Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-21 / 94. szám

Jegyzet Pénzért A kultúra nem áru, mondogattuk évtizedeken át, s ehhez az elvhez ma is tartjuk, tartanunk kell magunkat. Mint ahogy azt is világosan kell látnunk, hogy nem is öncélú tevé­kenység a magunk ismere­teinek gyarapítása. A kor­szerű műveltség tartalmát mindig a szerint kell ala­kítanunk, ahogyan azt az anyagi világ formálásának követelményei diktálják. A zenét akkor is szerethetjük, gazdagíthatja érzelemvilá­gunkat. ha netán csak passzív élvezői vagyunk az operaelőadásoknak, a kó­rusmuzsikának, s netán képességeink, vagy időnk hiányában képtelenek va­gyunk megtanulni valami­lyen hangszeren. Sokan és sokféle módon kifejtették már, hogy az alap, amire a képzettség és képességek földszintje és emeletei épülnek, a minél szélesebb körű általános műveltség. Ezzel kell minél többet törődnünk a gyer­mek felcseperedéséig, a fiatalság legszebbnek mon­dott■ éveiben, mert később bizony, nagyon sok ember, helyzeténél fogva is kény­telen az ekkor szerzett szellemi tőkéből élni, ideje, energiája hiányában. Mindezekből következik tehát az, hogy nagyon is tudatosan kell kiválaszta­nunk mit és mennyit tanu­lunk, olvasunk, mi iránt érdeklődünk rendszereseb­ben, s mindezt alá kell rendelnünk gyakorlati cél­jainknak, leginkább annak a munkának, melyért fize­tést kapunk. A gyári to­vábbképzés szellemi beru­házásnak tekinthető, s itt nagyon nehéz kiszámítani az amortizálódás mértékét, határidejét. Közérdek az is, hogyan alakul az embe­rek ízlése, a művészetek hatására érzelemviláguk, az értelmi és érzelmi hatá­sok alapján magatartásuk, egymáshoz való viszonyuk. A kultúrára tehát áldoz­nunk kell, de ha nem is tekintjük árunak, s leegy­szerűsítve puszta szolgálta­tásnak sem, mégis pénzbe, sőt olykor nagyon sok pénzbe kerül. Kérdés, min­dig és mindenkor a társa­dalomnak kell-e viselnie ezeket a terheket? Vagy nagyobb lesz a becsülete, rangja, a megszerzett képe­sítésnek, ismeretnek akkor, ha az egyén maga is költ rá, anyagi áldozatot hoz érte? Ügy látszik, ezt is el kell várni az állampolgároktól, serkenteni kell az igénye­ket, mert ha arra várunk, hogy mindenre központi alapokból jusson, feltehető, hogy a művelődés dinamiz­musa szenved csorbát. A szórakoztatás máris tehermentesíthetné a mű­velődési intézmények költ­ségvetését, melyből a ko­molyabb értékeket hordozó formákra néha nem telik. Erre gondoltam a közel­múltban is, dr. Szamosvöl- gyi Alfrédot, a városi ta­nács osztályvezetőjét hall­gatva, aki a váci búcsú előkészítő megbeszélésén meglehetősen kemény anyagi követeléseket tá­masztott a főtérre kitele­pülő vendéglátóipart válla­latok számán, élére is ál­lítva a kérdést; ha nem vállalják a magas összegű helypénz kifizetését sátrai­kért, a rendezők tárgyal­hatnak más vállalattal is. Más forrásokból arról is értesültünk, hogy a Ma­dách Imre Művelődési Központ bevételei az utób­bi időben kedvezőbben alakulnak. A tanácsi és vállalati támogatások mel­lett egyre inkább számol­nak rendezvényeik bevéte­leivel, s ha azok költségei­hez nem is számítanak ha­szonkulcsot, ráfizetni nem, inkább nyerni akarnak. Nyerjenek is azon, amire igény ugyan van, ki kell azt szolgálni, de a néző a műsor után sem lesz oko­sabb. Áldozzanak arra a haszonból, ami a társada­lom és az egyén számára sokkal fontosabb. Kovács T. István Háztáji föld és felszerelés Nemcsak a mezőgazdasági nagyüzemekben, hanem a háztáji gazdaságokban is javában tart a tavaszi munka. Vámosmiko- lán Oszvald Ferenc és Vájsz Vilmos egy 400 négyszögöles par­cellán vetik a takarmányrépát. Fotós sikerek ki első díj Tatabányáról A napokban Tatabányán megnyílt a Magyar Fotóművé­szek Szövetsége és a Komárom megyei Tanács V. B. művelő­dési osztálya közös rendezésé­ben „Az év képei — 1984” cí­mű fotókiállítás. A zsűri 172 pályázó közül 93 fotográfus képeit engedte a tárlaton tör­ténő bemutatásra. A kiállítás legmagasabb értéket képvise­lő, a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapja tízezer fo­rintos díját Török László (Du­nakanyar Fotóklub) nyerte el. Lehotka László: Kompozí­ció című színes fotóját a Ma­gyar Fotóművészek Szövetsé­ge, — Török László: Sz. J. portréja című munkáját a Ko­márom megyei Tanács vásá­rolta meg. Kocsis Iván kiállí­tott műve az Uszodabelső cí­met viselte. Ez a júniusban elkészülő új váci fedett uszoda falát díszíti majd. Nemrégen hírt adtunk ar­ról, hogy a Magvető Kiadó gondozásában megjelent Török László: Módosulások című fo­tós kötete. A munka a Szép magyar könyv — 1983 pályá­zaton ötezer forintos díjban részesült. P. R. Egynapos fára A Váctól Vácig társasutazás sorozat keretében április 27-én egynapos túrát vezet a váci IBUSZ-iroda Krasznahorka várához. A sok történelmi em­léket felelevenítő szlovákiai útra még elfogad jelentkezése­ket a Széchenyi utcai iroda. Ez már a szezon első jele E hét végéig tartott a Pest megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kemping vására Vácott, a Szabadság téren. Közel fél­millió forint értékű sátrat és kempingbúíort bocsátottak áru­ba a kereskedelem szakemberei. Hancsovszki János felvételei A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM 1984. ÁPRILIS 21., SZOMBAT fiftásodjóra mér sejtettek valamit Ellenőrökkel a mérleg előtt A Vác városi Tanács ter­melési és ellátási felügyeleti osztály megbízott ellenőreit, két alkalommal kísértük el a város üzleteiben tartott ellen­őrzési kőrútjukon. A Kölcsey Ferenc utcában a 73. számú ABC-ben az ellen­őrök elvegyülnek a vásárlók között. Nincs rajtuk semmi különleges. Ugyanúgy válogat­nak a polcokon, kérnek felvá­gottat a pultnál, mint a többi vásárló. Majd a pénztárhoz mennek és fizetnek. Ezután nem szatyorba rakja az árut, hanem az üzletvezetőhöz men­nek. Árak Ellenőrzik a blokkot és visz- szamérik a pultnál vásárolt hentesárut. A próbavásárlás során a pénztárnál és a pultnál téve­dés nem történt. A szafaládét és a hurkát papírzacskóban adták, holott az előírásnak megfelelő zsírpapír rendelke­zésre állt. A halászlé fűszerke­veréknek és a Trudi csokolá­dés terméknek a szavatossági ideje lejárt — állapították meg az ellenőrök. — A szavatossági idő külön téma. A gyorsan romló élelmi­szereket átnézni, állandóan változó árakat feltüntetni, na*- gyón nehéz, mivel kévés a létszámunk. — Hogy a hentesárut miért zacskóban adták, az érthetet­len — mondta Virsinger Ist­ván üzletvezető. Deákváron az Ernst Thälmann téri 200. számú ABC-ben a pultok „roskadásig” telve áru­val. Elkülönítve a leértékelt, lejárt szavatosságú termékféle­ségek. Az ellenőrökön itt sincs semmi ismertető jel, az el­adók mégis tudnak — vagy csak sejtenek valamit —, mert egyiküknek hirtelen, ész­revehetően volt mit közölni munkatársaival. Valamelyik ellenőr ismerőse lehet, vagy korunk technikai vívmánya a telefon előzött meg bennün­ket. — Az ellenőrzött bolto­kat nem sorrend szerint írtuk. — Hiába, mindent nem lehet eltüntetni! így az ellenőrök találnak a polcon négy darab sérült zománcozott bögrét, amelyekre 16 forint van írva. A pénztárnál 8 forintot kér­nek érte. A hibás bögre le­értékelt áru — védekezik az üzletvezető. A Sekunda ablaktisztító szer­nek lejárt a szavatossági ide­je. A Johnson Multi Metaux autóápolószerhez nincs ma­gyar nyelvű használati utasí­tást. — Ennek biztosítása a forgalmazónak lenne a felada­ta! — Az áruválaszték jó és árfeltüntetés példás. A mérés és a számolás pontos — álla­pítják meg az ellenőrök. — Az áremelés után hogyan alakult az érintett termékek forgalma? — kérdezi az ellen­őr. — húsforgalomban tapasz­talható visszaesés, de különö­sen az édesség iránti kereslet csökkent. Ezen belül a desz- szertf éleségek nem fogynak, sokszor a szavatossági idejük is lejár. Húsvétra kölniből le­hetne szélesebb választék, azért van olcsó és drágább kölnink is — válaszolta Pety- jánszky János üzletvezető. Innét autóval egy perc alatt elérhető a Radnóti út és a Deákvári főút kereszteződésé­ben lévő 150. számú bolt. Né­hány száz méter csupán, s milyen éles ellentét van a két üzlet között, pedig mindkettő üzemeltetője Vác és Vidéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat. Szavatosság A mérés és számolás a pultnál pontos volt. A pénz­tárnál bonyodalmat okozott a termékek árazása. Az eredeti címkével ellátott, jó körtebe­főttek között olyan üveg is volt, amelyen ragasztószalagon 19 forint 20 filléres ár szere­pelt. A pénztárnál viszont 25 forint 90 fillért számoltak, amennyi a többi körtebefőtt ára volt. Az almabefőttek kö­zött is találtak az ellenőrök 8 forintra leárazott üveget. A töltelékáru már ránézés­re is kritikán aluli. Jó sze­mű háziasszony biztos nem venne belőle. Kiderül, hogy. a szafaládé szavatossági ideje már két napja lejárt, a ked­venc szalámit pedig már nyolc nappal az ellenőrzés előtt, nem lett volna szabad árul­ni. Figyelmetlenség Az ellenőrök kosarába ke- sült olyan raguleves-készít­mény, melynek szavatossági ideje még a múlt év közepe­táján járt le. — A töltelékáru eladását azonnal meg kellett szüntet­ni. — Van valami észrevétele? — kérdezi az ellenőr. — Ez az igazság! A pénz­tárosoknak mindig mondom, hogy azt az árat kell figyelem­be venni. ami a terméken van. A vevő előtt nem írunk át árakat — magyarázkodik az üzletvezető. A 130. számú üzletben — ezt a városban „Mejli" néven ismerik — mindent rendben találtak az ellenőrök. Nem úgy a Híradó utca sarkán lévő 30. számú ABC-ben. A 45 ás fél dekagramm sertéscombnál 50 fillérrel kevesebbet szá­moltak. A 18 dekagramm kri- nolin visszamérésénél 1 forint 50 fillér, a Dunakanyar szalá­minál 50 fillérrel többet szá­molás történt a vásárló kárá­ra. A fiatal eladó ijedten hall­gatja az ellenőröket. A sírást magába fojtva, szipogva kér­dezi: Mi lesz velem? Megbün­tetnek? Nem akartam becsap­ni senkit... Az ügy a felügyeleti szerv­hez kerül, ott történik intéz­kedés — válaszolja az ellenőr. — Egy hete vettem át a boltot, éppen a húsvéti ünne­pek előtt, amikor a forgalom megnövekszik és szeretnénk az ellátást biztosítani. Így még nem volt időm megismerni a munkatársakat, a hiányossá­gokat. A jövőben szeretnénk a hasonló eseteket elkerülni — mondta Kovács Györgyné üzletvezető. A Sirály utcában a 25. szá­mú Áfész boltban a próbavá­sárlásnál csak a kenyér ára egyezett a súllyal. A zöld uborkánál 80, a Parenjica sajt­nál 70, a Göcseji sajtnál 1 fo­rint 20 fillérrel károsították meg a vásárlót — most az ellenőrt. — Két tétel párizsi­nál viszont egyaránt 70 fil­lérrel számoltak kevesebbet, vagyis ennyivel károsodott a bolt. — Nagyfokú figyelmetlen­ség. Nem tudok mit mondani — válaszolta Rózsa Imréné üzletvezető. Dénes János labdarúgás Magáról nsm szívesen beszél Sikerük kulcsa a munka TÖTH JÄNOS, a kisnémedi Aranykalász Termelőszövet­kezet elnöke már évekkel ez­előtt megtanulta, hogy csak úgy vezetheti jól a gazdasá­got, ha minden tag kezdemé­nyezésével számol. Tanácso­kat, javaslatokat kér tőlük az egyes problémák megoldásá­hoz, a különböző fejlesztési programok kidolgozásához. Munkastílusának ezt a formá­ját elnökként már huszonkét éve állandóan tökéletesíti. Látva, hogy jó eredmények csak összefogással érhetők el. Ez kerül szóba, amikor az irodájában munkájáról kér­dezem. Nem magáról beszél. Véleménye szerint minden si­ker titka az emberekben rej­lik. — Nincs fogadóórám — folytatja. Itt, ha valami prob­léma akad a termelésben, azt azonnal meg szoktuk beszél­ni, és nem a legközelebbi munkaértekezletig várunk az intézkedéssel. Elsősorban a jó kollektív szellemnek kö­szönhető, hogy az alaptevé­kenységet ilyen magas szintre sikerült emelni. A két évti­zed alatt, úgy érzem, nagyon jó szakembereket neveltünk ki. Mint ahogyan mondotta az elnök, a gazdaságban a jövő­ben még nagyobb szükség van az egységre, hiszen az utób­bi években igen magasra ke­rült a mérce. A kollektíva már három alkalommal nyer­te el a kiváló termelőszövet­kezet megtisztelő címet. Kell-e ennél tömörebben bizonyítani a helytállást, a szakértelmet? — Gödöllőről, az egyetem elvégzése után kerültem Kis- némedire — emlékezik Tóth János. — Az akkori kis szö­vetkezet folyamatosan, ki­egyensúlyozottan gazdálkodott. 1973-ban került sor az első nagyobb egyesülésre. Ekkor 3 ezer 200 hektárnyira nőtt a területünk. Mintegy nyolcszáz tagja volt a közösnek. Már a következő esztendőre sikerült úgy koncentrálni az erőket, hogy 50 millió forintos árbe­vétel mellett 6 millió nyere­séget értünk el. Mindezt úgy, hogy a bevétel kilencven szá­zalékát az alaptevékenység adta. A málna- és a gyü­mölcstermesztés mellett a ti­zennégy aranykorona értékű földeken jelentős eredmény­nek számított a négytonnás hektáronkénti búzatermés. Ekkor a szövetkezet vezetősé­ge hosszú távú tervet dolgo­zott ki. Legfőbb növényünk a búza és a borsó lett. MEGTEREMTŐDTEK a fel­tételei az állattenyésztés sza­kosodásának. A sertéshizla­lásra és a tejtermelésre áll­tunk át. Közel húszmillió fo­rintért építettünk egy ötezer darabos sertéstelepet. Ennek az állománynak közel ötven százalékát háztáji hizlalásban oldjuk meg. A korábbi ma­gyar tarka teheneinket Hol­stein Fl-re cseréltük le. Míg korábban 2 ezer 700 liter volt az átlag tejtermelés, ma már ez megduplázódott. Tavaly például 5 ezer 400 litert ér­tünk el tehenenként. Jelenleg négy főágazatunk van, és a szövetkezet indulásához vi­szonyítva tízszeresére növe­kedett termelési értékünk. Az elmúlt esztendőben mintegy 500 millió forintos árbevétel mellett 56 milliós nyereséget értünk el. Természetesen a magas szin­tű alaptevékenység elérésé­hez az ipari háttér kialakítá­sa volt a bázis. 1976-ban ala­kítottuk 'ki a jelenlegi mel­léküzemeinket. Nem feledkez­tünk meg a különböző beru­házásokról sem. Tárolótere­ket építettünk, ahol 400 va­gon szemes terményt tudtunk elhelyezni. Külön szárítórend­szerünk van. AZ ELNÖK bizakodva te­kint a jövőbe. A terveket is­mertetve részletesen kifejti, hogy az emberekre számítva gazdálkodnak, és ez sikerük titka. Velük szorosan együtt­működve dolgozik a vezető­ség, hogy érezze a közel 2 ezres tagú kollektíva, ők is gazdái a szövetkezetnek, és tudják, hogy csak úgy boldo­gulnak, ahogyan dolgoznak. Szaktudásáért, helytállásáért Tóth Jánost a közelmúltban a Munka Érdemrend arany fo­kozatával tüntették ki. Surányi János Szombaton 10 órakor kezde­nek a serdülő csapatok: Duna­keszi VSE—Dunakeszi SE, Fót—Nagymaros, Vácduka— Szokolya és Göd—Fortuna. Az ifjúsági mérkőzések: Mária- nosztra—Vácrátót és Kóspal- lag—Vámosmikola 13.30-kor, a Vácduka—Rád 12 órakor, az I. osztály csapatai: Mária- nosztra—Vácrátót és Kóspal- lag—Vámosmikola 15.30-kor, a Vácduka—Rád 14 órakor kezdenek. Vasárnap 13.30-kor ifjúsági mérkőzések: Letkés—Galga ­völgye, Kösd—Nagymaros (nagymarosi pályán) Szob— Váci Amatőr, Váchartyán— Örbottyán 12 órakor. I. osztá­lyú mérkőzések 15.30 órai kezdettel: Letkés—Galgavöl- gye, Kösd—Nagymaros (Kos- don!), Szob—Váci Amatőr. 14 órakor Váchartyán—Órboty- tyán. II. osztály 5. forduló: 15.30-kor: Galgamácsa—Perő- csény, Ipolydamásd—Püspök­szilágy, Galgagyörk—Kemen­ce. Az elsőként írt csapatok játszanak a hazai pályán. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom