Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-24 / 71. szám
XXVIII. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM 1984. MÁRCIUS 24., SZOMBAT Nagymaros drága öröksége Pincegondok romantika nélkül — Mi újság a tanácsházán? — Niedermüller Ferenc irat- kötegekkel a kezében gondolkodik el a kérdésen. Jókor csöppentem én is az irodájába, amely pontosan egy napja, azaz csak néhány órája az ő munkahelye. Süllyed az út Spillenberg László, a gödi Dunamenti Mgtsz szobi Erdőtárs GT-jének igazgatója lett. Az elnöki tisztségben őt követte a nagyközségi pártbizottság titkára, aki a további döntésig mindkét feladatát ellátja. Nem újak számára a község ügyei, mint ahogy az újságíró sem először találkozik azzal a sajátos gonddal, melyet a legaktuálisabbként említ meg Niedermüller Ferenc. A község alatt húzódó pincerendszerekről van szó. Irtunk már erről lapunk hasábjain is. Most ismét szóba kerül, hogy egyéb jellegzetessége mellett Nagymaros Péccsel, Egerrel, s még néhány más településsel együtt azok közé a helyek közé tartozik, melyekkel a pincebizottságnak nevezett országos testület foglalkozik. Letűnt századok pincerendszere húzódik a falu alatt, s hol itt, hol amott szakad be az úttest, reped meg a ház fala a megroppanó bolthajtások fö- i«r**r'tafíSJr az istvttw^ttr 4. sz. házzal, a Rákóczi út 1. és a Rákóczi út 92. sz. ház előtt az úttesttel. Megrepedtek az Imre tér 7. sz. ház falai is. Az ilyenkor szükséges munkálatok elvégzéséhez a Bányászati Aknamélyítő Vállalat emberei vonulnak fel. A csak részben feltárt pincerendszer beomlásai miatt 1981 óta 5,6 millió forintot költöttek feltárásra és az éppen esedékes, úgynevezett tömedékelésre. A pénzt rendszerint külön támogatásból kapták a megyei tanácstól, mivel a nagyközség évi, közel 4 millió forintos fejlesztési alapjából erre nem tellett. Fekete László vb-titkár folytatja a tájékoztatást, később bekapcsolódik Bachor László építési főelőadó is. Szerintük a templomot környező téren lehettek az egykori lejáratok, innen ágaztak szét a földalatti folyosók. Ezek teljes feltárására lenne szükség. A helyreállítás becsült kiadásai mintegy 136 millió forintot tennének ki, s csak a tervezés 6 és fél millióba kerülne. Bachor László kiterített maga elé egy térképet, melyet a budapesti Vörös Meteor SE barlangászai készítettek, de ez a feltárás nem teljes. Tüneti kezelés — Kinek áll módjában dönteni, ekkora összeget előteremteni? — Ügy tudjuk — mondja a vb-titkár —, hogy az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium nem nyújt támogatást, egyelőre nem utal át pénzt e gondok megoldására. Éves, sürgősségi sorrendet tartó ütemezést készítettünk a felsorolt pincék feltárására, helyreállítása végett. Jelenleg 600 ezer forint támogatást kérünk hivatalosan a Pest megyei Tanács építési és vízügyi osztályának vezetőjétől. A kérés realitását jellemzi, hogy az egyik pince feltöltése 350 ’ ezer, a két út alattié 1 millió forintba kerül. — Ez azonban még mindig csak. tüneti kezelés. Mikorra várható végleges és teljes megoldás? — Ezt a VII. ötéves terv időszakától várjuk. Arra számítunk, hogy a pincebizottság ténylegesen veszélyeztetettnek tekinti ilyen szempontból a községet, s éves ütemezés szerint, megfelelő központi támogatást nyújt. — Mi történik akkor, ha megrongálódik, s lakhatatlanná válik egy család otthona? — Azonnal megkezdjük a helyreállítást, megakadályozzuk a további süllyedést. — Ezalatt más lakásba költöztetik a kárvallottakat? — Szükséglakásunk nincs. Állami lakás nem épül. A telkek kialakítása most van folyamatban. A következő öt év — Mit ígérhet ezen kívül a tanács? — Nem sokat — ingatja a fejét kedvetlenül Bachor László, s ismét a különös szak- kifejezéssel válaszol. — A megrongálódott pincét betö- medékeljük. K. T. I. Számvetés-£v :G E91 rr A kemencei Vörös Hajnal Vadásztársaság március 17-én tartotta évzáró közgyűlését. Rassman István, a vadász- társaság elnöke a rövid beszámolójában átfogó ismertetést adott az elmúlt év gondjairól és eredményeiről. Felhívta a tagság és a hivatásos vadászok figyelmét a jobb munkára, összetartásra és fegyelemre, hogy az elkövetkező évben még jobb eredményeket érhessenek el. Laczó Géza vadászmester tájékoztatása szerint a múlt évben tervezett 22 darab vaddisznó helyett 66-ot lőttek ki. összesen egyébként a Börzsöny hegységben 1500-zal több került puskavégre a tervezettnél. Ugyanakkor a szarvaskilövés kevesebb volt a tervezettnél. Ismertette továbbá, hogy 1700 mesterségesen nevelt fácánt engedtek ki a területre, melyből 170 kakast lőttek ki a vadászok. Sajnos, a mesterségesen nevelt fácánok vadítása nehezen megy. Sokat közülük agyonvertek a helybeliek, sok pedig az Ipolyt átrepülve alkalmasabb területre települt. A vadásztársaság a fácánnevelésre 40 ezer forintot fizetett rá. Csömör Nándor Évente mintegy 32 millió forint értékű különféle vasszerkezeti és lemezlakatos termék készül a Galga-völgye Mgtsz csővári lakatosüzemében. A képen látható nagy átmérőjű porleválasztó berendezések 800 milliméteres könyökcsövein Berczeli János végzi az utolsó munkálatokat Hancsovszkl János {elvétele Villanyrendőr Jelzőlámpák a téren Egyelőre más helyen nem tervezik Egy hétig — technikai szünet miatt — nem működött a közlekedést irányító lámpasor Vácott, a Széchenyi utca és a Lenin út kereszteződésénél. Sokan telefonon érdeklődtek szerkesztőségünkben s a városi tanácsnál: mi a hiba oka? Mikor lesz ismét jó Vác első (s eddig egyetlen) villany- rendőre? Idén felszerelnek máshol hasonló irányjelzőt? Az irányítólámpák azóta ismét működnék, tisztábbak a piros-sárga-aöld fények. A további kérdésekre Csőri Lajos városi főmérnöktől kaptunk választ: — Egyik kényes közlekedési útszakasz a Földvári téri, új lakótelep felé eső buszmegálló közelében lévő gyalogos átkelőhely. Mint az látható, a két kiindulási pont- $áL már .beétííM^ék á maga$ tart Óos zlopÓk a t. * Rövidesen felszerelik a töbhilől elütő fényű kandelábereket. Ez feltűnően megvilágítja az úttestre festett zebrát, s jó jelzést ad gyalogosnak, gépjárművezetőnek egyaránt. — Az ismert gazdasági helyzetre s a takarékosságra való tekintettel egyelőre máshol nem tervezzük a közeljövőben közlekedést irányító lámpák felszerelését. (papp) Gyermekműsor Deákváron Március 27-én, kedden délután öt órakor a deákvári Ságvári Klubkönyvtárban bemutatják Weöres Sándor: Ha a világ rigó lenne című gyermekműsorát, Budai Ilona és Havasi Judit előadásában. Jegyeket a helyszínen árusítanak. Ez a bemutató a február 25-én elmaradt előadás pótlása. Siker Pécsett : * ~ "■ -2 SfJ * f? ff g ß, r'X. yr Vv* ‘ " •>,» A német nemzetiségi művészek munkáiból nyílt kiállítás Pécsett, amelyet