Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-24 / 71. szám
4 MKGlKt 1984. MÁRCIUS 24., SZOMBAT Színházi levét. Ki ez a Carlos? A nehezebb oldalt választották Olthatatlan megismerési vágy Kötelező-e a tökéletes és teljes egybevágás a történelmi tények és történelmi tárgyú műalkotások között? Ragaszkodnia kell-e egy adott korszak pontos eseménytörténetéhez, a korszak nagy emberei hiteles életrajzi adataihoz a regény- vagy drámaírónak, ha úgy dönt, hogy ennek vagy annak a kornak a kulisszái közé helyezve adja elő mondanivalóját? A kérdés szónoki. Nem, nem kötelező. Nem kötelező, mert az író nem történész. Más a feladata. A művészi cél érdekében az író másképpen csoportosít, másképp hangsúlyoz, mást emel ki és mást hagy el, mint amit és ahogyan egy szigorúan tudományos történeti mű írója, akit műfaja épp a tárgyilagos hitelességre kötelez. Példák a régibb és újabb drámairodalomból is szép számban hozhatók. Mindenki tudja, hogy Julius Caesar, Brutus és Antonius kik-mik voltak, milyenek voltak, melyikük mit mondott és mit csekeledett ama emlékezetes március idusán — és mindezt tudta Shakespeare is, noha nem volt különösebben mély klasszikus műveltsége (egyes kortársai szerint semmilyen sem volt). Mégis, a Julius Caesarban pontról pontra kimutathatjuk, miben tér el a valós történelmi tényéktől, mit tesz hozzá, s mit vesz el belőlük. Ám nem ez a lényeg, hanem az, hogy műve mint dráma, igaz-e megáll-e a lábán? A Bánk bánról is elég könnyű bebizonyítani, miben, hol, mennyire tért el Katona József a krónikáktól, melyek talán maguk sem voltak abszolút hitelesek. Itt sem ez a lényeg, hanem az, hogy a dráma mit mond, mit közvetít, mire buzdítja nézőit. Ugyanis a történelem legtöbbször Csak ürügy és álca, hogy a szerző saját koráról és saját korához szóljon, illetve hogy beleszóljon a saját korába. Ennek a műalkotás és a történelem közti sajátos viszonynak az egyik legismertebb példája Friedrich Schiller 1787-ben befejezett történelmi drámája, a Don Carlos. A mű szereplői történelmi alakok: II. Fülöp spanyol király, az óriási világbirodalom ura; fia, a trónörökös (spanyol kifejezéssel: az infáns), Don Carlos; Fülöp második felesége, Erzsébet francia királyi hercegnő, aki korábban Carlos jegyese volt; Eboli hercegnő, a szép udvarhölgy, akit Fülöphöz nemcsak alattvalói szálak fűztek; Alb3 herceg, Fülöp nagyhatalmú államférfija; Rodrigo Posa márki, máltai lovag — meg a többiek éltek, tetteiket feljegyezték a krónikaírók. (Volt persze mit feljegyezni: az 1527-ben született s 1555-ben atyja, V. Károly lemondása révén trónra került II. Fülöp uralkodása idején folyt például a küzdelem a feltörekvő Angliával a világtengerek fölötti hegemóniáért — me’yet a híres spanyol Nagy Armada 1588\as szétverése után fokozatosan a britek hódítottak el.) Nos, Schiller drámájának délceg ifjú hőse, a huszonkét- huszonhárom éves Carlos, ez a nemesszívű, lobogó lelkesedé- sű, bátor és fennkölt gondolkodású királyfi, sosem létezett. Az infáns a valóságban testileg és szellemileg gyógyíthatat- lanul nyomorék, gyengeelméjű, állatkínzó, szadista, hebegő, kacskakezű teremtmény volt. Fülöp első házasságából született, 1545-ben. Anyja, Mária portugál királyi hercegnő volt. Mind Fülöp, mind Mária ősei között ott volt az Őrült Johanna néven ismert spanyol királynő, a spanyol birodalom alapjait megteremtő Ferdi- nánd király és Izabella királynő lánya. Ezen a szabályos elmebeteg Johannán kívül is szép számmal voltak mindkét családban terheltek, elmebetegek, gyógyíthatatlan betegségekben szenvedők. Miután a koronás fők családjai rendszeresen érdekházasságokat kötöttek, ez a közeli és távoli rokonok közötti házasságokat is jelentette. Nem kell hozzá ge- netikusi szakképzettség, hogy belássuk: ebből a beltenyészetből nagy valószínűséggel születhettek terhelt utódok. Az igazi Carlos is ilyen volt; apja valósággal elzárva tartotta, huszonhárom éves korában letartóztatta, ünnepélyesen kizárta a trónöröklésből, bebör- tönöztette, majd 1568-ban az ő jóváhagyásával véget vetettek az infáns életének. Szó sem volt tehát arról, hogy Fülöp- nek Carlos szerelmi vetélytár- sa lett volna, noha az Erzsébettel való jegyessége politikai okokból valóban létrejött. És arról még kevésbé volt szó, hogy Carlos szabadsághősként a lázongó protestáns Németalföld helytartója akart volna lenni, hogy egy ottani hatalmi bázissal megdöntse Fülöp abszolutista zsarnoki uralmát, és egy felvilágosultabb rendet teremtsen. Posa márki sem lett Fülöp jó szelleme, s nem is áldozta fel magát, hogy Carlost megmentse. Mindezek csak Schiller fantáziájában alakultak így, mert neki arra volt szüksége, hogy — mindössze két esztendővel a francia forradalom kitörése előtt — egy történelmi példázatban arról szóljon, ami korának legégetőbb kérdése volt: az abszolutizmus és a felvilágosodás ellentétéről, a zsarnoki elnyomás és a jó hatalom kérdéseiről, a polgári szabadságeszmék és a megcsontosodott világi és egyházi reakció összecsapásáról. A Don Carlos ugyanakkor korántsem csak valamiféle kiigazított, átrajzolt történelmi lecke felmondása, hanem az egyik legkiemelkedőbb dráma mind Schiller életművében, mind a romantikus drámairodalomban. Szereplő személyei drámai hősök, érzelmekkel, indulatokkal, izgalmasan megrajzolt lélektani portrékkal, akiket a dráma szövetén belül ezer szál fűz egybe, s ezer konfliktus állít szembe egymással. A valóságban szinte kőszoborhoz hasonlatosan rideg, érzéketlen, szenvtelen Fülöp itt kétségektől, féltékenységtől, hatalomféltéstől, gyűlölettől és — talán — szerelemtől meg atyai szeretettől áthatott, bonyolult karakter; a jelentéktelen Erzsébet királynő érző szívű, szenvedő asszony; az észre sem vett Posa márki a cselekményt mozgató, nemes szívű hős, Schiller eszméinek rokonszenves szócsöve — satöbbi, satöbbi. A Vígszínház most látványos előadásban újította fel a Don Carlost. Megtekintésekor nem árt, ha eszünkben tartjuk: a történelmi igazság és a drámai igazság sosem jelent betű szerinti azonosságot. Takács István A lelkesedés csodákat művel. Elkoptatott szólamnak tűnik, mert igaz. Hát még akkor, ha mindez némi fantáziával is párosul! Letkésen, az általános iskolában e kettő gyümölcseit élvezhetik pedagógusok. gyerekek egyaránt. Domború domborzat Földrajz-biológia-rajz szak- tanterem. Amikor belének, azt hiszem, rossz helyen járok, s valami Tanért raktárba tévedtem. Soha ennyi és ilyen változatos célra használható szemléltető eszközt nem láttam, mint amennyi itt van. Csodálatos, élénk színekben pompázó, valóban domború domborzati térképek, szétszedhető gyümölcsök, égetett, korhű egyiptomi fáraószobor- másolatok, világhírű épületek makettjei, építészeti stílusokat reprezentáló modellek, folyószabályozási térképek. Valamennyit a tanárok készítették, hullámpapírból, újságpapírból, farostlemezből, csirizzel, temperával — no meg sok-sok leleménnyel, lelkesedéssel. Ez utóbbi a szülőkre és a diákokra is átragadt, mert a hatalmas maggyűjtemény, a különféle állatok koponyái, csontvázai a tanulók szorgosságát dicsérik, míg a kitömött mókus, fácán, egyéb szárnyas és emlős állat a szülők ügyességét. Hasonlóan Izgalmas kép fogad abban az osztályteremben, ahol a matematikát, kémiát, fizikát oktatják. Itt házi készítésű motorok, táblázatok, atomszerkezet modellek, kémiai kötéstípus-ábrázolások teszik könnyebbé, érdekesebbé. szemléletesebbé a tanulást. A történelem szaktanteremben apró játékfigurákkal mutatják be a közlekedési eszközök fejlődését, házi készítésű térképekkel, korhű öltözetű emberkékkel a honfoglalást, a török hódoltságot, a szabadságharcokat, világháborúkat és a nagy felfedezések korát, útvonalát. — Mióta elkészültek ezek a szemléltető eszközök, határozottan javult a gyerekek tanulmányi eredménye. Biológiából például egyszerűen nem lehet senkit sem megbuktatni Diákjainkban — éppen a sokrétű szemléltetés hatására — erőteljesebbé vált az igény az önálló megismerésre, ismeretszerzésre. Erre egyébként mi is rendkívül nagy hangsúlyt fektetünk, s emellett azt is elvárjuk neveltjeinktől, hogy a könyvtárban hozzáolvassanak a tanultakhoz — magyarázza Akucs Ló- rántné igazgató. — Ezek a szemléltető eszközök fillérekbe kerültek. Gond volt a leltárba vételnél is. mert egyszerűen nincs forintértékük — módszertanilag azonban annál jelentősebbek. 4 Tudott dolog, hogy nincs bőséges anyagi keret az iskolákban a különféle taneszközök vásárlására. Letkésen a pedagógusok — akárcsak másutt — két dolog közül választhattak: vagy sírnak, hogy ez sincs, az sincs, vagy pedig tesznek azért, hogy mégis legyen. Ők is az utóbbi, nehe- I zebb megoldás mellett döntöttek. Nem volt egyszerű dolog. | hiszen sok idejük ráment. Nemcsak a tanév alatt, a szünidőben is barkácsoltak. Jelenleg valamennyi osztály megfelelő mennyiségű szemléltető eszközzel rendelkezik. S mindegyik teremben van televízió, írásvetítő. Erre tudták fordítani azt az összeget, melyet a barkácsolt tárgyak segítségével megtakarítottak. — A járásban először mi alakítottuk ki a szaktantermi rendszert. 1982. augusztus 1. óta pedig integrált intézményként doigozunk. Ez a hivatalos dátum. Valójában hosszú, spontán folyamat előzte meg, amelyre egy hivatalos fölkérés tett pontot; mondván, minden adottságunk megvan hozzá — folytatja az igazgatónő. — Akkor egy év próbaidőt kértem. Utána a nevelők egyöntetű pozitív véleménye alapján mondtuk ki az igent, s a beleegyezés, egyetértés alapját az elmúlt tanítási időszak tapasztalatai adták. Igaz, hogy integrált rendszerben dolgozni többletterhelés, de annak, aki hivatásának érzi a pedagógiát, bőségesen megtérül ez a tanítványok érdeklődésében, tudásában, nyitottá válásában. Szoros kapcsolat Az integráció annyit jelent, hogy közös igazgatás, azonos koncepció alatt működik az óvoda, az iskola és a klubkönyvtár. Az integrált intézményben tizenkilenc különféle kiscsoport működik. Van csak gyerekeknek, csak felnőtteknek szóló, de olyan is, amelyikben felnőtt és iskolás együtt szórakozik, művelődik. Pávakörüknek éppen a közelmúltban volt rádiófelvétele. citeraszakkörük tagjai maguk készítette hangszereken játszanak. Sikeres a gyermekklub, a szabadidő klub, a népi díszítő szakkör, a nyugdíjasklub, a népi játszókor, a világnézeti szakkör és a kis kör\yvtárosok klubja, A 161 tanuló közül akad nem egy olyan, aki többféle foglalkozásra jár. A csoportokat azonban nemcsak tanárok, hanem nyugdíjasok, s más szakmákban dolgozó helybeliek is irányítják. — Nevelőink zöme itt lakik Letkésen. Képesítés nélküli nincs közöttünk. Ám mindent megtesz értünk a helyi tanács és a termelőszövetkezet. Most tavasszal adnak át például két újabb szolgálati lakást. Ha valahová vinni szeretnénk a gyerekeket, akkor megkapjuk a téesztől az autóbuszt. S ami a legfontosabb: igen erős az összetartás az intézmény, a szülők és a társadalmi, politikai szervezetek között. S ez nem véletlen, hiszen mindannyian saját gyermekeink érdekeit tartjuk szem előtt — egészíti ki az eddig elmondottakat Akucs Lóránt.né. Együttes erővel Papíron még nincs két éve annak, hogy ebben a nagyvárosoktól távollevő kis községFoci I. Futballnemzet vagyunk — szokás mondani, s hogy ez mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy egy előre nem rögzített labdarúgó-mérkőzés közvetítése miatt az egész te- 'evizóműsor azonnal fölborul. Ha kell az egy'k adásból le- nyv^zentenek, a másikat tei- jss tgészíoen odébb taszítják, s mindezt csupán csak azért, hogy a képernyőkön ott guruljon az a gömbölyű csoda, az a varázslatos focilabda. Most, szerdán is ez a nyisz- szentés és taszítás következett be. A Jogi eseteket háromnegyed óráról huszonöt percre sűrítették, és budapesti tavaszi fesztivál ide, hazai készítésű tévéjáték oda, a Dózsa meg a skótok összecsapását nézte-izgulta a nagyérdemű. S tette ezt egészen addig, amíg tehette, mert — és ez is a képtovábbítás lényegéhez tartozik —, egy idő után eltűntek a szöges cipőt viselő .ábak, és gyorsan be kellett kapcsolni a rádiót, hogy megben integrált iskola-óvoda- könyvtár alakult. Ám az ismertetett eredményeken kívül még van valami, ami miatt bizonyosan érdemes volt. Az igazgatónő úgy fogalmazott, hogy nagyobb lett a felnőtt lakosság művelődési igénye. Míg régebben senki sem volt kíváncsi a könyvtár rendezvényeire, addig mostanában például egy-egy TIT-előadáson annyian jelennek meg, hogy be sem férnek a terembe. Önálló kezdeményezésre alakult az angol nyelvi szakkör és a kondicionáló torna foglalkozás. A pedagógusok elégedettek az eredménnyel, ám szívesen megszabadulnának a papírmunkától. Adminisztrátoruk ugyanis nincs. Nem rendelkezik az integrált intézmény működési szabályzattal, munkaköri leírásokkal, nincs egységes jelentési rend, s gyakoriak az átfedések is. A gazdasági ügyintézés sok időt elvesz, amelyet hasznosabb dologra; a produktív, tartalmi munkára lehetne fordítani. Lehet, hogy mindez egy négyórás státuson Király llus, a népművészet mestere emlékére Népviselet a színpadon fejdísztől a sarkantyúig címmel országos pályázatot hirdet a Népművelési Intézet, a Népi Iparművészeti Tanács, a Bács-Kisikun megyei Tanács művelődési osztálya és a Néptáncosok Országos Tanácsa. A pályázat célja: a hivatásos és az amatőr népi együttesek, tánccsoportok színpadi viseletéből bemutatni azokat a kosztümöket, amelyek tertudjuk, hányadán is áll a dolog. Foci II. A sors egészen furcsa fintorának jóvoltából az újpestiek sajnálatos veresége után alig egy nappal került sor a Vereség című új magyar tévéfilm vetítésére, amely természetesen szintén a most emlegetett férfisportból merítette tárgyát. És micsoda legendás időket idézett! Nevezetesen azokat az esztendőket, amikor összekovácsolódott és diadal után diadalt aratott az a bizonyos aranycsapat. Legalábbis egészen addig, amíg az 1954-es világbajnokság döntőjében a nyugatnémet válogatottal szemben alul nem maradt. Nos, ez a Vereség éppen azt a kisiklást idézte fel, mégpedig úgy, ahogyan a forgatókönyvíró, Kapás Dezső és a rendező, Várkonyi Gábor szerint a hajdani szurkolók egy népes kompániája a kudarcot átélhette. Aki végignézte ezt a hetven percet, az tapasztalhatta, hogy egy igencsak görbe tükFesztiválzenekar Az első lemez A budapesti tavaszi fesztiválra a Magyar Hanglemez- gyártó Vállalat megjelentette a Budapesti Fesztiválzenekar első hanglemezét, amelynek felvétele a zenekar tavaly december 26-i bemutatkozó hangversenyén a Zeneakadémián készült. A hanglemez első oldalán Mozart g-moll szimfóniája, a második oldalán Glinka Ruszlán- és Ludmilla-nyi- tánya, Mahler V. szimfóniájának adagietto tétele, Brahms I. magyar tánca és Johann Strauss Kirándulóvonat című gyorspolkája hallható. Az utóbbi három művet a zenekar a nagy sikert aratott koncerten ráadásként játszotta el. A Budapesti Fesztiválzenekar létrehozásának gondolatát az a régóta sürgető igény vetette föl, hogy legyen olyan szimfonikus zenekar, amely alkalmanként, elsősorban a budapesti tavaszi fesztiválon lép koncertpódiumra. Az együttes alapítói, Fischer Iván karmester és Kocsis Zoltán zongoraművész. A 79 tagú zenekart elsősorban a Magyar Állami Operaház zenekarának zenészei, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárai és hallgatói alkotják. vező közreműködésével, népviseletünk etnikai hagyományaira támaszkodva — ezek sajátosságait szem előtt tartva — születtek, és a színpadi követelményeknek is megfelelnek. A pályaműveket június 1-ig kell eljuttatni Kalocsára, a művelődési központ és ifjúsági házba az I. István út 1. szám alá, ahonnan kérésre bővebb információt is kaphatnak az érdeklődők. rőt tartott mind a főszereplő esemény, mind pedig az azt lereagáló társaság tagjai elé a szerzőpáros. A meccs ilyen formán holmi kakasviadallá degradálódott, a rádiózó férfi- és asszonynép pedig egy- től-egyig eleven karikatúrává torzult. Paródia akart tehát lenni ez a VB-döntő-idézés a javából. Akarni akart, de mégsem lett az! Először is azért nem kerekedhetett azzá, mert a téma nem alkalmas arra. hogy egy elegáns mozdulattal a feje tetejére állítsák. Egyszerűen azért nem, mert az a vereség mérhetetlenül fájt még azoknak is, akik életükben nem voltak meccsen. Hát még azoknak, akik a kor szelleméhez híven szinte együtt lélegeztek a verhetetlennek hitt aranycsapattal! Az a fiaskó — tanú erre az a több milliónyi állampolgár, aki akkor élt, eszmélt, rajongott —, messze több volt, mint egy átlagos nemzetek közötti rangadó; csűrhetjük, csavarhatjuk, de az egy kicsit igenás történelem vol-t. A históriának egy ilyen darabkáját pedig nemigen lehet szinte semmibe véve gúnyisziruppal leönteni. Akácz László Hegedűs D. Géza (Carlos) és Bánsági Ildikó (Erzsébet) a Vígszínház előadásán ■Tv-FIGYELŐB múlik?! Körmendi Zsuzsa Sokszínű pantomim Ebben az esztendőben, mintha némileg mérséklődött volna az érdeklődés a tavaszi fesztivál különleges csemegéje, a nemzetközi pantomimfesztivál iránt, pedig a másodszor megrendezett találkozóra idén is rangos társulatokat hívtak meg a szervezők. A képen a találkozó egyik érdekes színfoltja: a Deutsches Theater pantomimegyüttesének eredetileg gyermekek számára készült bohócműsorának jelenete. Trencsényi Zoltán felvétele Népviselet a pályázaton Hagyományaink tükrözői i
