Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-22 / 69. szám

■ AbONYI KRÓNIKA! Kellemes olvasmányok ssra Az abonyi nagyközségi könyvtárnak igen sok látogatója van. Közülük sokan részt vállaltak abból a társadalmi összefogás­ból is, amely lehetővé tette, hogy a könyvtár jobb körülmé­nyek közé kerülhessen. Felnőtt és gyerek szívesen használja a sok ezer kötetes kézikönyvtárai, kérik, viszik a kölcsönözhető köteteket. Gyuráki Ferenc felvétele A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM 1984. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK F©n!©s a belső tartalék kiaknázása Csak a jé termék lel gazdára Termékeik egyedi gyártmá­nyok, kis sorozatban készül­nek. A múlt évet 29 millió fo­rint nyereséggel zárták. Meg­rendelésükre az OKISZ Szer­vezési és Számítástechnikai- Intézete papírra vetette azt a tervezetet, amely termelésük jobb szervezésével, korszerű­sítésével foglalkozik. A dolgo­zók bérszínvonala az elmúlt évben 5 százalékkal növeke­Lakós, dolog, egészség Türelem a ¥áltezás feltétele Sokféle érzés, jóakarat és tü­relmetlenség, siker és kudarc lengi körül még ma is mind­azt, ami a cigányság életével és körülményeivel kapcsolatos. Sokan foglalkoznak a történe­tük, kultúrájuk, mai életkö­rülményeik kutatásával. írók, költők, művészek tárják fel társadalmi és kulturális prob­lémáikat — soraikból valók. Pedagógusok, orvosok, tanácsi dolgozók ezrei foglalkoznak lelkesen és szeretettel gond­jaikkal. Mindezt a kormány számos intézkedése segíti. A cigányság helyzetének javítá­sa pártunk politikájának része, tudatosan irányított folyamat. A Politikai Bizottság 1931. jú­nius 20-án határozatot hozott a cigány lakosság helyzetének javításával kapcsolatos felada­tokról. Javuló körülmények E napjainkban is érvényes határozat szellemében vizs­gálta az abonyi tanács végre­hajtó bizottsága a település területén élő cigányság körül­ményeit. A testület legutóbb 1978-ban, majd a nagyközségi párt-végrehajtóbizottság 1979 augusztusában foglalkozott ez­zel a témával. Megállapították, akkor és most is, hogy az el­telt esztendők alatt a település különféle szervei, intézményei, és nem utolsósorban az ezzel kapcsolatos feladatok össze­hangolására alakult kilenctagú koordinációs bizottság közre­működésével nemcsak az etet­és munkakörülményeik javul­tak, hanem a vélemények is sokat változtak. Ezt igazolja a testület elé terjesztett jelentés néhány adata. Abonyban négy évvel ezelőtt 570 cigány élt, az összlakos­ság 3,56 százaléka, ma 666-an laknak a nagyközségben. Hely­ben nyolcvankilencen és a felmért három vidéki munka­helyen hetvenegyen dolgoz­nak. Keresetük a munkakörtől függően azonos a többi dol­gozóéval. Akik helyben kaptak munkát, azoknak a keresete 3200 és 6200 forint között vál­takozik. Találni köztük vas­utast, rendőrt, postai alkalma­zottat, kisiparost, kereskedőt. A fiatalok kevés kivétellel mind dolgoznak, tavaly pél­dául tizenhármán váltották ki munkakönyvüket. Az abo­nyi üzemek és egyéb munka­helyek alkalmazásában levők közül 23 szakmunkás, 11 fia­tal a KISZ-nek tagja, ketten párttagok, 53-an szakszervezeti tagok. A munkahelyi törzsgár­dákhoz 33-an tartoznak. A családok helyzetét lakás- körülményeik alapvetően be­folyásolják. Napjainkban Abonyban négyszázhatvanan élnek saját és a szociális kö­vetelményeknek megfelelő la­kásban. Állami tulajdonú há­zat vagy lakrészt száznegyve­nen kaptak. A múlt esztendő­ben három család vásárolt la­kást, kettő pedig épített, töb­ben igényeltek és kaptak OTP­kölcsönt. A jelentős javulás ellenére — sajnos — még min­dig találni