Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-22 / 69. szám

A 65. évfordulón: Megemlékezés, koszorúzás Ahogy arról lapunk más he­lyein is beszámolunk, tegnap ország- és megyeszerte hat­vanötéves eseményről, a Ta­nácsköztársaság kikiáltásá­nak évfordulójáról emlékez tek meg. Gödöllőn több em­lékhelyen koszorúztak. A nap első eseményére a Stromfeld lakótelepi emlék­műnél került sor, a Török Ig­nác Gimnázium és Óvónőkép­ző Szakközépiskola diákjainak tevőleges, szép részvételével A Himnusz eléneklése után a középiskola tanulólányai Tóth Árpád, és Juhász Gyula ver­seit szavalták el és Lukács György művéből olvastak fel. Bakonyi Árpád énektanái vezetésével munkásmozgalmi dalok következtek, elsőként a Bécsi munkásinduló. Majd Nagy László szólt az ünnepi gyűlés részvevőihez, egy olyan kor hevével, amelyben még nem fáztak így az emberek. Az ünnepséget záró Inter­nacionálé felcsendülése előtt a megemlékezés virágait helyez­ték el a szobornál a Török Ig­nác középiskola, a MÉM Mű­szaki Intézet, a KKMV és a Szakmunkásképző Intézet KISZ-szervezetének képvise­lői. A város általános iskolái­nak nevében a Török Ignác is­kola kisdiákjai körbefogták az emlékművet, majd vörös zász­lókat szúrtak a földbe. Ök így tisztelegtek a múlt nagy­jai előtt. A nap során megkoszorúz­ták a Dregonya, a Knapp és a Kobzi utcai mártíremléktáb- Iákat. A megemlékezés dél­után folytatódott. Filmet vetí­tettek a fiatalok számára a Pe­tőfi moziban. Tizennégy óra­kor a városi pártbizottság épü­letén lévő emléktáblát, majd a tanácsház falán elhelyezett di­rektóriumi emléktáblát virá­gozták fel.' A pártbizottság székházában a Gödöllőn élő veteránok találkoztak. Kereskedelmi őrjárat Nem találnék kazárest Kereskedelmi őrjáratunk el­ső állomása a gödöllői áruház melletti falatozó. Környékén rend és tisztaság fogadott, a fából készült építmény abla­kában árjegyzék mutatta, hogy minek mi az ára, a házi kolbász sütve 10 dekánként 20 forint, a hurka 9,70, a tarja 17,70, a debreceni 13,60 fo­rintért kapható. Van kakaó, tej és tea, a fáradt emberek számára forralt bor és rumos tea. Az áruházat megkerülve a népszerű Árnyas büféhez men­tünk, ahol útközben szót vál­tottunk a virágüzlet dolgozói­val. Fáztak az eladók és fáz­tak a virágok is, a tavaszeleji hideg időben. Az Árnyas bü­fé két részből áll,, az egyikben kávé és üdítő, kapható, bár ottjártunkkor az üdítőkből hiány volt. A büfé másik ré­szében sülteket árusítanak. Az üzlet gazdája a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat. Hár­man dolgoznak a kétszárnyú üzletben, reggel hattól este hatig, névszerint: Kvacsek Sándorné, Bakonyi Károlyné és Herczeg Ferencné. Sokat vannak talpon és csak azért nem elégedetlenek, mert sze­retik, amit csinálnak. Csupán néhány lépésre van ettől az Utasellátó pavilonja. Néhány éve még a város egyik legjobb bazárjaként tartottuk nyilván: mert ünnep és vasár­nap is nyitva tartott. Az ak­kori elárusítók törzsgárda ta­gok voltak, akik közül az egyik Budapestre a központba került, a másik nyugdíjba vo­nult, a vállalat azóta nem tudja megtalálni az új állandó személyzetét. A pavilon redő­nyén két és fél hónapos hir­detményben közli az Utasellá­tó Vállalat Komárom—Nóg- rád—Pest megyei területi igazgatósága, hogy pavilonke­zelőket. keres. A piac most is magányával fogadott, a bejárattól nem messze három asszony házi csomagolású magokat árult. Révai Józsefné veresegyházi asszony pirított tökmagot mért 1 deciliteres pohárból hét forintért, a napraforgót viszont három forintért kínál­ták. A fefteteretek kilója 15 forint. Belátogattunk a ma­gánkereskedőkhöz, ahol a pol­cokon szépen rendbe tett áruk sorakoztak. A fejes salátát 9,60-ért adták. A zöldpaprika darabja 16, a tölteni valóé 7,50—14 forint. A retek cso­mója 14, a zöldség kilogramm­ja 16—22, a káposztáé 15—16, a kelkáposztáé 28, az almáé 10—22, a zelleré 26—30, a fok­hagymáé 60—68 forint. A zöldhagyma csomója 8, a pa­raj és a sósjta kilója 40, il­letve 60 forint. Egy tojás 2,30 forint. Csiba Lajos ULÖi ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 69. SZÄM 1984. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK Az ellenőrzőit jelfogók Javul a vasúti átjárás biztonsága Karácsony előtt helyezték üzembe a miskolci vasúti fő­vonal Pécel és lsaszeg közötti szakaszán a korszerű biztosí­tóberendezéseket. Azok ma­gukban foglalták a fényso­rompókat, a vonatbefolyásoló rendszer elemeit, az új tér­közbiztosítókat, valamint az állomási utastájékoztató és a vonali szolgálati utasítást adó hangrendszereket. Elhárult akadály Az előzetes bejáráson a köz­úti igazgatóság képviselője ki­fogásolta, hogy az egyik isa- szegi útátjáróban lehetetlenné teszi a körültekintést az ott álló szolgálati lakás. Ez csak­nem meghiúsította a teljes szakasz átadását. A MÁV Miskolci Igazgatóságának gyors intézkedésére a házat napok alatt lebontották, elhá­rult a fénysorompók üzembe helyezése elől az akadály. Az azóta eltelt hónapok alatt jól működtek az auto­maták. A MÁV Távközlési és Biztosítóberendezési Építési Főnöksége pedig tovább foly­tatja a munkát, a végcél Hat­van állomás. Közben másutt is dolgoznak, például a mis­kolci fővonal gyöngyösi szárnyvonalán. A Mátra fővá­rosát eddig gőzmozdony von­tatta szerelvénnyel lehetett elérni Vámosgyörkről. A villamosítás során szin­tén a nyolcvanas éveknek megfelelő biztosítóberendezé­seket szerelnek fél. Évek óta tervezik az Aszód—Vác vonal villamosítását. Nem a sze­mélyforgalom miatt, hanem azért, hogy a teherszerelvé- nyek kikerülhessék a fővá­rost. Ha megnyitják a hitelt, a TBÉF oda is felvonul. A főnökség több munkatár­sa külön is érdekelt a gödöl­lői körzet területén folyó be­ruházásban. Itt élnek, de az eltelt évtizedek alatt Záhony­tól Gyékényesig Magyaror­Egy-egy dobról négyszáz méter hosszú kábelt hajtanak le. A szerző felvétele szág sok távoli táján dolgoz­tak. Most végre közel az otthonhoz ténykednek. Utasítások sokasága A bagi Juhász Lajos mű­szerész csoportvezetővel a gép­gyári sorompó mellett talál koztam. Munkatársaival a fénysorompó kapcsolószekré­nyében ellenőrizték a jelfo­gók működését, szaknyelven, illesztették a berendezést. Isa- szegtől Gödöllőig már a föld alá bújtatták a kábeleket, az ereken utasítások sokasága halad, egyelőre próbaképpen, így még mindig a kézi mű­ködtetésű sorompó szabályoz­za a forgalmat a keresztező­désben. Az előőrsök Gödöllő és Aszód között a kábeleket húz­zák. fektetik, valamint az új jelzők alapjait építik. Sokat segít a szállításban a vasúttal szinte párhuzamosan haladó közút. A 30-as főúton fuva­rozzák a kábeldobokat oda, ahol véget ér az előző kari­káról lehajtott kábel. Már Domonyvölgy szélén, a Zöld­háznál tartanak. Keiül!® a magány fagyos csendje Akik nincsenek különkenyéren Betegségem már hónapok óta arra kényszerít, hogy na­ponta több száz métert sétál­jak. Ahogyan javul az idő, egyre gyakrabban érkezem a megbeszélt időpontnál későb­ben haza. Egyszerű oka van ennek. Itt is, ott is megállók beszélgetni, eszmét cserélni, meghányni, vetni az éppen aktuális napi gondokat, ame­lyek legtöbbször a termeléssel függnek össze. Dicséretes Évek óta nyugdíjas nagy­apák panaszkodnak, hogy hiánycikk a fólia, aztán do­hognak, amiért nincs a falu­ban egy bognár, aki a nehezen megszerzett, tavasszal éppen hiánycikknek számító kapá­nak nyelet faragna. Mások az unokát vezetik az óvodá­ba, s az egész napra üresen maradt lakás miatt kesereg­nek, hiszen a kenyérkeresők hajnalban elutaztak a mun­kahelyükre, ahonnan csak a késő este veti őket haza. Beszélgetünk, mondjuk a magunkét, s panaszaink tulaj­donképpen megváltoztathatat­lan tényekből fakadnak, s ab­ból, ami anyagi boldogulásunk alapját adja: a mindennapi munkáról, az ezzel kapcsola­tos életmódváltozásról esik szó. Arról beszélünk legtöbbet, milyen óriási átalakulások, változások mentek végre a társadalomban az elmúlt kö­tél négy évtized folyamán. Arról mindig kevesebbet szó­lunk, hogy ennek a hatalmas átrendeződésnek szükségkép­pen voltak, vannak és lesz­nek olyan hatásai, következ­ményei, melyekkel, ha már nem számoltunk előre, leg­alább utólag számolnunk kell. Nem múlik el nap, nem esik beszélgetés, hogy egy-egy dicséretes dolgot említve, fel ne sóhajtanánk: Ha ezt az öreg Kustra bíró megérte vol­na! Dicsekvés van ebben a mondatban, amivel valós gondjainkat önmagunk előtt takargatni kívánjuk, pedig nem illetlenség a nem kívá­natos gondokról is szólni. Családias — Jól ismerem falum nyug­díjasait. Állítom, tíz évvel fiatalabbnak tűnnek, akik együtt élnek felnőtt gyerme­kükkel, s unokákkal. És más a hangulatúk, a munka- s életkedvük. Nem nehéz meg­fejteni az okot! ök azok, aki­ket elkerült, s holnap sem fe­nyeget az öregkori magány fagyott lehelő csendje. Ők azok, akiktől a fiatal há­zasak nem költöztek el külön- kenyérre, akiktől felnevelt gyereküket egy szobafal, egy ajtó választja el csupán. Saj­nos. hogy ma már mutatóban is kevés faluban találhatunk három-négy nemzedéket tö­mörítő családot. Elszakadnak, elkülönülnek egymástól a leg­közelebbi — vér szerinti — hozzátartozók. — Egyébként is szűkül a rokonság — mondta Dénes Sándor, a falu nyugdíjas ta­nácselnöke, amikor mindezek­ről beszélgettünk —, mert ahogyan az egyke hódít, úgy szűkül be, testvérek, sógorok, unokatestvérek, nagynénik, nagybácsik nélkül, s az ezek­től mindenfelé elágazó rokon­ság-ismeretség családias kö­zege nélkül nőnek fel egyre többen, e legtermészetesebb emberi kapcsolatok híján s légszomjában. Sikerélmény Gödöllőn a Pénteki kör ösz- szejövetelén hallottam, hogy valaki olyan lakóház építésé­hez kért OTP-kölcsönt, hogy együtt lakhasson három nem­zedék. Természetes, hogy az ilyen lakóház méretei elüt­nek a napjainkban szokásos lakóterületi normáktól, ezért a hitelkérelmet elutasították. Meg kellene a kérdést és kérést vizsgálni, mert a visz- szatérő nagycsaládos életfor­ma nem csupán valamilyen alkalmi társaságba, hanem te­vékeny közösségbe kapcsolná be az egyént, s ez biztosítaná az értelmes munka, a célsze­rű tevékenység, a társadalmi­lag szükséges tettek, alkotások örömét, önbizalmát, sikerél­ményét a magabíró nyugdíjas­ban is. De mennyit jelentene az ilyen ‘több generációs együtt­élés a gyerekeknek. Mit nyúj­tana élményben, múltat idéző esti beszélgetésekben, közös faragásokban, játékok készíté­sében a nagyapa az utódai nak, arról oldalakat lehetne írni. Apámék még úgynevezett nagycsalád voltak. A hét test­vér és azok hozzátartozói, gye­rekei, unokái valamennyien ott szorongtunk a betegeskedő dédike, nagymama, nagyapa betegágya körül. Ma legtöbb­ször egyetlen gyerek áll a kórházi ágy mellett. Búcsú­zik, ha jut rá ideje, s ha el­éri a távirat. Annak idején mindenkinek volt testvére, három, öt, nyolc is, ezért mindennapos volt a testvéri kapcsolat, természe­tes volt, hogy a szülők halála után még évtizedekig össze­tartott az egy fészekalja test­vérnép, természetes volt, hogy végigkísérték egymást az életen — mondja apám h^t testvére közül a mára egyedül maradt Ferenc bátyám, s az­tán még megtoldja. — Akinek jó testvére él, az sohasem marad egészen magára. Alakítani Naponta sok száz métert sé­tálok. Van, mikor minden ti­zedik méteren meg kell áll- nom, hogy beszélgessek a ve­lem szembe jövővel. Ezekből a gyakori megállásokból ér­zem, ha lassan is, de valami egészséges történik az emberi alapviszonyokban. Ahogyan ritkulnak a mai családokban a testvérek, úgy nő az em­beri kapcsolatok értéke, mert kinek nem esne jól szót vál­tani, egymásnak tanácsot ad­ni, vagyis formálni, alakítani egymást. Fercsik Mihály A gödöllői bevágásban Ger- hát György csoportja ütvefú- róval nyit utat a sínek alatt a kábeleknek. A munkások sokat bosszankodhatnak, hogy lépten-nyomon szemétbe üt­köznek, különösen a bevágás­ban, és azon, hogy kénytele­nek nyelni a parlagföldek kóróinak égetéséből felszálló keserű füstöt. A kábsl vége De nem állnak meg, rend­szeresen csökkentik a távolsá­got a kábel vége és Aszód kö­zött. B..G. Ruházati Ipari Szövetkezet Elismerés a legjobbaknak A péceli Ruházati Ipari Szö­vetkezet évzáró közgyűlésén értékelték a szocialista brigá­dok munkáját is. A Szövetke­zet Kiváló Brigádja címet a szalagon dolgozó Zója brigád érdemelte ki, aranykoszorus jelvényhez jutott az iroda Do­bó Katalin, a szabászat Viet­nami és a varrók November 7. szocialista brigádja. A közgyűlésen Kiváló Dolgo­zó kitüntetéseket is átadott Vincze Györgyné, a szövetke­zet elnöke, akit újabb öt évr^ megválasztottak erre a tiszt­ségre. Tavalyi munkája alap­ján kiváló dolgozó lett Bene Andrásné, Horváth Istvánná, Virágh Lászlóné, Németh Lászióné, Józan Zsignlond, Gé- czi Jánosné, Szabó Sándorné, Dajka József, Szűcs Jánosné és Sárvári Jánosné. Eltűnt műemlék Egy műemlékkel szegénye­dett városunk, de senki sem bánja. Olvasóink talán még emlékeznek arra, hogy a hó­nap elején Gyorsabban, ké­nyelmesebben című írásunk­ban kifogásoltuk, hogy a gö­döllői vasútállomás váróter­mében már a por is belepte a sarkokat csúfító pókhálókat, melyek lassan műemlékké vál­nak. Minapi kedvező tapaszta­lásunk: akadt egy magas lét­ra, s megfelelő partvis, eltün­tették a hónapok óta lebegő koszt. E kis cselekedettel már­is elviselhetőbbé vált a vára­kozás. Remélhetjük, hogy ez­után maguk is észreveszik a takarítók, ha pókháló van már az ablakon? kisfafások A MÉM Műszaki Intézet ta­valy mintegy 119 millió forint­tal gazdálkodott. Munkájához költségvetéséből 20,8 milliót, a MÉM műszaki fejlesztési alap­jából 8,6 millió forintot hasz­nált fel a legfontosabb ku­tatások végrehajtására. A nap kulturális programja I Gödöllő, művelődési köz­pont: GT ’80 Színházi Csoport előadása: Schwajda György: Segítség című groteszk játéka, 19 órakor. Játékkészítés (technika), a Karikás Frigyes általános is­kola tanulóinak, 11 órakor. I- világháborús katonaemlé­kek, kiállítás, megtekinthető 15—19 óráig. Gödöllő, városi könyvtár: Tájékozódás a kézikönyv­tárban — a kézikönyvek hasz­nálata, 14.30 órakor. Gödöllő, állami zeneiskola: Kresz Albert lemezborítói, kiállítás, megtekinthető reg­gel 8-tól este 8-ig. Zsámbok, tanácsház: Csehszlovákia, II. rész. Dr. Gergely Péter vetítettképes előadása, 18 órakor. Veresegyház, művelődési központ: Találkozó Németh Angéla olimpiai bajnokkal, 18 órakor. Kcrepestarcsa, Szilasmenti Tsz galériája: Igaz Lajos parasztfestő ki­állítása, megtekinthető 9—16 óráig. Aszód, művelődési ház: Földrajzi előadás vetített képekkel. Előadó: dr. Szabó Lajos. Iklad, általános iskola: Káros szenvedélyek címmel előadást tart dr. Tuzson Judit körzeti orvos, 18 órakor. n Mozi A XX- század kalózai. Szí­nes, szinkronizált szovjet ka­landfilm. Csak 4 órakor! Kisvárosi fojtogató. Georges Simenon regényéből készült színes, szinkronizált francia krimi. Csak 16 éven felüliek­nek, 6 és 8 órakor. Épületlakatos-ipari szerkezetek javítására, szervizmunkáira FELVESZÜNK JÓL KÉPZETT SZAKMUNKÁSOKAT, elsősorban lakatosokat, forgácsolókat, hegesztőket, festő-mázolókat és üvegeseket Foglalkoztatós: megegyezés szerinti teljesítménybérben! Jelentkezni lehet: Épületszerviz Leányvállalat Budapest XIII., Mautner Sándor u. 11. Telefon: 290-850 490-507. ISSN 0133—1957 (Gödöllőt Hírlap) S /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom