Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-25 / 72. szám

1984. MÁRCIUS 25. VASÁRNAP Munkamegosztás Bővülő gyógyszer külkereskedelem A Medimpex gyógyszerkül­kereskedelmi vállalat az idén mintegy 4—7 százalékkal nö­veli gyógyszerkészítmények és hatóanyagok szocialista orszá­gokba irányuló exportját. Bő­vül az onnan származó gyógy­szerimport is, amely — a fej­lődő munkamegosztás eredmé­nyeként — idén eléri a 47 millió rubelt. Jelentős meny- nyiségben érkeznek kész gyógyszerek a hazai kínálat kiegészítésére. Zárt rendszerek Vizsgáló sugarak Hűtőszekrények belső áram­lási rendszerének neutron-át­világítással történő vizsgála­táról írt alá a közelmúltban szerződést a Központi Fizikai Kutatóintézet (KFKI) és a Lehel Hűtőgépgyár. A Ma­gyarországon eddig még nem al­kalmazott neutronradiográfiai módszer segítségével a szak­emberek betekintést nyerhet­nek zárt rendszerek pontos belső működésébe; így például megfigyelhetik a hűtőszekré­nyek csőrendszerében cirkulá- ló folyadék, illetve gőz moz­gását. Az eljárás lényege, hogy a neutronokkal átvilágított^end- szer mögé speciális bevonatú átalakítást tesznek, ami fény­jelekké alakítja az egyébként láthatatlan neutronok suga­rait. Megfelelő érzékenységi kamerával ezek a jelek video­filmen is megjeleníthetők, és így az adott rendszer működé­sét folynmatáb~n is figyelem­mel tudják kísérni. Ezzel az eddiginél lényegesen ponto­sabb információkhoz jutnak a készülék tervezői, akik az új ismeretek birtokában jobb ha­tásfokú, gazdaságosabban mű­ködő berendezéséket- alakít­hatnak ki. A szakemberek szerint az el­járás hasznosítására számos más területen is lehetőség nyí­lik, annál is inkább, mert kü­lön beruházást alig igényel: a vizsgálat legfontosabb alap­anyagát, a neutronsugárzást ugyanis az atomreaktorokban keletkező, és onnan egyébként is folyamatosan elvezetett su­gárzásból nyerik. A KFKI szakemberei saját kísérleti reaktoruk s“"'tsé'f“vel — az áramlási rendszerek megfigye­lése mellett — már eddig is több más területen kioróbál- ták a neutronradiográfia mód­szerét. Így például láthatóvá tették zárt motorok pontos belső működését, avagy — sza­kaszos felvétellel — ábrázol­ták a földben levő csirából ki­növő gyökerek fejlődését is. A káposzta professzorai lesznek Nehéz volt, de változtattak Makó a vöröshagymáról, Szeged a paprikáról, Vecsés a káposz­táról, Kecskemét a barackról híres. Egy-egy vidék lakói gene­rációs tapasztalatok átörökítésével meghonosítják azt a ter­ményt, ami a természeti adottságoknak jól megfelel, és arra alapozzák jövőjüket. Alsónémediben több mint fél évszázada, minden család krumplit termelt, értékesített. A burgonyaföldek jövedelméből épültek a szép házak, gyarapodtak a takarékbe­tétek. Két évvel ezelőtt azonban minden megváltozott. Pon­tosabban aggasztó jelek már korábban is mutatkoztak. Megvették a berendezést A termelés alaposan le­csökkent, bár gondosan csi- ráztatták, később öntözték a gumókat és mindent éppen úgy csináltak, mint azelőtt. Gyanakodni kezdtek, hogy talán, a szaporítóanyag nem megfelelő és máshonnan ho­zattak, de az eredmény csak nem javult. A szakértői vizs­gálatok kimutatták, hogy a ta­laj mikroklímája jelenleg nagybani krumpli termelésre nem alkalmas. Illés György, a helybeli Kö­zös Üt Szakszövetkezet elnö- ke^prról beszél, hogy míg az­előtt évi 2 ezer tonnát érté­kesítettek, ez egyszerre meg­szűnt. — A községben termelt bur­gonya mennyisége jóval több volt, ennél, — mondja —, hi­szen sokan maguk vitték piacra az árujukat. A szakszö­vetkezet minden tagja nagy beruházásokkal, öntözőberen­dezésekkel teremtette meg a feltételeket. Az alsónémediek rászoktak erre a munkára, hozzáigazodott az életritmu­suk, a tervezett jövedelmük. Nagyon nehéz volt, de ezen változtatni kellett. — Mivel foglalkoznak most a krumpli helyett? — kér­dezem. Illés György tényeket em­lít: tavaly a vágóállat forga­lom 13 százalékkal emelkedett az előző évihez képest, és az őszi árpa vetésterülete is nö­vekedett. Az elmúlt évre egyébként nem panaszkodhat­nak, annak ellenére, hogy csak egyszer vetettek, mert jól bejött a zöldség. Az aszályos időben rendkívül sokat számí­tott, hogy minden háznál ren­delkezésre állt a saját kút és a nagy teljesítményű öntözőbe­rendezés. Jó árat kaptak a ter­ményeikért. Idén pedig sok helyen káposztával foglalkoz­nak, azt termelik nagybani el­adásra. Kerek aszíal körül Nagy Károlyék vendégei va­gyunk, a Temető utca 9-ben, ahol hirtelen összehívott kis társaság üli körbe az asztalt. Átjött néhány szomszéd gaz­da: Kerekes Béla. Takács Fe­renc, Szarka Menyhért és Ja­kab Albert, a szakszövetkezet elnökhelyettese, növénvter- mesztési szakember. Egy kan­Komplex klsielgálá! csó bor is kerül az asztalra, talán, hogy jobb kedvünk le­gyen, de azért eleinte nem si­kerül vidámra a hangulat. A vendégek arról beszél­nek, hogy most lenne ideje a krumplinak, ezekben a hetek­ben szokták máskor előcsí­ráztatni, majd elvetni a gu­mókat. A házigazda felesége azt emlegeti, hogy a konyhá­ban, ahol vagyunk, azelőtt ilyenkor mennyezetig álltak a' csírázó gumók, teli volt a ház minden helyisége. így csinál­ták máshol is a középkorú, meg idősebb családoknál. A fiatalok szintén berendezked­tek erre, de másképpen. Ügy építették az otthonukat, hogy legyenek benne csíráztatónak alkalmas helyiségek. Az sem mindegy, amiről Takács Ferenc beszélt, hogy az alsónémediek professzorai voltak ennek a munkának, nagyon alaposan begyakorolták minden fogását. Most azonban át kellett áll­ni a változásra és arra ké­szülnek, hogy bőséges, nagy hasznot adó legyen a káposz­taszüret. A háztáji agronómus újfajta magokat hozott, me­lyek jól tűrik a fagyot, bő termést adnak és ez már biz­tató kilátás. Vegyszeres kezeléssel Alsónémediben eddig csak elvétve fóliáztak, most azon­ban már berendezkedtek arra, hogy olaj kályhával fűtött sát­rakban nevelik a palántákat. Ügy számítanak, hogy az őszi káposztatermésnek biz­tos piaca lesz, mert a kon­zervgyárak savanyítóüzemei nagy felvásárlók. Ami azonban a nyárit illeti, azzal kocká­zatot is muszáj vállalni. —*• Ha bejön, akkor nagyot lehet csípni, és a káposztának is professzorai leszünk — je­lenti ki a házigazda, de az is előfordulhat, hogy nem lesz annyi vevő, mint szeretnénk. — Azért a krumpli sem volt mindig az igazi — szól közbe a felesége. Valaki megjegyzi, olyan ez a növény az életükben, mint a rossz asszony. Nem volt jó vele, de nélküle is nehéz, mert annyira hozzászoktak. Mindenki nevet ezen, de utána ismét komoly dolgokra fordul a szó. Ä Pest megyei Növényvé­delmi Agrokémiai Állomás kí­sérleteket folytat a föld vegy­szeres kezelésére, de ma még nem lehet biztosan tudni, mi­kor lehet majd újra nagyban burgonyát termelni. Annyi azonban bizonyos, hogy ami­kor visszaállnak, vetésforgóval kell majd csinálni, úgy, mint a nagyüzemi gazdaságokban. Talán visszatérnek Nagy Károly, aki három hold földön gazdálkodik, azt mondja, szívesen visszatérne a burgonyához, de most már nem olyan elkeseredett, mint két évvel ezelőtt. Látja, hogy megél más terményekből is. A többiek egyetértenek vele, és erre koccintunk egy pohár borral. Gál Judit VASÁRNAPI GONDOLATOK Búcsú a fegyverektől K is Fatime bezúdul szobámba, s attól a pillanattól kezdve az ő törvényei uralkodnak. Alig múlt egy­éves, de harmatosán átható mosolya olyan friss akarat, aminek nem tudok ellenállni. A nyitány, hogy almákat gurítunk egymásnak. Percig. Hámozok narancsot, két gerezd után újra vált. Felfedezi a könyvespolcot. Köny­vespolc? Sokkal inkább új varázslat, egy nem ismert meseparadicsom pirkadata. Kezdi adogatni nekem sorba Homéroszt, a Michelangelo-albumot, a Bach-életrajzot. Adynál, akinek képe is látható a címlapon, megtorpan: bácsi, mondja hamvas kedvességgel, aztán ölembe hul- lajtja azt is. Igen — válaszolok a kis tündérnek, miköz­ben hámozom a banánt, melyből csak ő ehet — nagy bácsi. Erre ő még jobban nekilendül, és sorba adogatja nekem a könyveket. Dantét, Vergiliust, Tolsztojt, Picas- sót, Rembrandtot, összekuszálva a századokat és a világ­tájakat, a sorrendet illetően. Egyszerre csak azon ve­szem észre magam, hogy ott fekszik előttünk, Kis Fa­time és köztem, a szőnyegen az emberi kultúra sok fé­nyes magaslata, Kant is, Mozart és Petőfi nemkülönben. Az ő soványan megdőlt fenséges alakját különösen hosz- szan nézi. Idézem is, az Arany Lacihoz intézett sorokat átköltve. Laci helyére Fatimát helyettesítem: „Fatime, / Hallod-e? / Jer ide, / Jer. ha mondom, / Rontom-bon- tom. / Ülj meg itten az ölemben. Ö nem ül meg. Tágra nyílt szemmel néz rám és önfe­ledten nevet. Tarka lepkét, ürgét most bármennyire sze­retnék is, nem tudok számára felhajtani. Helyette ő, a kis Fatime adakozik nagylelkűen, heves gesztussal adja kezembe Hemingway regényét. Együtt nézzük hosszan a címlap színes figuráit. A címet még dehogy is tudja elolvasni: Búcsú a fegyverektől. Átölelem a kis Fatimét, s úgy suttogom magamban: igen, búcsú a fegyverektől. Örökre. Búcsú, visszavonhatatlanul. Losonci Miklós Kiváló társadalmi munkás Azután már öröm volt nézni Frank József nevét minden­ki jól ismeri Dömsödön. Nem most, idős korában kezdett a falu javáért munkálkodni. A víztársulat intéző bizottságában találkozhattak vele sokszor an­nak idején, amikor a minden­ki számára fontos vezetékes ivóvízhálózat létrehozásáért buzgólkodott. A közös érdek azonban úgy látszik nem mindig elegendő ahhoz, hogy meg is valósuljon egy elképzelés. A dömsödi sportpálya öltözőjének felépí­tésében is érdekelt volt a tele­pülés apraja-nagyja, mégis elakadt a munka, abban a pil­lanatban, amikor elfogyott a beruházásra szánt pénz. Három évig állt befejezet­lenül, vakolatlanul a kétszin­tes épület, hiszen az egyre apadó beruházási források fontosabb célokra kellettek. Akkor Frank József megelé­gelte a dolgot, s kezébe vette a sportpálya ügyét. — Ügy gondoltam, kár pusz­tulni hagyni a már félig kész öltözőt. A Dózsa Tsz segítsé­gét kéne kérni, s társadalmi munkában befejezni az épít­kezést. Gergely Lajos, a tsz műszaki igazgatója bele is egyezett a dologba, a tanács is mozgósította bevethető erőit. — Azután, hamarosan kide­rült, hogy kevés a gazdasági egységek, a társadalmi szer­vek segítőkészsége. Amikor először előfordult, hogy dol­gozni jöttek a KISZ-esek, s nem érkezett meg a tégla, rá­jöttem, hogy precíz szervezés, A Volán 1. sz. Vállalatánál új szállítási formát vezettek be Célul tűzték ki a partnerek sokirányú, ún. komplex kiszolgálá­sát. Ez azt jelenti, hogy a fuvarozás, mellett szállítmányozási jellegű rakodást, csomagolást, raktározást stb. is biztosítanak. Ennek az új formának egyik szcp példája a vállalat és a papír­ipar között kialakult együttműködés. A képen: a rotációs pa­pírok mozgatását mindentudó targoncával oldják meg. Arcok, sorsok Nem mindennapi kertész radtak is mindvégig. Asszonya szőkesé­gét őszülése megőrizte, arca paraszt ma­donna-arc. Egyetlen fiúk: büszkeségük, óvott, taníttatott, féltett kincsük. Az egyik legjobb hírű gimnáziumba járatták. A szü­lők, de főleg az apa a szülői munkakö­zösség egyik ismert, jó szervező tagja lett. Érettségi után sikerült az egyetemi fel­vételi, s a féltett fiú — micsoda boldogság — diplomás lett, gyönyörű szál fiatal fér­fi. Állast hamarosan kapott, meg is nő­sült, hozzávaló, értelmiségi családból vá­lasztott leányt. Apja már nagybeteg volt, mikor az imádott fiú egy külföldi utazást végleges vakációnak tekintve — nem tért haza. Ketten maradtak a kis düledező házban, a park végében, illetve hárman, a kis korcs fehér pulival, a világokos Bogánccsal. Az orvosok egyre kevesebb időt és esélyt jó­soltak az életéhez. Volt, ki három hónapot, esetleg fél évet — a harmadik műtét után. De azt újabbak s újabbak követték, feküdt pár hetet mindegyik után, aztán talpra állt. Kezébe szerszám került, met- szőolló biztos, ha már ásó nem is. En­ni alig evett, rákapott az italra. Fiával he­tente, kéthetente telefonon beszélt. Azt mondta, nem baj, hogy nem láthatja, az ő okos fia majd csak boldogul, az az ő bol­dogsága is. Tulajdonképpen fityiszt mu­tatott a tudománynak, majdnem tíz évig élt még azután, hogy életéért az orvosok lukas garast sem adtak. Az utolsó he­tekben embertelenül szenvedett. Bogáncs nem sokkal élte túl gazdáját. F elesége még kilátogatott fiához, férje halála után. Eltitkolták előtte halálos betegségét. Harmincnégy éves korában halt meg a nem mindennapi kertész valamikori daliás fia. idegenben, távol anyjától. Nyug­talan lelkűk ott kószál a Budagyöngye fölött, törpe gyömölcsösök, hallgatag fák ágai között. Herman Éva koordináció nélkül ismét nem jutunk semmire. S ekkor kiderült Frank Jó­zsefről, hogy tulajdonképpen kiváló művezető lehetett vol­na belőle. Az anyagbeszerzés­től, a szállítástól, a szükséges szerszámok, gépek beszerzé­séig minden az ő kezén ment keresztül, ö tudta, mikor ki jön az építkezésre dolgozni, s kit kell hívni ahhoz, hogy ütemesen menjen a munka, senki se érezze magát felesle­gesnek, ★------------­— Eleinte előfordult, hogy ha egy kicsit noszogattam az embereket, rám mordultak: miért nem állok be inkább lapátolni. Amikor azonban látták, hogy szépen haladunk, egyre szívesebben jöttek, s mind több támogatóra talál­tunk. A szocialista brigádok szakemberein kívül a tsz szak­munkástanulói, a KISZ-tagok, a helyi kisiparosok némelyike is eljött segíteni. A Dózsa sportegyesület tagjai — köz­tük sok rendőr is —, még a feleségüket is elhozták. A fo­cistáknak minden edzési na­pon akadt tennivalójuk. Az iskolások is találtak munkát maguknak a tereprendezés, a törmelék eltakarítása nekik köszönhető. A nők szocialista brigádjai szívesen vettek részt az utolsó simításokban, a ta­karítás, a rend az ő kezük munkáját dicséri. Szóval, az utolsó másfél hónapban öröm volt nézni, milyen lelkesen igyekszik mindenki hozzáten­ni a magáét a közös ügyhöz. November negyedikére át­adhatták az épületet. A sport­öltözőkön kívül, a nyári kem- pingtábor kommunális helyi­ségei, a horgászegyesület iro­dája is helyet kaphatott itt. Ilyen összefogásra eddig még soha nerp volt példa Dömsö­dön, s kezdeményezője, s *a munka vezetője, szervezője, Frank József ma is őrzi a ki­váló társadalmi munkájáért kapott serleget. Gondolatai azonban már másutt járnak. Az új művelő­dési ház építésének esélyein töpreng. Sajnos, szerencsétle­nül járt a falu, ha egy évti­zede dőlt volna össze a száz­éves. régi épület, egyszerűbb lett volna újról gondoskodni. Most azonban számolni kell a nehézségekkel. S egy ekkora létesítményt nem is lehet tár­sadalmi munkában felépíteni. Segíteni viszont lehet, sőt kell is. hiszen nem mindegy az a néhány millió sem. S hogy ki tudna, s miként a legtöbbet, tenni — ezen töri már a fejét Frank József. Dömsöd kiváló társadalmi munkása. Mr. A. K ertész volt, szikár alkatú, magas, hosszúkás arcú. Lehet, hogy nem is ta­nulta a mesterségét, amúgy papírforma szerint. Értett a virágok, a cserjék, a fák nyelvén, minden értelemben. Csodálatos módon az évtizedeken át végzett föld­munka, kapálás, ásás, hátát, gerincét, tar­tását meg nem görbítette. Nagyon ked­velte a radikális megoldásokat. Legkur­tábbra ő metszett rózsát s szőlőt tavasszal, a fanyar gyümölcsöt termő fát beoltotta, s egy életen át állt harcban gazzal, dudvá- val. Harcban állt a rongálókkal is, kik az intézmény rábízott parkjában a nemes növényeket letaposták, díszcserjét pusz­títottak, szemeteltek. Sokszor dörmögte rosszkedvűen: kérjenek, ha virág keli nekik, adok én, de ne így, ilyen barbár, gazember módra, tönkretéve. Meg azután utálta a henyélőket, akik nem szerették a munkát. Volt is konfliktusa elóg. Nem restellt elmenni az illetékeshez, asztalt verve követelni, adjanak mellé olyan se­gítséget, aki nem naplopó, iszákos csavar­gó. A beosztottjai rá panaszkodtak: nagy hajcsár az öreg, durván parancsoló, köve­telő, mit képzel ez. .. Egy-ketten azért kitartottak mellette, azokat aztán tanít- gatta, apjukként bánt velük, ragaszkodtak egymáshoz. Tulajdonképpen férfikora virágjában kezdődtek rosszullétei. Az első időben, a betegség első jeleire persze, hogy oda sem figyelt. Hiába volt felesége, fia könyör­gése; orvos csak akkor láthatta először, mikor egy hajnalon eszméletlenül talál­ták a konyhában. Kórház következett, műtét, s utána meglepő gyors felépülés. Munkatempója sem változott. Családi életében boldogságra lelt. Olyan fajta házasságban élt, melyben férj a fe­leségét, feleség a férjét annyi raiongás- sal, s bízvást állítható, olyan szerelemmel vette körül, amilyenről manapság még az irodalomban is nevetséges, idejétmúlt do­log szólni. Szép pár lehettek együtt, s ma-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom