Pest Megyei Hírlap, 1984. április (28. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-11 / 85. szám

1984. ÁPRILIS 11., SZERDA A költészet napja alkalmából Találkozók, előadóestek A költészet napját számos rendezvénnyel köszöntik a megye kulturális intézményei. Április 11-én délután fél 3- kor Dunakeszin, a művelődési központ melletti József Attila szobornál koszorúzási ünnep­séget tartanak, majd ezt kö­veti délután 3 órakor a mű­velődési központ előadótermé­ben a Kazinczy ’ prózamondó verseny városi vetélkedője. Ugyancsak Kazinczy-verseny keretében emlékeznek meg Cegléden a gyermekkönyvtár­ban április 11-én délután az általános iskolák tanulói. A költészet napját ünnepük áp- riüs 16-án a ceglédi felnőtt könyvtárban Jancsó Adrienne előadóestjével. A szentendrei költészet na­pi rendezvény vendége Tamás Menyhért író, valamint Meré­nyi Judit előadóművész. A költészet napja jegyében április 16-án 3 órai kezdettel rendeznek műsoros délutánt a váci Madách Imre Művelő­dési Központban, Ágh István és Bella István költő, vala­mint Péter Pál és Bakon Eri­ka versmondók közreműködé­sével. A műsorvezető Németh Péter Mikola. A Szakszervezetek Pest me­gyei Tanácsa Radnóti Miklós születésének 75. évfordulója jegyében tart irodalmi estet a váci Fényforrás Gyárban, áp­rilis 12-én délután negyed 3- kor. A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Központi Könyvtára rendezésében csütörtökön dél­után 2 órakor a Forte fotóké­miai vállalat kultúrtermében Bitskey Tibor színművész részvételével adnak ünnepi műsort. Dévai Nagy Kamilla és Pel- sőczy László jövő hétfőn dél­után emlékezik meg a költé­szet napjáról a Csepel Autó­gyár művelődési központjá­ban Szigetszentmiklóson. Zenei panorámám Lemezen A lombardok Szinte hihetetlen, de tény, hogy immár tiz éve szerepel Operaházunk műsorrendjén Verdi fiatalkori műve, A lombardok. Az 1974-es bemutató hőse, szellemi mozga­tója Lamberto Gardclli volt, aki évtizedek óta népszerű vendégkarmestere dalszínházunknak, hangversenyter­meinek és a Hungarotonnak. A tavaszi fesztiválra meg­jelent hanglemezfelvétel rangját is Gardelli mester értő és Iobogóan lelkes művészi jelenléte biztosítja. Együtteséből, a Magyar Ál­lami Operaház zenekarából, a Magyar Rádió és Televízió énekkarából és a szólistákból a maximumot hozza ki, né­ha még annál is többet. Így például a Pagano igényes szó­lamát éneklő Kováts Kolos talán életének legegyenlete­sebb, legszínvonalasabb telje­sítményét nyújtja. Végre be­váltja mindazt a szép re­ményt, melyet indulása óta fűztünk nevéhez. Manírtól, rossz beidegzéstől mentesen, gyönyörű hangon, értelmesen és drámai intenzitással énekli szerepét. Ö, és a másik fősze­replő, Sass Sylvia az 1974. évi bemutató óta énekelnek a mű­ben. Saiss Sylvia ezzel a sze­repével ugrott ki, s aratta el­ső elsöprő sikerét itthon. Pá­ratlan teherbírású, nagy vivő­erejű szopránja ma is töretlen. Játszi könnyedséggel győzi a gyilkosán nehéz szólam drá­mai és koloratur követelmé­nyeit, megejtően szépek a lí­rai részek, varázslatosak a pianói. Talán csak a drámai szenvedély fehérizzású kitö­rése nem olyan döbbenetesen erőteljes, mint a szereppel va­ló első találkozás idején volt. A két olasz tenor vendég, az Oronte szólamát éneklő Gior­gio Lamberti és az Arvinót megszemélyesítő Ezio di Cesare derekasan helytálltak, bár korrekt, szöveghű megszó­laltatásnál alig nyújtottak töb­bet. Oronte a mű tenor fősze­replője. Szólama a hajlékony behízelgően bensőséges bt canto hangvételt igényi., áriái Donizetti, Bellini stílu­sában íródtak, nem túl erede­ti, de nagyon szép és igényes darabok. A lombardok Verdi fiatal­kori műve, 1842—43-ban írta, közvetlenül a Nabucco kirob­banó sikere után. Bár a milá­nói bemutató sikeres volt, nem tudta megismételni — s főleg túlszárnyalni — a Na­bucco hatását. Ma úgy tűnik, hogy ennek nem Verdi zenéje volt az oka, hanem sokkal inkább a meg­lehetősen kusza, az első ke­resztesháború idején játszódó szövegkönyv. A rendkívül he­terogen elemekből szerkesz­tett cselekmény, a végletesen romantikus meseszövés (test­vérek viszálya, apagyilkosság, árulás, megtérés, vad csaták, víziók stb ), a keresztény és a muzulmán tábor ábrázolása azonban kitűnő lehetőséget kínált a fiatal szerzőnek egy izgalmasan sokszínű zene kom­ponálására. A lombardok muzsikája szá­mos olyan elemet, zenedrama­turgiai mozzanatot tartalmaz, mely a későbbi, sőt a késői nagy Verdi-remekművekre utal. A trubadúr, A végzet ha­talma, az Otelló egy-egy jel­legzetes színpadi szituációja előlegeződik itt. Ezen túl A lombardok muzsikája inven­ciózus, szép zene, nem pusz­tán zenetörténeti kuriózum, ha­nem önmagában is mérhető ér­ték. A harmadik felvonás má­sodik jelenete (melyben a ha­lálosan megsebesült muzul­mán Orontét megkereszteli Pagano, az apagyilkosságot vezeklő remete és a fiatal fér­fi szerelmese, Giselda karjai­ban meghal), igazi remekmű. A szoprán—tenor—basszus­hangokra írt jelenet emelke­dettségét, artisztikumát a ha­sonló drámai szituációt ábrá­zoló és azonos hangokra évti­zedekkel későbben írt A vég­zet hatalma fináléban sem tudta túlszárnyalni Verdi. A digitális technikával ké­szült, akusztikailag is pompás felvétel többi szereplője is megérdemli, hogy legalább ne­vük felsorolásával megemlé­kezzünk róla. Kisebb szerep­ben Misura Zsuzsa (Vicünda), Gregor J.fasef (Acciano), Jász Klára (éofia), Jánosi Péter (Pirro) es Gerdesits Ferenc (Milánó elöljárója) jeleskedik. A lemez zenei rendezője Si­mon Jenő, hangmérnöke Be- rényi István volt. Az Ernani és a Simon Boc- conegra után a Hungaroton di­gitális Verdi-operasorozata A lombardok felvételével tarta­ni tudta a kitűzött és a ko­rábbi lemezekkel megvalósí­tott művészi és hangtechnikai színvonalat. Várad! László Oscar-díjak Hollywoodban hétfő este — közép-ourópai idő szerint a reggeli órákban — osztották ki az idei Oscar-díjakat. A legjobb film a Becéző sza­vak (Terms of endearment) lett. Rendezője, James Broolos megkapta a legjobb rendező­nek járó Oscart is, Shirley Machaine pedig, ugyanebben a filmben nyújtott teljesítmé­nyéért, elnyerte a legjobb szí­nésznői alakítás díját. Jack Nicholson ugyancsak a Becéző szavakban érdemelte ki a leg­jobb férfi mellekszerepió cí­mét. Ugyanez a film kapta a legjobb forgatókönyv-adaptá­ció Oscar-díját. Ingmar Bergman Fanny és Alexander című alkotása nyer­te el a legjobb külföldi filmért járó Oscar-díjat, s megkapta a legjobb művészeti irányítás, a legjobb fényképezés és a legjobb jelmeztervezés díját is. A legjobb színészi alakítá­sért Robert Duvallt jutal­mazták, aki a Gyengéd megbo­csátás (Tender mercies) című filmben játszott, a legjobb női mellékszereplőnek pedig Lin­da Huntot találták, aki a Ve szélyes élet éve (The year of living dangerously) című film­ben alakított nagyot. A legjobb zenei feldolgozás Oscar-kitüntetését Michel Legrand, Alan és Marilyn Bergman kapta a Yentl című filmért, melyet Barbra Strei­sand írt és rendezett, s ő játssza a főszerepet is. A leg­jobb eredeti dalnak Giorgio Moroder Micsoda érzés (What a feeling) című szerzeményét találták, a Flashdance című filmből. A legjobb eredeti forgató- könyvért járó díjat Horton Foote, a Gyengéd megbocsátás írója kapta. A legjobb eredeti zenéért, a legjobb hangeffek­tusért, valamint a legjobb hangprodukcióért a nehezen lefordítható című, The right stuff (Igazi helytállás) érde­melt Oscart. Kiállítótermekből Művek a természet vonzásában Félezer példányban Garay-levelek Garay János válogatott csa­ládi leveleiből szerkesztett mi­nikönyv készült el a szekszár­di nyomdában. A fényképek­kel illusztrált 360 oldalas könyvecske a nyomda mini- könyvgyűjtők klubjának gon­dozásában jelent meg, 500 pél­dányban. Ä szekszárdi szüle­tésű költőnek, a Háry János megteremtőjének 93 levelét őrzi a Tolna megyei levéltár. A kis könyv anyagát ezek kö­zül válogatták. Az 1830. és 1851. között szü­leinek és testvéreinek írt le­velekből Garay János küzdel­mes életútjának minden fon­tosabb állomása nyomon kö­vethető. Nem csupán családi életének eseményeiről számol be, hanem kifejti irodalmi né­zeteit és vallomást tesz poli­tikai meggyőződéséről is. k Csergezán Pál vadászképeit a v Mezőgazdasági Múzeumban áp- Ä rili3 15-ig teainthetjük meg. z Kurucz D. István tárlata á j nagydorogi művelődési házban j április végéig várja vendégeit. 4 A Budapesti Történeti Mü- 2 zeumban japán plakátokat mu- V. tattak be. Amikor állatok türemkednek elő a lombozatból, akkor csap rá a látványra Csergezán Pál. Legyen az a Hortobágyon, Hencidán, a gemenci erdőben, Telkiben vagy valahol Per­zsiában. Ez az ő világa, amikor nem puskával, hanem szemével, ecsetjével ejti a zsákmányt. Mi is ez valójában? Valami kü­lönös társulás a természet özö­nében: nagy fa, háttérben er­dő és alig felhős ég, s mint­egy a kép gyújtópontjában szarvasbika nászdalát zúgatva, miközben a suták várakozva legelnek a tisztáson. Itt már- már idilli a kép a folyóra szálló vadkacsákhoz hasonlóan. Az is a béke csöndje, amikor kis nyúl iszkol a sűrűbe vagy madarak telítik a Szeptemberi erdőt. Mindenütt otthon van: Dé­vaványán éppúgy, mint a Mát­rában. A természet nagy ösz- szefüggését festi, egyszerre a flórát és a faunát, ezért van oly nagy sikere képeinek Üj- Zálandtól Kanadáig és Moszk­váig. Ezárt zárulhatott siker­rel kölni, bécsi, bonni, párizsi, teheráni önálló kiállítása. Mostani bemutatkozásán, Budapesten, újabb megújulása látható, színeinek finomodása a rajzi szerkesztés szigorának fokozott előtérbe kerülésével. »Rádiófigyelő EGY BOLDOG ÓRA. E műsor szerkesztője, Frideri- kusz Sándor korábban felhí­vást tett közzé,’ jelentkezze­nek azok, akik igazán boldog­nak érzik magukat, akikkel valamilyen örvendetes dolog történt mostanában. Nos, sok- százan válaszoltak, de leg­többjük sorsfordulója e rádió­magazin számára nem kínált érdekességet: lakást kaptak, házasodtak, gyereket szültek. Akadtak azért természetesen mikrofon elé kínálkozó külön­leges esetek is. Egy nyugdí­jas néni, aki több mint ötven évi várakozás után felesége lehetett egykori szerelmének, s egy fiatalember, aki bele­szeretett a neves amerikai country-énekesbe, Johnny Cash-be. A két életút számomra kü­lönösebb tanulságokat nem kí­nált, az utóbbi némiképp ide- gesítően is hatott. Hiszen egy huszonéves fiatalember szen­vedélyes vonzódásáról hallani egy férfi hanghoz, egy álom­képhez, még így, -a hangszórón keresztül se kellemes dolog. De — konstatálhatjuk ma­gunkban — ilyen is van. Számomra akkor lett volna igazán érdekes ez a riport, ha arról is megtudhattam volna valamit, mi az oka ennek a szenvedélyes vonzódásnak. SAJTÓKONFERENCIA A FOT-BAN. Gyanúm szerint régen kísérte olyan nagy fi­gyelem a rádió nyilvános saj­tókonferenciáját, mint leg­utóbb, amikor a Fogyasztók Országos Tanácsának vezetői válaszoltak az újságírók és a telefonálók kérdéseire. Ami­kor megalakult a FŐT, sokan azt várták, rövid idő alatt megszabadít bennünket a bóv­liktól, a csalafinta kereske­dőktől, az alkatrészhiánytól Minderre természetesen nem képes a FŐT, hiszen nem erre szól a jogosítványa. De ha erre nem, akkor va­lójában mire? Ezt firtatta né­hány kérdező is. Kiderült, a magyar fogyasztói érdekvé­delmi szervezetnek nincs sem­miféle hatósági jogköre, ami azonban nem jelenti azt, hogy nem is lesz. Másrészt a szer­vezetnek mégis egyre nagyobb a súlya, hiszen maga mögött tudhatja a Hazafias Népfront, de tulajdonképpen az egész ország lakóinak támogatását. Mégsem hihetjük azt. hogy a FŐT alapvető megoldásokat találhat a valamennyiünket érintő mindennapos problé­mákra. Ez csak egy sikeres gazdaságpolitika eredménye lehet, amelynek megvalósulá­sához mi is és a fogyasztók tanácsa is hozzájárulhat. Akár olyan módszerekkel is, mint a műsorban példaként említett ceglédi és a váci fo­gyasztók tanácsa, mely nem büntet, hanem díjazza, jutal­mazza a legjobbakat. Lám, a versenynek ez a formája is eredményezhet udvariasabb hangot, gazdagabb választékot, mindent egybevetve, jobb köz- érzetet. SPORTVILÄG. Budakeszi gimnazisták játszottak bajno­ki meccset szegedi középisko­lásokkal. A meccset elvesztet­ték, de ez a hír még nem olyan horderejű, hogy erről a rádióban kellett volna beszá­molni. Az már annál inkább, hogy ezen a szegedi meccsen az ifjú drukkerek olyan vehe­menciával, s olyan nyomda- festéket nem tűrő szavakkal illették az egyébként általuk ismeretlen Pest megyei gye­rekeket. hogy azok ilyen kö­rülmények között csak lézen­geni tudtak a nályán. A meccset tehát elvesztet­tük. Még mindig jobb így, mintha fordítva történt volna. Azaz, ha nyerünk, és a mi fiaink csinálják a botrányt a pálya szélén. Csulák András Csergezán Pál: Beszálló kacsák Kurucz D. István redukál, ezzel mélyíti, erősíti látvá­nyait, melyeknek fundamentu­ma az aszkétikus pontosság. A tenger végtelensége a puszta; óceán ez is, csak föld, barna ringás és a középpont mindig egy tanyacsoportosulás, piroso­dó tetővel, mely az életforma meghosszabbodását érzékelteti. Látszatra csekély a motívum: egy-egy szekérnyom a Horto­bágyon vagy tejesasszonyok pihenője a mezőn. Kiváló portréfestő Kurucz D. István, de általános arcokat jelöl, nem az egyént. így ma­ga az Alföld testül csikósai­ban, akik mérsékelik lovaik vágtáját. Sokan festenek ta­nyát, a tanyai Magyarországot — Fejér Csatia,~Vecsési Sán­dor, Csikós András —, de Ku­rucz D. István az, aki az elsők között is e témaeszme meg­szállottja s következetesen el­kötelezett művésze. A magyar tanyaképet kiterjeszti a horto­bágyi pusztaságra, s mindezt olyan intenzitással, hogy a puszta önmagában is humánu­mot tükröz. Messzi világból érkeztek a japán plakátok, s mégis mint­ha' a szomszédban járnánk. Nemcsak azért, mert az egyik plakát a Rubik-kockát is jele­níti, s kifogástalan a színrend­jük és a rajzi minőségük. Má­sért is. Egyrészt bizonyos munkamegosztáson belül érző­dik a népi, nemzeti, történel­mi jelleg, másrészt a nemzet­közi fogalmazás képisége. Ép­pen úgy, mint a magyar pla­kátművészetben, hisz úgy tű­nik: világátlag a hazai hagyo­mányok őrzése és nyitás a nagyvilágra — Tokióban és Budapesten egyaránt. Losonci Miklós MOZIMŰSOR ssVaJlr év3 ÁPRILIS 12-T0L 18-IG A30NY 12—15: Amit tudni akarsz a szexről.. .••• 15: Hótündér (du.) 16—17: Vészjelzés a tenger alól BUDAÖRS 21—15: Bizonyítási eljárás* 16—17: Kóma**’ CEGLÉD, Szabadság 12— 15: Az inkák kincse (du.) A postás mindig kétszer csenget I—II.** (este) 13— 14: Jesse James balladája (éjjel) 16—18: Jézus Krisztus szupersztár CEGLÉD, Kamaraterem 12—18: Gallipoli 11— 15: Hüvelyk Panna (du.) DABAS 12— t*: Ben Hur 1—II. 15: Gyilkosságok ok nélkül* 16: A Nagy Medve fiai DUNAHARASZTI 12—13: Felhőjáték* 14— 15: Cecília I—II.* 15: Pa*akfia és a Nap (du.) 16—17: Dühöngő bika* DUNAKESZI, Vörös Csillag 18—15: Forróvérű kísértet 14—15: Tintin és a Cápák tava (do.) 16—17: Ellopták Jupiter fer.eké' DUNAKESZI, Jóisef Attila 13: Rita asszony menyasszony 15: Tecumseeh 16: Forróvérű kísértet 18: Hosszú vágta ÉRD 12—15 és 15: Kisvárosi fojtogató*» 16—17: Óriás FÓT 12—13: Feketeszakáü szelleme 14— 15: Ellopták Jupiter fenekét 16—17: Rita asszony menyasszony GODOUŐ 12—15: A kétéltű ember (du.) A nyolcadik utas: a Halál*** (este) 16—18: Délibábok országa (du.) Bizonyítási eljárás* (este) GYAL 12—13: Éretlenek 14: Várkastély a Kárpátokban 15— 17: Ben Hur I—II. XEREPESTARCSA 12—13: Délibábok országa 14—15: A szénbányász lánya 16— 17: Tű a szénakazalban** MONOR 12—15: Szupermodell** 16—17: Megbilincseltek* NAGYKATA 12—13: Spagetti-ház* 14—15: Anna és a vámpír** 16—17: Néma front NAGYKŐRÖS, Arany János 12—13: Óriás 14—15: Nevem: Senki 16—18: Éretlenek NAGYKŐRÖS, Stúdiómozi 12—15: Mexikó lángokban I—II. 14— 15: Maximka (du.) 16—18: Kramer kontra Kramer* PIÜSVÖRÖSVAR 12—13: E. T. 15— 16: Álmodozás (du.) E. T. (este) POMÁZ , 12—13: Te. rongyos élet* 14—15: Kóma** 16: Dutyi-dili RÁCKEVE 12—13: Dühöngd bika» 14—15: Felhőjáték* 16— 17: Bombanő** SZENTENDRE 12—15: A harmadik királyfi (du.) Vámpír négy keréken* (esie) 16—18: Hölgyem, Isten áldja! (du.) A csoda vége* (este) SZIGETSZENTMIKLŐS 12—13: Bombanő** 14—15: A púposiovacska (du.) Dühöngő hika* (este) 16—17: Felhőjáték* TÁP!ÖCZELE 12—13: Visszaesők** 14—15: Spagetti-ház* 16: Anna és a vámpír** VÁC KJtúr 12— 15: Vadállatok a fedélzeten (du.) Csillagok háborúja I—H. (este) 16—18: A kék madár (du.) A profi** (este) VÁC, Madách fmre 13: Adj, király, katonát!** VEC r?ÉS 13— 15: Zsaru vagy csirkefogó? 14— 15: Keménykalap és Krumpliorr (du.) 16—18: Kisvárosi fojtogató** • 14 éven aluliaknak nem ajánlott. •• Csak 16 éven felülieknek. •*• Csak 18 éven felülieknek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom