Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-01 / 51. szám

1984. MARCITTS 1., CSÜTÖRTÖK m run Folyitstódnal; a zárszámadások Megszűnt veszteségforrások Rugalmasan alkalmazkodva a piachoz EL ok: Gödöllő, Bioto.kagy, Íoiihos 976 miff lés társadalmi munka A Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága ülése Megtelt a régi sportcsarnok, a részközgyűlésen több mint kétezren vettek részt. Háromezerötszáz ember, másfélmilliárd forint értékű termelésről, a nehézségek elle­nére is 135 millió forint nye­reségről számolt be tegnap Czinczok György, a budaörsi központú Sasad Tsz elnöke a főváros régi sportcsarnokában megrendezett részközgyűlésen. Az eseményen részt vett dr. Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, az Országos Tervhi­vatal elnöke, Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának első titkára, Cson­ka Tibor, a Pest megyei Ta­nács elnökhelyettese is. Ott volt Csapó Sándor, a budaör­si városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára. Ihá­szt József, a Teszöv titkára, Zsitvay Attila, a MÉM főosz­tályvezető-helyettese, Fehér­vári János, a budaörsi városi jogú nagyközségi tanács elnö­ke Is. — Nehéz évet zártunk, de bennünket már régen leszok­tatott az élet a panaszkodás­ról — kezdte beszámolóját Czinczok György, a Sasad Tsz elnöke. — Mit tegyünk? — tavaly különösen keményen tette fel a kérdést a gazdasá­gi élet változása. A választ a félév számainak elemzését kc> vetően azonnal igyekeztünk megadni. Sorra szüntettük meg a különböző veszteségforráso­kat, egyebek között felszámol­tuk a baromfiágazatot, kilép­tünk veszteséges gazdasági társaságokból. E lépéseink so­rán természetesen emberi eg­zisztenciák jövőjéről is gondos­kodnunk kellett: mindenkinek biztosítottunk munkát, senkit sem küldtünk el a Sasadból. Az elnök véigül szenvedélyes szavakkal beszélt arról, hogy a giazdálkodás színvonalának növeléséhez nagyobb szerve­zettségre, fegyelemre, rendre van szükség. Sajátos szervezet A zárszámadási beszámolót követően Ágh István, a Sasad Tsz Állami-díjas egykori, ma nyugdíjban levő elnöke kért szót. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti tagság és a veze­tők egységes cselekvésének mekkora a fontossága. Fejér János ágazatvezető az ipari termelőegységek feladatait ele­mezte, Zalay Etel, az 1-es dísz- növényfeelep vezetője a 60 millió forintos, négy hektáros üvegházi beruházás jelentősé­gét, az ágazat helyzetét mél­tatta. Ezután dr. Faluvégi Lajos emelkedett szólásra. A mi­niszterelnök-helyettes rövid áttekintést adott a népgazda­ság tavalyi eredményeiről, eü- moödta, hogy első ízben sike­rült csökkentenünk adósságter- hünket. Mint utalt rá, az idén a gazdasági élet élénkülése várható, s ez megteremti az alapját az előrelépésnek. Hogy ez milyen mértékű lesz, abba az idei eredmények döntően beleszólnak. Dr. Faluvégi Lajos a továb­biakban kitért arra, hogy a Sá­sáéhoz hasonló főváros kör­nyéki termelőszövetkezetek sajátos szervezetük révén pél­dát mutathatnak más üzemek­nek, hiszen struktúrájuk szer­ves része az ipar és a szolgál­tatás, s így jobban, rugalma­sabban tudnak alkalmazkodni a piachoz. A jó ötleteket, a gyorsan megvalósítható elgon­dolásokat már most sem sza­bad figyelmen kívül hagyni. Dr. Faluvégi Lajos végeze­tül tolmácsolta az MSZMP Központi Bizottsága, a kor­mányzat, a Pest megyei párt- bizottság jókívánságait, kife­jezte tiszteletét az elért ered­mények kapcsán. Üzemlátogatáson Ezt követően a vendégek a Sasad Tsz központjába láto­gattak, ahol elsőként a szövet­kezet elektrotechnikai műszer­üzemét tekinthették meg. Hi- ripl Lajos ágazatvezető el­mondta, hogy az üzem 1970. óta működik és eredetileg ku­tatóintézetek megrendelései­nek tett eleget. Később tevé­kenységi körük a mazőgazöa-1* Ság áftal Igényelt, -mások által ,v nem gyártott, gyakorta im­portból szárm32?