Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-12 / 86. szám

ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1984. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK Több suliit egyszerű srórssfaás A látogatók főleg fiatalok Mitől jó egy mozi? A néző szerint: ha frissen bemutatja a legújabb filmeket, ha jó a műsorprogramja, s ha lehe­tővé teszi, hogy egy-egy estét kényelmesen töltsön el a vá­szon előtt a vendég. Szakmai körökben a „jó mozi’’ minő­sítéshez mindezeken kívül más is szükségeltetik, néhány sta­tisztikai adat például, mint­egy osztályzatként: milyen a filmnézési intenzitás, mennyi az ifjú látogatók száma — és egyebek. A mozizás ugyanis nem csupán egyfajta szóra­koztató időtöltés. Egy-egy film­nek, azaz magának a film- forgalmazásnak kultúraközve­títő, nevelő szerepe is van. Monornak és vonzáskörzeté­nek filmforgalmazását — kü­lönös tekintettel az ifjúság közművelődésének segítésére — tárgyalta a napokban a városi jogú nagyközségi párt- vb soros ülése. Mozi a klubban Felszner János, a monori mozi vezetője, aki testületi vezetői munkakört is betölt, azt mondhatta el: a vonzás- körzet a megyében a jók közé tartozik, 1982-ben a filmné­zési intenzitást tekintve ötö­dik, tavaly év végén a 'har­madik helyre került, Monor filmszínháza pedig városi ka­tegóriában is évek óta tartja kiváló helyét, megelőzve jó­val nagyobb településeket is. A Monor vonzáskörzetében üzemelő 10 filmszínház a he­lyi igényeknek igyekszik ele­get tenni. Ahol mozi nincs, ott a monoriak, az üllőiek és a vecsésiek járnak ki rendszere­sen vetíteni, a művelődési házzal vagy a klubkönyvtár­ral kötött szerződés alapján. Újabban Felsőfarlcasdon és Monori-erdön indult ilyen for­mában vetítés. Lézerfiim A megyei moziüzemi válla­lat és filmszínházak a terület filmmel való ellátásán kívül elsődleges feladatának tekinti az ifjúság filmigényeinek ki­elégítését, vizuális nevelését és közművelődésének segítését. A feladatok adottak — óvodá­tól a középiskoláig — s évről évre tartalmasabban hajtha­tók végre. A körzeti vetítők jelen van­nak a vonzáskörzetnek mind a 46 .óvodájában és valamennyi iskolában, kivéve a péterit és a monori-erdeit, ahol a ve­títések a mozisok próbálkozá­Felszedik a pasztliákot Péteri határában felszedik az átteleltetett pasztinákot a ve- csési Ferihegy Tsz kertészeti dolgozói. A közös gazdaság az el­ső osztályú exporíminőség biztosítása végett teleltette át á fel­dolgozásra kerülő gyökérnövényt. Hancsovszki János felvétele A nap kulturális programja Gyomron, 14 órától: a furu­lyaszakkör; 18-tól: a nők klubjának összejövetele. Az úttörőházban, 9-től és 14-től: a színjátszó; 16-tól: a báb- és asztalitenisz szakkör foglalko­zása. Monoron, 17-től: német nyelv, 18-tól: számítógépes tanfolyam. Pilisen, 15.30-tól: a Csepp II. irodalmi színpad próbája, 19- től: a sakk-szakkör foglalkozá­sa. Vecsésen, 10-től 18 óráig: amatőr képzőművészeti kiállí­tás Bullandra Ildikó grafikus, Ferenczy Hanna festő és Va­dászi Pál szobrász munkáiból. sai ellenére sem Indultak még be. Az óvodai, iskolai nevelést szolgáló filmek „betörését" jól szemlélteti néhány számadat: 1981-ben 470 előadást 31 ezer ha tszázki lene ven egyen néztek meg, 1983-ban már 1 ezer 253 volt az ifjúságnak szóló vetí­tések száma, s 94 ezer 108 né­zőjük volt. Az új irányítási rendszer bevezetése óta — 1983 máso­dik negyedévétől megyei pro­pagandisták helyett területi vezető irányítja a vonzáskör­zet filmszínházait — az ered­mények tovább jávultak. Ta­valy év végén csak a budai és a ceglédi járás előzte meg a monori területet, ugyanakkor a monori több ifjúsági láto­gatót toborzott, mint a na­gyobb bázissal rendelkező gö­döllői és váci körzet. Minden évben sikerrel bo­nyolítják a gyermekfilm hó­napot, most májusban két ős­bemutatót is tartanak, egyiket óvodások számára, a másikat a kísérleti lézerfilm iránt ér­deklődőknek. Melyén van Igen hasznos kezdeménye­zésnek bizonyultak az egész­ségügyi és a polgári védelmi filmnapok, a különböző isko- lamozi-akciók, s sikerrel' jár minden alkalommal a szovjet filmek fesztiválja is. Megfelelően, jól látja el feladatát a monori mozi, a vonzáskörzet filmforgalmazá­sának helyzete a helyén van — állapíthatta meg a párt-vég­rehajtóbizottsági ülés. Koblencz Zsuzsa Kitüntetettek arcképcsarnoka A más lelkesedése is doppingol ■f Lapunk hasábjain nem- ff régiben olvashatták a hírt, ff hogy Vangel János, az ül- ff lői önkéntes tűzoltóegyesü- ff let titkára, a nagyközségi ff tanácstól az „Üllő szocia- ff lista fejlesztéséért" emlék- ff plakettet kapta meg, Ki- ff emelkedő társadalmi mun- '/.Icájáért. Vangel János főhadnagy 1945-ben született Szentesen. Az általános iskolát Szentesen, Szegeden és Üllőn végezte. Az ipari-isikolát, autóközlekedési szakon, a budapesti Bánki Do­nét Szakiskolában járta 1959— 1962 között. 1962-től egy bu­dapesti autószervizben dolgo­zott, majd Üllőre került, elő­ször a tsz-be, később az Elekt­romos Művek autóvezető-vil­lanyszerelője volt. Jelenleg a MALÉV dolgozója. A szak­vizsga után nemsokára. 1964- ben már kiváló dolgozó lett. — Hogyan kezdődött a tár­sadalmi megbízatások soroza­ta? — Az iparitanuló-iskolában lelkes és virágzó KISZ-élet folyt, ezt a szellemet hoztam magammal 1962-ben Üllőre is, ahol Szigeti János vezetésével szintén virágzó szakasza volt. a KISZ-esek társadalmi éle­tének ... Valamennyiünkben buagott a tenniakarás és na­gyon lelkesek voltunk abban az időben .., — Később KISZ-vezétőségi tag lettem, majd KISZ-titkár, körülbelül 1964 és 1970 kö­zött. A társadalmi munkáink nagyságát és jelentőségét ta­lán azzal érzékeltethetem leg­jobban, ha elmondom: abban az időben a faluban körülbe­lül két-három tévé volt, de mi a tsz-től a jó munkánkért szintén kaptunk egyet. Később így jutottunk hozzá egy rádió­hoz és lemezjátszóhoz is. — Járási instruktor is vol­tam — a KISZ-fiatalok mun­káját irányítottam — a külön­böző rendezvények és társa­dalmi megmozdulások, válla­lások szervezése, rendezése volt a feladatom. — Megérte, hogy szinte minden szabad idejét feláldoz­ta? — Igen. Én jól éreztem ma­gam, azt hiszem, szerettek is ebben a közösségben. El is is­merték a munkámat, hiszen Életkép Nem várt koccintás... E leinte tulajdonképpen még örült is a dolognak. Kis­sé fellengzős terveket készí­tett, amikben többek között színház, esetleg mozi, a have­rok meglátogatása szerepelt Még egy üveg pezsgőt is vásá­rolt, hogy majd jégbe hűtve megigya. Ügy gondolta, ennyit tán csak megengedhet magá­nak, ha már erre a hétre egye­dül maradt. Azért arra ügyelt, hogy az asszony _szeme előtt tegye be a hűtőbe,'hogy a kér­désre „majd csak lesz valaki, akivel megigyam”-ot válaszol­hasson. Aztán, mikor hazaért, ide­gesítette a csönd. Kazettát ke­resett, de megunta, bekapcsol­ta a rádiót. Jól fölhangosítot- ta, hogy kihallatsszon a kony­hába, de végül mégis a fürdő­szobában kötött ki. megborot­válkozott. aznap már másod­szor, éppúgy, mint annak ide­jén vizsgaidőszakban a főisko­lán. Ebbe az időtöltő tevé­kenységbe annak idején a zok­nimosás is beletartozott, hát akkor csináljuk — gondolta. Estére pár tojást ütött össze vacsorára. Erre nem illik a pezsgő, na. majd holnap. Tennivalók sokasága, meg a munkatársak élcelődése, s már el is ment a nap. Csak tur­kált a hűtőben az előre el­készített ételek között, végül sajtot meg egy darab kolbászt evett. A pezsgőt túl hidegnek találta, ezért kitette az asztal­ra. Három napig akkora haj­tás volt, hogy éppen csak ha­zament, már zuhant is az ágy­ba. A pezsgő majdhogynem teljesen kiment a fejéből. Visszatette a hűtőbe, mert tel­jesen felengedett. Eltelt a hét, az utolsó nap fogta az üveget, bevitte a szobába, már csak szokásból is két poharat vett ki a vitrinből. Meglazította a drótkengyelt a palack nyakán, aztán belemerült a Rakéta leg­újabb — befejező — folytatá­sába. Észre sem vette, hogy nyitódott a bejárati ajtó, mert pontosan akkor durrant a pezsgő. Így hát kézbe vette és töltött. V áratlanul belépett a fele­sége. „Csak hiányozhat­tam, ha pezsgővel vársz”! — mondta, miközben mosolygott. Egész jól megvoltam egye­dül — válaszolta közömbössé erőltetett hangon. Aztán koccintottak. B. O. 1968-ban megkaptam az arany- koszorús KISZ-jelvényt is, ami akkor a legmagasabb el­ismerés volt. Megérte azért is, mert itt ismerkedtem meg a feleségemmel is. öt évig ud­varoltam neki, 1969-ben meg is esküdtünk és egy hatalmas KISZ-esküvőt tartottunk ... Már kát nagy fiunk is van, az egyik 7., a másik 3. osztályos. — Kérem, beszéljen valamit arról is, hogyan lett önkéntes tűzoltó. — Ez is kapcsolódik a KISZ-hez, hiszen a régi KISZ- fiatalokból egy egész raj kép­ződött, ami jelenleg is magja az egyesületnek és a vezető­ségnek. — Ilyen ember Andrásik László törzszászlós, parancs- nokhelyettes, aki egyébként a sógorom, így mindig mindent együtt intézünk, sőt, tűz ese­tén is általában együtt fu­tunk ... Általában mindig együtt végezzük az aktuális feladatokat, tehát ezt a kitün­tetést akár ő is megkaphatta volna... — De itt van például Kiss Dezső, az egyesület elnöke, ő is a régi KISZ-esek közül va­ló. Az ő lelkesedése, tenniaka- rása még most is a régi. Ha­sonló beállítottságú Fülöp Ár­pád kultúrfelelős is, de sokáig sorolhatnám még a neveket, akiknek nem teher a társadal­mi munka. — Mióta a testület tagja és mi a konkrét feladata? — 1964-óta tevékenykedem, 1975-óta vezetőségi tag va­gyok, 1980-óta pedig titkár és rajparancsnok, A teendőim — a tűzoltáson túl — az admi­nisztrációs feladatok, a jelen­tések, és ezek továbbítása, az előléptetések, levelezések nyil­vántartása, a különböző ren­dezvények megszervezése, a kivitelezése, természetesen a vezetőség többi tagjával kar­öltve. Rajparancsnokként — mert két rajom van — az el­méleti és gyakorlati verse­nyekre való felkészítés is fel­adatom. — Tudom, hogy tanácstag is. — 1978-óta vagyok tanács­tag. Nehéz dolgom van, mert Hidasi Pál utódja vagyok, aki arról híres, hogy mindig na­gyon jól csinálja azt, amit ép­pen csinál... — Belőlem könnyen lehetett volna egy munkakerülő, csa­vargó ember is ... Az édes­anyám egyedül nevelt fel, 15— 16 éves koromban ő is meg­betegedett és másfél évre kór­házba került, bent is kellett maradnia. Én tehát egyedül éltem otthon. Egyedül éltem és nagyon egyedül is éreztem magam, úgy is mondhatnám, elhagyatottnak. Először a KISZ keretein belül, majd az önkéntes tűzoltók között talál­tam igazi barátokra. |:|{9 — Ügy adódott, hogy a kör­nyezetemben mindig sok lel­kes és „nyüzsgő” ember volt, sokszor engem is az ő lelkese­désük doppingolt. A kitünte­tésemhez tehát ők, vala­mennyien hozzájárultak, és nem is kevéssel... Monostori Kriszta Kézilabda és kosárlabda Megérdemelt győzelem Gyömrő—Gödöllő 20-16 (11-9), Gyömrő, 200 néző. Kaphatott volna könnyebb ellenfelet is Gyömrő a baj­nokság első fordulójában, mint az 1983. évi aranyérmes Gö­döllőt. Rendkívül küzdelmes mérkőzést vívott egymással a két együttes, amit a kézilabda összecsapásokon szokatlanul kevés gól is mutat. Csak az el­ső félidő 23. percében vette át a vezetést a hazai csapat, ám azt már nem is engedte át a mérkőzés végéig. A vendégek a játékvezetők ténykedését szinte végig kifo­gásolták, pedig — ha tévedték is olykor — a mérkőzés vég­eredményét nem befolyásol­ták. Ügy tűnik, elfelejtették az elmúlt évi őszi összecsapást, amelyet hatgólos hátrányból úgy nyertek meg végül egy gólocskával, hogy a második félidő 2. percében végleg ki­állították az akkori legjobb gyömrői lövőt, s kapták a he­tes lövési lehetőségeket szá- molatlanul. A vereséget el kell viselni, főként akkor, ha az egyik csapat jobb a másik­nál. Április 7-én Gyömrő leg­alább négy góllal jobb volt Gö­döllőnél, ami egyáltalán nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Gödöllő visszavág a mostani vereségért, ősszel. Ez azonban mit sem változtat a gyömrőiek örömén, amit mél­tán és megérdemelten szerez­tek maguknak és közönségük­nek a győzelemmel. Góldobók: Nagy J. (10), Sza­bó I. (4), Kiss Zs., Szél Sz., Veres G. (2-2). Ifi mérkőzés: Gyömrő—Gö­döllő 23-23 (8-10). Nagy siker az ifik döntetlenje, hiszen ezek a fiúk még mindig csak 14-16 évesek. El lehet monda ni, hogy lassan beérik a két­éves munka, s nem lesz, ha­nem van utánpótlás Gyomron. Benkó R. (10), (5), Baranyi P. L. (2), Káplár L Góldobók: Barabás M. (3), Murvai (1). G. L. Monoron, a Kossuth iskoli tornatermében rendezték meg a megyei úttörő-olimpia terü­leti kosárlabda döntőjét. Kör­zetünket a többszörös megyei bajnok monori Kossuth Is­kola leány és fiú c^Data kép­viselte, átütő sikertől. Nagy fölénnyel verték ellenfelei­ket, játékuk biztató az áp­rilis 15-i nagykőrösi megyei döntőre. A lányok eredményei: Monor Kossuth—Tápiószent- márton 47-15. Legjobb dobók: Kiss Margit (15), Sléder Má­ria (10). Monor Kossuth—Nagykáta 35-14. Legjobb dobók: Bihari Judit (10), Bozsik Gabriella (10). Fiúk: Monor Kossuth—Tápiógyör- gye 56-18. Legjobb dobók: Vracs Róbert (16), Lovass Ta­más (15). Monor Kossuth—Nagykáta 72-24. Legjobb dobók: Lovass Tamás (20), Bokros Tamás (16) és Décsi Nándor (12). A fiúktól a megyei bajnoki cím megvédését várjuk, a lá­nyok esélyesek az ezüstérem megszerzésére. Sz. A. Hazudós Péter Hazudós Péter és társai címmel gyermekelőadást tar­tanak április 14-én, szombaton 15 órakor Pilisen, a Móricz Zsigmond művelődési házban. Jegyek elővételben 16 forintos árban kaphatók a művelődési ház irodájában. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) w Centriköt-napok a PRV Forrás Áruházában Férfi és női kötöttáruk, divatos fehérneműk nagy választékával várjuk kedves vásárlóinkat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom