Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-25 / 72. szám
PEST MEGYEI PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM Arat 1,40 forint 1984. MÁRCIUS 25. VASÁRNAP Pontyhoz szokott a vásárló Megnyitják a halastavakat Készülnek a halászati gazdaságok az idei szezonra. Most bontják ki a tavakat, felmérik: hogyan telelt át az állomány. A tapasztalatok szerint a tavalyi aslály miatt a kelleténél alacso- nabb volt a tavak vízszintje, ezt pedig megsínylették a halak; más évekhez képest nagyobb volt az elhullás, ám ennek ellenére elegendő lesz a tenyészanyag és étkezési halból is kielégíthetik a hazai és az exportigényeket. A halászat általában kifizetődik a mezőgazdasági üzemeknek, ezt jelzi az évről évre, átlagosan 4—5 százalékkal növekvő termelés. A fogyasztók elsősorban a pontyot ismerik, ám a halállományon belül a növényevő halak aránya emelkedik, jelenleg már eléri a 35 százalékot. E halfajták neFOGÓCSKA F urcsa helyzet, bár nem kivételes: olcsóbban lehet hozzájutni a zöldfélék többségéhez a fővárosban, mint az attól mesz- sze levő nagyközségben, Üllőn. Holott Üllő sok-sok évtizede híres szorgalmas, zöldséget kedvvel és tetemes mennyiségben termelő lakóiról. Vigasz a nem örömteli helyzetben: évekkel korábban np'.g mostohábbak voltak az ilyesfajta ellátott- sági körülmények, azóta — amiben szerepe volt a nagyközség tanácstestülete meg- követetelte rugalmas gyakorlatnak — mind a szocialista, mind a magánszektorhoz tartozóan több bolt nyílt meg. Több, de úgy látszik, még mindig nem elegendő, s főként nem elegendő abból a nézőpontból ítélve, hogy teremtődjék verseny az eladók között. Amikor kevés az áru — s mert kevés, drága —akkor a verseny emlegetése semmi másra nem jó, mint a kedélyek fölkavarására, s mi tagadás, zöldség-, gyümölcsügyekben bizony kavarognak a kedélyek. Főként akkor, amikor a kistermelők szóhoz, fórumhoz jutnak, s elmondhatják: helyben eladni felvásárlási áron az árujukat kész ráfizetés, sokkal kifizetődőbb — még az utazási, szállítási költségekkel együtt is — bevinni a fővárosba... Bevezetőben úgy fogalmaztunk, furcsa, bár nem kivételes helyzet az Üllőn tapasztalt, mivel a megye — az ország — sok más településén is rálelhetünk ilyen ellentmondásokra. Mert hiszen ellentmondás, hogy egy zöldséget termelő faluban drágább az áru, mint a fővárosban ... Ellentmondás, hogy a felvásárlási és a vevő fizette ár között túlzottan sok mindennek a költsége rárakódik az árura, ugyan nem vonjuk kétségbe — megelőzve a kereskedők méltatlankodását —, hogy a forgalmazás kiadásokkal jár, de ennyivel?! Annyival, hogy a helyben kínált fel- vásárlási ár két és félszeresét, háromszorosát látni viszont az ártáblákon a kiskereskedelemben?! A termelő ilyenkor tényleg levegő után kapkod, nem érti, amiért ő dolgozott meg, annak forgatása miként jövedelmezhet ennyit másoknak? S mert nem ellensége a zsebének, vonatra, buszra ül, többedmagával gépkocsit bérel, irány a főváros, gyakran — amikor összejön egy tehergépkocsira való áru — ott is a Bosnyák téri piac. Az a piac, ahonnét árut vásárolnak az üllői zöldség- és gyümölcsboltok is ... Fogócskázik az eladó, az áru, a vevő, de ez sajnos nem játék-fogócska, hanem zsebre menő, értékrendet torzító tevékenység. Olykor fogcsikorgatva űzött társas tevékenység, aminek előzményei sem mellékesek. Ilyen előzmény például, hogy a felszámolt Zöldért- boltok ugyan — nem kapaszkodott ezekért — az Áfész kezelésébe kerültek, de mert a zöldség, a gyümölcs kényes, romlandó áru, kellő felszereltségű raktárak kellenének, ilyenek azonban nincsenek a boltokhoz, marad megoldásként a heti egyszeri, kétszeri bevásárlás — árufajtától függően — a fővárosban, a Bosnyákon ... Mivel a nagyközségben egyaránt jelen van az állami, a szövetkezeti és a magánkereskedelem, vélhetnénk, a versenynek nem hiányoznak a feltételei. Bebizonyosodik azonban, hogy a formai jegyek, jellemzők automatikusan nem szavatolják a versenyt teremtő, fenntartó környezetet, hogy verseny nem attól lesz, ha egyre többen nyújtóznak a lényegében változatlan árumeny- nyiség után. Egyszerűbben fogalmazva: az áru utáni fogócska helyett először — és minden mást megelőzve a fontossági sorrendben — a termelés terepén kellene „játszani”, Érdekeltséget, ösztönzést, igazságos költség- és kockázatmegosztást például, s akként, hogy mindenki megtalálja a számítását, senki se érezze magát becsapottnak, de ne is juthasson senki érdemtelenül jövedelemhez. T agadhatatlanul sok igazság van abban a véleményben, amelyet a kistermelők egyike hangoztatott: túl sokan akarnak kivenni (pénzt) a zöldség- termelésből, s alig vannak olyanok, akik hajlandók abba beletenni (időt, fáradságot, pénzt). S van ebben igazság a tény megállapításán túl azért is, mert megtorpanni látszik a fóliázás növekedése, szembeszökővé kezd válni a felszámolt fóliaházak helye, esőverte, fagyszítta váza. Aki egyszer abbahagyja, nehezen kezdi el ismét.,. ! Persze, vannak, akik most vágnak neki, de arányok, irányok nem adnak okot a megnyugvásra. Mert ha csak Üllőn lenne így ... ám látjuk, tapasztaljuk, leírtuk, megismételjük: nem kivételes eset. Sajnos, nem. M. O. velési költségei — mivel a vízben meglevő természetes tápanyagon nőnek fel — a legkedvezőbbek, s igy különösen kifizetődők az üzemeknek. A vásárlóknak is kedvező lenne, mert amíg más húsok ára emelkedett, addig a növényevő halaké csökkent. Az előnyök a papírforma szerint tehát a forgalom nagy arányú növekedését hozhatnák, ám hogy ez mégsem így van, azt az értékesítés meglehetősen ellentmondásos helyzetével magyarázzák. A termelők készek többet szállítani, viszont a kereskedelmi forgalmazás korántsem folyamatos. A helyzet feloldására a termelőüzemek közül többen is igyekeznek bekapcsolódni az értékesítésbe. Az ÁGKER KFT például a budapesti. Zöldért vállalattal tárgyal arról, hogy profilbővítésként a zöldségesboltok egy részében is árusítsanak halat. A gazdaságok árubemutatókat szerveznek, hogy a lakosság jobban megismerje a kínálatot. Nyári időszámítás Átállították éjjel az érákat Az európai egyeztetések alapján ezúttal mára, vasárnapra virradóan, hajnali kettőkor kellett az órákat előreigazítani háromra, s ezzel életbe lépett a nyári időszámítás. A MÁV-nak az idén kevesebb gondot okoz az átállás, mint korábban, mert a szomszédos országokkal azonos időpontban történt ez, kivéve a Szovjetuniót, ahol április 1-én igazítják előre az órákat. Addig az onnan közlekedő Tisza és Puskin express egy órát késik majd. A MALÉV előre kiadta nyári menetrendjét, mely az óra- igazítással egy időben lépett életbe. A Volán is a nyári időszámításnak megfelelően közlekedteti az autóbuszokat, és elindultak az első telkesjáratok is. Termelő gyárak Pest megyében Kommunista szombat Mas: 3. oldal: Turisták paradicsoma lesz Venni kell az adást 4. oldal: Kicsiket, nagyokat vár a ház Kincsekkel sáfárkodnak 6. oldal: Postabontás 8. oldal: Parázsból lángoszlop Vetik a tavaszi árpát, cukorrépát Hét végi nagyüzem a határban A Csepel Autógyárban ezúttal szombaton is készülnek az Ikarus-alvázak. Tegnap Pest megye több nagyüzemében munkával töltötték a szabad szombatot a dolgozók. A Csepel Autógyár szigethalmi törzstelepén háromezren érkeztek a reggel hétórás munkakezdésre. A létszám a külső gyárak dolgozóival együtt elérte a 4500 főt, ez mintegy ötvenszázalékos részvételt jelent az önkéntes munkában. Az üzemekben a napi termelési feladatokon dolgoztak, az alkalmazottak egy része is itt segítette a munkát. A többiek a gyár környezetének rendezésével vették ki részüket a kommunista műszakból. A tegnapi munka várható termelési értéke meghaladja a 15 millió forintot. Az ezért járó bért a vállalat alacsony nyug- díjú volt dolgozóinak segítésére fordítják, A Pestvidéki Gépgyár munkásai és alkalmazottjai szintén szép számmal vettek részt a kommunista szombaton: a A Peslvlaékl Gépgyárnak Jó hirű terméke a huzalzománcozó gépsor. Inhoff Miklós egy ilyen berendezés kapcsolószekrényén dolgozik. Trencsényi Zoltán felvételei A Rákosmezeje Tsz magiódi határában felsorakoztak az erőgépek, a kukorica alá szántják az MTZ—SO-as traktorok a földet Hancsovszki János felvétele Startra készen állnak a cu- korrépavető-gépek a tápió- szentmártoni Aranyszarvas Tsz-ben. Igaz, tartalékolt készleteiknek köszönhetően, de a vegyszerek hiánya sem hátráltatja e nagy pontosságot igénylő munkát. A gazdaságban véget ért a szőlő metszése, jelenleg a szálvesszőket kötözik. Gabonáik töállömánya megfelelő, s kizárólag az időjáráson múlik, elérik-e a tervezett magas hozamokat. V. B. Bár januárban javult, de 1979 óta nem volt ilyen gyenge az őszi búza mint az idén tavasszal. Mint azt a szakemberek megállapították, nemcsak a csapadék volt kevés a tenycszidőszak- ban, hanem a talajok vízkészlete is szegény. Aligha kell tehát hangsúlyozni mekkora szükség van most az esőre, s ezért is indokolt, hogy ahol erre lehetőség van, öntözéssel tárolják előre a vizet. A Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztályán kapott tájékoztatás szerint eddig o fagyok miatt csak mérsékelt ütemben haladtak a szántóföldi munkák, de az elkövetkező napokban jelentősen felgyorsul majd a tempó. Befejeződött a borsóvetés első szakasza, földben van a mák, és hozzáfogtak a tavaszi árpa és a cukorrépa vetéséhez is. A megyei képtől eltérően igen kedvező híreket kaptunk a Rákosmezeje Tsz-ből. Mint Pintér László ágazatvezető elmondta, 1100 hektár őszi búzájuknak 855 hektárnyi részét minősítették jónak és csupán 60 hektár a gyenge, a többi közepes. Ebben a folyékony műtrágyázásnak van döntő szerepe. A közös gazdaságban a hét végén sem állnak le a gépek szombat, vasárnap is B9 Közélet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Konsztantin Karamanlisz köztársasági elnököt Görögország nemzeti ünnepe alkalmá- bóL , munkanap volt, illetve van a földeken. A szövetkezetben megkezdték a lucerna telepítését. A talajnedvesség megőrzése érdekében 1800 hektárnyi területet a jövő hét közepéig elsimítóznak, a nagy teljesítményű erőgépek. dolgozóknak 72 százaléka áldozta föl pihenőnapját. A többség természetesen itt ií a termelési feladatokon dolgozott, de kihasználták a remek időjárást, amolyan tavaszi nagytakarításra is. A gépgyárban valamivel több mint kétmillió forint termelési értékre számítanak. Itt is a nyugdíjasok és a nagycsaládosok segítésére szánják a bér egy részét, de juttatnak abból a sziget- szentmiklósi új középiskola építésére is. Gödöllőn a Ganz Árammérőgyárban másfélezren jelentkeztek társadalmi munkára.. A több műszakban üzemelő vállalat nem tudott mindenkit egy naoon foglalkoztatni, ezért módot adtak arra, hogy - többen korábban, egy-egy műszak után ott maradva teljesítsék felajánlásukat. A legtöbben a termelésben dolgoztak. az ügyviteli, műszaki do1- gozók is a gépek melle'-': ténykedtek, vagy alkatrész'- • két szereltek. A vállalat valamennyi gyáregységében dolgoztak. Régi hagyomány az Áram- mérőgyárban, hogy a kommunista szombatokon náluk dolgoznak egy szovjet alakulat katonafeleségei is. Tavaly év végén, amikor nagy hajrá volt Gödöllőn több mint ezer órát dolgoztak a szerelőműhely mágnestermében társadalmi munkában. Ez alkalommal is segítettek. B. G.—M. N. P. Misiden ériáss A Kohászati Gyárépítő Vállalat tá- piószelei gyárában, az acélszerkezeti gyáregységében minden munkadarab nagy méretű. Ehhez igazodik méreteiben a karusszeleszterga is, mely Mucsinyi András irányításával ékszíjtárcsákat esztergál. Természetesen nagyméretűt ...
