Pest Megyei Hírlap, 1984. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1984-03-13 / 61. szám

MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXVIII. ÉVFOLYAM, 61 SZÁM Ára»: I, 10 forint 1984. MÁRCIUS 13., KEDD PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Csernyenko tárgyalása! VogellaE A békés együttműködés alapján Ütemterv sierint Épül Ferihegy Sí. Vecsés határában az ütem­tervnek megfelelően épül az új repülőtéri utasforgalmi épület. A csaknem 24 ezer négyzetméter alapterületű ob­jektumot az osztrák Porr, Hochtief, Hinteregger, Wa- rimex cég, magyar alvállalko­zókkal közösen készíti. Jelen­leg az első szint szerkezetét építik. Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára teg­nap Moszkvában fogadta Hans-Joehen Vogelt, a Német Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának elnökét, aki SPD-politikusok csoportja élén a Szovjetunió par­lamenti csoportjának meghívására tartózkodik a Szov­jetunióban. • A tárgyszerű, konstruktív légkörű találkozón szó volt a nemzetközi helyzet néhány el­vi jelentőségű kérdéséről, a Szovjetunió és az NSZK, az SZKP és az SPD közötti kap­csolatokról. A megbeszélésen Konsztan­tyin Csernyenko — utalva ar­ra a beszélgetésre, amelyet 1983-ban Jurij Andropov foly­tatott Vogellal —, hangsúlyoz­ta, hogy a szovjet vezetés mind a bel-, mind pedig a külpolitikában folytatja ko­rábban kollektíván kidolgo­zott irányvonalát. Ez a lénye­ge az SZKP Központi Bizott­sága februári ülésén elfoga­dott határozatnak, amelyet a szovjet nép a nemrég megtar­tott választáson egyöntetű tá­mogatásáról biztosított. A külpolitikában a folyama­tosság mindenekelőtt azt je­lenti, hogy minden lehetsége­sei meg kell tennünk a nuk­leáris katasztrófa elhárítása érdekében — mondotta' Cser­nyenko. — El kell tehát érni, hogy a világesemények jelen­legi veszélyes alakulásában valóságos fordulat következ­zék be, s a békés egymás mel­lett élés elvei alapján egyen­jogú együttműködés alakuljon ki a különböző államok kö­zött. Készek vagyunk ebben a szellemben együttműködni minden politikai és társadal­mi erővel, minden olyan kor­mánnyal, amely szintén eze­ket a célokat követi. A nukleáris fegyverkezési hajsza beszüntetéséről szólva, az SZKP KB főtitkára kitért a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolataira. Rámu­tatott: egyelőre sajnos, sem­mi jele sincs annak, hogy az amerikai kormányzat az egyenlőség és az egyenlő biz­tonság elvei alapján megálla­podást akarna kötni a nukleá­ris fegyverzetek korlátozásáról és csökkentéséről. Az első csapás mérésére alkalmas (Folytatás a 2. oldalon.) Ma 3. oldal: Leszerelte a kandelábereket 7 oldal: Bagi csárdás Vecsésen 8. oldal: Nem lehet elégszer figyelmeztetni! Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hét­főn, az MSZMP KB székházá­ban fogadta Juan Antonio Sa- maranchot, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökét, aki a Magyar Olimpiai Bizottság meghívására látogatott ha­zánkba. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cserél­tek az olimpiai eszme szerepé­ről a népek közötti kapcsola­tok fejlesztésében, a megértés és a barátság erősítésében. A találkozón jelen volt Bu­da István államtitkár, a Ma­gyar Olimpiai Bizottság elnö­ke. Kora délelőtt Juan Antonio Samaranch, a Farkasréti te­metőben megkoszorúzta az egy éve elhunyt dr. Csanádi Árpád, a Magyar Olimpiai Bi­zottság egykori főtitkárának, a Nemzetközi Olimpiai Bizott­ság volt sportigazgatójának sírját. A nap folyamán , folytatód­tak a tárgyalások J. A, Sz- marárich és a magyar olimpiái mozgalom vezetői között, majd a Fórum Szálló külön­termében ünnepséget rendez­tek, ahol Juan Antartio Sama­ranch a Nemzetközi Olimpiái Bizottság nevében az Olimpiai Érdemérem ezüst fokozata ki­tüntetést adta át a 72 esztendős Kovács Pálnak, a magyar és a nemzetközi vívósport kima­gasló alakjának, az egykori hatszoros olimpiai és tízszeres világbajnoknak, aki 1980. óta a Nemzetközi Vívószövetség alelnöke. Az Olimpiai Érdem­érem bronz fokozata kitünte­tést vehette át a 92 esztendős dr. Szalai József, az 1912-es olimpia tornász ezüstérmese. Helyből kapják az adatokat Már futnak az első programok A váci Fortéban lassan más­fél évtizedes hagyományai van­nak a számítástechnika al­kalmazásának. A reform évé­ben készítették el az első ter­melési programokat, és 1973- tól vitték folyamatosan számí­tógépre a számviteli adatokat is. A készletelszámolást, a munkaügyi törzsadatokat, az állóeszköz-, a fogyóeszköz-nyil­vántartást. Ezeket a programo­kat a Vegyipari Szervezési In­tézet GIER-típusú és a SYS­TEM Szervezési Vállalat ICL- gépén dolgozzák fel. Az időjárás nehezíti az egyenletes munkát A tavaszi vetésre készülnek Bár a szeszélyes márciusi időjárás zavarja az egyenletes mun­kát, a jó napszakokat kihasználva a hét végén is benépesült a határ Pest megyében. Körülbelül egyhetes lemaradás tapasztal­ható a mák és a borsó vetésében. Az őszi kalászosok fejtrágyá­zása 80 százalékban kész. A szőlőskertek 80 százalékát és a gyü­mölcsösök 75 százalékát is megmetszették már. Helyenként hoz­zákezdtek a lucerna vegyszerezéséhez és az úgynevezett tisztító fogasoláshoz. Van, ahol ezekben a napokban szórják — ezzel a munkával még tavalyról maradtak el — az alapműtrágyát a tavaszi vetések alá. Örvendetes, hogy az utóbbi időben gyakoribb volt az esős napok száma. Mégis, ahol lehetséges, érdemes használni az öntözőberendezéseket a talajnedvesség pótlására. Erre ösztö­nöz, hogy április 15-ig 50 százalékkal olcsóbban kapják az öntö­zővizet a nagyüzemek. A gazdaságokban jórészt már helyben van a borsó, a tavaszi árpa, a zab vetőmagja és jő ütemben ha­lad a hibrid kukorica kiszállítása. Farmoson az elsők között hozzákezdtek a borsó vetésé­hez. A nagykőrösi Mészáros János Termelőszövetkezetben pedig befejezték az őszi ga­bona fej trágyázását. Most a 256 hektáros zöldborsótábla alá készítik elő a talajt. Jó Finisben a Skála Metró ütemben haladnak a nedves­ség megőrzését elősegítő ta­lajlezárások a 710 hektár ku­korica és 483 hektár napra­forgó alá. A mezőgazdasági nagyüzem több mint 200 hek­táron termeszt paradicsomot: a palánta neveléséhez szüksé­ges magvakat elvetették a fó­liaházakban. A szeszélyes időjárás miatt még nem fejezték be a csak­nem 1400 hektáron termesz­tett őszi búza fejtrágyázását a pátyi Zsámbéki Medence Tsz- ben. A szövetkezet célkitűzése a hektáronkénti 5,2 tonnás termésátlag elérése. Szeren­csére az utóbbi hetekben le­hullott csapadék és napsütés hatására szépen fejlődésnek indultak az őszi vetések. Ku- kóricából 6,7 tonna termésát­lagot terveztek hektáronként, összességében mintegy 8 szá­zalékkal termelnek több gabo­nát az idén, mint tavaly. Rö­videsen befejeződik a 215 hektár gyümölcsös metszése és már készülnek a tél vtégi le­mosó permetezéshez. A* szö­vetkezetben jól kihasználták a műszaki feltételeket: indu­lásra készen áll a • géppark. Szemléjükre március 17-én kerül sor a pátyi központban. B. Z. Időközben a Fortéban is felvetődött az igény: helyben, gyorsabban hozzájutni az ada­tokhoz, hiszen