Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-10 / 59. szám
Cívi /A 1984. MÁRCIUS 10., SZOMBAT ifqp Legenda pénzről és romantikáról Alacsonyan repülő gépmadarak Egyes külföldi országokban — olvashattuk az újságokban — szívesen vásárolják, fogyasztják a férges almát, a kukacos cseresznyét és egyéb hasonló csemegéket, mert úgy vélik, ezeket nem érhette vegyszer, permetlé. Saját helikopterrel Fantó Jenő, a MÉM Repülőgépes Szolgálatának főpiló- ta-helyettese naivitásnak tartja, s mosolyog az ilyesfajta történeteken. Azt mondja, hogy vegyszerezés nélkül nemcsak a mezőgazdasági termelés kerülne veszélybe, hanem ellepnék otthonainkat a patkányok és egyéb rágcsálók is. Nem az a kérdés, hogy kell-e permetezni, hanem az, hogy mivel és hogyan. A gazdaságok^ vezető szakemberei a hatékonyságot" és' k költségeket mérlegelve . választják ki ■ a számukra legmegfelelőbb eljárást. ; Egy merevszárnyú repülőgéppel egy nap alatt ezer hektár földterületét lehet kezeiül, ami — mihderi más eljárással összehasonlítva — rendkívül gyors módszer. Igaz viszont, hogy az árak is magasak. Az egy hektárra eső költség helikopteres permetezésnél 200 forint, merevszárnvú repülőgépesnél énnek a fele, ha földi gép szórja a vegyszert, akkor 50—60 forint. Milyen előnyöket nyújt e borsos árak ellenében a légiszolgálat? A már említett gyorsaság mellett — ami adott esetben nagyon fontos lehet — azt, hogy a gépek nem tapossák a földet, tehát nem károsítják a fejlődő növényeket. Á gazdaságok sokra értékelik a felkínált lehetőségeket, amit bizonyít, hogy a MÉM repülőgépes szolgálatának termelésé 1975—8T. között 100 százalékkal emelkedett és azóta tartják az elért szintet. A mezőgazdasági pilóták évente mintegy 5 millió hektárt kezelnek. Jelenleg 112 légi brigád dolgozik az országban. Pest megyében mindössze három: Cegléden, Herceghalmon és Gödöllőn A ceglédi Lenin Termelőszövetkezetben olyan jól bevált ez a módszer, hogy néhány évvel ezelőtt saját helikoptert vásároltak, amit a szolgálat egyik legiobb brigádja — Bartha Attila, Szabó Károly és Horváth Zoltán — üzemeltet. Balesetveszélyes hónap Hogyan élnek a repülős brigádokban dolgozó pilóták és szerelők? Légügyi törvény szabályozza, hogy napi 6 óránál többet nem tölthetnek a levegőben és ezt szigorúan be is tartják. Ennek ellenére havi munkaidejük a tavaszi csúcsidőbén például gyakran eléri a 300 órát. A pilóta ugyanis nemcsak a repülőgépet irányítja, hanem egyben gazdasági yezető is. aki az adott területen teljes jogkörrel képviseli a vállalatot és szervezi közvetlen környezetének a munkáját. A nagy tavaszi csúcs március, közepétől április végéig tart, ez az őszi búza vegyszeres gyomirtásának ideje. Májusban, különösen ha esős, mint mondják, fejest ugranak a kukoricába. Május derekán kezdődnek a szőlőiminkák és ha a két feladat találkozik, ismét csúcsról lehet beszélni. Június — ekkor kerül sor a levéltrágyázás zömére — a leginkább balesetveszélyes hónap, mert ilyenkor már meglehetősen fáradtak az emberek. Fantó Jenő szerint, aki 14 éves korában a sportrepülőknél kezdett, olyan csodálatos érzés a levegőben szárnyalni, hogy ahhoz még a szerelem sem hasonlítható. Ám nyomban hozzáteszi, nem szabad hibázni, mert egy rossz döntés vagy elhamarkodott mozdulat emberéletet követelhet. S míg a köztudatban a pilór ták a magasság bajnokai, a mezőgazdasági repülésnél éppen az a veszélyes, hogy alacsonyan kell kormányozni a gépet. Permetezésnél mindösz- sze 2—5 méter, műtrágva- szórásnál ÍR méter távolságra vannak a földtől. így lehét pontosan oda juttatni a vegyszert, ahová szükséges. Ez a pálya mindig is vonzotta a fiatalokat. Ma is mintegy