Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-17 / 65. szám

1984. MÁRCIUS 17., SZOMBAT s Helikopterről Több szabálysértés Gyálon Statisztika az idegenforgalomról Búzavefés alá Megkezdődött a tavaszi csúcsszezon a MÉM Repülőgé­pes Növényvédő Szolgálatánál is. Legfontosabb munkájuk most az, hogy idejében kijut­tassák a tápanyagot a vetések­re, ezen is múlik, hogy milyen kenyér kerül majd ősszel, az új termésből az asztalunkra. A helikopteres módszer a leg­gyorsabb és a legcrcdménye- nyesebb, nagy előnye a földi gépekkel szemben, hogy nem tapossa le, nem károsítja a ve­tést. A sülysáp! Táplóvölgyo Tsz- ben 1400 hektárnyi búzavetés első fejtrágyázásában vesz részt a MÉM Repülőgépes Növényvédelmi Szolgálat heli­koptere. A bélyeg nem fért a papírra fy íme egy majd ezerforintos £ nagybevásárlás néhány tétele: ( három üveg likőr, két-két pa- 4 lack bor és harackpálinka, (négy csomag kávé, csokoládé. (A dolog szépséghibája csupán f annyi, hogy a takarékos házi­asszony mindössze egy Füles £ újsággal és egy pár cipőfűző­ivel a kosarában igyekezett a (pénztárhoz, a többi árut tás- íkája mélyébe rejtette. Ez az 'j eset egyike a tavaly Gyálon ' történt szabálysértéseknek. — Sajnos az elmúlt évek­ben ismét növekedett az el­járások száma, — mondja Okály Gergelyné, a tanács szabálysértési előadója. — Míg 1982-ben négyszázötvenöt fel­jelentést vizsgáltunk ki, addig tavaly ötszáztizenkettőt. A ki­szabott bírság összege kétszáz­huszonötezer forintról kettő­száznyolcvanháromezerre emel- kedett. összesen negyvenhá­rom ízben sújtottuk az elköve­tőket elzárásra átváltoztatható büntetéssel, s bár ennek nagy a visszatartó ereje, mégis né­gyen közülük inkább leülték. Tárgyalás mellőzésével — a jogszabály erre lehetőséget ad — kilencvenkilenc határozatot hoztunk, hat ellen érekezett kifogás, s a felét jogosnak is találtuk. Ez utóbbi ügyeknél azért másfajta az eljárás, mert hivatalos szervek, pél­dául a rendőrség, a tűzoltóság teszi a feljelentést. Ide tar­tozik egyebek között az en­gedély nélküli árusítás, a köz­területen való italozás, vagy a tűzrendészeti előírások meg­szegése. — Tavaly Is a tulajdon elle­ni vétségből volt a legtöbb, csakúgy mint korábban — folytatja az előadó. — Különö­sen a bolti lopások szapo­rodtak el. A köztulajdont még mindig sokan szabad prédá­nak tekintik, mint a fenti pél­dában idézett fiatalasszony is. Egyébként karácsonyi bevá­sárlása többe került, mint gondolta volna, hiszen ötezer forint bírságot kellett fi­zetnie. Esetében nem lehetett szó félreértésről, pedig néha az is előfordul. Fél napig távol Sajnos gyarapodott a tan­kötelezettségi törvény meg­szegőinek a száma is. Az el­múlt esztendőben kilencven­kilenc esetben kellett ellenük fellépni. Persze, nem kilenc­venkilenc családról van szó, hanem kevesebbről, de ők ál­landó ügyfeleink. Ilyenkor be­hívjuk a szülőket beszélget­ni, s ha szükséges, a gyámha­tóságot is értesítjük. Több­nyire ez elegendő, ám akad­nak, akik ezután is kerülik az iskolát. Néhányan szégyellik, hogy tizennégy éves korukban még mindig csak ötödikesek, vagy hatodikosok, másokat egyéb okok visznek tévútra. Az igazsághoz tartozik, hogy azok a nagycsaládosok, akik a gyáli albérletből ingáznak a fővárosba, s naponta tizenkét órát vannak távol otthonuk­tól, gyakran a legnagyobb jó­indulattal sem tudnak rende­sen törődni gyermekeikkel... Szintén helyi sajátosság, hogy a családi perpatvarok, vagy a szomszédok vitái be­csületsértésbe torkollnak. Akadnak, akik egy kiadós be­szélgetés után hajlamosak a megbocsátásra, másokra vi­szont csak írásbeli figyelmez­tetéssel, vagy bírsággal lehet hatni. A harminc ügyből sze­rencsére huszonegy kibékülés­sel végződött. Nem tartozik közéjük annak az elvált há­zaspárnak az esete, akiket Ami másnak nem üzlet, nekik jól jön A pair dny sok szolgálatára A Szinkron Műszaki Szolgál­tató Szövetkezeti Közös Válla­lat alig egy éve alakult. Negy­venkét Pest megyei ipari szö­vetkezet hozta létre azzal a céllal, hogy a kollektíva segít­se gyorsítani a patrónusoknál a termékszerkezet fejlesztését ezekhez tervezze és gyártsa a szerszámokat, s piackutató te­vékenységet is folytasson. Mint Bartholomaei György igazgató és Horváth Imre főmérnök el­mondták, a tevékenységi kö­rük azóta építéstervezéssel és bonyolítással is bővült. Első­sorban olyan beruházások re­konstrukciójával és papírra ál- modásával foglalkoznak, ame­lyek nagy tervezőintézetek számára nem jelentenek üzle­tet. Lovasklubból tervezőiroda Minden kezdet nehéz, állítja a közmondás. A Szinkronnak az első évben nemcsak a mű­ködés alapvető feltételeit kel­lett megteremteni (ők is az Öbuda Tsz volt pomázi köz­pontjába költöztek, s az is­tállóból szerszámkészítőt, a kovácsműhelyből kazánházat, a lovasklubból tervezőirodát csi­náltak), hanem az engedélyez­tetés kidolgozatlansága miatt egy csomó jogszabállyal is ha­diállapotba kerültek. Az ala­pítási okiratban foglalt célok közül az építéstervezés volt legeredményesebb. A Budapesti Nemzetközi Vá­sár területére egy szolgálati szabadalom alapján a Pest megyei szövetkezetek számára hatvan nap alatt építtették fel a csarnokot. A pomázi ICO azt kérte a vállalattól: dolgozzak: a tollakat gyártó cég központi telephelyének energiaraciona­lizálási programtervét. Tavaly összesen nyolc megrendelésük volt, s ebből 1 millió 331 ezer fórint árbevételhez jutottak. A beszélgetésünk idején már a tavaszi BNV-re készítik elő a jelentkező szövetkezetek rész­vételét. Módszeres piackutatás Kérdezheti most az olvasó, hogy miért nem esett szó a szerszámgyártásról? Azért, mert csak október végére feje­ződött be a szerszámüzemük építése. Gyorsan betelepítet­ték a gépeket, s novemberben és decemberben megközelítő­leg 800 ezer forint értéket ter­meltek. Az igazgató és a fő­mérnök elmondta: az idén a bevételük döntő részét már ez az ágazat biztosítja. Szükség is lesz rá, mert az alapító szövetkezetek csak az első évben adták össze a Szinkron árbevételének 35 szá­zalékát, a második esztendő­ben már saját lábukon kell megállniuk. S a marketing te­vékenység? Érintőlegesen em­lítettük a kiállítások szervezé­sénél. A feladat nagyobb ré­szét azonban a piackutatás je­lenti. A dabasi Elektromos és Fémipari Szolgáltató Szövet­kezet a Daka nevet viselő is­kolakályhák eladásához kérte a szinkronosok segítségét. Az utóbbiak felkeresték minden megyei tanács művelődési osz­tályát, s ajánlták a terméket. A megrendelések folyamatosan érkeznek DabaSra. A pomázi cég 3 százalék jutalékot kap minden kazán fogyasztói árá­ból. Persze kudarcok is van­nak. Nem tudtak piacot talál­ni a Solymári Vegyesipari Szövetkezet ajtóinak, vagy a Taksonyi Háziipari Szövetke­zet cirokseprűinek. Csak kilenc improduktív Igen érdekes egy ilyen inno­vációs vállalat dolgozóinak az összetétele is. Jelenleg har­mincegyen vannak, s az igaz­gatótól az éjjeliőrig kilencen nem „termelnek”. E sorba ér­tendő a főmérnök, a főköny­velő, a pénzügyi és munka­ügyi előadó, az anyagkönyve­lő. A nem említett huszonkét fő „produktív”. Közöttük 7 mérnök és 2 technikus. Más oldalról közelítve: az összlétszám egyharmada felső­fokú végzettségű. S hol van még az alapító okiratban fel­tüntetett 120 dolgozóval terme­lő vállalat? Amelynek három, szellemi-műszaki szolgáltatás­ra hivatott osztálya lesz. Úgy­mint technológiai fejlesztés, építéstervezés és műszaki marketing. Az igazgató szerint az alapító szövetkezetek a vál­lalat idei első három hónapjá­nak kapacitását már lekötöt­ték. Később elsősorban szer­számgyártási és épülettervezé­si megbízást fogadnak el. Egy új vállalat — amelyet az Igények hívtak életre — meg­tette az első lépéseit. A jövő dönti el, hogy az érdekes és újszerű célokkal mennyit tud­nak valóra váltani. V. M. szűkös körülményeik még mindig közös lakásba kény­szerítenek. Az első feljelen­tés után ugyan megbékéltek egymással, de amikor a férfi egy presszóban tűrhetetlenül szidalmazta az asszonyt, két­ezer forintos bírságot róttunk ki. Azóta nem hallottunk ró­luk, mégsem valószínű, hogy ettől a beavatkozástól meg­oldódott volna problémájuk. Megrökönyödtek A kisiparosok ellen is szá­mos beadványt fogalmaztak a károsultak, nem beszélve a kontárokról. Egy kőfaragó pél­dául annyi büntetést fizetett, hogy az összesen nyolcezer forint értékű okmánybélyege nem fért rá a hivatalos nyom­tatványra, ezért egy mellékelt kartonra ragasztotta. Még nem váltotta ki az iparenge­délyt, de már dolgozott, sor­ra vette fel a rendeléseket. Csak négy esetet tudtunk rá­bizonyítani, bár sokkal több volt. Azóta már szabálysze­rű iparigazolvánnyal rendel­kezik. — A szabálysértések emel­kedésének egyebek között az is az oka, hogy a nagyobb bír­ságolási lehetőség még nem érezteti hatását, mivel a ren­delet csak múlt szeptemberben lépett érvénybe. Ha alkalma­zása elterjed, bizonyosan lesz visszatartó ereje. Az idén már kiszabtunk néhány ötezer fo­rintos bírságot, az érintettek nem kis megrökönyödésére. K. L. Egyelőre kevesebb a vendég Az elmúlt években Pest me­gye két különösen kedvelt üdülőövezetében, a Dunaka­nyarban és a Ráckevei-Üuna környékén örvendetesen sza­porodott a magánkereskedők tulajdonában levő fogadók, kempingek, panziók száma. Ez bővíti, színesíti az ide­genforgalmi kínálatot, ugyan­akkor a szakemberek számára megnehezíti, hogy pontos ké­pet alkossanak arról, milyen volt a forgalom, melyek azok a tendenciák, amelyekre oda kell figyelni. A statisztika pedig nem holt tudomány. Egyebek mellett se­gítséget nyújt a tervezéshez, adatokat szolgáltat arról, me­lyek a vendéglátás legszűkebb keresztmetszetei, az idegen- forgalom fejlesztése érdeké­ben a legsürgősebben megol­dandó feladatok. A Pest megyei Tanácsnál esztendőről esztendőre dr. Fe­kete Lajos kereskedelmi osz­tályvezető-helyettes végzi el ezeket az elemzéseket. Idei ta­nulmánya az előbb említett okok miatt nem teljes körű statisztikai adatokon alapul­nak, mégis jól tükrözik az el­múlt esztendő jellemzőit. Min­denekelőtt azt tanúsítja, hogy megyénkben az országosnál erőteljesebb a forgalom csökke­nése. Ez egyrészt azt jelenti, hogy kevesebben utaznak hoz­zánk, másrészt általában rövi- debb időt is töltenek itt. Az összes vendég 60 százaléka magyar, 30 százalékuk szocia­lista ország lakója, a többiek tőkés országok polgárai. Műszerszelepek a maglódi gyárból Az ISG a járműprogramban Új típusú, nagy hálózati nyo­másra alkalmas műszerszele­pek készítését kezdik meg az Ipari Szerelvény és Gépgyár maglódi gyárában. A nullszé­rián most dolgoznak, a soro­zatgyártás várhatóan az elkö­vetkező esztendő elején kez­dődik meg. Az elképzelések szerint az üzemnek jövőre már mintegy 10 millió forint be­vétele származik a műszer­szelep készítéséből. Az ISG már évek óta ered­ményesen vesz részt a közúti járműprogramban, Maglódon, az Ikarus autóbuszok mellső és utánfutótengelyét készítik. Az idén a korábbihoz képest jelentősen több, mintegy 17 ezer 300 futóművet adnak át a partnervállalatoknak. A íu- tóműgyártás növelésével az idén várhatóan 750 millió fo­rint árbevételhez jut az üzem. A maglódi gyár távlati el­képzelései között szerepel újabb, erősített kivitelű mell­ső járműhidak gyártásának megszervezése. Erre a jelen­legi tervek alapján 1986-ban kerül sor; a technológia kor­szerűsítéséhez azonban addig még számos műszaki és fej­lesztési feladatot kell megol­daniuk az üzem dolgozóinak. A forgalom stagnálása a Du­nakanyarban sajnos nem új jelenség. Az elmúlt esztendők­ben átlagosan 8—9 százalékos volt a visszaesés, de 1983-ban majdnem 18 százalék, elsősor­ban a szállodákban és kem­pingekben. Sajnos, egyre ke­vesebben engedhetik meg ma­guknak az ilyen egyáltalán nem olcsó hétvégi víkendet, nyaralást, s vedlenek át háti­zsákos, pokrócos, sátorozó tu­ristákká. Részben hasonló okok miatt, részben a szabályozó rendszer szigorítása következ­tében a vállalatok, termelőszö­vetkezetek is kevesebb autó­busz-kirándulást szerveznek a részesedési alap terhére. Az országos adatok szerint elsősorban a Balatont és a nyugat-dunántúli városokat több külföldi látogatta, mint korábban, nálunk e tekintet­ben is a stagnálás a jellemző. Igaz, a szocialista országokból több csoport kereste fel üdü­lőhelyeinket, de a tőkés orszá­gokból 20 százalékkal keve­sebben érkeztek. A megyei tanács kereskedel­mi osztályának vezetői szerint ma már csak a színvonalas, programokban gazdag utak számíthatnak sikerre, mint a vadászat, a horgászat, lovastú­rák. Növelni lehetne a vendé­gek számát és a tartózkodási időt a szolgáltatások színvona­la, a higiéniai körülmények javításával, mert még ebben is sok a tennivaló. Kormányprogram Intézkedik arról, hogy a Balaton túlzsú­foltságát egyebek között a Du­nakanyar és a Ráckevei-Duna megkedveltetésével kell csök­kenteni. E tervből eddig csak nagyon keveset sikerült meg­valósítani. A kereskedelmi szálláshelyek száma (nem szá­mítva a magántulajdonúakat) országosan 4,5 százalékkal, a Balatonnál 6,7 százalékkal, ná­lunk csak 2 százalékkal növe­kedett. A szakemberek szerint a Dunakanyart és a Ráckevei- Dunát elsősorban a szocialista országok utazói között lehet népszerűvé tenni. Sajnos itt éppen az alacsony és közepes árú szálláshelyekből a legna­gyobb a hiány. Így van ez ak­kor is, ha tudjuk, szálloda nyílt Ráckevén és a szentend­rei Duna-parton. Szükség volt. az új beruházásokra, ezt az is bizonyítja, hogy még a téli hó­napokban is gazdaságosan üze­melnek. Csulák András Már dolgoznak a gépsk Nem kevés fejtörést és szervező munkát igényelt az alkat részek beszerzése az erő- és munkagépek felkészítéséhez a dá nyi Magvető Termelőszövetkezetben. A múlt évhez képest sze­rintük romlott az alkatrészellátás, s ha nem lenne oly kiváló szakembergárdájuk a forgácsolóüzemben, az ütemtervet seni tudták volna tartani. Például a T—150—K gépükhöz nyeles tengelyt sehol az országban nem kaptak, a szomszédos termelő - szövetkezet segítette ki őket. Ennek ellenére a tavaszi munka ­kezdésre valamennyi gép elkészült, s zökkenőmentesen foly­hatnak a tavaszi munkák. Idősebb és Ifjabb Kővágó Lajos Javítja az IH-tárcsát Szekeres Sándor esztergályos egy pótkocsi fékpofa szabályozóját készíti a nemrégiben vásárolt új esztergagépen Barcza Zsolt felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom