Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-25 / 72. szám
4 PKsr « jin ■ n 1984. MÁRCIUS 25. VASÁRNAP Citerabarátok egymás között Kincsekkel sáfárkodnak Aki pontosan a kezdésre érkezik, már csak állóhelyet kap Budapesten, a Porcelán utcai Móricz Zsigmond művelődési ház nagytermében. A nézőtéren lehetnek vagy félezren. Belép Bige József. kecskefejű dudáján ismerős dallamok hangzanak fel, a beszélgetők elcsöndesülnek. ■ Dél körül nem jellemző, hogy sokan tolonganának egy rhűvelődési ház folyosóin. S bár a gödöllőieknél mindig történik valami, most mégis többen vannak a megszokottnál. Tíz-tizenegy éves iskolások gyülekeznek, hogy rendhagyó történelemórán vegyenek részt. ■ Ezeket a foglalkozásokat havonta kétszer tartják a budapesti Magyar Nemzeti Múzeum múzeumpedagógusai. A fővárosi gyerekek körében nagy népszerűségnek örvend az évek óta sikeres Menjünk játszani! című programjuk, amelynek keretében a kicsinyek őskori mesterségeket tanulhatnak, ismerkedhetnek az ókori Róma divatjával, az eredeti ókoriakhoz hasonló ékszereket, szobrokat készíthetnek — miközben szinte észreDIFFERENCIÄLTAN. Számtalan felmérés bizonyítja, hogy a rádió legnépszerűbb, leghallgatottabb műsora, a Jó reggelt! című magazin. Való igaz, ebben a vitathatatlan elsőbbségben az is közrejátszik, hogy ilyenkor elsősorban nem a, várható, élmények, hanem a híréhség és a pontos idő kapcsoltatja be velünk a készüléket. Éppen ezért dicséret illeti a krónikás stábot, azért, hogy nem kényelmesíti el őket ez a természetes előny, hanem évről évre korszerűsítik műsorukat. E törekvés különösen gazdagon kamatozott pénteken. A sok muzsika és híradás között egy nagyon komoly témát dolgozott fel Tardos Júlia műsorvezető-szerkesztő és stábja. A differenciált bérezésről volt szó, arról a témáról, amely immár vagy egy évtizede foglalkoztatja nálunk is a közvéleményt, s amely területen igazán látványos eredmények alig-alig születtek. Egyelőre csak nagyon kevés helyen sikerül érdemei szerint díjazni a magasabb képzettséget, a jobb teljesítményt. Elvben majdnem mindenki egyetért azzal, hogy a kereseteket differenciálni kell. Csakhogy azt se hallani kevesebb- szer, hogy a jelenlegi jövedel- mezési rendszer nem ad lehetőséget arra, mások szerint ez a módszer szubjektív ítéletekre ad lehetőséget. S hogy érzékeltessük a téma körüli bizonytalanságot, elég talán a svéd szakszervezetek álláspontját felidézni, mely szerint nincs szükség differenciált bérezésre. Aki ugyanis nem jó munkás, azt a szakszervezet sem védi meg, a jól dotált közösségből előbb-utóbb eltanácsolják. A szorgalmat, a tudást viszont eleve megfizetik. A műsorban lepergetett riportok, beszélgetések azt bizonyították, hogy a differenciált bérezés a jelenlegi gazdasági helyzetben sokkal több haszonnal. mint kárral járna. NAPKÖZBEN. Csak egy igazán jó meccs lehet olyan változatos, izgalmas, hogy a riporter s hallgatói figyelme közben egy percre se lankadjon. Szitnyai Jenőnek, az Utazás '84 kiállításról készített helyszíni összeállítása egy ilyen közvetítéssel összevetve is megállná a helyét. Ám ha a kalauz nemcsak azt mondja el, amit lát, hanem a kulisszák mögé is enged betekinteni, akkor egészen más lesz a helyzet. A Pilisi Parkerdőgazdaság építendő nyári bobpályájának egy darabja E nagy, ám mégis családias baráti körhöz méltó az ünnepi hangverseny ilyen egyszerű, természetes kezdése. A műsor házigazdáját, Pri- bojszky Mátyást, a citerabarátok klubjának létrehívóját és főtitkárát jó barátnak kijáró lelkes taps fogadja, ö pedig fesztelenül, kedves családiasvétlenül tanulmányozzák a múzeum kincseit. Hasonló a kiindulási alap a gödöllői programban is. A lelkes múzeumpedagógusok két csoportban foglalkoznak a gyerekekkel. A mintegy száz kisdiák komplex módon ismerkedhet a művelődéstörténettel és mindazzal, ami a történelemórákból kimarad. Elsősorban a manuális lehetőségeket veszik igénybe: elkészítik egy adott kor ékszereit, gyakorolják az ős- és ókori mesterségeket. A tanulók megnézik a múzeum kiállítási anyagát, de ugyanezekről a tárgyakról diákat is láthatnak a gödöllői rendhagyó órákon. Az ötödik osztályosok az ős- kőkortól az államalapításig, a hatodikosok pedig a honfoglalástól, II. Rákóczi Ferencig jutnak el a tananyagban. például nem kínál különösebb érdekességeket, de ha azt is megtudjuk, hogy a gazdaság utazási irodája gyermekek százaival szeretteti meg e görgős ródlizás során a természetet, akkor egészen másképpen fest a kép. E két kiragadott példa talán nem érzékeltette igazán e műsor erényét, ezért, hogy meggyőzőbb legyen a dicséret, kénytelen vagyok személyes példával előhozakodni. Magam egy egész délelőtt barangoltam a ma záruló kiállításon, de fele annyit se láttam, mint amiről e műsor készítői nem egészen egy óra alatt tájékoztattak. Csulák András Czembe kell néznünk múl- tunkkal. Meg kell tudnunk a teljes igazságot történelmünkről, hogy tisztábban lássuk jelenünket és jövőnket. Ehhez segít bennünket Ormos Mária könyve, amely a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg, s amely napok alatt elfogyott. (Már készül az új kiadás, amely rövidesen a könyvesboltokba kerül.) Nagyon időszerű ez a könyv, márcsak azért is, mert a napokban ünnepeltük a Tanácsköztársaság kikiáltásának 65. évfordulóját. S tudjuk, hogy a magyar vörös hadsereg katonái milyen hősiesen harcoltak az intervenciós csehszlovák és román csapatokkal szemben. A Tanács- köztársaság sikerei máig hatóan élnek népünkben, annál fájdalmasabb a leverése, majd az azt követő ellenforradalom, amely megalázta népünket és üldözte a haladó embereket, meghurcolta és gyilkolta a kommunistákat. Ormos Mária, a történész szigorú logikájával, eredeti levéltári anyagok felhasználásával tárja élénk azt az időszakot, amely 1918-tól, a pa- dovai fegyverszünet megkötésétől 1920-ig, a trianoni béke- szerződésig tartott. Ez a kor máig tartóan foglalkoztatja a történészeket éppen úgy, mint azokat az embereket, akik érdeklődnek történelmünknek e szakasza iránt. Miért írt alá Henrys francia tábornok olyan katonai konvenciót, amelyet nem tudott betartani? Miért készítette elő Budapest megszállását, ha oda végül is nem vonult be soha? Hogyan zúdított össztüzet a Tanácsköztársaságra az antanthatalmak sesággal kéri fel — Fodor András költő megnyitója után — a műsor szereplőit a színpadra. A koncert résztvevői: a pávakörök, citerazenekarok és a hallgatóság tagjai egyaránt sokfelől érkeztek: az ország tizenkilenc megyéjéből és a fővárosból, ahogy a házigazda stílusosan fogalmazta. Apát- falváról, Battonyáról, Békéscsabáról, Csarodáról, Kalocsáról érkeztek aprók és nagyok. S rajtuk kívül a baráti klub negyedszáz pártolótagja közül fellép Sinkovits Imre, a most is szenvedélyes Bessenyei Ferenc, a józanul komoly Bánffy György, s a fiatalok közül Osz- ter Sándor és Petrozsényi Eszter. — Ennek a hangversenynek az ötlete egy hónappal ezelőtt született meg a tagokban — mondja a szünetben Pribojszky Mátyás. — Tulajdonképpen klubunk egyéves fennállását akartuk méltóképpen megünnepelni, mégpedig úgy, hogy haszna is legyen. Boldog vagyok, hogy ilyen jól sikerült megvalósítani tervünket: több mint huszonötezer forintot tehetünk le az új Nemzeti Színház alapkövére. — Sokan voltak azok is — veszi át a szót a feleség. Pribojszky Mátyásné —, akik eljönni ugyan nem tudtak, de jegyet azért vásároltak. Csó- lyospálosi barátaink például azon szomorkodtak, hogy csak száz belépőt tudtak eladni. Ismét a házigazdáé a szó: — Klubunknak jelenleg hat- száz-egynéhány tagja van, a legtöbben lent ülnek a nézőtéren. Tizenhat tagegyüttesünk közül nehéz volt kiválasztani, melyik maradjon ki, mindenki szerepelni akart, így is kicsit hosszúra nyúlt a műsor. A fellépő népdalkörök, citerazenekarok tudásuk legjavával bizonyítják: ha nem is tudják, érzik Sütő András szép szavainak igazságát: A múltjából kiforgatott ember hályogos szemmel vakoskodik az ismeretlen jövő előtt. Az itt jelenlévők látóan és természetesen viszik a múlt kincseit a jelenből a jövő felé. Décsi Agnes gítségével a román és csehszlovák haderő? Miként történt a magyarországi román megszállás? S hogyan következett be Trianon? Kérdések, amelyekre a könyv elolvasása során választ kapunk. A szerző tudományos felkészültséggel, alapos elemzéssel, a dokumentumok felsorolásával, a logikai összefüggések fényeivel bizonyítja, hogy az antanthatalmak a történelmi Magyarország feldarabolására törekedtek, s már 1916-ban titkos szerződést írtak alá a királyi Románia kormányával. A titkos szerződésben csaknem a Tiszáig odaígérték az ország egy részét (beleértve Erdélyt, a Partiumot és Bánátot, az Alföld tiszántúli részét), ha az ő oldalukon a háborúba lép. Mint tudjuk, ez megtörtént. Amikor aztán a háború a Monarchia számára elveszett, a királyi Románia igyekezett benyújtani a számlát. Érdekes ez a rész márcsak azért is. mert sokan azt hiszik. hogy a Tanácsköztársaság léte miatt történt a román támadás, holott a román csapatok még a polgári Károlyi kormány ideiért. 1918-ban megszállták Erdély egy részét, 1918. december 21-én már Kolozsvár előtt álltak. Mindehhez a franciák statisztáltak. A Tanácsköztársaság béketörekvései, majd katonai sikerei csak ürügvül szolgáltak az antanthatalmaknak, hogy hozzájáruljanak a fegyveres intervencióhoz. Ehhez még megszerezték a magyar földesúri- burzsoá uralkodó osztály vezeA Nemzeti Múzeum — vendégségben Gödöllőn Rendhagyó történelemórák ■ Rádiófigyelő ■ Kicsiket, nagyokat vár a ház Avatás után Budaörsön Szikráznak a ház fehér falai. A sötétre pácolt ablakkeretek jelentik a kontrasztot. A háttér mészkősziklái védőszárnyakként ölelik körül. A budaörsi művelődési ház megálmodói a népi építészet nemes egyszerűségét ötvözték a modern formákkal. Megakad rajta a szem és még sem hivalkodó. Szinte megváltoztatja az utcaképet. Lesz program elég — Városiasodó nagyközség Budaörs — mondja Fehérvá- ry János tanácselnök. — Az utóbbi néhány esztendőben megduplázódott a lélekszám. Egymás után épültek a modern lakóházak és sokan idetelepültek. A helyiek igénye és a mi elképzelésünk találkozott, amikor a művelődési ház teljes felújításáról volt szó. Tudtuk: a megyei tanács támogatását nem kérhetjük. Majdhogynem összeszámlálha- tatlan, mennyien vettek részt az építkezésben. Legalább negyven kisebb-nagyobb vállalat, üzem adott szakipari munkát. A Mezépszer, a PVCSV, a költségvetési üzem. a Texelektro, a Sasad és a Március 21. Termelőszövetkezet, a Ravill és sorolhatnám, hány helyről érkezett jelentős segítség. A hét közepén birtokba vette Budaörs lakossága aházat. Az avatóünnepség után sokan bejönnek körülnézni. Aki betér, bizonyára hamarotő köreinek beleegyezését is; Horthyék jóváhagyását a katonai támadáshoz, ahhoz, hogy idegen csapatok szállják meg mindenekelőtt a forradalmi Budapestet. A többi már következmény. A diplomáciai csatározások hosszú ideig folytak, de semmit sem változtattak azon a téren, hogy végül is megszületett a trianoni döntés. A szerző az ide vezető utat rajzolja meg könyvében, amelynek bevezetőjében megjegyzi, hogy a korábbi helyzetmegítéléstől eltérő lehet a véleménye, hiszen korábban nem állt a történészek rendelkezésére elegendő anyag. Így amíg a francia iratok tömeges .megismerésére, közlésére és feldolgozására nem volt mód — és sokáig ez volt a helyzet —, eleve nem lehetett várni, hogy bárki is híven leírhassa a francia kormány politikájának valódi mozgását. A forrásanyagok birtokában a könyv átfogó képet igyekszik adni a korszakról, de nem tagadja meg eredetét, hogy valójában alapkutatás terméke. Ebből következik. hogy megállapításai olykor meghökkentően eltérnek a megszokott nézetektől. S mivel a szerző megállapításait bizonyítani akarja, néha hosszasan, részletesen és körülményesen tárja fel a tényeket. folyamatokat, eseményeket. Bonyolultságában is érdekes olvasmány a kötet, különösen azoknak, akik érdeklődnek ennek a korszaknak eseményei iránt. Gáli Sándor san törzsközönséggé válik, mert látja: van és lesz itt program éppen elég. A földszinten a belépőt történelmi tablók fogadják. Fölsétálva a lépcsőn, lámpakiállítás, kézimunka-bemutató várja az érdeklődőket. A tetőtér klubszobái ideiglenesen otthont adnak a néprajzi anyagnak. — Budaörs történetéről már a XIII. század végéről vannak írásos emlékeink — magyarázza Füzér Ferencné, a német nemzetiségi óvoda vezetője. — Az 1700-as évek elején, német telepesek érkeztek ide. Ekkor alakult ki a falu sajátos arculata. A néprajzi emlékekben gazdag községben az utolsó pillanatban kezdődött el a gyűjtőmunka. Szerencsére sokan megőrizték a tárgyakat, nem adták oda a fővárosból érkező régiséggyűjtőiknek. Amint elkészül a tájház, átköltözünk. Addig is mindenki láthatja: megbecsüljük féltett kincseinket. Bábáskodó népművelők A kiállítást úgy rendezték meg, hogy a látogatók képet kapjanak a település német nemzetiségi lakosságának mindennapi és ünnepi öltözködéséről, a lakás- és munka- körülményekről, a használati eszközökről. Gyönyörű fehér kislányruhát láthatunk és máris hangzik a kalauzoló szó: — A fehér öltözék egyúttal táncruha is volt. Sötétkék köténykét, kék vagy fehér harisnyát, fekete bársonycipőt viseltek hozzá. A többi ruhánál megfigyelhetjük: a nőknél mindenkor jelen van a vállkendő, asszonyoknál a fejkendő, amelyet különböző módon kötöttek meg. Bemutatunk egy szoba berendezést is. A szerény bútorok arról tanúskodnak. hogyan éltek a szegényebb emberek. A családi képek a múlt századból valók. Akik eljönnek, felfedezhetik nagyanyáik mindennapi tárgyait. — A korszerű épület, a szép környezet jó érzéssel tölt el mindannyiunkat — kapcsolódik a beszélgetésbe dr. Deák Béláné, a városi jogú nagyközségi tanács művelődési osztályvezetője. — Ugyanakkor kötelez is az átfogó, tartaimas munkára. Azt szeretnénk, ha a ház nem csupán dísze lenne a községnek, hanem az emberek kulturálódása. a min- dennnapi találkozások színterévé alakulna. Szeretnénk, ha az amatőr művészeti hagyományok — fúvószene, kórusmuzsika — új erőre kapnának. Három főhivatású, szakképzett népművelő készítette elő a megújult ház programját. Átgondolt tevékenységük záloga, hogy mindenki megtalálja a számára fontos programot. Kása Ferenc, a művelődési ház igazgatója a fényes szellők nemzedékének lelkesedésével foglalta el itteni helyét. Kitanulta a közművelődés csínját-bínját. A nagy fővárosi művelődési házakban szerzett tapasztalatait kamatoztatja most Budaörsön. — Egy népművelőnek ritkán adatik meg, hogy bábáskodjék a korszerűsítésnél — kezdi Kosa Ferenc. — A műszakiak figyelembe vették a sajátosságokat. A bejárattól jobbra nyílik egy nagyobb méretű klubszoba. Ez lesz a nyugdíjasok törzshelye, ők segítenek a mi munkánkban is: szerveznek, színházjegyet árusítanak. Ezt azzal háláljuk meg, hogy kedvezményesen vehetnek részt az előadásokon. Fönn az emeleten négy helyiség alkalmas klubszobának. Ezek nagysága mozgatható válaszfalakkal alakítható. Kell is mindez, mert mintegy harminc szakkör működik. A színházterembe kamaraelő- adásokát szeretnénk hozni, hogy ne kelljen a fővárosba utaznia a közönségnek. Iskolákkal, üzemekkel Hosszú sora lenne mindent számbavenni. Az elképzelések közül újdonság: premiervetítéseket, filmmúzeumi programokat szerveznek. Meghívják a filmrendezőket, a színművészeket. A tágas, jól megvilágított folyosórész kiállítások rendezésére alkalmas. Hamarosan megnyílik egy Vasarely bemutató és a válogatás a Magyar Nemzeti Galéria anyagából. — A hétvégekre családi összejöveteleket tervezünk. Minden korosztály számára lesz érdekesség. Ä ház léte is bizonyíték: a környező üzemekkel nagyon jó a kapcsolat. A szocialista brigádoknak kötetlenebb, az eddigieknél ötletesebb szórakozást, közművelődést nyújtunk. Az iskolákkal is megtaláljuk a közös hangot. A nyáron számítani kell majd az üdülőkre is. Egyetlen gondunk: a lakótelepen élők nehezen mozdulnak. Hiányzik az ott lakó értelmiség alkotó részvétele. Humoros áprilisi műsor, sakk- délután. ifjúsági klub összejövetele, irodalmi színpadi próbák. CB-rádiós klub, lakásművészeti szakkör, kézműves-játszó gyerekeknek, ritmikus gimnasztika, énekkari' próba, sörd élutón. pálva választási k’állítás és sorolhatnám a következő havi oroz-; romot. A munka folytatódik, csak öeszohcsanlíiWitlanul jobb körülmények között. ★ Szikráznak az épület fetri^ falai. A sötétre pácok ablak keretek jelentik a kon'ra'zto* A mó«?y V ftcy.íV 1*5k védőszárny- ként ölelik körül. A ház meg- vá'toztstta az utcaképet. A buszról mind főbben leszáll- mate, hogy bot éri ettek. Erdős! Katalin A képeken: a modern színházterem (a rím fölött balra), kiállításokra Is alkalmas a hangulatos folyosó (a cím fölött jobbra), Barcza Zsolt felvételei Történelmünk PADOVÁTÓL TRIANONIG