Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-21 / 94. szám
1984 ÁPRILIS 21., SZOMBAT A késő esték csendjét a nyomdák környékén felveri a postás autók zaja, a kötegekbe font újságok puffanása, ahogy a szállító szalagról az autók mélyébe dobálják a frissen nyomott lapot. Felbőgnek a motorok, sietni kell, a vonat indul. Másodperceken múlik, hogy a szerelvényekre felrakják a nyomda termékeit. S száguld a hír: hogyan áll ellent az ellenforradalmároknak Nicaragua... mi történt Libanonban ... hogyan ünnepel május elsején az ország népe... kik lettek kiválóak a vállalatok közül... A postakézbesítők hada indul hajnalban széthordani a híreket, mert az olvasó mindenre kíváncsi. Van, aki hátulról, a kishíreknél kezdi böngészni a lapot, más a sportnál lesi: ki győzött..., de a legtöbb olvasó a hazai és a nemzetközi élet eseményeire kiváncsi. Tehát, a kézbesítők jó munkáján is múlik, hogyan tájékozódik az előfizető, vagy a példányonként vásárló mindarról, ami kedvére való, befolyásolja napi közérzetét, felvilágosítja mindarról ami- fői csak az újságon keresztül értesül. Sokszor méltattuk már a postások, a hírlapterjesztők, a kézbesítők munkáját. Azokat a névteleneket, akik ha nem érkeznek időben, nagyon tudnak hiányozni. Ha pontosak, ha figyelmesek, mindenki számára,természetes. Az újság és terjesztője szorosan hozzátartozik mindennapjainkhoz. Tegnap a Pest megyei Hírlap, illetve a Hírlapkiadó Vállalat székházában erről tanácskoztak- a Pest megye: postahivatalok vezetői, hírlapfelelősei. Pontosabban arm. milyen eredménnyel zárult az elmúlt hónapok szervezése, hogy minél több családhoz jusson el a Pest megyei Hírlap. Az előre elképzelt számokat jóval túlhaladták a helyi posták. S ahogy a jelenlévők kifejtették: a szervezés már két hónapja bezárult, s azóta is gyarapodott az előfizetők száma. Köszönet érte. Köszönet jár mindazoknak, akik felelősen, legjobb tudásuk szerint terjesztik a párt politikáját. A legjobbak közül is öten kapták meg a Pest megyei Hírlap Emléklapját és a Bu- dapest-Vidéki Postaigazgatóság pénzjutalmát: Dósa Endréné, a Százhalombatta városi postahivatal hírlapfelelőse, Matónák Ferenc, a Pest megyei Hírlap hivatal szervezője, Szabó 1st vánné, a Cegléd városi posta- hivatal hírlaposztály vezetője, Szikora Miklósné, a Vác városi postahivatal hírlaposztály vezetője, valamint a vecsési postahivatal Gagarin szociális ta kézbesítő brigádja. Tizenhármán vették át f Hírlapkiadó Vállalat jutalmát, amelyet Szekeres Zoltán, a Hírlapkiadó Vállalat osztály- vezetője nyújtott át a kiválóknak. A megbeszélésen megjelent Nagy Péter igazgatóhelyettes, Fónai Tamásné, a Pest megyei Hírlaphivatal vezetője, valamint Ruttkay Mátyás, a posta- igazgatóság osztályvezetője. s. á. Sédért szór az elevátor A Folyamszabályozási és Kotró Vállalat verőcemarosi telepén évente mintegy nyolcvanezer köbméter dunai sódert adnak el a magánépítkezőknek. A telepre úszó elevátor rakja ki a sódert, egy-egy alkalommal ötezer köbmétert. Barcza Zsolt felvétele Az önállóság első három éve Jókor kapcsoltak az Árammérőben Három éve ismét önálló a gödöllői Árammérőgyár. Ennyi idejük volt annak bizonyítására: stabilan állnak a saját lábukon. Megfelelő piaci és műszaki fejlesztő munkával a harmadik évet — 1983-at —, Is sikeresen zárták. Árbevételük 37 százaléka származik tőkésexportból, 17 százaléka a szocialista országokkal bonyolított árucseréből és a fennmaradó 46 százalék belföldi értékesítésből. Új tőkés piacokra is exportálnak A vállalat tőkés országokba irányuló exportja három év alatt több, mint 10 százalékkal nőtt. Korábban exporttermékeik felét az úgynevezett hagyományos piacokon, Algériában, Marokkóban, Líbiában, Peruban adták el. Csakhogy a bizonytalanná vált fizetőképesség, a saját árammérőgyár létesítése — az utóbbira Algéria a példa —, kevesebb importra ad módot. Magyarán szólva, 1984. immár az Árammérőgyárban is nehéz évnek ígérkezik. Ahhoz, hogy ugyanannyit exportálhassanak, mint tavaly, sok-sok kisebb felvevőképességű piacot kell meghódítaniuk és új vevőket szerezni — netán áldozatok árán is. Például engedve az árból, ami visszahat a jövedelmezőségre. — A brazíliai óta két újabb versenytárgyaláson is sikerrel vehettünk részt — mondja Zöld Józsefné, az Árammérő- gyár gazdasági igazgatóhelyettese. — Űj típusú fogyasztásmérőinkből, amelyek kisebbek és esztétikusabbak elődeiknél, Brazíliába, Peruba és Malaysiába kétmillió dollár értékben szállítunk. Még 1982-foen vásároltuk azt a kapcsolóóra li- cencet a svájci Sauter cégtől, melyet fél év alatt előkészítettünk a hazai gyártásra. Már tavaly megtérült a licenc ára és még az idén is tervezzük —, nem nagy mennyiségben — a termék külföldi értékesítését. Mindehhez érdemes még egy ''adatot'..' hozzátefthi:. az Áram- mérőgyár termékeiben alig 10 százalék az importanyag. Másképpen fogalmazva: minden egyes árammérő eladása 90 százalék tiszta export. S maradjunk még egy kicsit továbbra az exportnál, ugyanis a vállalat évente 6 millió rubel felett értékesít a szocialista országokban, ennek 80 százaléka kompletten kiépített energiagazdálkodási rendszerekből származik, amelyeket konkrétan a szovjet vevő igényei szerint fejlesztettek ki. Elég szép számmal adnak el fogyasztás- mérőket, kapcsolóórákat, hitelesítőket az NDK-ba, Kubába és Romániába. A gödöllői Árammérőgyár legnagyobb hazai megrendelője a Magyar Villamossági Tröszt, a belföldi értékesítésből származó árbevétel 90 szá zalékának a forrása ez a kapcsolat. Ezenkívül a kisfogyasztóknak kapcsolóórákat, fogyasztásmérőket adnak el, illetve a présöntő és műanyag fröccsöntő üzemben — mivel itt fölös kapacitással rendelkeznek — bérmunkát vállalnak más hazai vállalatoktól. Sok gondot okoznak a pontatlan hazai szállítók S bár utaltunk rá, de érdemes részletesebben is szólni arról, milyen körülmények között érték el a gödöllőiek a fenti eredményeket. Zöld Józsefné, a fő problémát belföldi szállítóik pontatlanságában látja: — Egész évben kiélezett helyzetet teremtett a belföldi anyagellátás ütemtelensége, Lehetőségként vetődött fel, hogy saját eszközeinkből bérpreferenciát, hitelkedvezményt adunk azoknak a vállalatoknak, amelyek nélkül mi sem tudjuk teljesíteni kötelezettségeinket ... Csakhát nem biztos, hogy ez lenne az igazi megoldás. Már- csak azért sem, mert az Áram- mérőgyárban is katasztrófális a létszámcsökkenés, két év alatt a fizikai dolgozók öt, ezen belül a teljesítménybéresek tíz százaléka ment el. Vállalati gazdasági munkaközösségeket szerveznek, bővítik a bedolgozói hálózatot, kooperációs partnereket keresnek — ami könnyít ugyan a helyzeten, de a fő munkaidőben való hatékonyabb termeléshez nem teremti meg az érdekeltséget. Ez utóbbihoz ugyanis több pénz kellene, annyival több, mint amennyit a környékbeli szövetkezetek, kisiparosok kínálnak fizetésként. Csökkenő létszám- régi gépek Az igazsághoz hozzátartozik még, hogy a vállalat gépparkja sem éppen munkáscsalogató. Gépi beruházásra ugyanis — annak ellenére, hogy berendezéseik jelentős hányada 1920-ból származó, azaz sok a nullára leírt gép —, tavaly nem volt mód. Az idén 100 millió forint gépberuházást tervez a vállalat, részben saját erőből, részben hitelből, de ennek a felújításnak az eredményei már csak jövőre érződnek. Eller Erzsébet Győri Imre köszöntése Győri Imrét, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, az Országos Közművelődési Tanács elnökét 60. születésnapja alkalmából pénteken a Központi Bizottság nevében Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte. Az eseményen jelen volt Tétényi Pál, a Központi Bizottság tagja, a KB osztályvezetője. Teo lég issek konferenciája A magyarországi református egyház teológiai doktorai kollégiumának etikai szekciója április 16—19. között a debreceni református kollégiumban rendezte meg a szocialista országok teológusainak első konferenciáját, amelynek témája a keresztyén-marxista dialógus fejlődése és távlatai volt. A Bartha Tibor püspök elnökletével lezajlott tanácskozáson a teológusokon kívül marxista filozófusok is részt vettek. Az eszmecsere résztvevői létrehozták a szocialista országokban élő keresztyén etikusok munkaközösségét. Modulrendszerű szerkezetekkel Csökkenthető a zajszint Az idén januárban életbe lépett minisztertanácsi határozat megvalósításával kapcsolatban széles körben felmérik a zaj- és rezgésvédelmi eszközök iránti piaci igényeket. \ A programmal kapcsolatos feladatok meghatározására az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság munkacsoportja tanulmányt készített; ebben átfogóan elemezték a zajártalÚjfajta fólia, műszállal erősítve és energiatakarékos Cseréppel vagy palántával fedett tetők szigetelésére alkalmas pvc-fólia gyártását kezdték meg a Hungária Mű- anyagfeldolgozó Vállalatnál. A tetőszerkezetre szögekkel rögzíthető fólia felfogja a cserepek közötti résen beszivárgó esőt, port és a szelet, a meleget pedig nem engedi a szabadba szökni. Így különösen a tetőtérben kialakított lakások védelmére, szigetelésére hasznosítható. Az időjárás viszontagságai ellen védelmet nyújtó műanyagot nemcsak azok szerelhetik fel, akik új tetőt építenek, hanem a régibe is bárki beépítheti. A fóliát nem kell félteni INNEN MESSZIRE LÁTNI helyén, a honvédségnél sem feledkeztek meg róla. A virág, az ajándékkosár mellé az a kristályváza is kijárt, melyen a nyolcvanas dátum díszeleg. Bevésve... Az öröm, a megelégedés ül vonásain. Szívesen vezet végig a birodalomban, melyet ez a nagy, tágas, s oly barátságos, lakályos családi ház jelent. A félreeső kis szobában egy kép előtt azonban mozdulatával, szavak nélkül is megálljt parancsol: »fakult, régi fénykép. A szüleim, mondja, parasztok voltak. Ez a fénykép mindenhová elkísért. Mert én azt tartom, hogy az ember bárhová is tart, jutott, sohasem tagadja meg azt, honnan indult. B úcsúzkodás közben szeretnék valami kedv-eset, az alkalomhoz illőt mondani. Míg keresgélem a szavakat, megelőz: kívánom, hogy a nyolcadik ikszet nálam jobb erőben, egészségben érje meg. Csikorogva csukódik be mögöttem a kapu. Tudom, hogy Duba András pillantása elkísér a kanyarig. S csak azért nem a buszmegállóig, mert oda a verandájukról már nem lehet ellátni. Varga Edit I sem az építkezés közbeni sérülésektől, sem pedig a viharos széllökésektől, ugyanis poliészter műszálból font és szőtt hálóval' erősítették meg, így azután jöhet olyan erős vihar is, hogy lesodorja a cserepeket, a műanyag még mindig épen és sértetlenül állja a zord időt. A nálunk előforduló hőmérséklet-változásokat is károsodás nélkül viseli el, a mínusz 40 és plusz 80 Celsius-fok között bármilyen hőmérsékletet jól tűri. Az új termékből az idén várhatóan mintegy kétszázezer négyzetméternyit állítanak elő, a jövőben pedig évi egymillió négyzetméter gyártását tervezik. A tetőszigetelő fóliát a magánépítkezők a TÜZÉP-te- lepeken vásárolhatják majd meg. Az Építéstudományi Intézetben pedig most készítik az alkalmazásához segítséget adó útmutatást. makat, a védekezés lehetőségét, és javaslatokat tettek a program gyorsítására. A tanulmány szerint hazánkban a zajcsökkentést szolgáló eszközök gyártása és forgalmazása még sok szempontból nem kielégítő. Az idevonatkozó kutatások több-: sége is elsősorban a zaj okozta ártalommal, nem pedig az el- hárítást szolgáló ipari háttér?, rel foglalkozik. A tanulmány megállapítja: kifejezetten a zaj csökkentésére készített termék egyelőre kevés van. Az ilyen anyagok és szerkezetek jelentős részét a gyártó üzemek melléktermékként nyerik, nemegyszer pedig az alkalmazott anyagok eleve más célt szolgálnak, miközben bizonyos mértékig a hanghatást is mérséklik. A kifejezetten zajvédelmet szolgáló szerkezetek pedig — például egyes hangelnyelő burkolatok, nagy hanggátlású nyílászárók, zajvédő fülkék — a legtöbbször nem előregyártva és nem a célnak megfelelően tipizált formában készülnek. Az OMFB szakemberei mindenekelőtt a modulrendszerű zajcsökkentő szerkezetek kialakítását szorgalmazzák, mivel ezek sorozatgyártása gazdaságosnak ígérkezik. Iparszerű alkalmazásuk is viszonylag gyorsan megoldható. Bútor a szabadba Székek — csőből és vászonból. A fóti Vörösmarty Tsz penci lakatosüzemében állítják össze a Fémbútor ISZ. megrendelésére a kempingszéket. Naponta csaknem 800 vázból lesz ülőalkalmatosság Trencséhyi Zoltán felvétele gukkal vittek, kikelt. Mindnyájan becsülettel megállták, megállják helyüket. A vázákban virágok. Az ember nyelve hegyén van: szinte virágkereskedésként hat a belső, a nagyszoba. De hát minek ezt mondani a nyolcvanadik születésnap után. Mert jöttek a gratulálok. Jólesően említi: a pártbizottságon a tiszte- - letére fogadást is adtak. S őrzi a megyei pártbizottság első tit- 1 kárának, Krasznai Lajosnak üdvözlő sorait. Régi munkatagjainak sorában. Akkor is tudta, érezte, hol a helye ... Nyolcvanadik esztendő, s még pártmegbízatása is akad. A hetvenlős nagyközségi párt- alapszervezet kommunistái őt jelölték gazdasági felelősnek. Tagja a népfront helyi bizottságának is. Amit viszont fájlal: megbízatásának ízületi bániaknak miatt már szinte nem is tud eleget tenni. Piciny kis faládika zárja magába azt a sok-sok kitüntetést, melynek birtokosa Duba András. A Munka Érdemrend ezüst fokozata, Felszabadulási jubileumi Emlékérem, a Magyar Partizán Szövetség Emlékérme, a Haza Szolgálatáért Érdemérem, s nem utolsósorban a Szocialista Hazáért Érdemérem. S ezzel a felsorolás még korántsem teljes. Mert nemcsak a feladatokból, a tennivalókból jutott neki, hanem az elismerésből is ... A vendég kedvéért fürge léptekkel végigjárta a tágas családi ház szobáit. Biztatva, nézzen csak körül nálunk. Egyedül vannak. Abban a családi fészekben, ahonnan kilenc gyerek indult el. Közülük valaki mindig rájuk nyitja az ajtót. Az útravaló, az a mag, amit otthonról kaptak, maA verandáról, melynek üvegén át forrón, simogatóan tűz be az áprilisi napsugár, messzire ellátni. Zöldellő hátukkal hivogatóan intenek a kéklő távolba vesző hegyek. S a kanyar után a szürke betoncsík is hirtelen eltűnik a semmibe. Solymár, Mátyás utca 66. Innen a verandáról követi pillantásával — ha a kedve is úgy diktálja —, a buszok, a Zsigulik száguldását, a bevásárló szatyrok súlya alatt görnyedők hazafelé vezető útját Duba András. Nyolcvan év nyomja vállát — nem is akármilyen nyolcvan év! ö maga erről nem beszél, ha kérdezik, legfeljebb a tényszerű válaszokra szorítkozik. Arra, hogy 1926-ot mutatott a naptár, amikor egy életre eldöntötte melyik oldalra áll: belépett a kommunista pártba. S nála ez egy életre szóló elkötelezettséget jelentett. Születési helyétől, Garamszentgyőr- től nemcsak hosszú volt az út Solymárig, hanem — ő maga ugyan nem mondja, de a börtönben töltött éveket mérlegelve —, szenvedésekkel teli is. Nem panaszkodik, úgy fogalmaz: az életrajzhoz tartozik az is, hogy az embert olykor félholtra verték a kakastollas csendőrök, mert kommunista; vagy a börtönben töltött hónapokat. S eredeti foglalkozását elhagyva, a honvédség kötelékébe lépett, majd 1957-ben . ott volt a munkásőrség alapító Száguld a hír A lapterjesztők érdeme