tízszeres a túljelentkezés, de a pilóták szerint fogyatko- zóban van az utánpótlás igazi, reális bázisa. Sokakat inkább a pályához kapcsolódó romantika. no meg azok a legendák vonzanak, melyek szerint fi oi- Ióték keresete messze meghaladta az átlagot. És hoev ezzel kapcsolatban Szélesebb körben is mi az igazság? — A teljesítménytől függően, rendkívül nagy a szóródás — mondja Fantó Jenő. — Az éves átlagkereset 80—250 ezer forint körül ingadozik. A jövedelemnek csak 35—40 százaléka biztos pénz, a többi mozgóbér. — Mellesleg, mind mondja, ezt az arányt nem tartják egészségesnek, mert a túlzott hajtás növeli a balesetveszélyt. A MÉM repülőgépes szolgálatot az országhatárokon túl is elismerik. Dolgozóik, tavaly először, külföldön is vállalhattak munkát. Nemrég érkezett haza egy csoport Egyiptomból, illetve Szudánból. Magyarországon ugyancsak nő az érdeklődés a repülés iránt. Gyakran kérdezik, lehet-e repülőgépet, helikoptert vásárolni? A válasz: igen. Magánembernek is, de az üzemeltetési feltételek nagyon szigorúak és épp ebből eredően, személyi használatra fölöttébb költséges mulatság lenne. Ám gazdaságoknak, mint a ceglédiek példája is mutatja, előnyös lehet, ha nem bérlik, hanem megvásárolják a mezőgazdasági feladatokat ellátó légieszközt. Szóba került már az is, hogy üzleti csoportot alakítva, a jelenleginél szélesebb körben lehetne felhasználni a repülőgépes szolgálatot. Célszerű lenne, amikor gyors szállításra van szükség, de adott esetben építkezéseknél is, például, ha körülhatárolt kis területre kell valamit beemelni. Ám ezek egyelőre csak elképzelések, a j |H * • napi feladat most más: kezdő dik a tavaszi csúcs a mező gazdaságban. Gál Judit Bagyula János üzemeltető főszere lő minden felszállás előtt gondo san átvizsgálja a légcsavart. Kis méretű, úgynevezett szükség repü lőtérről startol a gépmadár (a cím fölötti felvételek). Alacsonyan szállnak a növényvédelmi szolgálat gépei (a cím alatt). Nagy László I. osztályú pilóta, harmincnégy esztendeje repül. Naponta át lag harmincötször emelkedik a magasba (lent). Hancsovszki János felvételei Terjeszkedik a piac Kelendő holmi, tarka bóvli Válogatni és alkudni is lehet A csütörtök kiválóan alkalmas bevásárlásra. Nagykátán ezt már évtizedekkel ezelőtt felismerték. Közeleg a hétvége, de azért nem ég körmünkre a beszerzés, semmit sem kell elsietni. Jut idő alaposan körülnézni, válogatni és alkudni, mert Itt azt Is lehet. Néhány palánta árát kérdezem és megtudom, hogy 15 forintra tartják, de utánam szólnak, ha kell, vigyem tízért. Elég rápillantani a máshol nem kapható vesszöseprűrc, a gyönyörű zöldségekre, az óriásira nőtt fokhagymára és máris dicsérik, kínálják az eladók portékájukat. Vannak itt ízléstelenül tarka művirágok, meg bazári csecse-becsék, pulóverek, cipők, edények, játékok, és ki győzné felsorolni, mennyi mindent kínálnak ebben a vásárnak is beillő sokszínű forgatagban. Gócsa József, a nagyközségi gazdasági ellátó szervezet vezetője azt ecseteli, hogyan terjeszkedik a piac, egyre több a sátoros-árusítás. Néhány évvel ezelőtt még csak őstermelő tanyasiak hozták a friss zöldfélét, gyümölcsöt, virágot. Az utóbbi időben viszont több kiskereskedő, bazáros jön. Az elárusítók már hajnali 4 órakor itt vannak, felverik a sátrat, kirakják a batyukat, elrendezik a portékát. Előnyt az őstermelőknek Akinek már nem jut hely, az panaszra megy a tanácshoz és intézkedést kér, Sürget. Ám helyet így sem tudnak teremteni. A helyievy árusítása a nagyközségi GESZ hatáskörébe tartozik, ahol előnyben részesítik az őstermelőket. A bérletes helyeket is elsősorban az ő számukra biztosítják. Gócsa József mutatja a piaci és vásári tarifa árjegyzéket, mely szerint a beton-i asztal egy négyzetméterének napidíja 3 forint, a földön elhelyezett bátyú zöldség, vagy gyümölcs árusításáért 2 fo rintot kérnek. Nem sok. Szó volt már a tarifák emeléséről, mert ezekből a díjakból nem fedezhetők a fenntartás költségei. Arra is gondoltak, hogy áttelenítik a piacot a nagyközség központjából a külső területre, ahol több a hely, és így valóban szabad a vásár. Panasz és forgalom Sétálgatunk a sátrak között. Az árusok már nemcsak a környező községekből jönnek, mint azelőtt, hanem a fővá rosból és a megye távolabbi részeiből is, például Dunakesziről. Megszólítom Gyovai Jánosékat, akik Albertirsáról érkeztek óriási rakomány kötött-holmival: Hogy megy az üzlet? Azt mondják gyengén, az emberek inkább csak nézelődnek, mint vásárolnak. Mások is panaszkodnak, mert a piac már ilyen, dicsekedni itt nem szokás, de az óriási forgalom ellentmond borús szavaknak. Délfelé már mindenki szedi a cókmókját, ami eddig nem kelt el, az megmarad legközelebbre. Egy túrái asszony, aki több mint 10 esztendeje Nagykátán árusít, a Zsiguli csomagtartójába pakolja * maradék almát, sütőtököt, egyebet és közben Gócsa Józseffel a helypénz- ről alkudozik. Szerinte sok egy batyu után a 2 forint, mert ugye nem kel el minden, és akkor kétszer is kell érte fizetni. A nézőpontok különbözők. Csütörtök bevásárlónap Gábor Györgyné formás kis lila káposztafejeket kínál és szép, gondosan tisztított zöldséget. Barátságosan biztat: tessék, lehet válogatni. Beszélgetés közben elmondja, hogy 300 négyszögölön termel zöldségfélét, jól jön ez a kis külön pénz. Kiegészítés a nyugdíj mellé. Csütörtök bevásárlónap, Idejárnak az emberek az egész környékről, és nemcsak a piacra. A nagyközségi tanács hatósági osztályán szá- montartják az adatokat, melyek szerint ilyenkor a helyi áruház, a műszaki bolt forgalma is jóval magasabb, mint más napokon. Gá. J. Perbáli felmérés Otthoni gondok A perbáli községi tanács felmérte a nők gazdasági és szociális helyzetét, foglalkoztatottságát. Ismét bebizonyosodott, a főváros közelsége Perbálon azok számára is megkönnyíti az elhelyezkedést, akik helyben vagy a környéken nem találnak maguknak kedvükre való munkát. A lányok és asszonyok mintegy ötven százaléka Budapesten dolgozik. A toki Egyetértés Tsz a környék legnagyobb munkáltatója, 32 százalékban nőket foglalkoztat. Az utóbbi években sokan szereztek közülük szak- képesítést. Ami a szociális körülményeket illeti, nagy segítség a dolgozó édesanyáknak, hogy a községben minden óvodai és napközis felvételi igényt ki tudnak elégíteni. Hátrányos viszont, hogy a bolthálózat az utóbbi években keveset fejlődött. A helybeli önkiszolgáló üzlet szűk, és a gyakori sorállás sok időt elrabol a háziasz- szonyoktól. Az asszonyok egyes szolgáltatások hiányára is panaszkodnak. A felmérés tapasztalatai szerint a munkahelyi lehetőségek általában megfelelők, a nők elsősorban az úgynevezett második műszak, az otthon gondjainak könnyítésében várnak segítséget. Mindig kilincsel valaki a portánkon Még ízes a szó a tanyákon SZÉTSZÓRT, HULLT csillagokként guggolnak a tanyák Köröstetétlen és Törtei között. Kopár, szürke, kihaltnak vélt csillagok ezek a fehérfalú, mo- hás-tetős épületek. Udvarukon lombjavesztett alvó akácok gubbasztanak. Hogy közelítünk Kósa Józsefek pipáló házához, varjak rebbennek a szunnyadó-didergő őszi vetés fölött. Kárognak a fekete madarak, s hangjukat hallva, megrezzen az udvar. Pulykák karattyolnak, tyúkok kárálnak a magasban mélázó madártestvéreik felé, s a kémény fölött táncba kezd a vékony füstcsík. Kutyaugatás nyit kisajtót, aztán a gazdasz- szony szavától megszelídült komondor elkerget mellőlünk három tolakodó jerkét. Fölöttünk, a szürke felhőzetben ezüst színű napkorong sejlik. Néhány percre előbukkan, halvány tányérja megfürdik a csirkeitató-lábas lúdbőrös vizében. A tanyaudvar sarkában öreg parasztszekér álmodik a múltról, szakadt bordái között macska surran át. Kósa Józsefné szíves szóval Invitál beljebb. Előbb persze, alaposan végigmér, ugyan, ki- féle-miféle emberek bukkannak elő ebben a március eleji alvó határban? Zsíros peremű kötényén lisztfoltok, arca szögletében koromcsík. Kezefején, mint görbe utak, türemlenek a kék erek. Az üvegfalú, zárt verandán üde zöld függöny — cserepes virágok levelei — őrzik a nyár hangulatát, seidítiik a közelítő kikeletet. Mellettük vízzel teli lavórok, bödönök, fazekak. — Eső- és hóiét tartok ezekben — mondja mentegetőzve az asszony. — Kemény a kút vize. abban nem moshatom tisztára a ruhákat, s a virágok sem érnék meg a tavaszt, ha azzal öntözném töveiket. — Beszaladt a faluba a párom — int Törtei felé vendéglátónk. — Biciklivel,., még bírja ... A sóért, paprikáért faluba kerékpározó férfi hetvenhá- rom esztendős. Legény lehetett még, amikor e ház fundamentumát lerakták. Az ember- derék-vastag gerendáról villanyvezeték csüng alá. — Két éve kötötték be a villanyt, előtte majd’ harminc évig petróleumlámpa adta a világot. Azóta van mosógépem, centrifuga, rádió, televízió. S kevesebb dioptriájú szemüveggel olvasok. Tegnap sütött, aranysárga belsejű tököt tesz asztalra az asszony. Falatozzuk a kemencében pirult, édes gyümölcsöt. A komódon néhány megyei lap és képes újság lapul, s a faiba vert szögre spárgán áthúzott kalendáriumot akasztottak a háziak. — Hogy kéznél legyen. Nagyon szeretünk olvasni. Időnk is van a betűre, meg aztán jó, ha tudjuk, mi újság a nagyvilágban. - - j — Család? — Ó, kirepült már mindkét fiam. Egyikük Abonyban rakott fészket, a másik Nagykőrösre nősült Három unokánk is van. Ha tehetik, eljönnek. Télen, tavaszelőn látogatóba, nyaranként a szőlőben segéde kezni. A jószág mellett kétezer négyszögölnyi szőlőt is bírunk az Ugyerban. — Szomszédolnak is néha? — Hát persze, főleg télen. A környező tanyákon összetartó, jó emberek élnek, magunkfajták, akiknek még ízes a szó mint a vendégváró lekváros bukta, vagy az ajándékozott kóstoló. Mindig kilincsel valaki a portánkon. Vagy éppen mi megyünk át tésztázni. Olyankor négy-öt asszony ösz- szeáll, s tésztát csigáz, metél vagy sodor. Nem haszonra, csupán konyhára készítjük a levesbe valót. Közben persze beszélgetünk is, így hamarabb eltelik az idő, szaladnak az esték. A férfiak kártyáznak, el- borozgatnak. múltat idéznek Legtöbbje idős ember, hát van miről diskurálniok. — Nem vágynak nagyobb községbe, városba? — Nem. Majd’ fél életünket leéltük itt, megszoktuk a csendet, a nyugalmat, a tiszta levegőt. S belénkivódott a mindennapi tennivaló, a tanval munka is. öreg fát új helyre ültetni? Ki hallott még ilyet? Ki sem bírnánk a változást... Csöndesen ketyeg a vekker- óra, a szobaablakon túl mind jobban homályosul a kerítések, távoli tanyák imént még éles körvonala. Helyüket keresik, s elülnek a tvúkok. a pulykák — alkonyodik. Kinn az ólakban jussukat kérik a süldők. Kósa Józsefné moslékot kavar, maid odébb kus- haszt.ia a iószágokat. s beleönti a vödör tartalmát a ré- gottperemű favályúba. Naiv evönvörűséggel habzsolják a röfögök a bűcsűvacsorát... Holnap — nagy a család — közülük kettőnek leáldozik a hainaM nania. A GAZDAASSZONY hunyorogva néz Törtei felé, összehúzott szemekkel les egy közelítő, alig pislákoló, sárga lámpafényt. — Alighanem a párom lesz az... No, végre... B.U