áí-s,'toerendezé- seire is kiterjedt. íme egy a sok közül, mutatott rá egy tet­szetős külsejű elektronikus készülékre, amely a szövetke­zet saját fejlesztésének ered­ménye. A gabonatároló silók automata hőmérőjét ugyanis korábban Dániából hozták be. — Hányán dolgoznak itt, mennyi az átlagkereset? — kérdezte dr. Faluvégi Lajos. — Mérnökök, technikusok, és betanított munkások együt­tesen több mint háromszázan, keresetük 59 ezer forint átla­gosan. Persze nem 8 órában dolgoznak, mert ehhez a mun­kához is megszállottság kell — válaszolt az ágazatvezető. A magas rangú vendég kü­lönösen hosszú ideig tudako­zódott a Sasad Tsz-ben — kooperációban — készülő SM—037-es számítógép felől. Kérdéseiből hamar kiderült, nemcsak érdekli e téma, de igen jártas is benne. Amikor megtudta, hogy hány kilóbité a teljesítménye és hogy mi­lyen alacsony az importból származó anyagok hányada, csak ennyit mondott: : — Szép, és jierfi is tűi drá­ga masina. Gratulálok hozzá. A műszerüzem után a kor­szerű disznövénytermesztési telepen folytatódott dr. Falu­végi Lajos délutáni program­ja. Itt Zalay Etel ágazatvezető kalauzolta, aki lelkesen ma­gyarázta, hogy akár 20—40 százalékkal is csökkenthetnék a költségeket, ha a már kül­földön bevált energiaernyőket beépíthetnék az üvegházakba. Partnerként A növekvő költségek ellené­re sikerült-e több virágot el­adni, honnan származnak az üvegházak, , a szükségesnél nem nagyobb méretűek-e, hogy állják a magánkereske­delemmel a versenyt, próbál­nak-e külföldi piacokat meg­hódítani? — záporoztak a mi­niszterelnök-helyettes kérdé­sei. A válaszokból egy vala­mi minden bizonnyal kide­rült: a budaörsi Sasad Tsz a maga területén adottságaival élve, partner a népgazdaság problémáinak megoldásában. Valkó Béla Szerdai ülésén a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága el­sőként azt. a jelentést tárgyal­ta meg, amely a megye hato­dik ötéves tervre szóló társa­dalmi-gazdasági programjának 1981. és 1983. közötti teljesíté­séről ad átfogó képet. A tes­tület, a beszámolót jóváhagy­va, úgy határozott, hogy az anyagot a megyei tanács kö­vetkező ülésén megvitatásra javasolja. A végrehajtó bizott­ság — az elfogadott napirend­nek megfelelően — ezt köve­tően a tanácsi ingatlankezelés helyzetét és feladatait tekin­Kerekítve húszezer lakás tartozik a tanácsi házkezelő szervek hatáskörébe a megyé­ben, s tagadhatatlan — amint ez az ülésen hangot kapott —, hogy a legutóbbi években fo­kozódott a figyelem — és az anyagi lehetőség —, ezeknek az otthonoknak a karbantar­tása, felújítása, korszerűsítése iránt A városgazdálkodási vál­lalatok, a költségvetési üzemek, a helyi tanácsok kezelésében levő bérleményeknek a negy­ven százaléka 1950 előtt épült,* azaz túl van a harminc esz­tendőn, s az állomány ötödé még nem részült felújításban. Ami ezeknél örvendetesebb vonás: javul a komfort szerinti összetétel — amiben döntő része van a legutóbbi eszten­dők célcsoportos lakásépítésé­nek —, ma minden száz la­kásból hetvenkilenc az össz­komfortos vagy komfortos ka­tegóriába tartozik. A megelőző középtávú terv­időszakhoz mérten a jelenlegi ötéves tervben kétszer akkora összeg — 744 millió forint '— szolgálja a tanácsi ingatlanke­zelési teendők sikeres végre­hajtását. Ez az összeg módot nyújt egyebek mellett több mint 3100 lakás felújítására, szükség szerinti korszerűsíté­sére, szerény mértékben a házkezelő szervek műszaki felkészültségének megtartásá­ra. Az összetorlódott teendők — és ezt a téma tárgyalása­kor a végrehajtó bizottság nyomatékosan kiemelte —, a viszonylag jelentős, 744 mil­lió forintos összeg ellenére sem oldhatók meg rövid idő alatt. Az azonban kétségte­len, mert érzékelhető a tele­püléseken is, az érintett lakos­ság számára is, hogy az in­gatlankezelés korszerűsítésé­nek első eredményei megfe­lelnek a várakozásnak és a tervezetteknek. Az időarányos feladatokat a házikezelő szer­vek döntő része túlteljesítet­te, így például az eredetileg tervezettnél magasabb a kor­szerűsített otthonok száma, ennek köszönhetően családok százai élvezhetik a komforto­sabb lakáskörülményeket. tette át, majd — egyetérés- ben a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottsága elnökségé­vel — döntött a településlej- lesztést segítő társadalmi ver­seny 1983. évi szakaszának legjobbjairól. Tájékoztatót hallgatott meg a testület a to­vábbiakban a Gabcikovo— Nagymaros vízlépcsőrendszer építéséről, majd egyéb ügyek­kel foglalkozott. Az alábbiak­ban az ingatlankezelésről és a településfejlesztési versenyről szóló napirendi pontokat is­mertetjük. Figyelmeztető jel ugyanak­kor, hogy a számítottnál las­súbb a haladás az 1950 előtt épült, s eddig még egyszer sem felújított lakásoknál ter­vezett munkáknál — például Cegléden, Aszódon —, amint a kivitelezési idők sem esnek egybe mindenkor az indokolt­tal, az elfogadhatóval. Tete­mes súlyt rak a kezelők vál­lára a hibaelhárítások, a gyors karbantartások tervez­hetetlensége, ami gyakran fel­borítja a nagyobb feladatok végrehajtásának ritmusát. Ér­zékelteti az előbbiekben em­lített súlyt, hogy három év alatt az ingatlankezelő szer­vezetek 15 362 hibaelhárító, gyorskarbantartás jellegű munkát láttak el, ami szinte elkerülhetetlenül szétforgá­csolja az emberi, anyagi erő­ket. A reális képhez természe­tesen hozzátartoznak olyan, objektív jellemzőnek ítélhető részletek is, amelyek országo­san a gondok közé tartoznak. Egyebek»' mellett ilyen* a-me* gyei ingatlankézelő] szerveze­tek számára a felújítási, kar­bantartási feladatoknál nagy szerepet játszó szakipari kivi­telezés személyi, tárgyi felté­teleinek megteremtése. Külö­nösen nehéz tetőfedő, bádogos, Nagy hagyományai vannak annak a nemes vetélkedés­nek, amelynek célja a közös­ség és az egyén érdekeinek szolgálata a lakóhely gyarapí­tásával, a közintézmények hálózatának bővítésével, kor­szerűsítésével, a környezet szépítésével. A településfej­lesztést segítő társadalmi ver­seny 1983. évi szakaszának ér­tékelésére — « Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottsága elnökségével egyetértésben — a végrehajtó bizottság tegna­pi ülésén került sor. Az ered­mény azt bizonyítja, hogy a megye lakosságának, gazdál­kodó szervezeteinek segítő­készsége, áldozatvállalása nem csökkent, hiszen míg 1981-ben 664 millió, 1982-ben 835 mil­lió forint értékű társadalmi munka járult hozzá a hivata­los pénzforrásokhoz, addig 1983-ban Pest megyében az önzetlen támogatásnak ez a nélkülözhetetlen folyama 976,2 millió forintot társított a fej­lesztési tervekhez, tettekhez. Egy lakosra számítva ez 993 forint, s bár kézenfekvő, át­lagról van szó, azaz vannak, akik kevesebbet vagy semmit nem tettek, tehettek, mások sokkal többet teljesítettek, az összeg azt mutatja, változatla­nul számítani lehet a jól vál- lasztott célok eléréséhez a közösségek, a lakosság támo­gatására. Ismeretes a korábbi évek­ből, hogy a versenyben három kategória — városok, nagy­községek, községek — szerint rangsorolnak. Az 1983. évi eredmények alapján a városok közül Gödöllő lett az első, ahol az egy lakosra jutó tár­sadalmi munka értéke 1640 forint. A második Szentendre (1440), a harmadik Érd (1076). hideg-meleg burkoló, vízveze­ték-, fűtésszerelési feladatok­ra válialkozót, illetve szakem­bert találni. ilyen és hasonló okokban rejlik a magyarázata annak, hogy a ház kezelő szervezetek műszaki fejlesztése elsősorban a szakipari kapacitásgondok enyhítését célozza. Ebben az ötéves tervben 36 millió forint támogatás segíti a2 ilyen irá­nyú haladást; három év alatt 20 millió került ebből «z ősz- szegből felhasználásra. A pénzből telephely-korszerűsí­téseket — például Sziget- szentmiklóson —, segédüzemi és műhelykapacitás-bővítése- ket, építésgépesítéseket oldot­tak meg. Főként ennek ered­ménye, hogy a házkezelő szer­vezetek a javítási feladatok hetven százalékát saját erőik­kel és eszközeikkel látják el. Szó esett a végrehajtó bi­zottság ülésén arról is, hogy a felújításoknál a bérlők elke­rülhetetlen kiköltöztetéséhez — pályázat útján — Vác, Szentendre, Szigetszentmikló» és Érd 17 millió forintos támo­gatást nyert el átmeneti laká­sok építéséhez, s a tervezett 59 ilyen otthonból 54 már el­készült. A jövőt tekintve re­ményt keltő az is, hogy ja­nuártól tovább korszerűsödött az ingatlankezelői szervezet, tíz helyen elválasztották egy­mástól a házkezelési, illetve a kivitelezést végző építőipari részlegeket, megalakult né­hány vállalati gazdasági mun­kaközösség. Ugyanakkor — szintén a jövővel összefüggés­ben hangzott el az ülésen — fokozott figyelmet kell fordí­tani a telepszerű, több szintes, korszerű technológiával ké­szült lakóépületek teljes vagy részleges felújításához szüksé­ges műszaki háttér vizsgálatá­ra. A végrehajtó bizottság, meg­állapítva, hogy «2 ingáiíankit- zelési tevékenység fő jellem­zőiben a terveknek megfele­lően fejlődött, elfogadta a je­lentést és határozatokat hozott az 1985 végéig terjedő idő­szakban megvalósítandó fel­adatokról. A jutalom hasonló sorrendben 1,5, 1,2 és egymillió forint. A nagyközségek csoportjá­ban Biatorbágy szerezte meg az első helyet, egy lakosára vetítve 3409 forinttal — a ju­talom 900 ezer forint—, a kép­letes dobogó második fokára az egy lakosra jutó 3221 fo­rinttal Tápiószele állhat fel — 800 ezer forint jutalom ismeri el törekvéseiket —, míg a har­madik hely és 700 ezer fo­rint jutalom Nacykátáé, ahol egy lakoshoz átlagosan 2952 forint értékű társadalmi mun­ka fűződik. A községek közötti verseny­ben Farmosé az elsőség, a la­kosonként 3239 forinttal — 800 ezer forint jutalom —, a második Tápiógyörgye (3223), 600 ezer forintot társíthatnak jutalomként fejlesztési forrá­saikhoz, a harrrfadik Letkés, itt félmillió forintos jutalom tükrözi az egy lakosra vetített 2513 forint éitékű munkát Elismeréssel szólt a testület a helyezetteken túl Százha­lombatta és Dunakeszi váro­soknak, Veresegyház, Kerepes- tarcsa, Valkó nagyközségek­nek, Nagytarcsa, Kemence, Sződlíget községeknek a ver­senyben elért eredményeiről. A megyei tanács végrehajtó bizottsága köszönetét fejezte ki mindazoknak a vállalatok­nak, szövetkezeteknek, más gazdálkodó szervezeteknek, amelyek, illetve azoknak a la­kosoknak, akik részi kértek a nemes versenyből, egyszerre szolgálva közösséget és egyént A testület 1984-re, azonos fel­tételekkel, mint 1983-ban, szintén meghirdette a telepü­lésfejlesztést segítő társadal­mi versenyt. M.O. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az 1983-as beszá mólót és az idei tervet. Képünkön a szavazók egy csoportja. Hancsovszki János felvételei Érezhetővé válnak az ingatlankezelés korszerűsítésének kezdeti eredményei A településfejlesztést segítő verseny a lakosság széles körét fogja át A vendégek látogatást tettek a Sasad Tsz új európai színvonalú üveg­házában, a dísznövénytermesztési telepen. Képünkön balról Jobbra: Czinczok György, Hochenburger Anna disznövénytermesztési ágazat­vezető, dr. Faluvégi Lajos és Krasznai Lajos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom