Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-18 / 91. szám
198!. ÁPRILIS 18., SZERDA Európai vendégszereplések Magyar művészek külföldön Több neves operaénekes, együttes és szólista vendégszerepei külföldön májusban. Operaénekeseink közül To- kody Ilona Linzben lép fel. Zempléni Mária, Rozsos István és Sólyom-Nagy Sándor Grazban vendégszerepei Bruckner Te Deum-jával. Kincses Veronika Prágában a Manón Les- caut-előadás vendégművésze lesz. Takács Klára Münchenben lemezfelvételt készít, majd Drezdában dalestet ad, ahol Falvai Sándor zongoraművész lesz a partnere. Jandó Jen6 zongoraművész és Berkes Kálmán klarinétművész májusban közös hangversenyen lép fel Kölnben. Jandó Jenő később Kassán ad koncertet. Perényi Miklós gordonkaművészt Hollandiába hívták meg: Rotterdamban, illetve Groningenben lép pódiumra. Sebestyén János orgonaművész Szófiában, Lehotka Gábor orgonaművész pedig Linzben ad hangversenyt. A Bartók vonósnégyes az NDK-ban turnézik, kilenc alkalommal lép a közönség elé. Rádiófigyelő HANGFOTO. Ügy elméletben meglehetősen sokan ismerjük, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie a jó rádióriporternek. Például pillanatok alatt kontaktust teremt partnerével. Kíváncsinak kell lennie, de a beszélgetés tárgyában járatlan sem lehet. Hangjának, kérdéseinek feszességet, ritmust kell adnia a műsornak, de ezt az élőszavas szerkesztést úgy kell megvalósítania, hogy közben ne riassza el a beszélőt, sőt, éppen olyan miliőt teremtsen, hogy az lelke legrejtettebb zugait is feltárja előtte. A teljesség igénye nélkül soroltam ezt a pár tulajdonságot, köny- nyen lehet, hogy nem is a legfontosabbakat. Még sincsenek félelmeim a tekintetben, hogy megrónak érte az ilyen elméleti kérdésekben nálam- nál jártasabb kollégáim. A jó újságíró, a jó rádióriporter ismérveit, a csalhatatlan receptet senki nem tudja. A legjobbak között akad tudós férfiú, köznapi, egy háziasszony ismereteivel rendelkező nyugdíjas korú hölgy, ízes beszédű, mindenre rácsodálkozó kolléga és igazi, modern riporteri isnjiérvpkkel rendelkező rádiós. Éánkuti Gábor egyik típushoz sem hasonlítható. Nem is igazi rádiós, ö csak mesél, vagy beszélget, kérdez és válaszol, s nem műsort készít. Különösen jó példa erre a Hangfotó című sorozat, melyben úgy sorakoznak egymás után a dokumentum • értékű interjúk, mint író életművében a legjobb versek, a színdarabok és regények. Hétfőn Zilahy Lajos özvegye és Zelk Zoltán volt a vendég. Az előbbi, irodalom és kortörténeti érdekességekkel, az utóbbi — Bánkúid Gábor közreműködésével — nehezen felejthető félórával ajándékozta meg a hallgatót. attilAt nem szabad EMLEGETNI. Attilát, a ceglédi kisfiút, aligha kell az olvasó emlékezetébe idézni. Arról a bestiálisán meggyilkolt kilencéves emberkéről van szó, aki halála előtt egy iskolai füzetbe felírta a betörő nevét Gácsi Sándor, a lélektani drámák nagy mestere, ezt a történetet dolgozta fel. Egyrészt azzal a céllal, hogy emléket állítson ennek a hősiesen viselkedő értelmetlenül és korán meghalt kisfiúnak. De ez a dokumentumdráma ennél többről, valami egész másról is szólt. Nem vállalkozom rá, hogy összefoglaljam a dokumentumdráma ki nem mondott, de mindvégig nyilvánvalóan állított következtetéseit. Félnék tőle, hogy ha a vélekedés csak részben is hamis, közvetve éppen azokat tenném feléléssé, akiket legközelebbről rázott meg a gyász. Marad tehát a szomszédok, rokonok és az orvosok vallomása, akik szerint ez a kisfiú szigorú fegyelemben tartott, nagyon magányos és nagyfokú Önállóságra szoktatott gyerek volt. Akibe bele- sulykolódott apró korától fog. va, hogy maga körül mindent önállóan, segítség nélkül kell intéznie. S akit — mert jól megtanulta a leckét — a zűrös családi körülmények között — sokszor talán észre se vettek a felnőttek. Ez lehetett az oka, hogy bár valószínűleg megtehette volna, gyilkosa távozása után, amikor még magához tért, nem mert, vagy nem akart segítséget hívni? Így volt vagy sem? A kérdés mindörökre eldöntetlen marad. Csulák András K IALLITOTERMEKBOL Sorsok, művek, nézőpontok , Réti Mátyás gyűjtemé- ^ nyes tárlata a csepeli isko- ^ lagalériában április 28-ig ^tekinthető meg. A Táncsics ^ Mihály életpályát bemuta- ^ tó anyag a Magyar Mun- í kásmozgalmi Múzeumban ? volt látható. A hónap cse- ^ menye a Vasilescu-gyűjte- ^ meny bemutatása a Buda- ^ pest kiállítóteremben. Erő és méltóság Több szempontból vonzó Réti Mátyás retrospektív anyaga. Ö is Veres Péter Gyepsorának népéhez tartozik: élete kapálással, kaszálással indult, s később művészi magaslatokra érkezett. A tiszadobi hajdani szegénységből lendült előre, s nem állt meg addig, amíg el nem érte pallérozott rajztudással tehetsége kibontakozását. Réti Mátyás is a fényes szelek termő aurájában találta meg igaz és egyetlen útját, s a Képzőművészeti Főiskola elvégzése után több évtizedig rajztanárként tanított. Közben hallatlan szorgalommal úgy építette életművét, hogy a közügy szolgálata mellett nem feledkezett meg egyéni álmáinak festői megörökítéséről sem. Munkásságában ez is megindító motívum. Többszörösen megérdemli a figyelmet értéke és önzetlensége. Az sem érdektelen, hogy a szinte habzsoló belső türelmetlenség milyen módon örökítette meg a magyar tájat, a fákat, házakat, arcokat. Külön sorozatot szentelt a nagymarosi fűzfáknak. Kígyósán indázó formátumukban dráma, erő és méltóság tárulkozik fel. A kemény növényeknek emberi arcuk van, emberi helytállással is rendelkeznek. A hazai városok, folyók, hegyek vizuális értelmezése során több műve érinti Réti Mátyás: Vámosatyai templom K ifizetődő-e a kultúra? Látszólag nem, vagy csak abban az esetben, ha a kultúrát úgy kezeljük, mint bármely más terméket, árut, ami a piac törvényeinek van alávetve. Miért nem fizetődik ki a kultúra az első megközelítésben ? A kulturális beruházások semmiképpen sem olcsók. Nem olcsók, hiszen ahhoz, hogy egy iskolát vagy egy művelődési házat, vagy akár egy színházat felépítsünk, meglehetősen nagy anyagi eszközöket és nagy építési kapacitást kell lekötni. Persze, mindenki tudja, hogy beruházásokra, sőt költséges beruházásokra is szükség van. Az alapvető közgazdasági meggondolás a beruházások esetében azonban az — s így is számítják a beruházások értékét —, mennyi a beruházott pénzösszeg megtérülési ideje? Nos, a kultúra ebből a szempontból rossz helyzetben van. Szinte teljesen kiszámíthatatlan a kultúra visszatérülése. Egy múzeum alapítása és fenntartása valóban sokba kerül, a múzeum látogatási díja formális összeg, ezen az alapon egyáltalán nem lehet lemérni egy- egy kiállítás társadalmi és kulturális hatását. A fentebbi okok, melyekhez még jó néhányat hozzáfűzhetnénk, s a példákat is szaporíthatnánk, közgazdasági értelemben szinte kilátástalanná teszik a kultúra helyzetét. Olyan országokban, ahol a pénznek és a termékek . árujellegének átfogó szerepe van, a kultúra kétségtelenül drága. Egy sor területen alá van vetve a piaci törvényszerűségeknek. Ezért kerülnek sokba a polgári országokban a színházjegyek, a mozijegyek stb. De még ezekben az országokban is felismerték azt, hogy a kultúrának nem szabad minden területét és teljesítméKultúra és gazdaság nyét a közgazdasági hatóerőknek alárendelni. Nincs olyan polgári állam, ahol az állami oktatásnak ne lenne jelentősége. Sőt maga az egyház is — mégpedig különböző egyházak — felismerték, hogy az oktatást — s helyenként a kultúra értékeit is —, részlegesen ki kell vonni a gazdasági törvényszerűségek hatóköréből. Az egyházi iskolák, az egyházi gyűjtemények éppen ezért tőkeátcsoportosítások és alapítványok révén tudnak működni, s néha magasabb színvonalon, mint a hasonló polgári állami intézmények. De ezen túlmenően a kultúra különböző területeinek viszonylagos függetlenítését a gazdasági törvényektől úgy oldották meg, hogy részben az állami költségvetés támogat bizonyos kulturális intézményeket (elsősorban múzeumokat és egyes színházakat), részben pedig főként a tudományos tanulmányok területén a különböző alapítványok biztosítják azt, hogy a kultúra az ökonómiai törvényszerűségeken belül mégis viszonylagos függetlenséget élvezhessen. Mindebből az következik, hogy az az elv, mely szerint a kultúra minden tekintetben támogatandó össztársadalmi érdek — végső soron helyes. Ez nem jelenti azt, hogy a kultúra teljesen független lenne a gazdaságtól. A kultúra előállításának és terjesztésének megvannak a gazdasági feltételei és együtthatói. Igaz, hogy az író munkája nem áru. De az író is a piacról él. Másfelől pedig a könyv előállításának költségei gazdasági tényezőktől és gazdasági szituációtól függenek. Egy fügteszíndarab előadása viszonylag getlen a gazdaságtól tartalmi kintetben, de a színház fenntartása, valamint a színészek és a közreműködők fizetése már gazdasági kérdés. Nincs és nem is lehet olyan kulturális terület, amelynek ne lennének meg a gazdasági szabályozói, de a kultúrának magának viszonylag függetlenséget kell élveznie a gazdasági törvényszerűségeken belül. S itt vetődik fel, hogy ez a különleges helyzet rentábilissá teszi-e a kultúrát? Tudniillik a kultúra nem olyan dolgokban viszi előre a társadalmat, ami mindenképpen mérhető. Mert az még mérhető, hogy az iskolázatlanság mennyire függ össze a bűnözéssel, mennyire visz közel a garázdasághoz, illetve menynyire teszi nehézzé a kulturáltabb munkafolyamatok bevezetését. De az már nem mérhető, hogy ha az emberek magánbeszélgetéseikben az új kulturális eseményekről folytatnak eszmecserét, akkor ez menynyivel hasznosabb, mennyivel teszi kulturáltabbá a munkát, finomabbá, a társadalmi együttélési a családi életet, mintha az emberek között kommunikáció lehetősége a legdurvább és a legprimitívebb kérdésekre koncentrálódna. Xj’bben az értelemben hosszú tá- von a kultúra nagyon is kifizetődő. S az a társadalom, amelyik valóban emberi célokat akar követni, erről — tehát a kultúra alig érzékelhető, de ugyanakkor mélyen tartalmi hasznáról —, nem mondhat le. Hermann István Pomázt, Szentendrét, a Dunakanyar pompáját. Most, hogy rajztanárként nyugalomba vonult, még inkább kibontakoztathatja festői álmait. Ész és munka Táncsics világa összekötő híd 1848 és 1919 között. Apja telkes jobbágy, ő a magyar szabadságharc, 1848. március 15-e egyik hőse, de a magyar szocialista munkásmozgalom egyik előhírnöke is. Ezt a viharmadár szerepét érzékelteti a halálának századik évfordulója alkalmából megrendezett kiállítás a Budavári Palota A-épületében, amely végigpásztázza életének folyamatát — képekben, levelekben. A bemutatott anyag Ceglédnél is elidőzik, e városhoz Kossuth és Táncsics egyaránt kapcsolódik egy bizonyos életszakaszban. Sok gondosan őrzött és dokumentált tárgyi emlék között található egy fontos mondata, melyet önmagunknak is felhangosít- hatunk: Csak ész s munka / Boldogít hazát. Tisztán, újszerűén-Kár, hogy eddig nem tettük közszemlére a magángyűjtemények kincseit, melyek sok homályos pontot megvilágítanak. Vasilescu János évtizedek magángyűjtő koncepcióját, odaadását, ízlését összegzi. Az viszont már közügy, hogy eddig elzárt Rippl-Rónai-, Gu- lácsy-, Egry-, Kassák, Országh Lili-, Vajda Lajos-műveket szemrevételezhetünk. Az is jelentős mozzanat, hogy Deim Pál két főművét, a Szentendrén készült Kék és Fekete csendet is láthatjuk. Elmánk- ^ be véshetjük tiszta és újszerű, eszmét nyitó, gondolatokat ébresztő képi fogalmazását, mely a hetvenes évek magyar festészetének egyik eredménye. Losonci Miklós Versengő diákok Szépen magyarul Méltó választ adtak Pest megye legjobb magyaros középiskolásai a magyar nyelv hetének kérdésére: milyen az ifjúság beszédkultúrája? Igazolták tehetségüket és felkészültségüket a nyelvhelyesség, a stílus, a grammatika, a szerkesztés, a kiejtés és a helyesírás pontos, magyaros és szép alkalmazásában. A két hagyományos verseny — Édes anyanyelvűnk, Helyesírás — Pest megyei döntőjét a hagyományos színhelyen — Cegléden, a Dózsa György Kollégiumban — .tartották. Kreutz Raymundné dr. megyei szak- felügyelő, a zsűri elnöke értékelte a diákok teljesítményét, majd kihirdette az eredményeket. A helyesírási versenyen a gimnáziumi tanulók között: 1. Szemlér Tamás (Érd), 2. Bergmann Mária (Vác), 3. Mega- sitz Erzsébet (Ráckeve), 4. Molnár Ágnes (Vác), 5. Giba Zoltán (Cegléd), 6. Korsós Andrea (Cegléd). Szakközépiskolai tanulók: 1. Szüle Ildikó (Vác, közgazdasági), 2. Szabó Balázs (Vác, mezőgazdasági), 3. Gór Csilla (Cegléd, közgazdasági), 4. Ta- masóczki Mária (Nagykőrös, élelmiszeripari), 5. Gárdái Zsófia (Cegléd, mezőgazdasági), 6. Bukó Nikolett (Vác, mező- gazdasági). Édes anyanyelvűnk verseny, gimnáziumi kategória: 1. Nagyidat Ágnes (Cegléd), 2. Csert Péter (Vác), 3. Szilágyi Andrea (Dunaharaszti), 4. Ríhat Csilla .(Dunakeszi), 5. Szűcs Andrea (Nagykőrös), 6. Orisek Márta (Cegléd). Szakközépiskolai kategória: 1. Lantos Mária (Cegléd, köz- gazdasági), 2. Tóth Erika (Cegléd, mezőgazdasági), 3. Tóth Péter (Cegléd, mezőgazdasági), 4. Blaskó Ildikó (Cegléd, köz- gazdasági), 5. Szilágyi Lajos (Nagykőrös, élelmiszeripari), 6. Hámori Andrea (Cegléd, mezőgazdasági). Az Édes anyanyelvűnk verseny országos döntője ősszel Sátoraljaújhelyen lesz. Megyénket ezen Nagyidéi Ágnes és Lantos Mária képviseli. (költői) MOZIMŰSOR ÁPRILIS 19-TÖL 25-IG ASONY 19—22: Szupermodell** 22: Csalogány (du.) 23—24: Te, rongyos élet* BUDAÖRS 19—22: Kisvárosi fojtogató** 23—24: Ellopták Jupiter fenekét CEGLÉD, Szabadság 19— 22: Kisapák és nagyapák (du.) Gyertek el a névnapomra* (este) 20— 22: Az utolsó valcer (éjjel) 23—25: A kétéltű ember (du.) Hét merész kaszkadőr (este) CEGLÉD, Kamaraterem 19—25: Elvis Presley 21— 22: Pandamanci kalandjai (du.) DABAS 19—20: Bombanő** 21—22: Dühöngő bika* 23: Anna és a vámpír** DUNAHARASZTI 19: Visszaesők** 20: Vámpír négy keréken* 21—22: Boszorkányszombat 23—24: Veronika Voss vágyakozása** DUNAKESZI, Vörös Csillag 19—22: Amit tudni akarsz a szexről . . .*** 21—22: Maximka (du.) 23—24: Felhőjáték* DUNAKESZI, József Attila 19: Hosszú vágta 22: Szuperexpresz* 23: Amit tudni akarsz a szexről . . .*** 25: Magánélet ÉRD 19—20 és 22: Forróvérű kísértet 23—24: Ezermilliárd dollár* FÓT 19—20: Felhőjáték* 21—22: Piedone Egyiptomban 23—24: Kramer kontra Kramer* GÖDÖLLŐ 19—25: István, a király GYÁL 19—20: Dühöngő bika* 21—22: Bombanő** 23—24: Feketeszakáll szelleme KEREPESTARCSA 19—20: Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban 21—22: Szeretők* , 23—24: Kisvárosi fojtogató** MONOR 19—20: Te. rongyos élet* 21—24: Ben Hur I—II. NAGYKATA 19—24: E. T. NAGYKŐRÖS, Arany János 19—20: Biciklilolvajok 21—22: Kaliforniai lakosztály* 23—25: Gyertek el á névnapomra* NAGYKOROS, Stúdiómozi 19—22: Tecumsech 21—22: Tündér Lala (du.) 23—25: Kisapák és nagyapák PILISVÖRÖSVÁR 19—20: Zsaru 24: Hanyatt-homlok* 25: A matróz, a kozák és a hamiskártyás POMÁZ 19—20: Ben Hur I—n. 21—22: 25 millió fontos váltságdíj 23: Szeretők* RÁCKEVE 19—20: Boszorkányszombat 21: Visszaesők** 22: Csak semmi pánik . 23— 24: Vámpír négy keréken* SZENTENDRE 19—23: Kincs, ami nincs 24— 25: Éretlenek SZENTENDRE, Autós kertmozi 19—25: István, a király SZIGET5ZENTMIKLÓS 19—20: Veronika Voss vágyakozása** 21—23: llobinson Crusoe (du.) Vámpír négy keréken/ (este) 23—24: Lioszorkányszombat TÁPIÓ3ZELE 19—20: A nyolcadik utas: a Halál*** 21—22: A bűn története I—II.** 23: A Nagy Medve fiai VÁC, Kultúr 19—22: Vadölő (du.) 19— 20: Egy zsaru pőréért* (este) 21—22: Felhőjáték* (este) 23—25: Várkastély a Kárpátokban (du.) Zsaru* (este) VÁC, Madách Imre 20: Az óriás 25: A bűn története I—II.** VECSÉS 20— 22: Cecília I—II.* 23—25: Forróvérű kísértet • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. •*• Csak 18 éven felülieknek. /
