Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)
1984-04-12 / 86. szám
nagykőrösi A PEST MEGYEI HlRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 86. SZÁM 1984. ÁPRILIS 12., CSÜTÖRTÖK Szsfos norma alacsony besorolással A többség tisztességesen helytáll A NEFAG nagykőrösi üzemének idei termeiési értékterve 330, az árbevételi terve pedig 250 millió forint — mondotta Varga József üzemigazgató. — A célkitűzés 50 ezer köbméternyi hengeresfa feldolgozása. összesen 26 ezer köbméternyi készterméket, rakodólapot, bútoralkatrészt, ipari ládát és építőipari terméket kívánnak előállítani. Az első negyedévben az árbevétel 12 millióval elmaradt a térvtől, a termelési tervtelje- sítés 90 százalékos volt. Rakodólapból nem sikerült a tervezett mennyiséget legyártani. Ennek fő oka az volt, hogy nem állt rendelkezésre elegendő mennyiségű szárított faanyag. A bútoralkatrész-gyár- tásnál is mutatkozott némi lemaradás. Mozgóbérrel A második negyedévi kilátások kedvezőbbek, a termékek piaca biztosított. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy a fenyőalapanyag-ellátás zavartalan legyen. A dolgozókat pedig mozgóbér biztosításával tesszük még jobban érdekeltté. Az üzemben Klinyecz József rönkvágóval és Fakan László darukezelővel is elbeszélgettünk, akik 1945, illetve 1961 óta dolgoznak a NEFAG-nál. Klinyecz József önkéntes rendőr 1959 óta. Szocialista brigádvezető, munkavédelmi bizottsági tag és szakszervezeti főbizalmi-helyettes. Fakan László önkéntes tűzoltó, szocialista brigádtag. Mindketten többszörös kiváló dolgozók. — A tervet teljesíthetőnek tartják-e? — Az egész kollektíva odaadó munkájával teljesíthető, de eléggé szoros. 50 ezer köbméternyi hengeresfát feldolgozni nem könnyű. Az üzemrészben, ahol dolgozunk, eléggé elavultak a gépek, ez pedig kétségtelenül hat a minőségi munkára is. Itt jegyezzük meg, hogy akadnak normák, amelyek rendkívül szorosak és alacsony a bérbesorolásuk. Ezen a változtatás már megkezdődött. A korábbiakban a dolgozók inkább a mennyiségi munkára törekedtek, hogy a pénzük meglegyen. A minőségi munka pedig háttérbe szorult. Gyakran az alapanyag is olyan, hogy nehéz belőle minőségi árut kihozni. — A munka esetenként megkívánja az átszervezést. Ezt a dolgozók jó része nem veszi szívesen, megszokott helyét, munkáját még rövidebb időre sem akarja felcserélni. Kétségtelen, hogy ez munka- szervezési gondot von maga után. Érdektelenség — Az a véleményünk, hogy a dolgozók többségét, akik normában végzik a munkát, nemigen érdeklik a tervszámok. A fontosnak azt tartják, hogy mindig legyen munkájuk, biztosítva legyen a termeléshez szükséges feltétel és jól keressenek. Az érdekli, mi van a borítékban. No, még az is, hogy eredményesen gazdálkodik-e az üzem. Az érdektelenség megmutatkozik a kommunista műszakokon is. — A NEFAG-ban elégedett a munkás? — Aki becsületesen dolgozik, keres is, tehát elégedett lehet. Ám aki nem szeret dolgozni, annak a borítékja is laposabb. Annak idején nehéz volt az üzembe bekerülni. A közösség pedig olyan volt, mint egy nagy család. Mostanra ez már átalakult. Kevés a szaíkmunkás és á betanított munkás, több a segédmunkás. A feladatok ellátásához megfelelnének, ha a munkamoráljuk jobb lenne. — Ügy tartjuk, hogy a munkafegyelmen van még javítani való. Nem ritkán ittasan akarnak munkába állni, de emiatt hazaküldik őket. Hiányoznak a munkából, de a tervben az ő munkájukat is számításba vették. Gondot látunk abban is, hogy akit elküld a vállalat, később újból visszaveszi, pedig nem várható, hogy ezek munkafegyelme jobb lenne. — A munkások többségét azonban az jellemzi, hogy tisztességesen helytáll. Akárho- vá megy az ember, dolgozni mindenütt kell. Akkor már úgy vagyunk vele, hogy megszokott munkahelyünkön maradunk. A dolgozók között eluralkodott az anyagias szemlélet. Akadnak, akik az itt keresett pénzt csak zsebpénznek tekintik, s azt mondják, hogy Mindenféle ruhákat gyártanak Életképes vállalkozás A nagykőrösi Mészáros János és az Arany János termelőszövetkezetek még 1982-ben gazdasági társulást alakítottak, ipari üzemek létrehozására. A társulás keretében, 1983-ban divatcikk-készítő üzemet indítottak, melynek vezetését az Arany János Tsz vállalta. Egyelőre kisebb keretek között, ideiglenes helyen indult meg a termelés. Megszervezték a bedolgozó gárdát is. Az idén az Arany János Tsz területén levő Gál-féle kastélyban az üzemnek végleges helyet alakítottak ki. Közben az üzem bedolgozóinak a száma megközelítette az ötvenet. A megadott minták alapján próbagyártást készítettek a Pest megyei Iparcikk, a budapesti Aranypók, és a MÓDI, valamint a szombathelyi Divatáru Vállalatnak, melyek további munkákra ad- , tak megbízást. Kialakított új helyét a Gál- kastélyban az üzem a múlt hetekben foglalta el, ahol most már Dúzs Julianna képzett szabász és négy munkatársa szabja az előírások szerint a divatos blúzokat, szoknyákat és más megrendelt ruhadarabokat. A kiszabott ruhaféléket a bedolgozó asszonyok otthon varrják meg, az üzemben még csak néhányan dolgoznak. Az elkészített ruhadarabok havonta gyártott darabszáma 2— 3 ezerre nőtt. A kiszabott ruhaféléknek a bedolgozóknak való kiadására Erdélyi Zsigmond Rákóczi úti volt szíjgyártóműhelye helyén, átadóhelyet nyitottak, melyet Lócskái Lajosné szabász vezet, aki Szabó Kálmánné női szabónál 20 esztendeje tanulta a mesterséget. Az anyagátadó helyen veszik át, gondos megvizsgálás után a bedolgozóktól a kész ruhaféléket. Az üzemben készített, divatos, szép ruhadarabok az átvevőhely kirakatában megtekinthetők, melyek a pesti nagykereskedelmi vállalatoktól bizonyára rövidesen a nagykőrösi boltokba is elkerülnek. Kopa László ebből nem lehet megélni, s délutánonként más feladatot is vállalnak. Az arányokkal lehet a baj. Kinek mennyi a kevés és a sok? Milyenek az igények? — A szocialista brigádban mi a helyzet? — A munkával véleményünk szerint nincs gond. A brigádok a vállalásaikat teljesítik. Nem könnyű körülmények között, mert az üzem zajos és poros, sok még a nehéz fizikai munka is. A mi brigádunk például vállalta, hogy a vagonok gyors ki- és berakásáról gondoskodik. A munkaidőt kihasználjuk, fegyelmezetlenséget nem követünk el. Azonban az is igaz, hogy az ossz dolgozó létszámhoz viszonyítva a szocialista brigádtagok száma kevés. Szükséges lenne a brigádmozgalmat vonzóbbá tenni. Jobban bevonni — Növelni kellene a versenyszellemet. Több feladatot kellene kapni, és az sem lenne baj, ha a kiemelkedő brigádtagokat anyagilag jobban elismernék. A többletjövedelem hajszolása nem növeli a munkahelyen kívüli kollektív szellemet. Gyakran a munkaidőbeosztás sem teszi ezt lehetővé. Az a véleményünk,, hogy a munkahelyen a kulcsembereket jobban el kellene ismerni, s még jobban be kellene vonni abba, hogy mit miért kell megtenni és miért nem. Akkor talán jobban magukénak éreznék a gyárat. Kovács Katalin Megtisztelő, de nehéz feladat Munkahelyén is elismerik A tanácstagi munka szép, megtisztelő, de nehéz feladat. Az állampolgárok jó része bizalommal fordul észrevételeivel, kérdéseivel, közérdekű bejelentéseivel, javaslataival, panaszaival a tanácstagjához. Gyakran személyes jellegű probléma megoldásában is kérik a tanácstag segítségét. Az sem ritka, hogy a választókerület idős lakói „csupán csak” beszélgetni akarnak. A tanácstag a választóival évente egyszer a beszámolón találkozik, de a beszélgetésre alkalom nyílik az utcán vagy az otthonokban is. Akadnak tanácstagok, akik élnek a családlátogatás lehetőségével. A tanácstag fontos közéleti ember, aki kellő felkészültséggel, odaadással képviseli választói és a város érdekeit. Érdemi hozzászólásával segíti a testületi munkát és a lakossági kapcsolatok fejlesztésére törekszik. Saját költségükön is így van ezzel Daru Ambrus, a 44-es választókerület tanácstagja is, akit 1971-ben választottak meg. Két év múlva a városfejlesztési bizottság tagja lett és 1980-ban újból elnyerte a választók bizalmát. Már megkapta a HNF Pest megyei Bizottságának kiváló társadalmi munkás kitüntető címét. A munkahelyén is elismerik, már volt kiváló dolgozó is. A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatóságánál fogyasztói műszaki előadó. Az üzemigazgatóság és 7 kirendeltség sporttevékenységének koordinálását végzi a tömegsportbizottság, melynek vezetője. — Mi jellemzi a választó- kerületét? — Az, hogy igen szorgos emberek lakják. Főként a régi házaikat újítják fel, korszerűsítik, de újakat is építenek, a Szolnoki, Váncsodi, Hangácsi, Futár és Vágóhíd utak által határolt területen. Jól példázza az igyekezetét az is, hogy az elmúlt évben az itt lakók 45 ezer forint értékű munkát fejtettek ki a körzet javára. Akadt rá példa, hogy a lakók saját erőből építettek járdákat. — Ez ügyben a városi tanács is gyors segítséget adott. Tanácstagi csoportértekezleten felvetettem, hogy jó lenne, ha a Szeglet és a Hattyú utca legalább egyik oldalán járda épülne. A lakók örülnek annak, hogy most már nem kell sárban járniuk. — A hiányzó közvilágítási lámpákat is pótolták a Csiga, Hattyú és a Váncsodi utcákban. A körzetben az összes lámpatest korszerű higany- gőzizzós. Tervek — Itt tervet is emlegetett. — A Váncsodi és a Hangácsi út szilárd burkolatú városi gyűjtőút, ahol nagy a forgalom. Jelenleg minden második oszlopon van lámpatest, de szeretnénk elérni, hogy minden oszlopra kerüljön, ezáltal javuljon a közlekedésbiztonság. — A választók közérzetét jelentősen befolyásolja az ellátás. — A Szolnoki úton levő boltban a kiszolgálás előzékeny, a körülmények viszont rendkívül szűkösek. A lakosság jól- esően vette tudomásul, hogy a Szolnoki és a Váncsodi út sarkán korszerű ABC-t alakítanak ki, a lakosság jobb, színvonalasabb ellátása érdekében. — A szomszédos körzetek lakói is felkeresik... — A zártkertek villamosításának lehetőségéről érdeklődnek. Környezetvédelem — A városfejlesztési bizottság tevékenységéről hallhatnánk bővebben? — A városfejlesztési bizottság (a terv-, munkaügyi, műszaki, kommunális, környezetés természetvédelmi, építészeti feladatokra) munkaterv szerint dolgozik. Tavaly októberben megvizsgáltuk a VI. ötéves terv városfejlesztési feladatainak időarányos teljesítését. — Arra is kíváncsiak voltunk, hogy a Városgazdálkodási Vállalat által üzemeltetett távfűtőműnél és tömbfűtőműnél az energiamegtakarítás miként alakult. Legutóbb pedig a városközponti csomópont átépítésével és a buszpályaudvar bővítésével kapcsolatos előterjesztést vitattuk meg. A jövőben a város építőipari kapacitásáról és a környezetvédelemről zunk. tanácskoK. K. Sporthírek A Pest megyeiek többsége kinizsis volt Birkózóink sikerei Dunakeszin 98 indulója volt a megyei középiskolás szabadfogású birkózóbajnokságnak, amelyen mindhárom nagykőrösi középfokú intézmény el indította diákjait. Helyezéseik a következők voltak. Ifjúsági 52 kg: 2. Angyal Sándor (Vági Szakmunkásképző). 56 kg: 3. Mészáros László (V), 4. Budai Zoltán (V). 60 kg: 2. Hrencsjár József (Toldi Szakközépiskolal^üö. kg: 1. Marsa István (V), 2. Bajor István (T), 3. Lédeczi Benő (T). 70 kg (8 induló): 1. Hajdú László (Gimnázium), a verseny kiemelkedően legszebb versenyzésével. Serdülők, 42 kg: 2. Csató József (V), 3. Tanács János Régen békésen forogtak a lapátok Zsindelyborítással védték A szélmalomról az idősebbeknek szépapáik élete jut eszükbe, a békésen forgó malomvitorlák, a gabonaőrlés közben a ráérős diskurálás, élet a malom körül, ahová el. jártak híreket cserélni. Másoknak talán Cervantes által hallhatatlanná énekelt Don Quijote hiábavaló harcát jelenti. A mai kor emberének technikatörténeti érdekességet, energiatakarékosságot, a népi építészet emlékét. A „Búvár” 1935. évi decemberi számának cikkíróját is talán ez utóbbi izgatta a legjobban, örömmel írja: „Nagykőrösön a városi képviselő testület elhatározta, hogy 1000 pengőért megvásárolja a város határában még meglévő utolsó szélmalmot és azt malommúzeumnak rendezi be...” Továbbiakban így ír: ....... Nagykörös tehát az el ső alföldi város, amely megértette a tovatűnő néprajzi emlékek megmentésének parancsszavát.” Megértette a vá. ros a prancsszót, de sajnos a szélmalom vitorlája soha töb. bet nem fordult jobb sorsa felé. Hogy hol is van ez a nevezetes „utolsó szélmalom”, melynek megmentésére annak idején 1000 pengőt szavaztak meg? A várostól 15 kilométerre épült a Felsőjárásban (Kőrösön: Fősőjárásban) az 1867-es kiegyezés körüli években. Gyermekkoromban még nagyon szép zsindelyborítású külső burkolattal volt ellátva, hogy a vályogfalakat megvédjék az időjárás viszontagsá. gaitól. Jelenlegi állapota igen elkeserítő, vitorlái közül már egy sincs meg (az 1960-as évek végén még egy volt). Teteje beszakadva, a zsindely sok helyen hiányzik, a falak egy része bedőlt. Berendezéséből csak egy-két korhadt gerenda, egy malomkő és a vitorla által meghajtott fából készült fogaskerék maradt meg. Kívül még megvan a szélirányba fordító rúd. Megmentésére az 1970-es évek elején is született terv. Tervezték, hogy behozzák a városba a virágkertészet sarkára — tervrajzok is készültek róla — múzeumnak, vagy szórakozóhelynek, de a tervek csak tervek maradtak ... A nagy mezőgazdasági hagyományokkal rendelkező Nagykőrösön érdekes módon egyetlen malom sem maradt. A legutolsó üzemelő malmot az 1980-es évek elején szüntették meg úgy, hogy még az épületét is lebontották. Homlokfalán pedig büszkén hirdette a felirat: „Első nagykőrösi gőzmalom”. Szélmalom, igazi népi műemlék nem sok van a környéken. A dalban megénekelt dorozsmai szélmalmot, amikor a magas talajvíz miatt a hatvanas évek elején összedőlt, újra felépítették, Kecskeméten új szélmalmot építettek az E5-ÖS út mellé. Mecsker József (T). 49 kg: 1. Farkas Zoltán (V). 57 kg: 1. Farkas Tamás (G). 62 kg: 2. B. Deák Csaba (V). 67 kg: 5. Zsila Tamás (T). 72 kg: 1. Fehér Zoltán (G), 3. Schrauf Csaba (T). 78 kg: 1. Egri Ernő (G), 3. Tényi Ambrus (V), 4. Váróczi Sándor (V). +78 kg: 1. Fehér Zoltán (T). Csapatversenyben: 3. Nk. Vági 43; 5. Nk. Gimnázium 28 (4 versenyzővel, 4 első helyezéssel), 6. Nk. Toldi 28 ppßttal. b Négy jelentkező csapat közül kettő jelent meg a sportotthoni barátságos serdülő szabadfogású csapatviadalon. Ennek ellenére színvonalas volt a küzdelem. Pest megye—Haj- dú-Bihar megye 5-5. Jobb tusaránnyal megyénk fiataljai győztek. A tíz Pest megyei versenyző közül hét volt nagykőrösi. Közülük Török, Farkas, Tamás és Fehér Tibor tussal győzött; Törőcsik, Farkas Zoltán, Petrák és Khirer ellenfele pedig jobbnak bizonyult. A 7 pótmérkőzésen a Pest megyeiek mind kinizsisek voltak, s közülük Törőcsik, Kása, Fehér T., Török B. és Farkas Z. győztesen hagyták el a szőnyeget. Törökszentmiklóson 182-en vetélkedtek a területi meghívásos úttörőversenyen. Az Nk. Kinizsi fiataljai jól szerepeltek. ekképpen: A-korcsoport 29 kg (15 induló): 5. Balogh Antal 32 kg (8): 2. Kecskés Sándor. 35 kg (15): 2. Csapó Zoltán (jó birkózással). 4. Kalmár Tibor. 38 kg (11): 2. Tóth Zoltán. 41 kg (6): 2. Faragó Zsolt. 45 kg (6): 2. Nagyszombati Zoltán. 49 kg (4): 1. Zöldi László. +58 kg (4): 2. Kiss Csaba. B-korcsoport. 58 kg (8): 3. Farkas Csaba, 4. Boros Ferenc. Csütörtöki sportműsor Labdarúgás Petőfi-pálya. 14.30: az úttörő-olimpia III. korcsoportos kispályás tavaszi 2. fordulója. Mozi Óriás. Színes magyar film. Előadás 6 és 8 órakor A stúdiómoziban Mexikó lángokban, I—II. Színes szovjet film, fél 6-kor. Színház '.veMtfMMWO'K*:-:-: A kecskeméti Katona József Színházban este 7 órakor, Jézus Krisztus, az embernek fia. Bérletszünet. A Kelemen László Kamara- színházban este 7 órakor, Ve- tületek. Bérletszünet. TSSN 0133-2708 (Nagykörös! HMr
