Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-17 / 65. szám

6 %?£Man 1984. MÁRCIUS 17., SZOMBAT FéSmilüé gyűlt össze Társasutak saját zsebre 5 A pénzzel, számlákkal, bizonylatokkal bánó embe­4 rek mindennapi munkája meglehetősen bonyolult, hiszen ^ ezernyi szabály és előírás határozza meg a befizetések, ^ könyvelések és átutalások rendjét. A számok eme fur- ^ csa világában egy szigorú elv uralkodik, aminek lénye­^ ge: a pénz a legkuszáltabb áttételeken keresztül is í hiánytalanul, az utolsó fillérig eljusson oda, ahová szán, % ták. Aki alaposan ismeri ezt a mechanizmust, jól tudja, f hogy különösebb esély nincs a szabályok kijátszására, a ^ számlák és tételek manipulálására, mert ha más nem is, ^ de egy utólagos ellenőrzés többnyire igen hamar fényt ^ derít az ügyeskedésre. Mégis: időről időre akadnak, kik ^ megkísértik a lehetetlent, s különös botorsággal vakon 4 hisznek abban, hogy ők jöttek rá a leleplezhetetlen sik- 3 kasztás biztos módozatára... Pandttgondok Pandaanya és bocs Hűnapok óta megfeszített erővel folyik a munka a kínai Szecsuan tartományban: biológusok és zooló­gusok válogatott csapata, s vadvé­delmi dolgozók százai igyekeznek megakadályozni a Kínában ősho­nos óriás pandák kihalását. A ked­vesen bumfordi állatok már jó né­hány éve felkerültek arra a listára, amely a föld legveszélyeztetettebb fajait tartalmazza. Különlegessé­güket, értéküket érzékelteti, hogy legtöbbször csak igen magas ran­gú politikusok pekingi látogatása alkalmából, ritka díszajándékként szoktak külföldre juttatni belőlük egyet-egyet, mint például a kínai —japán, vagy a kínai—amerikai csúcstalálkozók esetében. Napjainkban szabadon, helyeseb­ben szólva Kína tizenkét vadvé­delmi erdőterületén élő példányait mindössze ezerre becsülik. A szak­értők szerint köztük most 300— 400 állat élete forog kockán, mivel a legfontosabb, vulungi természet- védő körzetben (Szecsuán főváro­sától, Csengtutól 140 kilométerre északra) kipusztult a pandák alap­táplálékául szolgáló bambusz. E növény ugyanis 50—80 évenként egyszer virágzik, szórja szét mag­vait, majd elszárad; utána pedig körülbelül egy évtized múlik el, míg az elhullajtott magvakból fo­gyasztásra alkalmas bambusz sar­jad. Márpedig a pandák válogató­sok, s más táplálékot alig-alig haj­landók elfogyasztani. A tudósok megpróbáltak újfajta bambusztipu- 8 okát klnemesltenl, de ezek nem pötolják teljesen a megszokott ét­rendet. Numizmatikai akadémiát rendez Keszthelyen a városi művelődési központ, a TIT és az éremgyűjtők helyi csoport­ja. A június 2-től 6-ig tartó program keretében jelvény- és éremkiállítás nyílik a Ba­latoni Múzeumban; mód lesz éremcserére, valamint a ven­déglátó város és környékének megismerésére is. Az utolsó három napon több érdekes előadás hangzik majd el, egye­Az a Vácott élő és dolgozó kereskedelmi előadó, aki a Volán 20-as Vállalatának helyi üzemigazgatóságánál állt al­kalmazásban, mindenesetre bízott abban, hogy manipulá­cióira egykönnyen nem derül­het fény. A harmincnyolc éves Szunyogh Péterné, az üzem- igazgatóságnál működő Volán­irodában dolgozott, ahol a kü­lönböző utazások szervezése és lebonyolítása mindennapos dolog volt. Vett fel megrende­léseket iskoláktól, kluboktól, intézményektől és szervezetek­től buszkirándulásra ugyan, úgy, mint külföldi túrákra, társasutazásokra. Pénz, csak papíron A pénzzavarral küszködő kereskedelmi előadó kitűnően ismerte ezeknek mechanizmu­sát, s talán az ellenőrzés felü­letességében, vagy hiányában bízva — még évekkel ezelőtt — megkísérelt egy manővert. A Volán-iroda egy társasuta­zást szervezett. A részvételi dijai annak rendje-módja sze­rint beszedte a túrára jelent­kezőktől, nyugtát is állított ki az összegről, de aztán a pénz egy részét nem utalta át vál­bek között a dunántúli kelta pénzverésről, az Árpád-kor pénzverdéiről, a magyar és erdélyi tallérverés első évszá­zadáról. A kurzus oklevélki­osztással ér véget. A rende­zők kérik az érdeklődőket, hogy jelentkezési szándékuk­ról legkésőbb március 31-ig értesítsék a Magyar Érem­gyűjtő Egyesület keszthelyi csoportját (8360 Keszthely, Ady u. 35.). lalatának, hanem magánál tar­totta. A buszkirándulás lezajlott, a résztvevők bizonyára jól is érezték magukat, az elkalló­dott néhány ezer forint pedig nem tűnt fel. Szunyoghné e siker után bi­zonyára megbátorodva újabb manipulációra szánta el ma­gát. Apróbb és nagyobb össze­gek „futottak” papíron, a kéz­zel fogható pénz azonban meg-megrekedt nála. Néha csak két-három ezer forint, esetenként azonban nagyobb tétel enyhített anyagi gond­jain. Az egyik ilyen eset egy iskolai kirándulás megszerve­zésénél történt. Az őrbottyáni iskola negyven résztvevővel indult pár napos túrára, szál­lást Is kértek. Szunyoghné közvetítette a tranzakciót; mintegy 15 ezer forintot in­kasszált Is, megrendelte, s vállalatán keresztül ki is fizet­tette a szállás költségét, ám a készpénz sohasem került be a kasszába. A vállalat fizeti Ilyen és ehhez hasonló ügy­leteinek véghezvitelében se­gítségére volt egyik kolléganő­je, Cserfás Gyuláné, aki ugyan­csak a Volánnál dolgozott, mint munkaügyi előadó. Ket­tőjük nevéhez fűződik annak a kirándulásnak ilyetén lebo­nyolítása, amit egyébként sa­ját üzemigazgatóságuk hirde­tett meg Hajdúszoboszlóra. Negyvenöt Jelentkező volt rá, Cserfásné szedte be szemé­lyenként a 400 forintokat, s adta át társnőjének, aki me­gint csak „elfelejtette” annak befizetését. A legnagyobb fogásnak azonban egy tavalyi külföldi kirándulás bizonyult. Szu­nyoghné szervezte, de úgy tüntette fel, mintha az üzem- igazgatóság KISZ-szervezete hirdette volna meg Isztambul —Várna útvonalon a társas­utazást. A szükséges üzleti le­velezést lebonyolította a Vo- lántouristtal, majd szemé­lyenként 6500 forint részvételi díjat, s 2400 forintot mint köl­tőpénzt 44 embertől besze­dett. Az összegyűlt 286 ezer forintból 135 ezret be is fize­tett a vállalat váci pénztárá­ba, több mint 70 ezret a köl­tőpénzből beváltott, ám mint­egy 186 ezer forint eltűnt a kezük között. A végszámlát Szunyoghné úgymond „jogo­sította”, aminek alapján a vállalat a be nem fizetett ösz- szeget átutalta a Volántourist- nak, noha egy olyan előírás volt a vállalatnál érvényben, hogy az utazás megkezdése előtt a részvételi díjnak az utolsó fillérig be kell érkeznie a kasszába. Sosem érkezett be a hiány­zó összeg. Vádemelés sikkasztásért Tulajdonképpen sok-sok ilyen tétel nem futott be a Volán számlájára. Amikor egy váratlan ellenőrzés hirtelen Végett vetett a kereskedelmi előadó ténykedéseinek, akkor már több mint félmillió forint sorsát kellett kinyomozni. A hatalmas méretű vizsgá­lat szép lassacskán tételről té­telre haladva felgöngyölítette a sikkasztássorozatot, össze­sen 160 társasát dokumentu­mait és bizonylatait nézték át, összeállítva azt a listát, mely 2—3 ezer forinttól a 20—30 ez­reken át százezres tételig 546 ezer forintra rúgó végösszeget kerekített ki. Ezek között el nem számolt menetokmányok ugyanúgy szerepeltek, mint kedvezményes díjtételű iskolai kirándulásnak feltüntetett au. tóbusztúrák. Szunyoghné „ügy­letei” között szakmunkáskép­ző Intézettől, a kunhegyest vagy őrbottyáni általános is­kolán át a vácdukai nyugdíjas­klubig megannyi intézmény és szervezet szerepelt. Igaz, a lebukás pillanatában Cserfásnéval együtt előkerí­tettek egy jelentős összeget, melyet hamarjában befizettek a vállalat pénztárába, s így a több mint félmillióból mintegy 230 ezer forint megtérült. Ez azonban vajmi keveset von le cselekedetük tényéből. A Pest megyei Rendőrfőkapitányság ügyüket sikkasztás és hűtlen kezelés alapos gyanújával most adja át a megyei fő­ügyészségnek. T. I. Éremcsere, kiállítás, előadások Numizmatikai akadémia Térkép veszélyes helyekről Megmozdult a föld alattuk Amikor valaki anyagi lehetőségeivel számotvetve telket vásá­röl és építkezni akar, igyekszik körültekintően figyelni minden szempontra. Természetes dolog ez, hiszen a ház, amelyet később esetleg bővítenék, évtizedekig otthona lesz, és a következő nem­zedékeket is szolgálja. Mit néz tehát a vásárló, aki a pénztár­cájának megfelelő lehetőségek közül a számára legkedvezőbbet akarja kiválasztani? Mindenki fontosnak tartja, hogy milyen a közművesítés, a közlekedés, az utak állapota, a telek fekvése és növényzete — de az építés geológiai adottságokra csak ke­vesen gondolnak. Sőt, az is megesik, hogy amikor a tervezéssel megbízott szakember kifejezetten javasolja a vizsgálatot, inkább máshoz fordulnak. Ügy vélik, hogy fölösleges az aggodalmas­kodás, és a többletköltség, hiszen ha a szomszédban is épültek házak, akkor az övékével sem lesz baj. A tapasztalat azonban, saj­nos ezzel ellentétes példákkal is szolgál. Dr. Zsilák György, a Magyar Állami Földtani In­tézet területi szolgálatának a vezetője, egy néhány éve Ti­hanyban épült — kacsalábon forgó kastélynak is beillő — villát említ, melynek tulajdo­nosa éppen a tervező által ja­vasolt próbafúrásokra sajnálta a pénzt. Már az emeleti rész is elkészült, amikor kiderült, hogy nagyon Is indokolt lett volna az óvatosság. Mivel nem megfelelő helyre rakták az alapokat, súlyos kár történt. Repedező falak Évente ezernél Is több eset van, amikor utólag kerülnek napvilágra geológiai problé­mák, melyeket a szakemberek előre tudtak volna jelezni, ha Idejében kérik a segítségüket. Egy váchartyáni ház ügyé­ben is — az Állami Biztosító megbízása alapján — csak ak­kor került sor a vizsgálatra, amikor már jóvátehetetlennek látszik a kár. Mint arról már korábban írtunk, a Kossuth Lajos utca 7. szám alatti — a hatvanas években épült — ház tulajdonosai kétségbeesve vet­ték észre, hogy szétcsúsztak a betongerendák, megrepedtek á falak és lakhatatlanná vált a családi otthon, amit egy élet munkájával felépítettek. A látvány olyan, mintha földrengés pusztított volna, de a valóságban más történt. Az épület alatti anyagos föld az aszály következtében erő* sen kiszáradt, megsüllyedt, és ez okozta a bajt. Abban az ut­cában több házon látszanak hasonló jellegű, de nem olyan erős repedések. A Magyar Ál­lami Földtani Intézet szakem­berei most foglalkoznak a té­mával, hogy valami megoldást próbáljanak találni Dr. Zsilák György építés­földtani térképet mutat,, me­lyen különböző színek jelzik — a laikusok számára is átte­kinthetően — azt, hogy hol alkalmas a terület minden fajta (akár lakótelepi, to­ronyházas) építkezésre, hol pe­dig csak kisebb házak jöhet­nek számításba, esetleg szak­tervező által, javasolt speciá­lis megoldásokkal. És olyan • terület is van, amit bármilyen szép a tájék, a földtani adott­ságok miatt szabadon kell hagyni. Ismeretlen pincék A térkép nagy biztonságot ad. Anyagi ráfordítással is já­ró vizsgálatokra csak akkor kerül sor, ha számítani lehet arra, hogy ingadozó a talajvíz, agyagos a föld, vagy más gát­ló körülmények lehetnek. Ilyen például a szentendrei pincelabirintus, melynek tel­jeskörű feltárásán a szakem­berek most dolgoznak. A régészek számára cseme­gének számító, változatos mé­retű, formájú üregek veszélyt jelentenek. Az utóbbi időben is előfordult, hogy olyan he­lyen építkeztek, ahol pipce fö­lé került az alap. Ilyen meglepetések egyéb­ként nemcsak Szentendrén adódhatnak. Nemrég Ecserről érkezett egy kétségbeesett le­vél, melynek feladója azt kér­te: nézzék meg, miért támad­tak veszélyesnek látszó repe­dések most készülő házának a falán? A vizsgálat során ki­derült, hogy azon a helyen egykor pince volt, melynek létére már a legöregebb em­berek sem emlékeztek. Né­hány méterrel odébb kellett volna kezdeni az alapozást, hogy minden rendben legyen. Ám megoldást így is lehetett találni; az üreget betömték és megerősítették a házat. A nem minden szempontból kedvező szakvélemény egyéb­ként sem jelent feltétlenül til­tást, csak a helyi adottságok­hoz igazodó módszerek kivá­lasztását. Adott esetekben pe­dig mérlegelési lehetőséget ad, hogy nem lenne-e kifizetődőbb máshol letelepedni? A lakótelepek, a közintéz­mények építésénél, valamint a rendezési tervek készítésénél kötelező a minden részletre kiterjedő építésföldtani vizs­gálat, de a családi otthonok és a víkendtanyák esetében ez gyakran elmarad. Többnyire inkább tájékozatlanság miatt, mint könnyelműségből. Többnyire későn A Magyar Állami Földtani Intézet területi szolgálata 1977- ben alakult, akkor Pest megye minden városi és községi ta­nácsának elküldték a figye­lemkeltő felhívást, de vissza­jelzés csak néhány helyről ér­kezett. Tény, hogy az egyéni épít­kezők közül is egyre többen kérnek előzetes tájékoztatást, segítséget, de nem minden helyzetben, amikor szükség lenne erre. Mint a példák mu­tatják. sajnos olyan is van, aki csak akkor jelentkezik, ami­kor már-már a fejére dől a ház. Gál Judit EGYÜTT //£// AZ UTAKON AZ ÚTINFORM JELENTS Marnltz László: Az autópályákon a forgalom zavartalan. A főuta­kon nagyobb építéskorlátozás nincs. A Dunakanyarban a hét végén a kirándulóidé miatt élénk gyalogosforgalmat várunk, s nemcsak az átkelési szakaszokon kell rájuk számitanl. A Dunán valamennyi komp közlekedik, a Mátrában és a Bükkben a magasabban fekvő síterepeken még mindig rengeteg a hó. A Kékestetöre vezető bekötő utat ezen a hét végén is lezárják a forgalom elöl, az autót Mátraházán kell hagyni. A Bánkútra vezető út jól Járható, de több helyen vízátfolyás okoz csúszásveszélyt. EGY BALESET ANATÓMIÁJA Mint arról már hírt adtunk, sőt, fényképpel is illusztráltuk súlyos baleset volt hétfőn Érden. A 70-es út és a 6-os kereszte­ződésében B. J. pécsi bányász nem adta meg- az elsőbbséget az éppen akkor odaérkező és Budapest felé tartó pótkocsis te­herautónak, s az nekiütközött. B. J. Skodája a járdára sodró­dott, s az ütközés következtében egyik utasa a helyszínen meg­halt. A másik utas és B. J. súlyos sérülést szenvedett. A két járműben körülbelül 33 000 forintnyi a kár. © Ez a bal-eset sincs tanulság nélkül. A vétkes gépkocsivezető Bu­dapest felől tartott Pécs felé, s Érden olyan helyen nem adott, elsőbb­séget, ahol tábla jelzi, hogy a Balaton felől érkezőknek előnye van. Még akkor is előnye lenne az erre közlekedőknek, ha nincs erre uta­sító tábla, mert jobbról érkeznek. A terep belátható, se bokor, se egyéb zavaró körülmény. Annyira nagy B. J. hibája, hogy a rendőrségi In­tézkedés során vért is vettek tőle, megállapítandó, nem volt-e ittas. Külön érdemes szólni erről a kereszteződésről Is. Egyike a megye leg- balesetveszélyesebbjeinek. Az objektív körülmények kedvezőek, tehát jó­zan ésszel azt gondolhatnánk, hogy itt nemigen következik be baleset, A tények azonban ránk cáfolnak. Talán a szubjektív tényezőkkel van hiba. Egyrészt a Balaton felől érkezők, miután lejtőn jönnek, kicsit jobban megeresztik a kocsijukat, a balra, Pécs felé kanyarodok lassúbbaknak látják őket, mint a valóságos sebességük. Másrészt talán hiányzik itt a stoptábla, ami korábban szabályozta a forgalmat. A megállást előíró tábla ellenzői azt mondják — s ebben nem kevés az igazság —, hogy az álló helyzetből továbbinduló több időt tölt az útkereszteződésben, hosszabb ideig van kitéve veszélynek. Különsen a nagyobb terjedelmű, súlyosabb járművek, amelyek egyben lassúbbak is. S érv még, hogy a jobbról érkező járművek útvonala kitűnően belátható. Bizonyára sok igazság van a stoptáblát kívánók és ellenzők tábo­rának is, de meggyőződésünk, hogy csak egy felüljáró tudná megnyug­tatóan balesetveszélyte'enné tenni ezt a kereszteződést. TÉNYEK — SZÁMOK — ADATOK Most vizsgáljuk meg, hogy azokban az esetekben, amelyek­ben a gyalogosok voltak a sérüléses balesetet előidézők, milyen az életkori megoszlás, melyik korosztály a legönveszélyesebb. Az mindenki előtt világos, hogy egy gépjármű és egy gyalogos koc­canásakor a gyalogos húzza a rövidebbet. Józan ésszel arra számíthatunk, hogy a kisgyermekek és a nagyon idősek fogják vezetni a listát, de az élet — mint már annyiszor — ezúttal is megcáfolja a felületes számítást. A legtöbb balesetet a huszonnégy és hatvan év közöttiek idézték elő. Igaz, ez a legnépesebb korosztály, mégis sok, hogy negyvenkét esetben voltak vétkesek saját sérülésükben. A hat­vanesztendősnél idősebbek huszonöt alkalommal nem vigyáztak eléggé magukra, s gyaníthatjuk, hogy nem egy esetben csak a jogszabályok rideg fogalmazása szerint ők a hibásak, mert a járművezetők előrelátóbb, deffenzlvebb vezetési stílusa meg­akadályozhatott volna tragédiákat. Ugyanez a helyzet a kisgyermekeknél, hiszen a statisztika szerint huszonhét esetben hat éven aluli gyermek okozott bal­esetet. Az ő viszonylatukban érdemes még a szülők, vagy a ve­lük lévő felnőtt felelősségét is felvetni, ha jogilag elítélni nem is lehet. A második legönveszélyesebb korosztály a hattól ti­zennégy éveseké, azaz az általános iskolásoké. Miattuk har­minchétszer (!) kellett mentőt hívni. A tizennégytől huszonnégy évesek csoportja tizenkilenc balesetet okozott tavaly. A statisztika szerint ők alkalmazkod­nak a legjobban a mai forgalmi viszonyokhoz, de a tizenkilenc eset megelőzhető lett volna. DIAGNOSZTIKA INGYEN Mint már megírtuk, a Mozgáskorlátozottak Pest megyei Szervezete és a budafoki autójavító a Trabant Hycomat-tulaj- donosoknak, s az átépített Trabantot vezető mozgássérülteknek március 31-én, szombaton reggel 7 órától ingyenes autódiag­nosztikai napot tart. Az érdeklődőket a budafoki autójavító üzemben (Buda­pest, XXII. kerület, Nagytétényi út 116.) várják. A vizsgálat mellett térítésmentesen állítják be a fényszórókat és a kup­lungot. Kérik az érdekelteket, hogy mozgáskorlátozott szer­vezeti tagsági igazolványukat hozzák magukkal. JÖJJÖN EL EGY VERSENYRE HOZZÁNK! Mondják az IPV Kupa ’84 Dunakanyar autós hegyiverseny szervezői, az Idegenforgalmi Propaganda és Kiadó Vállalat, a Váci Autójavító Kisvállalat és a Rallye Service Manager Team gmk. Az országos bajnokság idei első futamát a Pilisben, a Pa­noráma úton (Lepence—Pilisszántó—Szentendre) rendezik. A pálya hossza 4380 méter, szintkülönbsége 312 méter. Az út szé­lessége hét méter, s a kitűnő kanyarok ívei a leggyorsabb hazai pályát ígérik. A versenyre március 24-én, a jövő hét szombatján kerül sor. Hajnali hatkor kezdődik a gépátvétel, mert csaknem száz nevezés érkezett eddig, s tízkor már rajtol az első versenyző. Közben edzések lesznek, s aki hajlandó korán kelni, az már sokat láthat a rajt előtt is. Az ünnepélyes díjkiosztásra délután négykor kerül sor a szentendrei művelődési házban. A jegyárusítás már javában tart, 35 forintért válthatnak azok,_ akik az elővételt választják. A helyszínen tíz forinttal drágább lesz a belépő. Kapható diákjegy is. A szervezők kérését tolmácsolva hadd mondjuk el, hogy az erdőt, a természetet kímélendő ne dobáljának el szemetet, vigyázzanak a táj szépségére, óvják a környezetet. MAGUNKBA NÉZÜNK - KÍVÜLRŐL eredményeiről hallottunk Oroszlán Lászlótól, a Budapesti Közúti Igaz- gatóság műszaki igazgatójától. Az adatok, s valójában ez sem megle­pő, hasonlók a világ más tájain végzett felmérések adataival. Arról van sző ugyanis, hogy az autótulajdonosok szinte kivétel nél­kül használják kocsijukat a hétvégeken is, s ha csökkentik I« a Jár­müvek használatát, ezt lskább a lakóhely—munkahely útvonalon te­szik Az autós turista nem megy el kocsijától három percnyi gyaloglás­nál nagyobb távolságra, s ez alól csupán tíz százalék kivétel. Bár ezek­nek fele (5 százalék) Is csak öt percnyi gyalogolásra vállalkozik. Kényelmesek vagyunk tehát. Tudtuk magunkról, de valójában so­ha nem vallottuk be, hogy ennyire. S hogy egészséges-e ez a — sze­rintünk — túlzott kényelmesség? Erre a kérdésre kategorikus nem­mel felelnek az életvitelünket vizsgáló orvosok. Balesetmentes közlekedést és kellemes hétvéget kíván gya­logosoknak és járművezetőknek egyaránt: Roóz Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom