Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-25 / 96. szám

mr • MhGYEl] im ÁPRILIS 25., SZERDA Kiszámított és kiszámítható Elton John Budapesten A koncerten csak Elion John keresett, a jegyüzérek nem. A reklámon nem múlott: az ŐRI Vörösmarty téri szék­haza kirakatában napokig pör­gött a videokazetta, amelyről csábos hölgyektől övezve mo­solygott vissza a sztár. A la­pokból azt is megtudhattuk, hogy a világhírű művész és együttese Ausztrália, Japán és Jugoszlávia után lép fel a ma­gyar fővárosban, s a társulat 147 előadásból álló turnéján öt kamion szállítja a speciális fény- és hangberendezéseket, amelyeket negyven tagú sze­mélyzet kezel. A zenekedvelő közönségbe azt is belesulykol­ták. hogy a legendás Beatles és. Elvis Presley után Elton John lemezeiből fogyott a leg­több a világon. A Budapest Sportcsarnok előtt tanyázó if­jak mégis árában igyekeztek megszabadulni a jegyektől a koncert kezdete előtt. A magyarázat egyszerű: Elton Johnnak inkább a neve, mint a zenéje ismert Magyar- országon. A rock and roll va­lamennyi neves előadójától, stílusából merít, mégsem jut el a későbbi utódokhoz. Zenéje csak annyit keményedéit, amennyit az idők szava diktál, ám néhány jóí elkapott, dalla­mos felvétele hazánkban is népszerűdé teszi, fle éz kevés az átlag rock-rajongók és az íntellektuálisabb muzsika ked­velői számára, akik máskor megtöltik az európai színvona­lú arénát. Ez a közönség jólfé- sültebb, nem a 60-as évek há­zimulatságain edződött, hanem discoklubokban és a rádió kí­vánságműsora mellett. Elton John nagyságát dicséri, hogy ennek a publikumnak a maxi­mumot, jó szórakozást nyújtott. Hatáskeltoen váltakoznak a fergeteges ritmusú rock and rollok és a lírai hangvételű szá­mok. A közönségnek ritka akusztikai élményben van ré­sze, amikor egy szál zongorát hall sztereóban szólni. A technika egyébként is olyan magas színvonalú, mintha min­dent lemezről hallanánk. A látvány sem mindennapos, mert a beprogramozott fény­szórók a szivárvány valameny- nyi színével bombázzák az amúgy is villogó színpadot és az egybegyűltek nagy ámula­tára még a csillagos eget is odavarázsolják a kupolára. A hangulat felfokozott, zúg a taps. Elton John rátesz egy la­páttal: elpattan a zongorától, felkapja a székét és maga mö­gé hajítja. Előtte alaposan kö­rülnéz, nehogy valakit eltalál­jon. Minden kiszámított és ki­számítható, az összhatás mégis kivételes. Háromszor tapsolják vissza. Elton John igazi sztár és üz­letember. A népszerű zenével keresett temérdek pénzt igyek­szik mlnéi^jobban befektetni. Egyebek között menedzseli a Watford labdarúgócsapatát, amely idén a rangos Angol Kupa döntőjébe került. S per­sze magát Is jól el tudja adni... Barlangi mondák Szájhagyományod gyűjtése K. L. A Magyar Karszt- és Bar­langkutató Társulat pályáza­tot hirdet barlangi tárgyú népi mondák és szájhagyományok gyűjtésére. A pályázat célja, hogy feltárják és megmentsék az idős generáció ajkán még élő, olyan visszaemlékezéseket, amelyek barlangokról, föld alatti üregekről, természetes rejtekhelyekről, titokzatos ku­takról, valamint a hozzájuk kapcsolódó hiedelmekről, tör­ténetekről szólnak. A pályázat tárgykörét olyan — eredetét tekintve magyar nyelvű, de nem feltétlenül ha­zai — népi szájhagyomány ké­pezi, amelyet eddig még nem publikáltak. A pályázati anyag­ban pontosan meg kell jelölni a gyűjtés helyét és idejét, a népi informátor nevét, életko­rát, foglalkozását, valamint a. hagyomány szerinti helyszínt. A pályamunkát írásban, két gépelt példányban kell benyúj­tani. Az anyag terjedelme mi­nimálisan 3, maximálisan 30 normál gépelt oldal lehet és kiegészíthető eredeti magneto­fonfelvétellel, fényképekkel, térképvázlattal, vagy egyéb dokumentummal is. A kész munkákat a társulathoz — 1081 Budapest, Anker köz 1. — kell postán, vagy személyesen be­nyújtani Barlangi mondavilág megjelöléssel 1985. március 31-ig. TV-FIGYEl Ő Lócsiszár. Az igencsak ter­jedelmesre tágult húsvéti ün­nepek előtt került képernyő­re Sütő András drámájának, az Egy lócsiszár virágvasár­napja című színműnek, a tele. víziós változata. A szerzőt — a romániai ma­gyar irodalom kiválóságát, annyi szépséges szövegű ri­port, szociográfia megfogalma­zóját, a párbeszédes megjele­nítések mesterét — aligha kell különösebben bemutatni. Sőt, még magát az említett művet sem, hiszen ismerhet­jük azt olvasmányként is, megelevenített látványként is, mivelhogy a Kolhaas Mihály- ról szóló példázatot többször is kinyomtatták és előadták. Az előfizetők kíváncsiságát ezek szerint csak az kelthette fel, hogy Zsurzs Éva rendezé­se milyen eredendő újdonsá­gokkal szolgál. Azé a Zsurzs Éváé, aki a Szabadság téri in­tézmény (-rendszer) egyik alapítója, meghatározó szemé­lyisége, és aki mindenekelőtt romantikus felfogású, törté, nelmi tárgyú sorozataival vív­ta ki a készüléktulajdonosok elismerését. A Jókai- és más történetek filmrevívője ez esetben sem tagadta meg önmagát. A fel­kért színészeket érzelmi viha­rok kavarására sarkallta, s emellett természetesen a lát­ványos — a kort idéző jelme­zek viselésével járó — jelene­tekbe állította be. Pontosan úgy, ahogyan egy színházi színre vitelhez illik. Ebből lett a baj. Azaz, hogy az a furcsa helyzet állt elő, miszerint Juhász Jácinték és Koncz Gáborék (az előbbi bújt bele Kolhaas bőrébe, míg az utóbbi Nagelschmidtként ágált) szinte egy kőteátrumi premierhez illő izzadságot ter­meltek, maguk az elkápráztat­ni szánt nézők egyre kijjebb kerültek a történés körén. Ép­pen azért, mert a Sütő meg­írta férfiak és nők olyany- ra belefeledkeztek teendőikbe. A dicséretes szándék — mármint az, hogy egy Schil­lerhez méltóan nagyszabású, a karakterek formálódását oly következetesen, a dramaturgia szinte tökéletes ismeretében rögzített tragédia keljen élet­re — ilyenformán nem való­sulhatott meg. Petőfi szavait idézve: tán csodálhattuk mindazt, ami igen nagy aka­rattal és nem kevés tehetség­gel a terítékre került, ám megszeretnünk e kínálatot nem jutott osztályrészünkül. Színházi körökben így szok­ták mondani: egy darab vagy átjön a rivaldán, vagy nem tud átevickélni rajta. Nos, ez a Zsurzs Éva rendezte majd kétórányi játék, sajnos, az említett zónán túl maradt. Akácz László K IALLITOTERMEKBO Festői ragaszkodás a tájhoz 3 Takács Zoltán képei a fj mindszenti művelődési ház­ban május 7-ig tekinthetők ^ meg. Szánthó Imre linói és ^ akvarelljei Szentendrén lát- j hatók a Pest megyei műve- 'j lődési központban. Ambrus Imre tájképei a váci könyv- /jf tárban várják vendégeiket. j, Mindkét tárlat április 27-ig í látogatható. Hazánk tájegységeinek festői láttamozása nem egyszerűen csak vizuális megörökítést je­lent, hanem hozzásegít a színes harmónia felfedezéséhez. Eb­ben rejlik a mai magyar tájkép fontossága. Innen e műfaj erő­södő állandósága; a festészet számára ismeretlen térponto­kat fokoz képzőművészetté. Szépség és történelem így Takács Zoltán, aki 1940- ben született Isaszegen, s nem­csak Sümeget, balatoni tájakat, a Tisza-part füzeseit örökíti meg, hanem szülőhelyének fáit, virágait, házait, péceli út- kanyart nyári színözönben. A művész így emlékszik vissza indulására: A természe­ti táj szépsége: erdők, hegyek, patak, halastó, valamint az Isa­szegen mindig megkülönbözte­tett figyelemmel ápolt történel­mi múltunk állandó jelenléte volt az, amely kihatott az egész művészi munkásságomra. Ta­nárai közül Csebi Pogány Ist­ván volt rá a legnagyobb ha­tással, Takács Zoltán 1963-ban végezte el a Képzőművészeti Főiskolát. önálló kiállítása nyílt a Csók Galériában, Isa­szegen, Gyöngyösön, Tapolcán és most Mindszenten. Műveit bemutatták Angliában, Auszt­riában, az NSZK-ban és az USA-ban is. Tájábrázolásai bensőségesek, nagy rajzi felkészültségen alapulnak, é,s hibátlan^ a szín- rendjük. Dicsérendő az a vá- Tasztékossájfuk is, »tóily eddig f estészettéi "nem érintett tája­kat leltároz képi eszközökkel — szikes földet, kacsaúsztatót, őzökkel hintett tanyai környe­zetet —, a Dunakanyar eddig kevésbé érzékelt részleteit. Mély beleérzőképességgel tárja fel az adott és kiválasztott vi­dék szépségeit. Ez a festői ma­gatartás eredményezi, hogy őszirózsái és az Elárvult szél­malom is erőteljes hangulatot tükröz. Szentendre vonzásában Szánthó Imre Szentendre von­zásában a sikátorok epizodis- tájának vallja magát. Minden ház történetét tudja, minden kő, sírkereszt előzményeit idé­zi, valahány juharfa, Duna- parti fűz egyéni kanyarjait feljegyzi. Epizodista a festői főszereplés fontosságával. Vég­tére is ez a barátság közte és szeretett városa között immár négy évtizede tart. Számára Szentendre kimeríthetetlen kincsestár. Ezt a megújuló for­rásanyagot összegezte Szent­endrei pillanatok címen linó­HÉTVÉGE. Ez a műsorcím most Antal Imre és Kertész Zsuzsa szombatonként hallható műsorát jelzi, de lehetne akár az utóbbi ünnepnapok hangu­latának jelzője is. Igen, való­ban kellemes, ünnepi, jó szó­rakoztató műsorokat hallot­tunk. A nyitány, a mikrofonok ál­tal a fél ország vendégeskedése az Erdődi családnál, szintén ezzel az igénnyel készült. A beszélgetők, s a műsor szer­kesztői jól tudták, nem szá­míthatnak közönségük teljes figyelmére, de arra bizonyo­san, hogy. . egy-egy érdekes blokk hallatán — kirándulás, családi séta, kertészkedés, vagy otthoni pihenés közben nem tekerik tovább a készü­lék keresőgombját. A figyelem felkeltéséhez azonban a színes, de mégis­csak céltalan csevegés ma már nem elegendő. Mindenekelőtt azért, mert a felhőtlen. gon­dokkal nem küzdő családok életében, nem ismerünk ma­gunkra. Kell hát valamilyen másfajta érdekesség, amely — ha nem is feszeget társadalmi kérdéseket — mégis érdemes Rádiófigyelő a figyelemre. Ezt a pluszt ez esetben a házigazda személye, Erdődi György adta meg. Több évtizedes emlékei a szórakoz­tatás világából, másrészt hob­byja és hivatása, a régi hang­lemezek gyűjtése, felújítása va­lóban szolgált színes műsor­blokkal. De ugyanezt elmond­hatjuk a szakmáját mesterfo­kon művelő feleség, a maszk­mester meséire, történeteire. A színházi világ titkainak feltárása mindig biztos siker­re számíthat egy műsorban. Ez a biztos tipp most is nyert. Színesítette ezt a rádiós talál­kozót néhány vendég jelenléte is. így mindent egybevetve vé­gül is jól szórakoztunk. SZIVÁRVÁNY A SZÍNEK­RŐL. Ebből a műsorból, mely mint címe is jelzi, ismét csak színes műsorok kategóriájába sorolható, több riportot is ér­demes lenne felidézni. De mint az összeállításra különösen jel­lemzőt, hadd idézzem emlé­kezetükbe az autók színeiről szólót. Valóban szomorú, hogy a ma már luxuscikknek egyre kevésbé nevezhető, de jelenle­gi gazdasági körülményeink között csak sokéves munkával, spórolással beszerezhető autó­vásárlásnak még a legutolsó aktusa, a színkiválasztás is annyi bosszúsággal jár. A vásárló valamilyen ün­nepre készül, olyan percekre, amikor végre a sokéves le­mondás eredményeként egy álom teljesül be. Ehelyett ki­szolgáltatottnak érzi magát- s kénytelen beletörődni az „eszi, nem eszi, nem kap mást" elv­be. Nem számíthatunk rá, hogy olcsóbb lesz az autó. Arra sem, hogy több jut belőle az ország lakosságának. De azon talán lehetne segíteni, hogy kedvenc színeink ne tűnjenek el az álmok birodalmában. PORTRÉ DR. AJÄN TA­MÁSRÓL. Aján Tamás neve gondolom sokak számára cseng ismerősen. így van ez akkor is, ha esetleg nem is tudjuk azonnal, hogy kiről is van szó. Novotny Zoltán mű­sora, most bebizonyította, hogy nemcsak a név, hanem viselője is méltó rá, hogy alaposabban is megismerjük. A Nemzetközi Súlyemelő Szövetség főtitkára ugyanis olyan magyar sportdiplomata, aki lelkesedésével, szakmai hozzáértésével sok elismerést szerez hazánknak. Életpályája akár szokványosnak is mond­ható. Jó tanuló, tehetséges sportoló volt, orvosnak készült, tornatanár lett belőle, közben nyelveket sajátított el. Munka­helyén, az OTSH-ban fiatalos lendülettel és nagy hozzáérté­sével tűnt ki, lett végül is a hazai súlyemelő sportélet, ké­sőbb a nemzetközi szövetség motorja. Aján Tamás példája koránt­sem csak azok számára lehet érdekes, akik vonzódnak az ,.erős emberek” sportja iránt. Az emberi értékek. ugyanis, amelyek lehetővé tették, hogy ez a sportember a szokásosnál többet produkáljon, elsajátít­hatók, s a közösség hasznára szélesebb körben is hasznosít­hatók. Csulák András Takács Zoltán i Folyókanyar albumában. Hangulatosak, de­rűsek, őszinték és kedvesek e lapok, nemkülönben fatanul­mányai, szamárhegyi akvarell­jei. Szánthó Imre, a szentendrei művészet mindenese, az utca­táj állandó vizuális ügyeletese, aki képi nyomokra bukkan szüntelen fáradhatatlanságá­ban és végérvényesíti rajzban e fontos találkozásokat. Kö­zönsége is széles, egyre széle­sebb. Vendégkönyvébe elisme­rő sorokat jegyeztek be a szentendrei könyvesbolt dolgo­zói, a Móricz Zsigmond Gim­názium tanulói, művészek és a Goldberger Textilművek szocialista brigádjai. Mindez valami lényeges dol­got tükröz. Azt, hogy Szánthó Imre különleges rajzi, festői küldetést vállal és teljesít Szentendre vonzáskörében, szépségeinek feltárásában — mély és megszakíthatatlan oda­adással, a helytörténész-festő áhítatával és hivatásérzetével. Hegyek ufán a síkságot Ambrus Imre Gyergyóban született 1936-b.an, Kolozsvá­rott végezte el a képzőművé­szeti főiskolát. Most másod­szor mutatkozik be önálló ..... ........ Sz ánthó Imre: Öreg fák anyaggal Vácott, miközben az elmúlt évtizedekben Budapes­ten, Bukarestben, Győrben is nagyobb anyaggal jelentkezett. Mozgékony alkat, aki grafi­kusi, festői teendői mellett az Állami Bábszínház tervezője. Űj vonás művészetében az, hogy alföldi tájakat is szem-- revételez, hegyek után a sík­ságot minősíti, értelmezi új­szerűnek ható technikával, a képi gondolkodás egyedi vál­tozatának frisseségével. Losonci Miklós .■■JÍ £UT MOZIMŰSOR ÁPRILIS 26-TOL MÁJUS 2-IQ ABONY 26—28: Forróvérű kísértet 29— 1: Csak semmi pánik ... (du.) Kisvárosi fojtogató** (este) BUDAÖRS 26—29: Szupermodell** 30— l: Felhőjáték* CEGLÉD, Szabadtág 26— 2: István, a király 27— 28: Szexis hétvége** (éjjel) CEGLÉD, Kamaraterem 26— 2: A veréb is madár** 28— 29: A púpos lovacska (du.) DABAS 26—27: Szerelem Montrealban* 28—29: Te, rongyos élet* 30— 1: Ellopták Jupiter fenekét DABAS, Autós kertmozi 26— 2: István, a király DUNAHARASZTI 26—27: Futásod véget ér* 28—29: Rohanj velem! (du.) Amit tudni akarsz a szexről .. .*•• (este) 30— 1: Egy zseni, két haver, egy balek DUNAKESZI. Vörös Csillag 26—29: Ben Hur I—II. 28—29: Az elveszett kutya (du.) 30— 1: Bizonyítási eljárás* DUNAKESZI, József Attila 26: Magánélet 29: Ez igen! 30: A karatéző Kobra* 2: Vadállatok a fedélzeten ÉRD 26—27: Szelíd motorosok** 29: Kisapák és nagyapák 30— l: Szupermodell** FÓT 26—27: A nyolcadik utas: a Halál*** 28—29: Bizonyítási eljárás* 29: Hótündér (du.) 30— 1: Ben Hur I—II. GÖDÖLLŐ Í6—29: Egy zseni, két haver, egy balek (du.) Gyertek el a névnapomra* (este) 30— 2: A korona elrablása ... (du.) A biztosan ölő sárkány Lady** (este) GYAL 26—27: Ellopták Jupiter fenekét 28—29: Szerelem Montreálban* 30— 1: Te, rongyos élet* KEREPESTARCSA 26—29: E. T. 30— 1: Kína szindróma* MONOR 26— 28: Kisvárosi fojtogató** 28— 29: Maximka (du.) 29— 1: Forróvérű kísértet NAGYKATA 26: Zsákutca* 27— 29: Dühöngő bika* SO— 1: Bombanö** NAGYKŐRÖS, Arany iónét 36—27: Agyő, haver** 28— 29: Hölgyem, Isten áldjál 30— 2: Szelíd motorosok** NAGYKÖRÖS, Stúdiómozi 26— 2: Nőrablás 28—29: A harmadik királyfi (du.) PILISVÜRÜSVAR 26—27: Tű a szénakazalban** 29: Szeretők* 30: Vámpír négy keréken* POMÁZ 26—27: Kína szindróma* 28—29: Felhőjáték* 30— l: E. T. RÁCKEVE 26—27: Amit tudni akarsz a szexről.. .*•• 28—29: A biztosan ölő Sárkány Lady** 30— l: Futásod véget ér* SZENTENDRE 26—29: Ezermilliárd dollár 30— 2: I.olka és Bolka a Föld körül (du.) Gyertek el a névnapomra* (este) SZENTENDRE, Autós leertmozi 26— 2: Arany a tö fenekén SZIGETSZENTMIKLÓS 26—27: A profi** 28—29: Várkastély a Kárpátokban (du.) Futásod véget ér* (este) 30—1: Amit tudni akarsz a szexről.. .*•* TAPIÓSZELE 26—27: Kisapák és nagyapák 28—29: Hófehérke és a hét törpe (du.) Kóma** (este) 30—1: Dühöngő bika* VÁC. Kultúr 26— 30: Kincs, ami nincs 1— 2: Tündér Lala (du.) Rita asszony menyasszony (este) VÁC. Modóch Imre 27: Tragikus kirándulás 2: Visszaesők** VECSÉS 26: Az út 27— 29: A két rodeós 30— 2: Ezermilliárd dollár* • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. •** Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom