző Tsz elnöke. MONORQN a főtéren, a fel- szabadulási emlékmű talapza­tán délután a kegyelet és a hála virágait helyezték el a párt- és az állami szervek vezetői, képviselői, az üzemek dolgozói. A monori körzeti nagygyűlést a helyi állami gazdaság központjában tartot­ták, ahol dr. Arató András, a megyei pártbizottság titkára méltatta április 4. jelentőségét. A Monori járásért emlékpla­kettet (a tavalyi munkáért) Szászik Károly, a monori vá­rosi jogú nagyközségi pártbi­zottság első titkára nyújtotta át a kiemelkedően dolgozó kollektíváknak, egyéneknek. E kitüntetésben részesültek a Monori Hírlap munkatársai is. NAGYKÁTÁN, a Szabadság téren levő hősi emlékmű meg­koszorúzásával vette kezdetét tegnap délután a megemléke­zés. A szónok dr. Németh András, a városi jogú nagy­községi tanács titkára volt. Az ünnepségen adta át a nagy­község vezetőinek Fehér Béla, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának tagja, megyei munkásőrparancsnok azt a harmadik díjat, mely a tele­pülésfejlesztési versenyben a nagykátaiakat megillette. NAGYKÖRÖSÖN ugyancsak a művelődési központ volt a színhelye az április 4-i ünnep­ségnek. Az évforduló jelentő­ségét Pintérné dr. Torma Má­ria, a városi tanács vb-titká- ra méltatta. Az eseményen ott volt Halasi Márton, a megyei pártbizottság tagja, a KISZ Pest megyei Bizottságának el­ső titkára. RÁCKEVE és környékének lakói az Ács Károly Művelő­dési Házban emlékeztek meg felszabadulásunk 39. évfordu­lójáról. A szónok Jónás Zol­tán, a ráckevei városi jogú nagyközségi pártbizottság el­ső titkára volt. Az eseményen részt vett Kovács Antalné, a megyei pártbizottság tagja, a népfront megyei bizottságá­nak titkára is. SZÁZHALOMBATTÁN a párt-, az állami és a társadal­mi szervezetek, valamint, az üzemek az intézmények kép­viselői megkoszorúzták az Óvárosban levő szovjet hősi ■emlékművet. Ezt követően a Ságvári Endre Általános Is­kola aulájában került sor az ünnepségre, melyen részt vett Jánki Zoltán, a megyei párt- bizottság osztályvezetője is. Beszédet Balázs Gézáné, a vá­rosi pártbizottság első titkára mondott. A Pro Űrbe kitünte­tést Szekeres József, a városi tanács elnöke nyújtotta át. SZENTENDRÉN a kora dél­utáni órákban koszorúzták meg a felszabadulási emlék­művet, majd a városi tanács nagytermében került sor az ünnepségre, melynek szónoka Nagy Sándorné, a megyei ta­nács elnökhelyettese volt. A megyei pártbizottság képvise­letében ott volt a rendezvé­nyen Sáron Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezető-he­lyettese. SZIGETSZENTMIKLÖS, s a körzet lakói a íaksonyi műve­lődési házban gyűltek össze április 4-e alkalmából. Meg­emlékezést Nagy József né, a szigetszentmiklósi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára mondott. Az esemé­nyen részt vett Németh Fe­renc, a megyei párt-végrehaj­tóbizottság tagja, a Mechani­kai Művek munkás-csoportve­zetője. VÁCOTT a szovjet katonai temetőben megkoszorúzták a hősök sírját, majd délután a szakadó eső ellenére is nagy tömeg gyűlt össze a Konstan­tin téri emlékműnél, ahol Koltai Imre, a Cement- és Mészművek vezérigazgatója, országgyűlési képviselő (Pest megye, 28. vk.) mondott be­szédet. Az eseményen részt vett Komáromi János, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője is. A CSEPEL AUTÓGYÁR szi­getszentmiklósi művelődési házában ugyancsak megemlé­kezésre került sor tegnap. Ha- taszSJózsefa vállalati párt- biiöttság titkára találtattá áp­rilis 4-e jelentőségét, majd oklevelet, kitüntetéseket adott át az ünnepségen részt vevő szovjet katonai alakulatok képviselőinek az együttműkö­dés, a barátság elmélyítése ér­dekében kifejtett tevékenysé­gükért. Az ünnepségen részt vett Császár Ferenc, a megyei pártbizottság tagja, a megyei NEB elnöke is. A PEST MEGYEI RENDÖR- FÖKAPITÁNYSÁG díszter­mében ugyancsak tegnap volt az ünnepi megemlékezés, me­lyen részt vett Simon János, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője, valamint Konsz- tantin Morozov gárdaezredes, az ideiglenesen hazánkban ál­lomásozó szovjet déli hadse­regcsoport képviselője is. Ün­nepi beszédet Darvas József, osztályvezető mondott. Ezt követően dr. Ilcsik Sán­dor rendőr ezredes, megyei főkapitány kitüntetéseket, el­ismeréseket, jutalmakat adott át. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát dr. Erdőst László rendőr őrnagy, Nagy Lajos rendőr őrnagy, Varró Imre rendőr zászlós és Petrák László rendőr főtörzs­őrmester vehette át. A MUNKÁSŐRSÉG PEST MEGYEI PARANCSNOKSÁ­GÁN ugyancsak tegnap tar­tottak ünnepséget, amelyen megjelent dr. Tóth Albert, a megyei pártbizottság osztály- vezetője, Fehér Béla, a mun­kásőrség Pest megyei parancs­noka kitüntetéseket adott át . a munkásőri pártmegbízatást teljesítők legjobbjainak. A Haza Szolgálatáért Ér­demérem arany fokozatát kap­ták: Gárdos László, az Erdé­szeti Tudományos Intézet igaz­gatóhelyettese; Reményi János, a Mechanikai Művek üzemve­zetője; ezüst fokozatát: Bárány István, a táoióbicskei Április 4. Tsz háztáji agronómusa; Ealogh Ferenc, a Nagykőrösi Konzervgyár művezetője, dr. Karóczkay József, a Pest me­gyei Közúti Énítő Vá’lalat fő­könyvelője; bronz fokozatát: Kugler Károly, a Magyar Szén- hidrogénkutató és Fejlesztő Intézet gazdasági tanácsadója; Kovács László, a Váci Forte tmk-csoportvezetíde. ALKOTÓ, ERŐS KAPCSOLAT í?fa: Baranyai Tibor, az MSZMP KB osztályvezetője A megye első Fészek áruhá- zát avatták föl tegnap Érden. A város és a megye kereske­delmi ellátásában egyaránt je­lentős létesítmény átadásán részt vett dr. Selmeci Lajosné, belkereskedelmi miniszterhe­lyettes, Molnár István, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tő-helyettese, Méray Tibor, az érdi városi pártbizottság első titkára, a megye párt- és álla­mi vezetői. Vágvölgyi József, a megyei tanács általános elnökhelyette­se avatóbeszédében méltatta a Eudapestvidéki TÜZÉP Válla­lat és a Bentá-völgye Terme­lőszövetkezet kezdeményezé­sét, amelynek eredményeként éppen Érden épülhetett föl ez az új típusú áruház. Vágvöl- gvi József, a Belkereskedelmi Minisztérium számottevő anya­gi segítségével fölépített áru­házát Mógor Bélának, Érd ta­nácselnökének, mint a leendő vásárlók képviselőjének adta át. B jelenlegi nehezebb politikai, gazdasági és ideológiai feladataink eredményes megoldása szükségessé teszi, bogy még jobban elmélyüljön társadalmunkban a tudat: előrehaladásunkban meghatározó szerepet tölt be a párt. Nélkülözhetet­len a párt és a nép alkotó, erős kapcsolata. Az MSZMP Központi Bizottsága erről ezt állapította meg tavalyi, április 12-i határozatában: A Magyar Szocia­lista Munkáspárt a kongresszusi határozatok szellemében irányítja, szervezi a szocia­lista építőmunkát; betölti vezető szerepét, egysége és kapcsolata a tömegekkel jó. Fej­lődött a pártélet, érvényesülnek a lenini normák. A pártszervezetek munkája ered­ményes a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásában. A párt a munkásosztály, a dolgozó nép él­csapata és egyben olyan tömegpárt, amely­nek a taglétszáma jelenleg meghaladja a 861 ezer főt. Ma már a felnőtt lakosság 10,9 százaléka tagja a pártnak. Ez a szervezettség biztosítja a párt politikai befolyását a szo­cialista építés minden fontos területén, s le­hetővé teszi, hogy a társadalom valamennyi osztályának, rétegének a legjobbjai legyenek képviselve a pártban, bizonyítva a párt te­kintélyének növekedését, tömegbefolyásának erősödését. A párt építésében a jövőben is elsődleges cél — amit a XII. kongresszus határozatában megjelölt — a minőségi fejlesztés. Nem le­hetünk. elégedettek a munkások és a fiatalok párton belüli arányának alakulásával. Lénye­gesen javítanunk kell az ifjúság közötti poli­tikai munkát és a tagfelvételt; még követ­kezetesebben kell dolgoznunk a legjobb munkások párttaggá nevelése érdekében is. Erősíteni szükséges a tagfelvételi munkát az értelmiségiek egyes köreiben, a tudósok, a művészek között, az egyetemek és főiskolák legjobb hallgatói soraiban is. Az iíjísáS körében a pártépítés az eddigi­nél tartalmasabb, összehangoltabb tevékeny­séget kíván mind a párt, mind a KISZ szer­vezeteitől. E munkát az ifjúság közötti jobb politizálással, aktivizálásukkal, vagyis a po­litikai befolyás növelésével kell megalapozni. Ami a párton belüli munkások arányát, a párt munkásbázisát illeti, ezt elsősorban a politikailag, szakmailag legképzettebb mun­kásrétegekből, a szakmunkásokból, a közvet­len termelésirányítók közül kell folyamato­san biztosítani. Elsősorban olyan politikai mifhlSáva!? 'árnefy* 'növeli a : munkások poli- .tilcav ^rd^kl^c^éf é^vfokpzga, aktivitásokat., 'Mindenekelőtt a, pÉrí-a!ap~zervezetekben kell pezsgőbbé tenni a politikai életét, főként a nyílt politizálással. Így tehetjük vonzóbbá a pártot a munkások legjobbjai előtt, mi­közben értelmes cselekvési teret, részVéteii lehetőséget biztosítunk számukra a helyi és az országos kérdések megvitatásában, eldön­tésében, de a megvalósításban is. Jól fejlődik a párt belső élete, tevékeny­sége egészséges. Ezt a kommunisták többsé­gének lelkes munkája, önként vállalt fegyel­me jellemzi a legjobban. Megvalósul a de­mokratikus centralizmus, egyre jobban érvé­nyesül a pártdemokrácia, alkotó viták készí­tik e’ő a döntéseket. A pártélet az utóbbi időben megélénkült, fokozódott a párttagok érdeklődése, vitaszelleme, cselekvő aktivitá­sa. Mindebben kifejeződik a kommunisták nagyfokú felelősségérzete, ügyünk fűtése és a tettreká'zség is. A párttagság többsége nagy politikai érzékenységgel, kritikusan reagál a környezetében tapasztalható negatív jelensé­gekre, a hanyag munkára, a közönyre. a korrupcióra, a hatalommal való visszaélés minden formájára. A fejlődés mellett azon­Qzázharmincöt évvel ezelőtt, *'-7 1849. április 4-én gyalogos vándorkereskedő igyekezett Tá- pióbicskéről Nagykáta felé. Haj­nal volt. A fahíd melletti fűzfá­nál megállt pihenni, s gyönyör­ködni a napfelkeltében. Vérvörö­sen kelt fel a nap, a távolban fel- leg kerekedett. Lódobogásra, fegyvercsörgésre lett figyelmes. Klapka megállította seregét a mocsáron átvezető egyetlen fa- hídnál, s miután a kereskedőtől megtudta, hogy Bicskén Jellasics seregének csak a poggyásza ma­radt, gyenge fedezet mellett a fa­lu felé indult. Ez idő alatt a má­sik irányból a császári seregek­hez tartozó horvát ezredek érkez­tek a faluba. Tizennégy század lovas, s 16 zászlóalj gyalogos, mintegy 8 ezer katona 14 ágyú­val. Csatarendbe fejlődve elhe­lyezkedtek az út mellett. A kö­zelgő veszedelem láttán Bárdy András harangozó és fia jelt akart adni a harang megkondításával a magyar seregnek, a császári kato­nák azonban észrevették, és mind­kettőjüket lelőtték. A beérkező magyarokat szu­ronyroham fogadta. A váratlan támadás rendezetlen futásra kész­tette a kis számú csapatot. Az utánuk érkező Bódics-dandár is hasonló sorsra jutott. Mindenki a Tápió hídja felé menekült. A re­ménytelennek. látszó helyzetben az odaérkező Sebő alezredes négy század huszárral elszánt rohamra indult. A harc hevében találkozott össze Sebő régi ellenfelével, Rie- desel tábornokkal. Ök ketten kü­lön párbajt vívtak. Kétszer csap­tak össze eredménytelenül. A har­madik összecsapás döntött: mind­ketten lefordultak lovukról. Rie- desel kettéhasított fejjel, holtan, Sebőt azonban megmentette pán­célsapkája. Az ütés erejétől ő is lefordult lováról. A hadiszerencse a magyarok ol­dalára állt. Déli 12 óra volt. A ma­gyar sereg a híd Nagykáta felőli oldalára vonult vissza, s egyesült Damjanich akkor érkező seregé­vel. Két órakor Görgey serege is odaért. A 19. gyalogezred 3. zász­lóalja, a híres Vörös Sipkások megjelenése teljessé tette a dia­dalt. Földváry Károly őrnagy és Kiss Pál alezredes vezetésével egyesült erővel támadtak a ho­mokdombokon csatarendbe fejlő­dött császáriakra. Az ellenség a falut felgyújtva Tápióság felé hú­zódott vissza. Délután 5 óra. Tápiőbir.ske füs­tölgő romjai felett, a környező dombokon ünnepli a magyar se­reg győzelmét. Másnap Kossuth Lajos kormányzó a kókai dom­bokról nézte végig győztes sere­gének felvonulását. A község 1912-ben a mostani Honvéd szobor alá tétette a hősök maradványait. A szobor a buda­pesti Kossuth-szobor alkotójának, Horváth Jánosnak a műve. A szo­bor alatti szoba nagyságú kriptá­ban pihennek azóta is. Fejér Ist­ván 1882-ben nagy összeget ha­gyott a község pénztárában, azzal a meghagyással, hogy minden év április 4-én valamennyi bicskei gyerek kapjon egy zsemlét, hogy emlékezzen arra; azt a földet, amely a búzát termette, magyar honvédek vére öntözte. A pénz elértéktelenedett, de a hagyomány még ma is él. Ápri­lis 3-án az iskola ünnepélyes csa­patgyűlésén hagyományos zsemle­osztásra került sor, ahová az idő­sebb gyermekek magukkal hozták fiatalabb testvéreiket, hogy ők is fogyaszthassanak a hazafias zsem­léből. fáklyás felvonulással, koszo- rúzással emlékeztek este a község lakói a szabadságharc győztes csatájára. Láng Ferenc, Tápióbicske, tanácselnök ban azt is látjuk, s nem titkoljuk, hogy a párttagság egy kisebb része még nem elég aktív, nem mindig áll ki a politika védel­mében és előfordul az önként vállalt köte- lességek elhanyagolása is. Ebbe nem nyu­godhatunk bele; meg kell követelnünk min­den kommunistától a párt politikája mel­letti kiállást, az aktív politikai és meggyőző munkát. Ebben a munkában még nagyobb szerepet kapnak — és kell, hogy vállaljanak — a pártalapszervezetek. Az az igény velük szemben, hogy váljanak mindenütt területük önálló és felelős politikai irányítóivá. A pártcsoportok munkájában figyelemre mél­tóak azok az eredmények, amelyeket elértek a legkisebb kommunista egységek igazi közös­séggé formálásában. tfáSpjailíkíjáíl minden pártszervezet kriti­kusan és önkritikusan vizsgálja, hogyan te­hetné a maga területén á párt irányító mun­káját még politikusabbá, embbé, egyben konkrétabbá és segítőbbé. A párt - irányító szerepe korszerűsítésének fő útja sehol sem lehet más, mint a XII. kongresszuson meg­jelölt feladatok teljes megvalósítása, vagyis a megjelölt út folytatása. Ennek érdekében minden pártszervezetnek a saját területén, önállóan kell politikailag elemeznie a társa­dalmi, gazdasági, ideológiai folyamatokat, _ i helyi eseményeket. A politikát megvalósító emberek oldaláról nézve kell kialakítania a teendőket, szerveznie a tartalékok feltáráséi, az összes társadalmi erő mozgósítását. A jövőben is nélkülözhetetlen, hogy a párt- szervezetek rendszeresen foglalkozzanak gaz­daságpolitikai, gazdasági kérdésekkel. Még nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a gazda­ságpolitikai célok helyi megvalósítására és a gazdaság pártellpnőrzésére. Mai nehézségeink leküzdése, az emberi,.tényezőkben rejlő- lehe­tőségek jobb kihasználása, minden tártaié!: feltárása és hísznosítása érdekében minden­képpen szükség van a pártszervezetek he­lyi politikai-gazdasági útmutatásaira. A párt- szervezeteknek elvi orientációt és társadál- mi-politikai segítséget kell adniuk a gazdasá­gi vezetésnek a konkrét intézkedésekhez és cselekvéshez A pártszervezetek állásfoglalá­sai váljanak igazi mozgósító erővé és jelöljék meg, mit és hogyan támogassanak a kommu­nisták. Pártunk jól tudja és hittel vallja, hogy a szocialista építésben elért minden eddi:1, eredményünk alapja: a párt és a tömegek, kölcsönös bizalmon nyugvó, szoros együtt ■ működése. Ennek szellemében folytatunk olvan szövetségi politikát, amely összefog in társadalmunk minden dolgozó osztályát is rétegét, amelynek ig-^zi tartalma a béke vé­delme, a szocializmus építése, népünk bo! • domlása. Hazánkban a nemzeti egység te­hát szocialista célok jég" ében fejlődik, amely­hez kiváló keretet nyújt a nénfröntmozga- lom. Ebben alkotóén együttműködnek társa­dalmunk különböző szervezetei, a kommu­nisták és a pártonkívüliek, a különböző vi­lágnézetű emberek. Harcostársáig, nélkülözhetetlen segítője, nek tartja a párt, a társadalmi szerveket és mozgalmakat, ösztönzi, támogatja tevékeny­ségüket. Az a tapasztalatunk, hogy a mun­kásmozgalmat erősíti, szocialista építőmu- kánk hatékonyságát növeli, ha minden tár­sadalmi szervezet és mozgalom sajátosan, önálló arculattal működik és felelősséggel vesz részt a politikai irányvonal kialakítá­sában és megvalósításában. A pártszerveze­teknek ezért ösztönözniük kell a társadalmi szerveket, a fokozott öntevékenységre, a bá­tor kezdeményezésekre, erősítve ezáltal is a mással nem Botolható saiátos tevékenységü­ket. A társadalmi szervekben dolgozó kom­munisták mindennapos meggyőző munkája a jövőben még nagyobb megbecsülést érde­mel, mert döntő fontosságú a párt és a tö­megek még gyümölcsözőbb kapcsolatának építése. Elsőrendű érdekünk tehát, hogy c tömenszervezetek útján is bevonjuk a párton- kívüli tömegeket a közös gondolkodásba, hogy figyelembe vegyük jobban a dolgozók véleményét, mert ezzel a közös cselekvés alapjait erősítjük. Csak a mindennapos, sze­mélyes meggyőzés, a milliók közötti aktív politizálás biztosíthatia mindenütt számunkra a cselekvő támogatást. Ebben a szellemben és felfogásban tár­gyalta tavaly október 12-én a Központi Bi­zottság a párt szakszervezeti politikájában előttünk álló tenniva’ókat, Tervezzük a kö­zeljövőben időszerű ifjúságpolitikai felada­taink megvitatását is. Értenünk és tudatosí­tanunk kell, hogy a tömegtámogatás, a köl­csönös bizalom semmi mással nem pótolható erőforrásunk, egvben nehézségeink leküzdésé­nek, további előrehaldásunknak legfőbb biz­tosítéka. Minden évien egy zsemle Fészek áruház nyílt Érden

Next

/
Oldalképek
Tartalom