a bérmunkában dolgozó számítástechnikai vál­lalatokkal való kapcsolattar­tás nyilván huzamosabb időt vesz igénybe. Bár a gyárban is voltak terminálok, de nem alkalmasak az adatok lehívá­sára, s ezek a mechanikus be­rendezések egyébként is el­avultak, megérettek a cserére, Ugyanakkor a SYSTEM-nél, illetve a VSZKI-ben is elhatá­rozták, hogy a közeljövőben felújítják gépparkjukat, ami mindenképpen a kész progra­mok átírásával jár. A Forte vezetői ezért is látták elérke­zettnek az időt saját számítás- technikai osztályuk kialakítá­sára. A váci beruházás mintegy tízmillió forintba került, eny- nyiért vásárolták meg az SZM—4-es kis számítógépet, a hozzá tartozó Videoton és szovjet gyártmányú perifé­riákkal, a már meglevő épü­letben kialakították a klimati- zált helyiségeket. Ha ehhez még hozzáadjuk az üzemelte­tési költségeket is (kb. évi 500 ezer forint), a beruházás 3 éven belül térül meg a Forté­nak. (A számítástechnikai vál­lalatoknak viszont 3,5—4 mil­lió forintot fizettek a bér­munkáért.) Az új osztály egyik csoport­ja munka- és üzemszervezés­sel, a másik csoport számítás- technikával foglalkozik. A stáb egy matematikusból, egy rendszerszervezőből és egy üzemeltetőből áll. A gépek te­lepítését tavaly kezdték meg, az idén már futnak az első programok. El. E. Közélet Befejezéséhez közeledik Budapest legnagyobb áruházának, a Skála Metrónak az építése. A Középületépítő Vállalat és alvál­lalkozói már a belső, befejező, szakipari munkáknál tartanak. A műszaki átadást március 31-re tervezik. A Marx téri új épü­letben a Skála 11 800 négyzetméteres áruházán kívül irodákat nyit a MÁV. A Skála Metró a tervek szerint május 2-től fogad­ja a vásárlókat. Gáspár Sándor, a SZOT el­nökének vezetésével, a Hol­land Szakszervezeti Mozgalom Szövetsége (FNV) meghívásá­ra, hétfőn szakszervezeti kül­döttség utazott Hollandiába. A hollandiai látogatás után a küldöttség a Dán Szakszerve­zeti Szövetség (LO) meghívá­sának tesz eleget. Az MSZMP Központi Bi­zottsága meghívására hétfőn Budapestre érkezett a Görög Kommunista Párt küldöttsége, Harilaosz Florakisz főtitkár vezetésével. A delegáció tagjai Oresztesz Kolozov, a GKP Po­litikai Bizottságának póttagja, a külügyi osztály vezetője, Yannisz Mavromatisz, a köz­ponti bizottság póttagja és Vasziliosz Georgiu-Szofiasz, a KB munkatársa. Harilaosz, Florakiszt, a Ferihegyi repülő­téren Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának veze­tője fogadta. Kádár János fogadta Juan Antonio Samaranchot NAGYEVŐK L étezik egy országos i rangsor az ipar legna- ; gyobb energiaielhasz- : nálóiról, élen a kohászat, i azt követően a vegyipar i áll, a harmadik helyen pe- i dig az építőanyag-ipart lát- 1 hatjuk. A megyében, nem < lévén kohászat, már a do- 1 bogó második foka jár ki a i nélkülözhetetlen anyagok i seregét előállító iparterület- i nek, ahol persze a jelentős < energiafogyasztás techno- t lógiai jellemző, világszerte 1 az, tehát nem lehet óhajok 1 alapján szabályozni, de le- i hetséges — és szükséges — '• ésszerűsíteni. Az energia e 1 nagyevője termelési költ- 1 ségeinek több mint az egy- 1 ötödét fordítja az olajra, < szénre, földgázra, villamos í áramra, de például a Ce­ment- és Mészművek eseté- < ben ez az arány negyvenöt 1 százalék, a megye tégla- és i cserépgyáraiban — üzemen- ■ ként erős eltéréssel — 27— i 28 százalék. A megye építő- 1 anyag-iparában az energia- 1 felhasználás ésszerűsítésé- 1 nek ma már elismerést ér- | demlő tényei vannak — ' aminek fontos szerep jutóét 1 abban, hogy a megye egész i iparában tavaly tovább < csökkent, nemcsak fajla- í gosan, hanem • abszolút értelemben is az ener- ' giafogyasztás —, hiszen : például a Cement- és Mész­művek váci gyára földgáz- i tüzelésre való átállításának több mint harmincmillió ■ forintos költsége sokszoro- ; san megtérül, ráadásul úgy, 1 hogy közben a népgazdaság ; számára rendkívül 'ráfizeté­ses fűtőolaj felhasználásáról mondhatnak le. Hiba lenne azonban úgy vélni — holott találkozunk ezzel a nézettel —, hogy a nagyevők étvágyának a korlátozása — de hpgyan, ■ de miiyen korlátozása? — a sokszorosát hozná az ener­giakonyhára annak, mint amit más területeken sike- * rül megtakarítani. Az per­sze igaz, sokféle részterüle­ten nyílik mód mind a faj­lagos, mint az abszolút fel? ; használás mérséklésére, a különböző energiaforrások ■ célszerű cseréjére, azaz az építőanyag-ipar vállalatai­nál hem fogytak ki a lehe­tőségekből. Ebből azonban tévedés lenne arra követ­keztetni — márpedig ■ el­hangzanak ilyen vélemé- ■ nyék is —, hogy kizárólag a vállalati szemlélet és ma­gatartás függvénye a to­vábbi haladás. A cement­ipar például örömmel vá­sárolna hazai szeneket, ám mert a technológia nem en­gedi meg a bármilyen mi­nőséget, a szükséges mi­nimumnak megfelelő — mosott, tisztított — árura várni kell, .jó esetben is 1986-ig, mert a bányák csak ákkor képesek ilyet szállí­tani, a nagy teljesítményű , mosók ugyanis most készül­nek. Az egyik lépés tehát nem választható el a másik­tól, az energiatakarékosság egy olyan lánc, amelyben a leggyengébb láncszem ha­tározza meg a teherbírást, azaz a teljesítményt. A me- megyében jelentős a hala­dás a termelőágazatok ener­giamegtakarításában — ezen belül különösen fontos, hogy a megye iparában a fűtőolaj-felhasználás az 1979. évinek a felére csök­kent —, de veszedelmes út lenne, ha szem elől tévesz­tenénk a reális távlatokat, azt tehát, mit lehet, mit szabad rövid távon szá­mon kérni, s mi az, aminek csakis hosszabb időszakban van realitása. A nagyevők fogyasztásának — indokolt — figyelemmel kísérése mellett tehát azt is nyomon kell követni, mi történik a kisebb súlyú lehetőségek kamatoztatásánál, illetve mi történik — mi nem tör­ténik — abban a hátország­ban, amelynek dolga, ren­deltetése lenne kiszolgálni az energiaracionalizálási programot. Csupán megem­lítjük, hogy nem valami vigasztaló a sorsa azoknak a mezőgazdasági üzemek­nek, amelyek a megyében hulladékok energetikai cé­lú hasznosítására vállalkoz­tak, mert korántsem kínál­ják nekik bő választék­ban, kellő mennyiségben, gyors szállítási határidők­kel, elfogadható áron az er­re alkalmas berendezéseket. Inkább ennek a fordítottja a jellemző ... T agadhatatlan, szoríta­nak bennünket a teen. dők — s ennek meg­értését mutatja például, hogy az ésszerűsítések a Váci Kötöttárugyártói az ácsai Vörös Október Ter­melőszövetkezetig fogják át az üzemeket, az előbbi he­lyen a színezés, utóbbin az állattartó telepek, a ter­ményszárítók energiaétvá­gyát terelték jobb irányba —, ez azonban nem nyithat utat sem a kapkodásnak, sem a mindenáron elért eredményeknek. Természe­tes, elsősorban most kell takarékoskodni, hiszen most a legnehezebbek a népgaz­daság egyensúlyi gondjai. Mégis, megkockáztatjuk a véleményt: ‘a nagyevők ár­nyékában sok minden olyasmi is meghúzódik, ami úgy látszik haszonnak, hogy kár, úgy tűnik eredmény­nek, hogy másutt teremt gondot. Ezért kell most már az árnyékost jobban — sőt, egyáltalán — szem­ügyre venni. Mészáros Ottó

Next

/
Oldalképek
Tartalom