a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége szervezett és rendezett. A sikeres tárlaton bemutatták a váci Koch Aurél festményeit, grafikáit is. fAeglepatéssk Szabályon innen és túl A szigorú kalauz tiszte A váci vasútállomáson mintegy 20 tagú középiskolás diáklányokból álló csoport váraÉrdekek találkozása A pult mindkét oldalán Fehér Ildikó tudja, hogy ajánlani is kell a jó árut, aki még nem ismert annak, Szűk raktári utakon, árutömeggel zsúfolt polcok között vezet az út a Naszály Áruház igazgatójának irodájába. Ha alaposan körülnéznek az áruházban, csak azt tapasztalhatják — mi mindent elkövetünk annak érdekében, hogy lehetőleg minden vevő megtalálja nálunk, amit keres — mondja Tóth István igazgató. — Nehezíti munkánkat, hogy kinőttük a ruhánkat, azaz a 120 millió forintos forgalomra tervezett áruház, ma már 300 millió forintos forgalmat bonyolít le. Érezhető ez az eladótérben, a csúcsforgalmi időszakokban jelentkező zsúfoltságban, de gondot okoz a raktározásnál is. Nagy terhet ró a zömében női dolgozóinkra, akik folyamatosan feltöltik friss áruval az eladótérben lévő gondolákat. Alapvető célunk a város áruellátásának javítása, a választék bővítése. Ezt a célt szolgálják a ma már évente megrendezett NDK- és csehszlovák hetek is. Ezzel természetesen a vevők is jól járnak, bővül a választék, és mi is megtaláljuk számításunkat. A megfelelő árualap mellett rendkívül fontosnak tartjuk, hogy eladóink udvariasan foglalkozzanak vevőinkkel. Ezt szolgálja anyagi ösztönzési rendszerünk is. Havonta. az alapbér 20 százalékát is kitevő jutalomban részesítjük azokat, akik minden tekintetben kiváló munkát végeznek. A Kiváló Dolgozó kitüntetés odaítélésénél döntő szempont a vevőkkel való foglalkozás színvonala. A nőnap alkalmából Szélesi Piroska eladó-pénztáros és Fehér Ildikó részesült Kiváló Szélesi Piroska eladó és pénztáros. Az áruház és a vevők érdekében pontosan tölti ki a jótállási jegyeket Dolgozó kitüntetésben. Szerintük a vevő és eladó yiszonya a partnerkapcsolatok egy speciális formája. A jó kereskedő valamit el akar adni. a vevő venni akar valamit. A kapcsolat csak akkor lehet jó, ha ezt a pult mindkét oldalán tudják. Cserny Gábor kozott a Budapestre 12 óra 45 perckor induló személyvonatra. Nagyszámú csoportról lévén szó, illedelmes, fegyelmezett viselkedésük már-már meglepő volt. Göd környékén járhattunk, amikor jött a kalauz kezelni a jegyeket. Két kislány lázasan keresgélt táskája alján, majd ijedten fordultak a csoportot vezető fiatal tanárnőhöz. A kollégiumban hagytuk a diákigazolványt! A szigorú kalauz, tiszte, kötelessége szerint máris kezdte írni a büntetést. A kínos huzavona közepette egy 30 év körüli hölgy állt fel hirtelen, száz forintot nyújtva a kalauz felé. — Ebből adjon vissza kérem. egy húszast! Igaz, már vége a télnek. A jövőre gondolva mégis elvittem a csizmám elromlott zip- zárját megjavíttatni a Dunakanyar Vegyesipari Szolgáltató Szövetkezet Rév közi cipész részlegébe. A hölgy, aki átvette, közölte, hogy sajnos teljesen kifogytak és nem is igen várható, hogy kapnak csizmába való hosszú fém- zipzárt. De azért hagyjam ott, megmutatja a cipészmesternek. hátha meg tudja javítani. Látva a szétszakadt zipzárt, nem nagyon hittem benne, de azért ott hagytam. Amikor másnap érte mentem, örömmel láttam, hogy a zip- zár jó. Ráadásul pénzt sem fogadtak el tőlem. Szórád Ágnes VÁCI ^oáfap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Porleválasztók a tsz-ből Jegyzet Mikor? Dönteni sem egyszerű. Képletesen szólva: akármelyik ujjúnkat harapjuk, mindegyik fáj. A vállalat igazgatója például elvághatná a csomót azzal az indokkal, hogy a gyárat, vállalatot álatlában a gazdaságos termelés érdekében hozták létre, s aki ott dolgozik, annak ezt a célt kell szolgálnia. Mégsem mondja ki mindezt kategorikusan, mert a munkahelyen emberek dolgbz- nak, azok irányítják a gépek munkáját is. Az úgynevezett emberi tényezőket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Csakhogy ezek <t tényezők sokfélék és bonyolultak. A külföldi szereplésre induló együttestől levél érkezett. Arra kérik a vállalat vezetőségét, hogy ott dolgozó tagjukat engedjék el Jcét hétre, s az csak természetes, hogy nem az évi rendes szabadsága terhére, A napi munkaidőmérleg mínuszt jelentő serpenyőjébe kerülnek a halaszthatatlan hivatalos ügyek, a sürgős orvosi vizsgálatok, a napközben rendezett városi, megyei értekezleteken részt vevők, a Különböző testületek tagjainak hiányzásai. A szakmai továbbképzés egy részét is csak munkaidő alatt lehet folytatni, $ ez afféle szellemi beruházásnak is tekinthető. Ám mint beruházás, akár erkölcsileg, akár gazdaságilag, csak később amortizálódik. Most kiadás, időbe és pénzbe kerül. A kollektiv döntések különböző munkahelyi fórumainak egy részét szintén munkaidő alatt sikerül csak megrendezni. A téma évtizedek óta szerepel a napirenden. Hol fölerősödik, hogy gyengül az a tendencia, hogy az értekezleteket lehetőleg munkaidő után kell tartani, de a kérdés valamennyi ellentmondásával együtt megoldatlan marad. Azt ugyanis senki séiri akarja, hogy részvétlenség miatt elmaradjon, vagy döntésképtelenné »átjön az általa szervezett ösz- szejövetel, s ki-ki a magáét természetesen fontosnak, halaszthatatlannak tartja. Csakhogy minden szentencia ellenére azt tapasztalhatjuk: az emberek munka után hazamennek, otthoni dolgaik után látnak, s azt is bőségesen alá tudják támasztani, miért teszik tgy. A szakszervezeti bizalmi is csak az üzemben tud kollégáival beszélni, a bélyegek árával elszámolni, s bár az elvvel, hogy minél kevesebb legyen az improduktív munkaidő, a maga szabályt erősítő kivételeit mindenki jogosnak tekinti. A lista nagyon hosszú lehetne, s azt hiszem, a vita még nagyon sokáig eltart. Tanácsokat nem lehet, s nem is illenék osztogatni, ki, mint oldja fel ezt az ellentmondást, a minél produktívabb munka, a gazdaság javára. Mert hiszen senki sem vonhatja kétségbe: döntések, fórumok, társadalmi szervezetek a gazdasági alaptól kölcsönözhetik munkájukhoz, a mozgáshoz szükséges erőt, s mostanában erre a megszokottnál is nagyobb figyelmet kell fordítani. Gondolom, mind a két irányban lehet fejlődést elérni. Ott mérlegelni, ahol az igények teremtődnek, egybevetve a dolgok súlyával; mit és mikor. Bizonyos, hogy a közéleti feladatok egy részét munkaidő után kell vállalnunk. Igazán csak ekkor válik őszinte, önzetlen társadalmi munkává. Más kérdés az. amin ma sokan tűnődnek, mások határozottan is kimondják: nem biztos, hogy annyi értekezlet kell. amennyit manapság tartunk, s annyit kell beszélni, amennyit beszélünk. Kovács T. István ISSN 0133—2750 (Viel Hírlap)