köreikben olyano­kat, akik zsúfoltan laknak, például a Kodály Zoltán és Bicskei úton. Ébredő igény Ebben a tanévben az általá­nos iskolák normál tagozatán' Abonyban 174, a kisegítő tago­zaton 24 cigánygyermek ta­nul. Az 1982—83-as iskolaév végén tizenegyen kérték szak­munkásképző iskolába felvéte­lüket, négyen pedig munkavi­szonyt létesítettek. Sajnos az egyéb gyermekintézmény igénybevétele nem éri el kí­vánt szintet. A 42 bölcsődés- korú cigánygyerek közül mindössze 6, az óvodáskorú 39 közül pedig csak 18 jár böl­csődébe, illetve óvodába, hol­ott épp ők lennének leginkább rászorulva, hogy iskola előtt rendszeresen foglalkozzanak velük. A »művelődés iránt növekvő igényt igazolja, hogy a felnőtt könyvtárnak 30, a gyermek- részlegnek pedig 50 cigány lá­togatója van. Életmódjuk vál­tozása következtében legalább ötven százalékának van tele­víziója, rádiója, így egyre in­kább hathat a tömegkommu­nikációs eszközök által közve­tített kultúra. Az oktatás és közművelődés terén elsőként felróható hiányosság, hogy egyes családok gyermekei túl sokat mulasztanak, ezért ta­valy például hét esetben kel­lett bírságot kiszabni rájuk. Egészségi és szociális hely­zetüket vizsgálva a 10—15 év­vel korábbi állapotokhoz ké­pest o jabulás jelentős, gond egyeseknél a tisztasággal van. Az egészségnevelés terén a szakembereknek pótolhatatlan segítséget nyújtanak vöröske­resztes aktívák, tanácstagok és nem utolsósorban a környe­zet. A további eredmények alapvető feltétele a személyes kapcsolat, a bizalom, a szemé­lyes példamutatás. Általános tapasztalat, hogy azokban az üzemekben, intéz­ményekben, ahol régebben dolgoznak cigányok, többségük munkájával meg vannak elé­gedve. Példát találni erre a Kötőipari Szövetkezetnél, a Mechanikai Művek gyáregysé­génél. Igyekezetüket a jutalma­zásnál, kitüntetéseknél kifeje­zésre is juttatják. Telik a munkakönyv Sajnos, a cigányok gyak­ran változtatnak munka­helyet. Kétségtelen, de erre is van magyarázat: több­ségük segédmunkás és az össz­lakosságon belül is a segéd­munkások, illetve az alacso­nyabb szintű iskolai végzett­séggel rendelkezők változtat­nak a leggyakrabban munka­helyet. A cigány szakmunká­sok ritkábban változtatnak munkahelyet. Sokat változott a közösségi munkába való bevonásuk és az ez iránti érdeklődésük. Abony­ban például közülük három önkéntes tűzoltó és négy rend­őr, egy személy munkásőr. Ko­moly jelentősége van, hogy kü­lön labdarúaócsapatot alakí­tottak és tavaly a megyei spartakiád versenyén szere­peltek. Kétségtelen, hogy a szabály- sértők közt sokszor ott van­nak. Ám további gyökeres vál­tozást csak a folyamatos, tü­relmes nevelő munka eredmé­nyezhet, és ebben az egész tár­sadalom segítségére szükség van. Gy. F. dett, ráadásul 7,7 százaléknak megfelelő nyereségrészesedést tudtak fizetni. Szabad a gaz­da: a ceglédi Vas-, Elektro­mos- és Műszeripari Szövet­kezetről van szó. Utánfutó csónak A szövetkezet árbevétele 1983-ban 141 millió forint volt, 9 százalékkal több a tervezett- > nél. Szépen gyarapodott, össze­) * sen 72 millió forintot ért el a szocialista export, valamelyest ' csökkent a tőkés országokba irányuló kivitel. Jutott a gon­dokból is: sokszor hosszabbí­totta meg a szükséges terme­lési időt, s okozott egyéb za­varokat a hiányos anyag-, al­katrész- és szerszámellátás. A folyamatos munkához kellő pénzeszközök előteremtése ér­dekében 12 millió forint eseti hitelt vettek föl, kedvező fel­tételekkel. A VI. ötéves terv folyamán vált lendületessé a szövetkezet berkeiben a termékszerkezet korszerűsítése. ízelítőül álljon itt néhány a megújult gyárt­mányok közül: vegyi- és foto­kémiai laborok, osztott hid­raulikus sterilezők, különféle illesztőegységek. Jelenleg pe­dig könnyű tetőszerkezetű ele­mek, automata présgépek, fes­tékkeverő és -adagoló beren­dezések kifejlesztésével fog­lalkoznak. De kísérleteznek olyan gépkocsi utánfutó kiala­kításával is, amelynek a szál­lító tere átalakítható egypár­evezős csónakká. Ám nem elegendő csupán el­készíteni, el is kell adni a ter­mékeket, s manapság, pláne a külhoni piacokon, csak a kifo­gástalan áru talál gazdára, S hogy a minőségen ne múljon az üzlet, a szövetkezet partne­rül hívta a Minőségi Ellenőrző Részvénytársaságot, hogy még a gyártási folyamatok közben fedje fel az esetleges hiányos­ságokat­Iraknak raktárak A szövetkezet bérszínvonala 51 393 forintról 53 988 forintra nőtt. A vállalt kötelezettségek időben való teljesítéséért vég­zett különmunkát a mozgóbér­keretből tudták honorálni. Az 1984-re szóló terv lendü­letes fejlődéssel számol. A lét­számnövekedés mellett a belső tartalékok kiaknázása és a munkafegyelem további javí­tása válik egyre fontosabbá. A kitűzött mutatók is igen mozgalmas, tennivalókban nem szűkölködő esztendőt ígérnek. A Csőszerefőiperi Vállalót ceglédi munkára ieiwssx fűtésszerelő, vízvezeték-szerelő, lakatos szakmunkásakat és a felsorolt szakmákban jártas segédmunkásokat 40 órás munkahét, jó kereseti lehetőség, különélési pótlék. Jelentkezni lehet az 55-ös szerelésvezetőségen, cím: Hatvan, Bástya u. 12. Ezen belül az 1983-asnál 10 millióval több, összesen 41 millió forintos tőkés export teljesítését helyezték kilátás­ba. A szocialista kivitel nagy­ságrendjét szeretnék kis híján megduplázni. Külhoni meg­rendeléseik közül az alábbiak emelhetők ki: Hollandia szál­lítópályákat kér, Irak raktár- épületek helyszíni szerelésére, trafóházak építésére veszi igénybe a ceglédiek szakértel­mét, Ausztriába, Nigériába, Jemenbe különféle berendezé­seket küld a szövetkezet. KedvnöveEő Továbbra is a legfontosabb feladatok között jelentkezik a lakosságnak szánt szolgáltató munkák színvonalas elvégzése. Bár néhány részlegben kisebb- nagyobb visszaesés mutatko­zik (mint például az abonyi szolgáltató egységeknél), ám remélhető, hogy az új, áta­lányelszámolásos rendszer be­vezetése meghozza az anyagi érdekeltség és a termelési kedv növekedését, s ez ered­ményessé teszi a gazdálkodást. V. S. Tavaszok emléke Koszorúzási ünnepségek zaj­lottak Cegléden a Tanácsköz­társaság kikiáltásának 65. év­fordulója alkalmával. A váro­si tanács épületének aulájában megkoszorúzták a direktóriumi emléktáblát, a Kölcsey téren pedig népes közönség vett részt a tanácsköztársasági em­lékműnél zajlott ünnepségen, amelyen beszédet mondott Tolna Sándor, a KISZ városi bizottságának titkára. A meg­emlékezés koszorúit az emlék­mű talpazatánál a párt, állami és társadalmi szervek, mun­kahelyek küldöttségei helyez­ték eí. A községekben mindenütt tartottak megemlékezést a Ta­nácsköztársaság kikiáltásának 65. és a KISZ zászlóbontásá­nak 27. évfordulója alkalmá­ból. Abonyban a ceglédi és környező községbeli veterá­nokkal, idős kommunistákkal rendeztek találkozót ez alka­lomból. Kossuth mauzóleumánál Ceglédi koszorúk Kossuth Lajos halálának 90. évfordulójára emlékezve a bu­dapesti Mező Imre úti teme­tőben, a Kossuih-mauzóleum» nól ceglédiek tisztelgő cso­portja rótta le kegyeletét. A delegáció tagjainak sorábart ott voltak a város vezető tes­tületéinek képviselői, valamint a Kossuth Lajos nevét viselp intézmények, kollektívák kül­döttei. Az utat a Hazafias Népfront városi bizottsága szervezte. A Kossuth-mauzőleumnál Kocsis Gyula, a ceglédi Kos­suth Múzeum igazgatója mon­dott beszédet, idézett Kossuth egykori ceglédi beszédéből is, melyet történelmi dokumen­tumként tartanak számon. A beszéd után a megemlékezés koszorúit helyezték el az em­lékműnél. Ifjúsági napra, bálra készülnek Klubszerető fiatalok Talán meglepően hangzik az első pillanatban, de Törteién négy ifjúsági klub működik, méghozzá eredményesen. Mun­kájukról, törekvéseikről Füzes Szilárdot, a Déryné Művelődé­si Ház igazgatóját kérdeztük. — Tartalmas programokat terveznek és valósítanak meg községünk ifjúsági klubjai. A tagok ugyanis tesznek azért, hogy szabad idejük minél szí­nesebb, változatosabb legyen. A dolgozó fiatalok klubjának tagjai például elhatározták, hogy művelődési házunkban bált szerveznek, s annak a be­vételét saját költségeik fede­zésére fordítják. Előadásokat és klubesteket kívánnak meg­valósítani a befolyt pénzből. A megyei klubtanács is 10 000 forint segítséget nyújtott mű­ködésükhöz. Ezen asztalifocit, tv-játékot és sportszereket vá­sároltunk. Minden hónapban iátékfümprogramjuk is van. Vetélkedőket és kiránduló­kat gyakran rendeznek. Most éppen a fővárosba készülnek, ahol a Planetáriumban a Lé- zerofóniát szeretnék megnézni. — Középiskolás klubunk az idén alakult. Ügy érezték Épületlakatos-ipari szerkezetek javítására, szervizmunkáira FELVESZÜNK JÓL KÉPZETT SZAKMUNKÁSOKAT, elsősorban hegesztőket, lakatosokat, festő-mázolőkat forgácsolókat, és üvegeseket Foglalkoztatós: megegyezés szerint! teljesítménybérben. Jelentkezni lehet: Épületszerviz Leányvállalat Budapest XIII., Mautner Sándor u. 11, Telefon: 290-850 490-507. ugyanis többen, hogy speciális jí az érdeklődési körük. A film4:;i| vetítés után vitát . tartanak, ' 1 előadásaik a tananyaghoz kap­csolódnak, s megrendezik a fiúk és leányok .naoiát is. Van­nak természetesen olyan prog­ramjaik is, amiken eny másik ifjúsági klub tagiait látják vendégül. __— A Helmeczi Mihály úttö­rőcsapat vezetőinek segítségé­vel minden évben úira alakul a nyolcadikosok klubja. Ők korosztályuknak megfelelő programot állítanak össze, amihez természetesen segítsé­get nyújtunk. Előadást hall­gatnak például a pályaválasz­tásról, maid utána a Dózsa Tsz ioari üzemeibe látogatnak el. Magismerkednek a Magyar Honvédelmi Szövetség és a Kommunista Hiúsági Szövet­ség munkájával, feladataival. KRESZ-vetélkedőn mérik ösz- sze közlekedési tudásukat. sportversenyeken ügyességü­ket. kitartásukat. Van termé­szetesen szalonnasütésük és kerékpártúrájuk is. — Tanyasi ifjúsági klubunk­ban 30 év fölöttiek is megta­lálhatók. Heti három alkalom­mal gyűlnek össze. A helyszí­nen fiókkönyvtár is működik, aminek köteteit rendszeresen cserélik. Itt már komolyabbak az előadások. Gyermekneve­lésről, jogi kérdésekről és egyéb érdekes témáról hall­hatnak az érdeklődők. Két­hetente vetítést is tartunk. A tanyák azonban lassan elnép­telenednek, ami a látogatott­ságon is meglátszik. — Április 4-én ifjúsági na­pot rendezünk, amire meghív­juk a nagykőrösi, ceglédi, ceg- lédberceli, abonyi klubtagokat is. Természetesen mindenkit szívesen látunk, hiszen a prog­ramunk meglehetősen változa- tos, érdekes. Reggel 9 órakor kezdünk. U. G. A Dufép közli a lakossággal, hogy a Cegléd. rekonstrukciós la­kótelepen épült G— ii-es. H—12 lelő épültek energiaellátó"és tér­világítási földkábeleit a T—2 ielű transzformátorállomásig 1984, már­cius 21 én feszültség alá helyezi. A közölt időponttól a kábelek és tartozékaik érintése tilos és életve­szélyes. ISSN 0133—2500 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom