Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-01 / 78. szám
1981. ÁPRILIS 1» VASÁRNAP Konkrét változást várnak Termelésirányítás és verseny A munkaverseny-mozgalomnak vannak eredményei, de akadnak hiányosságai is — ezt ma már szinte senki nem vitatja. Tavaly májusban a brigádvezetők országos tanácskozásán került egyebek között szóba, hogy a munkaverseny szabályzatát felül kell vizsgálni, s közelebb vinni az elvárásokhoz. A munkaverseny ugyanis elsősorban vállalati kategória, vagyis azon belül szabályozva, az eredményeket nemcsak év végén, hanem gyakrabban értékelve — kevésbé lesz formális. Sokan kifogásolják — elsősorban a munkások között — az úgynevezett fokozatosságot. Valóban, miért kell megmászni a lépcsőket (bronz, ezüst, stb.), hiszen reálisabb az elismerés, ha az adott évben elért eredményeket veszik számba. No, és az anyagi ösztönzés kérdése! Bizony, nehéz az egyik kézzel jelképes elismerésért dolgozni (mert az a 600—8C0 forint nem több a szimbólumnál), ha a másik kéz, például vállalati gazdasági munkaközösségben, olykor a főmunkaidőben elért kereset többszörösét is megteremtheti. Hármas jelszó — A szocialista brigádmozgalom hármas jelszavának ösz- szetevőin ma már nem egyforma a hangsúly. — Urbán István, az Ipari Szerelvény- és Gépgyár mintakészítője 1967 óta szocialista brigádtag. — A mozgalom megindulása után tíz évvel alakultunk meg — mondja —, és szinte minden május elsején kaptunk valamilyen címet, míg a szakma kiváló brigádja lettünk. Komolyan vettük a versenyt egészen addig, amíg létszámunk nem kezdett látványosan csökkenni. Ma tízen vagyunk a csapatban, ebből hatan gazdasági munkaközösségi tagok is. A munkában nincs is probléma, dolgozni valameny- nyien tudnak, de... A társadalmi munkára, a művelődésre, szórakozásra viszont már nem futja idejükből... Urbán István szavait elsősorban a fiatalokra vonatkoztatja; lakásra, kocsira, telekre hajtanak, s eközben kiesik az értékrendjükből minien egyéb. Sinka Zoltán munka- Verseny-felelős, aki eddig csöndben hallgatta beszélgetésünket, nem állja meg szó nélkül: — A mi generációnk állította a fiatalokat ez elé a Helyzet elé — s Nagy Imrével szemben, aki a fiatalok akaraterejét képviseli, szintén a Húszrharmiric évesek védelmére kel. Feltóti Mihály, a villanyszerelők ifjúsági brigádjának vezetője; — Tény, hogy vannak köztünk olyanok, akik KISZ-tag- ként, brigádtagként ugyanazt vállalják — sémaszerűen. — Csakhogy nem is igen van lehetőség másra... Ez is vállalkozás Itt vág közbe Nagy Imre a kovácsüzemből: — Holott azt, amiért a fizetésemet kapom, ugye nem vállalom. De ezen felül alig van valami! — legyint. Nem értem, ha mindez így van, akkor miért brigádtagok valamennyien? Van-e létjogosultsága szerintük napjainkban a munka versenynek? Űjabb, nem várt vitát robbantok ki kérdésemmel. Urbán István szerint, hogyne volna. Hiszen, ha váratlan, fontos munka adódik, gmk ide vagy oda, a brigád marad benn. Azt nem mondja, hogy szívesen teszik, kötelességérzetből vállalják. — Vállalás. Vállalkozás a brigádverseny is, csak éppen másfajta jogszabályok vonatkoznak rá, mint a vgmk-ra — jelenti ki Sinka Zoltán. — Ha a kisvállalkozás munkáját is év végén ítélnék meg, az sem lenne olyan divatos forma — fűzi hozzá Nagy Imre. Ezen azonban lehet segíteni. Az ISG-ben már kidolgozták az új munkaverseny-szabály- zatot, mivel azonban még nem hagyták jóvá, tartalma . nemigen isjpect. Mégis, mit várnak az új szabályzattól? Urbán István azt, hogy jobban ösztönözzön: — A jutalmakat, prémiumoVágja a fásig, mint ^ vajat A színhely: Túpiúszele, a Kohászati Gyárépítő Vállalat darabolóüzeme. A képen egy hatalmas tartószerkezet, melyet Ú3y vág ketté a láng. mintha vaj lenne. A 11 vágófejjel rendelkező gép a nagyméretű szerkezetek megmunkálásában segít. Trencsényi Zoltán felvétele C/crsen és olcsón épült Megnyílt a Skála Sztráda Szombaton átadták az ország első, sztráda mellé telepített autós áruházát az E5-ös út 60-as kilométerkövénél. Az avatási ünnepségen részt vett Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Juhár Zoltán belke- reskede'mi miniszter és Szla- meniczky István, a SZÖVOSZ elnöke is'. . Gyorsan/22 hónap alatt építették fel a 7800 négyzetméter alapterületű raktár jellegű bevásárlóhelyet. Az építkezés költségei jóval az országos átlag alattiak: gépekkel, berendezésekkel együtt sem haladják meg a négyzetméterenkénti 15 ezer forintot. Újszerű a vállalkozás azért is, mert a bevásárlóközpontban egy fedél alatt folytatnak nagy- és kiskereskedelmi tevékenységet. Az új típusú áruházban 5 év alatt szeretnék visszatéríteni a befektetett tőkét. Ennyi idő alatt 4,8—5 milliárd forint bevételt kell elérniük, s ehhez naponta 6—8 ezer vásárlót kiszolgálniuk. Elsősorban a nagy léidben vásárló környékbeli lakosokat kívánják megnyerni, de az autópályáról letérő hazai és külföldi turistákra is számítanak. Hétfőtől 180—200 millió forintos készlettel várják a vásárlókat. Az áruk jelentős részét folyamatosan kedvezménnyel kínálják. Széles körű nemzetközi kapcsolatok segítségével minden európai szocialista országból áruházi, a tőkés partnerektől pedig kompenzációs cserékkel bővítik a választékot. kát a munkaversenyhez lehetne, kellene kötni. Feltóti Mihály több segítséget vár a gazdasági vezetőktől: — Az új szabályzat tudomásom szerint a gazdasági vezetőket is érdekeltté teszi a munkaverseny jobb szervezésében, a hatékonyabb értékelésben. Megoldást kutatnak Másképpen fogalmazva: a termelésirányítás legyen egyben a munkaverseny irányítása is. Gazdasági téren. Beszélgetőpartnereim szavai nem adtak okot sem pesszimizmusra, sem optimizmusra. Ök megoldást várnak a felszínre hozott problémákra, s szerintük a munkaverseny-szabály- zat módosítása lényeges, konkrét eredményeket hozhat. Eller Erzsébet Tekercsszigefelés p— «caroms Tizenhét éve ad helyben munkát a szigeíújfalui asszonyoknak a szigetcsápi Lenin Tsz tekercselőüzeme, ahol a Ganz Villamossági Művek nagy teljesítményű motorjaiba és generátoraiba kerülő álló, illetve forgórésztekercseket szigetelik. Képünkön Verni Fe- rencné munka közben. Erdős! Agnes felvétele ló ellátást ígér az Agroker Megcsappant a kereslet Míg a korábbi években a gépellátás hiányossága okozott gondot a megye mezőgazdasági nagyüzemeinek, most a Pest—Nógrád—Komárom megyei Mezőgazdasági Termelő- eszköz Kereskedelmi Vállalat vezetőinek á nagy raktárkészletek miatt fő a feje. Mint Lakatos Tibor vezérigazgató elmondta, van elég vetőgép, talajelőkészítő, műtrágya- és szervestrágya-szóró eszköz, a Hesston körbálázótól kezdve a rendforgatóig, permetezőgép, kombájn és traktor. A keresett MTZ erőgépekből kapható az 55 és a 83 lóerős, sőt a harmadik negyedévben űjabb 60 MTZ-t kap a megyei Agroker. A kereskedelmi vállalat tehát felkészült az igények kielégítésére. Ez jó és örvendetes, kevésbé szívderítő viszont, hogy a múlt évi aszály ellenére is kicsi a kereslet az öntözőberendezések iránt. Pedig három éve. hogy a kereskedelmi vállalat 40 millió forint értékű készletet halmozott fel a különféle típusú szivattyúkból, csövekből, tömlőkből körforgó és más esőztetőberendezésekből. Tavaly 50 százalékkal mérsékelték az árakat, mégsem keltett kellő érdeklődés az üzemek körében. Az idén sem jobb a helyzet, eddig mindössze két öntöző- berendezésre jelentettek be; igényt. Elgondolkodtató tény az is, hogy különböző nehézségekre hivatkozva még a jó gazdaságok is visszamondják vásárlásaikat. A visszamondott gépeket raktározni kell, ez növeli az Agroker költségeit. Néhány importárutól eltekintve elfogadható az alkatrészellátás. Mintegy féimii- liárd forintos készlettel áll a vevők rendelkezésére az Agroker. Hatóanyagban számítva a növényvédőszer- és műtrágyaigényeket ugyancsak ki tudják elégíteni. Egy-két úgynevezett kurrens importcikk kivételével van minden. Fóliából az igényeknek megfelelő mennyiség áll az üzemek rendelkezésére, a bálakotöző zsineget pedfg az előzetesen beic’entett igények alapján kapják majd meg a gazdaságok. A HÉT HÍRE BEFALAZVA B Budapesten tartotta meg ülését a KGST tervezési együttműködési bizottsága. £ A Szovjet Kultúra és Tudomány Házában A kultúra, a tudomány és a közoktatás a Szovjetunióban címmel nyílt kiállítás. ® A hét híre az is, hogy Szentendre adott otthont az építő kisiparosok II. országos tanácskozásának. Élete delén, alkotóereje teljében, aikkor, amikor Velencében már a köztársaság építésze volt, írta le Andrea Palladio a ma is tökéletesen igaz megállapítást. Az 1570- ben megjelent Négy könyv az építészetről című művének első kötetében ez áll: „Három dolgot kell minden épületnél figyelembe venni, amelyek nélkül egyetlen épület sem érdemli meg a dicséretet, és ezek a hasznosság vagy kényelmesség, a tartósság és a szépség.” Tényeket, tapasztalatokat mellőző elbizakodottság lenne úgy vélekedni, a több mint négy évszázados megállapításnak ma már nincsen útmutató értéke, az puszta történelmi emlék, hiszen az épületek maradéktalanul megfelelnek a hármas követelménynek, azaz érdemesek a dicséretre. Vannak, amelyek valóban jogosultak arra, ám nagyobb azok száma. amelyek fügét mutatnak az építészet alapvető elveinek, még inkább Palladio mércéjének. Nagy tapasztalatú építészek szerint soha nem volt akkora szerepe, jelentősége egy-egy építőmester, kisiparos ízlésének a falu arculatának formálásában, mint a hatvanas évektől napjainkig, hiszen elődeiket még kötötte erősen a — gyakran tájjellegű — hagyomány. őkét azonban nem köti semmi sem, mert a hatósági előírások nem foglalkoznak olyan kategóriákkal, mint kényelmesség, tartósság, szépség.., . A megyében újonnan épülő lakások több mint hetven százalékának a közelébe sem szagol építőszervezet. Marad az építőmester, illetve a mester irányította házilagos kivitelezés. Csekély számú állandó alkalmazott foglalkoztatásával párhuzamosan, a megyében háromezer építő kisiparos tevékenykedik teljes munkaidőben, hozzájuk csatlakoznak 1700-an azok, akik nyugdíj, munkaviszony mellett űzik iparjukat. Sok ez, vagy kevés? Mihez képest sok vagv kevés? A munkához, a fizetőképes kereslethez? A családok ugyanis nem azért döntenek a házilagos kivitelezés mellett, mert szeretnek falat rakni, tetőt ácsolni, hanem mert belátták, nem tud- iák megfizetni a szakembert és annak segítőit... 1 S ami a végeredményt nézve szembetűnő, gyakran nem nagy a különbség az építőmesterek készítette és a házilagos kivitelezésben tető alá segített családi otthon között, ami a minőséget, a szépséget, a funkcionális hasznosságot illeti. Ennek ellenére is igaz, örülnie kell annak, akinek megrendelését a mester kegyesen elfogadja és teljesíti is fél, egész esztendő múlva, mivel hogy annyi a munkája...' aminek persze elkerülhetetlenül hatása van a vállalkozási árra. Sokféle gond. feszültség befalazódik tehát az új épületeikbe, amint hasonlatos a helyzet az építőipari javítások, karbantartások, korszerűsítések terepén is, ahol a megyében a teljesített munka hetvenhat százaléka a kisiparé. Több mint a háromszorosára nőtt 1975 óta ennek a területnek — az érték alapján számított — teljesítménye, .600 millió forint felett van most. E szolgáltatások súlyáról az ad reális képet, ha azt is hozzátesszük: az állami és a szövetkezeti ipar szolgáltatásainak értéke ezen a területen a kisiparosokénak csupán öthat százalékát teszi ki...! Legendák keringenek kisiparosokról, akik minden anyagot előteremtenek, s olyanokról szintén, akik a törmeléket falazták be téglák helyett, míg a tulajdonos beteg volt. Más a helyzet, a követelmény — és a mérlegelés — ott, ahol, mint Veresegyházon, évente 50—60 lakás, száz .darab feletti üdülő épül nfé|, és megint más ott, mint Vác- Jcisújfaluban, ahol a négy új lakás — esemény, csodálni .való látvány. A kereslet-kínálat távolsága vagy közelsége sokféle módon alakítja a helyi jellemzőket, árban, minőségben, esztétikumban egyaránt. Alakítja: tereli jó irányban, gyakran azonban torzítja, elfogadtatva a lesz, amilyen leszt, a kerül, amibe kcrültet. Valamikor azt tartották, egy ház legkevesebb száz esztendőre épül; .mostanában húsz, huszonöt éve emelt épületeket bontanak. Rosszul építünk, avagy ennyire gazdagnak hisszük .magunkat? Is-is. Ami persze már nem kizárólag az építő ■kisipar ügye. baja. gondja; S2 egész építőiparé. S következményeiben az egész társadalomé. Mészáros Ottó BBBB Auiédicgnosztfikei tartottuk Lesz-e megyei Hycsmat-bázis? ,, Többször is hírül adtuti — V. legutóbb tegnapi la pi nk an —, J hogy a MozgásUOrlútozattak í Pest megyei Szervezete és a ■j Budafoki Autójavító Kisvúlla- f lat ingyenes autódiagnosztikai •/, napot tirt a Hvcomat-tulajdo- K nosaknak. Szombatén a heiy- í színen Jártunk, a f őváros XXII. /, kerületében, a Nagytétényi út <j US. alatt. Nyolc órakor már javában tartott a munka, s hogy pontosan mi is, azt Magyar Tamás, a vállalat ügyfélszolgálatának vezetője foglalja öss 2e: az autódiagnosztikai vizsgálat CO-mérésből, fényszóró-ellenőrzésből és -beállításból, fékhatásmérésből, lengéscsillapító vizsgálatból ás állapotfelvételből ál!. Ez utóbbihoz felemeljük a kocsit, s szemügyre vesszük a futómű, az alváz, a gumiharangok állapotát is. Mindez, ha fizetni kell érte. 264 forintba kerülne. Kisebb javításokat is végzünk, például a Hycomat- rendszeren, s utánállítjuk a kuplungot, ha szükséges. Míg a kocsit ellenőrzik, így beszél Strohmayer Márton rokkantnyugdíjas Szigetszent- mártonból: — A Népszavát járatjuk, a szomszédom hozta át a Pest megyei Hírlapot a hírrel, hogy ma ingyenes diagnosztikai nap lesz. Éltem az alkalommal, elvégre jó az, ha az ember tudja, hogy biztonságos a kocsi, s tisztázzák előtte, milyen hibákat kell megszüntetni. Közben elkészül az állapotlap. az eredmény többé-kevés- bá megnyugtató. A jármű biztonságos, ám a ba! hátsó villogó burája repedt, „lóg” a bal oldali ajtó, s kissé szivárog az olaj a Hycomat-rend- szerből. Amiről eddig nem esett szó: az autójavító dolgozói kommunista műszakot fordítottak a feladatra. S hogy miért, arról Rideg Tibor, a Béke szo- cial'sta brigád vezetője szól: — A rokkantak évében 1981- ben vállaltuk, hogy kétheti rendszerességgel, díjtalan biztonságtechnikai vizsgálatot tartunk a környékbeli Hyco- matosoknak. Az első alkalommal csak ketten jöttek, azután havonta átlagosan 10-15-en, s októberre már elmaradtak. A következő megmozdulásunkon, 1982 nyarán a Dózsa György úti Hycomatos ügyességi versenyen 32 kocsit vizsgáltunk át, s azóta csak régi ügyfeleink kerestek fel minket. Egyik budaörsi ismerősünk, Králik János hallott a lehetőségről, s ő javasolta, szervezzük meg ezt a mai napot. Harmincán jöttünk be most dolgozni... Králik János a Mozgáskorlátozottak Pest megyei Szervezetének közlekedési és műszaki titkára. Ahogyan mondja, s szervezetnek a megyében 200 olyan tagja is van, aki Trabant Hycomattal vagy más típusú átalakított autóval közlekedik. Már az együttműködés mai első alkalma is példázza, hogy a lehetőséggel élő mozgássérülteknek nagy segítség az ilyen diagnosztikai vizsgálat. S a vállalatnak mit jelent ez? Aki válaszol Dudás Gyula műszaki igazgatóhelyettes: — Eddig is megkülönböztetett figyelemmel fordultunk a Hyco- matosok felé, soron kívül fogadtuk őket, előjegyzés nélkül, s a vizsgáztatást, az OTP és az állami biztosító ügyintézést is helyben kínáltuk. Az Afit II. autójavító üzeme ez- év januárjában alakult át önálló kisvállalattá. Természetes hogy üzleti szempontok is szerepet játszanak a döntésünkben. Szeretnénk stabil ügyfélkört kialakítani, ezért is vártuk a Hycomatosokat, s az autóklub XXII. kerületi tagjait. — Ügy hírlik, a szerviz Hycomat-bázis lesz a jövőben. Igaz ez? — Bizonyos értelemben máris az, s csak a mozgássérülteken múlik, hogy idehozzák-e kocsijukat. Mi készséggel várjuk őket. Megkerestük a Trabant cég képviselőjét, és a MOGÜRT-öt, hogy gondoskodjanak a Ilycomalok speciális alkatrészeinek rendszeres szállításáról. S kész van már a szerződés-tervezet is, amelynek alapján vállalnánk, hogy az eddig említetteken túl, telefonhívásra a sárga angyalokéhoz hasonló szolgáltatásokkal szakembereink felkeresnék a Hycomatos ügyfeleket — a Pest megyeieket elsősorban —, hogy ne kelljen szervizbe hozni a járművet, ha helyben is javítható a hiba. Végezetül egyetlen adat: a tegnapi ingyenes diagnosztikai napon 15 Pest megyei Hycomat-tulajdonos jármüvét vizsgálták át. V. G. P.
