Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-22 / 95. szám
Az Agrcépsze? (i Margitszigeten A gödi Dunamcnti és a kcrc- pestarcsai Szilasmente tsz által alapított gazdasági társulás — az Agroépszer — generál- kivitelezésében készül a Margitszigeti Szabadtéri Színpad teljes felújítása. Erdősi Ágnes felvétele PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 95. SZÁM Árai 1,40 forint 1984. ÁPRILIS 22., VASÁRNAP Vetik a kukoricát, sorol a cukorrépa A földek újabb esőre várnak Helyenként két műszakban, éjjel is dolgoztak Az elmúlt napokban a határt járó ember naplemente után is gyakorta találkozhatott a megye különböző térségeiben ma* gáhyosan dolgozó traktorokkal. A kivilágított erőgépek kettős műszakban, éjszaka is dolgoztak, hogy időre előkészítsék a kukorica ültetéséhez szükséges magágyat. Az időjárás kedvezett a soros tavaszi szántóföldi munkáknak, a néhány napos hirtelen felmelegedés után, s vidékünkön hullott kisebb-na- gyobb csapadékot követően szinte ideális feltételek között dolgoztak a gépek. VILÁGÍTÓTORONY Tunyogi András, a Pest megyei Tanács mezőgazdasagi osztályának növénytermesztési főfelügyelője elmondta, a kellő tempóban haladnak az időszerű mezőgazdasági munkák. Befejezés előtt áll a tavaszi vetéselőkészítés, a burgonyának 96 százalékát, a szemeskukoricának 20, a silónak 10 százalékát ültették el. A kalászosok vegyszeres gyomirtása is jól halad, a vegyszerezés már a hetven százaléknál tart. Össze! vetett gabonanövényeink fejlődése az elmúlt időszakban’ felgyorsult. Ennek ellenére a búzát mintegy háromezer hektáron kellett kiszántani a megyében, helyébe kukorica kerül majd. Azt is megtudtuk, hogy a zöldségféléknek 80 százalékát vetették, illetve ültették el, s hogy a mérsékelt nagyságú esőzések hatására sorol a cukorrépa. A gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben túl vannak már a metszéseken és az első lemosó permetezésen, a határ mindenfelé újabb esőre áhítoz. Az őszi gabonák az eddigi tapasztalatok szerint kedvező képet mutatnak a nagykátai térségben, Szentmártonkátán és Tápióbicskén, a homokos területeken azonban a múlt évi átlagnál is elmáradottabb az ősziek növekedése. Különösen a megye déli részén, a Duna—Tisza közötti vidéken viselik nehezen az áprilisi szárazságot a növények. A Herceghalomi Kísérleti Gazdaságban viszont — ebben nagy szerepe van az alkalmazott technológiának, vegyszereknek, műtrágyáknak és gépeknek, nem kevésbé a szakszerű munkának — kitűnően fejlődik legfontosabb növényeink egyike, az őszi búza. Hasonló híreket kaptunk a Rákosmezeje Tsz-ből is — ahol a KITE (Kukorica és Ipari Termesztési Egyesülés) legújabb módszereit is alkalmazzák —, a tavaszi aszály ellenére, biztató a szövetkezet határa. V. B. Karbidlámpa fényénél Folyamatosan szedik Ma Egy közúti ellenőrzésen jártak riportereink, erről szól Végig a kettes úton című riportunk a 3. oldalon. 2. oldal A hét világpolitikai kérdései 3. oldal: Birkanyírás 4. oldal: Játék és kultúra 6. oldal: Postabontás Csere garanciával vagy anélkül 8. oldalt Selejteztek, pénzt kaptak A csepeli Duna Termelőszövetkezet budatétény! telepén mintegy nyolcezer négyzetméternyi területen termesztenek sampinyon gombát. A hatalmas pincékben karbidlámpa fényénél szedik folyamatosan a gombafejeket. Hetente kétszer szállítanak tőkés országokba, alkalmanként közel három tonna kerül a kamionok gyomrába. Barcza Zsolt felvétele A legutóbbi menetdíj-ár- emelések óta folyamatosan csökken a Volán 20. számú Vállalat autóbuszjáratain az utasok száma. Tavaly például minden ötödik utas hátat fordított a vállalatnak, s ez a folyamat az idén tovább tart, bár az eddigi tapasztalatok szerint valamelyest mérséklődött a tendencia. Tavaly több, mint 15 százalékkal csökkentek a Volán bevételei, jelezve, hogy egyre nehezebb gazdálkodásuk egyensúlyának fenntartása, s egyre több fejtörést okoz, hogyan is osszák el a szűkösen csordogáló forintokat; A változtatás kényszere rugalmasabb forgalomszervezés- re ösztönzi a vállalatot. Igyekeznek minden lehetőséget megragadni, hogy a járművek kihasználtságát javítsák. Éppen ezért a gazdaságtalan járatokat — ha nincs különösebb indok rá —, megszüntetik, máshol viszont újakat indítanak. A váci versenyvásárra például alkalmi bevásárlóbuszok viszik a környező falvakból az utasokat, s említhetnénk a hétvégi, úgynevezett telkesjárataikat is, amelyek közül több (a Budapest, Kosztolányi Dezső tér, Sóskút, Bia- torbágy; a Kosztolányi tér, Diósd, - Csapágygyári bejárat (körjárat) és a Kosztolányi tér, Érd, Parkváros, napközis tábor útvonalon közlekedő), már most igénybe vehető. Május elsején pedig újabb telkesjárat indul a Gödöllő, Isaszeg, Dány, Zsámbok, Tóalmás útvonalon, elsősorban a hétvégi telektulajdonosoknak és a kedvelt meleg vizű fürdőhelyre utazóknak. A Ceglédről Tiszakécs- kén és Kerekdombon át Tős- erdőig idényjelleggel közlekedő autóbuszok május 27-én indulnak először. Sorolhatnánk még nemzetközi járataikat, amelyek szintén népszerűek, ám már ebből is láthatjuk, hogy valóban rugalmasabban reagál a vállalat az igényekre. Mint Sohár István forgalomirányítási oszTétlenkedés helyett munkát adtak Szükségből erényt kovácsoltak A behozatalt korlátozó intézkedések meglehetősen sok gondot okoztak a ceglédi Nívó Ruházati Szövetkezetben tavaly, ni‘vel az olyannyira kelendő műszőrméből varrt téli árukból csak keveset tudtak gyártani. A bizonytalan helyzet nem tarthatott — s nem is tartott — sokáig, a tétlenkedés helyett mielőbb elegendő munkát kellett adni az embereknek. A gyors intézkedés alapvetően érintette a termelés ‘egész szerkezetét. A szalagok egy részét ugyanis átállították sportos jellegű szabadidő-ruházati termékek gyártására. Néhány hónapig egy másik szövetkezettel is együttműködtek, de ez a kapcsolat nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Arra azonban jó volt, hogy az új termékek varrásához megfelelő tapasztalatokat szerezzenek. A téli áruk. gyártása meglehetősen idényhez kötött, így a szabadidőruhákkal sikerült a munka folyamatosságát is megteremteni, s ez mindenképpen előnyös. Bár tavaly volt elegendő megrendelésük, a szerződések megkötése körül olykor nagy volt a bizonytalanság: a nagykereskedelmi vállalatok ugyanis mellőzik a készleteket növelő vásárlásokat. Ezek a gondok magyarázzák, hogy tavaly a két esztendővel ezelőtti 11 millió forintos rekordnyereséggel szemben, csak 8 millió 200 ezer forint került a kasszába, de kétmillióval így is több a tervezettnél. Az idén újfent több változást eszközölnek. Az egyik, hogy a szabászaton az eddiginél takarékosabb módszereket vezetnek be, a másik: a tőkés export ismételt megkezdése. Régebben ugyan már varrtak bérmunkában nyugati cégeknek, de amikor rádöbbentek, hogy többe kerül a leves, mint a hús, felhagyták ezzel a tevékenységgel. Most viszont, ha a vevő mindkét félnek előnyös árat ajánl, a ceglédiek újra szívesen vállalkoznak bérmunkára. tályvezető elmondta, egyetlen elvet tartanak szem előtt; a gazdaságosságot. Ezért növelik az autóbuszok bérbeadását és a különjáratok szervezését is. Sőt, nemrég újabb ötlettel rukkoltak ki szakembereik: javaslatukra április 22-én megindultak Érdről az úgynevezett kórházi látogató járatok Budapestre a Tárogató úti, a Rókus és a Heim Pál kórházakba. Ha elegendő utasuk lesz, minden munkaszüneti napon elindítják ezeket a buszokat. A vállalatnál nem számítanak arra, hogy sikerül valamennyi elpártolt utasukat maradéktalanul visszahódítani, de abban bíznak, hogy szolgáltatásaik színvonalának javításával, az igények gyors teljesítésével megállapíthatják a jelenlegi, kedvezőtlen folyamatot F. Z. Egy hónap múlva Nyit a BNV Egy hónap múlva, május 23-án nyitja meg kapuit a Budapesti Nemzetközi Vásár, a beruházási javak szakkiállítása. Az előzetes jelentkezések alapján mintegy 30 ország kiállítói mutatják be termékeiket a tavaszi BNV-n, mely az elmúlt évtizedben Európa egyik legjelentősebb vásárává vált. Olyan nemzetközi marketingfórum alakult ki a kőbányai vásárvárosban, amelyen nemcsak a hazai vállalatok bővítik kapcsolataikat partnereikkel, hanem a külföldi kiállítók egymással is kötnek üzleteket. Többek között ezzel magyarázható, hogy az idén a korábbiaknál — mind a szocialista, mind a tőkés országokból — több kiállító érkezik, és nagyobb területen mutatják be kínálatukat. A Budapesti Nemzetközi Vásáron 13 árucsoportban hasonlítják össze kínálatukat a hazai es a külföldi termelők. A múlt évhez képest számottevően bővül az elektronikai és az energetikai termékeket bemutatók kínálata és számos újdonság lesz látható az erősáramú ipar gyártmányait bemutató standokon is. Az idén külön mutatkozik be a vegyipar és a műanyagipar. A szokásosnál kevesebb kohászati kiállító vesz részt a nemzetközi seregszemlén. A vásárszervezők az idei BNV-n többek között bemutatják a hazai műszaki-fejlesztési és kutatási tevékenység eredményeit, az energiaprogram előrehaladását. Nagy teret szentelnek a szocialista gazdasági integráció eredményeinek. A beruházási javak vásárán ezúttal hiányozni fognak az autófenntartás és -javítás, az építőipar, a munkavédelem és biztonságtechnika, a környezetvédelem, az anyagmozgatás és csomagolás, illetve a kereskedelemtechnika újdonságai. Az érdekeit hazai és külföldi vállalatok ugyanis a három tavaszi, illetve az őszi szakvásárokon külön mutatták be, illetve állítják ki termékeiket. ŐSE F ejlesztési forintok folyamának apadásakor. tartósnak bizonyuló pénzszűke idején nem csoda, hanem szinte törvényszerű a végletes vélekedések felbukkanása. Ezeknek a véleményeknek, vélekedéseknek a java — nevén nevezve — roppant naív, ám mert tetszetősen hangzanak, könnyen hívekre találnak, s ezért veszedelmesek. Ilyen, naiv és veszedelmes vélemény az, hogy mert kevés a pénz, nem szabad azt másra, F$3kis ktfizetődq dolgokra költeni. Valaki kitalálta, megírta a levelet, másoka sorok alá kanyarították a nevüket, azaz forma szerint itt állampolgárok szólaltak meg közügyben ... Forma szerint. A kifogásolt tény: amikor seregnyi más, sokkal fontosabb dolog lenne, miért kell nagy költséggel gyermekotthont építeni?! Inkább lakásra jutna több... A helyszín: Cegléd. Amit a levelet fogalmazók, aláírók jogosan állítanak: valóban épül gyermekotthon, valóban nagy a költsége — százmillió forint felett —, valóban jó lenne, ha több juthatna lakásra ... Amit a levélírók nem tudnak, avagy elfeledtek figyelembe venni: a pénz gazdája nem a tanács, a majdani intézmény gyógypedagógiai otthon lesz, azaz olyanok befogadására szolgál majd, akiket — értelmi, fizikai fogyatékosságaik miatt — a család nem tarthat meg soraiban. Az ilyen ellátásra szorulók száma — sajnálatos, de tény, —, folyamatosan és gyorsan növekszik. Tekintélyre hivatkozunk, a piac, a haszon — és nem mellesleg, a közgazdaságtudomány — alapfogalmainak kidolgozójára, Adam Smithre. Időben igencsak távol, napjainktól pontosan leírta azt, ami ma isigaz: a piac nem nélkülözheti az államot, három feladat ellátása okán. Ez a hármas: a béke megvédése, a jogrend szavatolása, a nem nyereséges vállalatok — vállalkozások — működtetése. S ez utóbbinál, félreérthetetlenné téve a teendőt, Smith leírta a klasz- szikus, azóta is jelképként, idézett példát, a világító- tornyot, mely nyereség híján haszontalannak tűnhet, ám nélküle ... Aligha kell folytatni az indokolást, mi lett volna a gazdaságba» oly nagy szerepet elfoglaló hajózással világítótornyok híján, ám talán nem felesleges azt leírni: ma nem kevesebb, hanem sokkal több az ilyen — képletes — világítótorony, mert hiszen a gyakorlatban tiszta ráfizetés az egész infrastruktúra — írjuk újabb elnevezését is, háttérágazatok — fejlesztése, működtetése, amint vélhetően az államon kívül senkire sem lehetne rátestálni a környezetvédelem átfogó és rendkívül költséges teendőit.. Nemcsak gyógypedagógiai otthon kell, hanem —például —, bár eleve biztos a ráfizetés, kell a strand Százhalombattán, a szolgáltatóház Foton, amint aligha hiheti bárki is komolyan, hogy üzlet, hasz.- not hozó lépés a több minr félipUíiárd forintot felemésztő rekonstrukció a HÉV szentendrei állomásán és vontatási telepén. Mindennaposán közönséges eseteket említettünk éppen azért, hogy világossá lehessen: a kifizetődő vállalkozások emlegetése általában, veszedelmes dolog, mert elfödi a lényeget. Eltakarja azt, hogy a társadalomnak, a közvéleménynek különbséget kell tennie az értékteremtés közvetlen és közvetett módjai között, azaz nem szabad az élet minden dolgát azonos mérlegre helyezni; sokféle a mérleg. Egyetlen év alatt a megyében 18 millió forintot adtak ki üzemi konyhák, éttermek építésére, korszerűsítésére, bővítésére. Fölös pénzkidobás? Aki tanácsi lakáskiutalásra vár, gyermeke óvodai elhelyezésére és így tovább, annak, meglehet, az ilyen kiadások nem látszanak fontosnak, a közérdek azonban aligha szelhető fel ilyen keskeny szeletekre. L ehet, hogy mondandónk félreérthető, ezért leírjuk a logikus összefüggést: az állam által ilyen célokra kiadott milliók és milliárdok nem ajándékok, nem valamilyen központi kegy adományai, hanem a termelőágazatokban létrehozott értékek felosztásakor elkülönített forintok eredményei. A társadalom olyan önberuházásai, amelyeket egyszerre diktál és követel meg az önérdek és a humanitás, amelyek feltételezett —, de meg nem engedhető — megtakarítása hatalmas erkölcsi kárral járna, s anyagi következményei sem lennének mellékesek. Az állam szerepe a gazdaságban és a gazdaságon kívül ma kedvelt vitatéma, e viták lecsapódása azonban a közvélekedésben olykor, téves következtetéseket, irányokat sugall, feledtetve vagy fel sem ismertetve, hogy világítótornyok híján könnyen eltévedhetünk ... M. O. Minden lehetőséget megragad a Volán Az utasért harcolni kell
