Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-12 / 36. szám
4 1984. FEBRUÄR 12., VASÄRNAP Görög népművészet Görög népművészeti és kézműipari kiállítás nyílt a Vigadó Galériában. A bemutatón népviseletek, hagyományos íazekaster- mékek, athéni ötvösmunkák, bizánci ikonmásolatok, népi kerámiák, szőnyegek és textíliák tekinthetők meg. A hagyományos folklórelemek mellett a kiállításon helyet kaptak a mai kerámiák és iparművészeti alkotások is. Rádiófigyelő Közművelődési gyakorlaton Vácott Milyen a szakma presztízse? Információ a hallgatóknak első kézből _ Népművelő szeretnék lenni. Igaz, rendkívül összetett ez a pálya, és a főiskolától csak ízelítőt kapunk belőle. — N emigen becsülik meg a közművelődési szakembereket. A legtöbb helyen igyekeznek megszabadulni tőlük. Az a vélemény, hogy izgágák, mindig mást akarnak, mint a többiek. Csak éppen arra nem gondolnak, hogy ez a mást akarás mindannyiunkért való, amitől értelmesebb lenne az életünk. — A szakma presztízse bizony nem a legjobb. Azt már mindenki tudja, hogy többnyire jól felkészült, értelmes emberek mennek népművelőnek, de mégis megfoghatatlan tevékenységük hatásfoka. — 'Én mégiscsak megpróbálkozom a népműveléssel. Sokszínű, nagy energiát igénylő tevékenység. Az iskolapadból bizonyára mindent másképpen látunk. Azért csak úgy gondolom: megpróbálom... BURGERT-PORTRÉ. Miközben Lakatos Pál műsorát hallgattam a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát igazgatójáról, az jutott eszembe, hogy milyen sokat tudok már Bürgert Róbertról. Sokkal többet, mint államférfiakról, egynémely ünnepelt színésznőről vagy néhány kollégámról, akikkel pedig évek óta egy folyosón dolgozunk. Csak néhány hónapja, hogy újra vetítették ti- zen-valahány évvel ezelőtti emlékezetes televíziós beszélgetését, s folytatták az azóta megtett életút eseményeivel. De Burgert Róbert képmásával találkoztam napilapokban és folyóiratokban, hangját gyakran hallottam a rádióban, véleményéről tudakozódhattam irodalmi újságból és közgazda- sági közlönyből. Az igazgató meg is érdemelte a közfigyelmet. Mindenekelőtt azért, mert személye a mindig újat, jobbat akaró ember szimbóluma. Azo- ké a nehéz embereké, akik bár ideológusok, s nem is társadalmi vezetők, mégis példájukkal a közgondolkodás és a politika formálói is. Előfutárok, akik arra hívják fel a figyelmünket, hogy a megcsontosodott szokások, a mozdulatlan társadalmi keretek gátjai a fejlődésnek. Burgert Róbert emellett színes egyéniség. Eredendően az, ráadásul a két évtizedes szereplés gyakorlottá tette az interjú műfajában is. Olyan riportalany, amilyennél kellemesebb partnerra nem is vágy- h£» az újságíró. Mégis, a Lakatos Pál készítette portré közben az jutott eszembe, nem könnyű a dolga Burgertnek. Először nehéz embernek kellett lennie, aztán példaként szolgáló reformernek. végül megállapodott . sikerembernek. Mindig egyedül, legfeljebb másod-, vagy harmadmagával. Persze mi jól tudjuk, hogy szerencsére eny- nyire nem volt egyedül, de honnan tudja meg ezt az a szegény kutató^ aki mondjuk úgy száz év múlva a 20. század második felének Magyar- országáról filmekből, újságokból, hangszalagokból merít majd magának ismereteket.' JATÉKTÖKTÉNET. A játék nagyon komoly dolog. Olyannyira az, hogy sok részes sorozat készült erről a rádióban, melynek legutóbbi 9. részét most hallhattuk féitucat nagyon komoly történész közreműködésével. Azt bizonyították, hogy a játék története egyszersmind az emberiség története, a játékos kedv nyomait fellelhetjük az irodalomban, a történelemben, sőt még a játékban is. Egy-egy korszak hangulatát, az akkor élt elődök gondolkodásmódját játékaikon keresztül is meg lehet ismerni, s akár egyórás folytatásokból álló sorozatban feldolgozni, mint e műsor teszi. E felismerésnek én roppant módon örülök. Pályatársaim, a szépírók, az afféle magamfajta mezei újságírók lelke mélyén ugyanis él a félelem, hogy egyszer majd nem jut eszünkbe semmi új, s nem tudjuk kenyerünket mivel megkeresni. Most már aggodalomra semmi ok. E műsor analógiájára sokrészes sorozatban szaktekintélyek segítségével megvitathatjuk a női kalapdivat hatását a történelemre, megírhatjuk a lámpafórmák és az emberiség nagy társadalmi változásainak összefüggéseit. S milyen érdekes lehet majd a társasági tánc formaváltozásainak hatása a filozófiára című sorozat 34. folytatása irodaimi és zenei idézetekkel fűszerezve. Csillák András ni imiw un ■ i >i ii .. inrurrrTT Fi lmszemle Harmadik napjánál tart a I XVI. magyar jáiéKfiimiizemle; ; a budapesti Vörös Csillag Fiim- j színházban ma is öt ,filmet láthatnak az érdeklődök, köztük két új, eddig a mozikban még nem játszott munkát. A szemle sajátossága ugyanis, hogy programja kettős; egyrészt az előző esztendőben már bemutatott uj magyar játékfilmekből nyújt válogatást, másrészt az előző évben már elkészült, de a közönség elé még nem került filmeket is bemutatja, mintegy előzetesként. A szemlék tellát egyúttal mérleget is adnak. Mondhatni; ellenőrző mérleget, mivel egyfaj- ; ta, s igen alapos számvetést \ már a szemlék előtt elvégez a \ filmkritikusok szokásos évi i szavazasa, s az ezzel a szavazással odaítélt — csak erkölcsi értékű, anyagiakkal nem jaró — díjak. Idén, mint ezt már hírül adtuk, január végén adták át ezeket a díjakat, s a döntések azt jelezték, hogy a kritikusok testületé elsősorban azokat a filmeket tartotta elismerésre méltónak, melyek valamilyen formában a mai magyar életből merítették témájukat. így jutott a legjobb film díja a kitűnő tíokumentumíiim- nek, Gyarmaíhy Lívia Együttélés című munkájának, melyben a nemzetiségek mai, néha igen bonyolult problémáiról volt szó; a legjobb elsőfiimes rendező díja Szurdi Miklósnak, a mai művészetika kérdéseit boncoló, fiatal színművészek közegében játszódó ííatásvadá- szok című filmjéért; a legjobb alakítások díja Zenthe Ferencnek és Eperjes Károlynak, a li. világháború faji üldözésektől mérgezett éveit ábrázoló Jób lázadása, illetve a mai deviáns fiatalemberek életének egy szeletét bemutató Könnyű testi sértés című filmekben nyújtott teljesítményükért, és a legjobb epizódalakítás díja Bodrogi Gyulának, a Szerencsés Dániel című (az 1933-as filmszemlén már díjazott) film egyik fontos figurájának megformálásáért. De még a doku- mentunifilmek közül is az a Macskaköröm nyerte a kritikusok díját, mely a mai társadalom egy groteszk jelenségét mutatta fel éles szatírával. Az elmúlt esztendő filmtermésének már bemutatott része is, tíe a filmszemlén látható új alkotások java része is elsősorban tehát a jelenhez fordul, az 1230-as évek égető kérdéseit teszi fel, vagy igyekszik válaszolni rájúk a filmművészet eszközeivel. Nem mindig egyenletes színvonalon persze, s nem is mindig a legáltalánosabb problémákat. érintve — de még az olyan, sikerültnek nem nagyon nevezhető filmekben is ott érezhető a jelennel foglalkozás vágya, mint az Elcserélt szerelem vagy a nemrég bemutatott Szeretők. A formai megoldások persze sokfélék: az épp ma este látható Gyertek el a névnapomra (Karinthy Ferenc regényéből Fábri Zoltán rendezte* hagyományos dramaturgiájától a Déry Tibor-noveliá- ból készült Felhőjáték (rendező IVIaár Gyula) oldottabb, bonyolultabb hangvételéig — mint ahogyan a témák időben is szerencsésen szóródnak: a Felhőjáték az 19?0-as évek Budapestjén játszódik, a Febr'.-film ma. Bacsó Péter ú? 1 Iin-'e, a Te rongyos élet az lS50-es évek legelején, P.lészáros Gjrula filmje, a Házasság szabadnappal meg ismét csak a legjelenebb jelenben — hogy a szemle bemutatóiból vegyük a példákat. A filmszemle társada/m: zsűrije, mint eddig is, az idei termést is díjazni fogja fez független a kritikusok díjaitól). Esélyesek máris vannak — de az igazi döntést majd a nézőktől várhatjuk, ha jegyet váltanak a filmekhez. Takács István Kíváncsiság Négyen vallanak a népművelői pályáról, annak presztízséről Vácott, a művelődési központban. Az ország legkülönbözőbb felsőfokú intézményeiből érkeztek ide közművelődési gyakorlatra. Immár hat esztendeje, hogy a főiskolások, egyetemisták kirajzanak a művelődési házakba, könyvtárakba, üzemekbe. Bekopogtatnak, hogy elméleti tanulmányaikat a gyakorlattal szembesítsék. A legkülönbözőbb hivatásra készülők önszorgalomból jelentkeztek a tíznapos munkára. S ha csupán egy-egy település mindennapjaival ismerkednek meg, már az sem kevés. Hiszen másképpen szemléli majd a dolgozó mezőgazda, jogász, pedagógus a környezetét, ha egyetemista korában ízelítőt kapott a közművelődés megannyi nehézségéből, jellegzetességéből. Kezdettől fogad diákokat a váci művelődési kökzpont. A közműveltség szerepe a társadalmi, gazdasági fejlesztésben. Életkörülmények, életmód, életminőség. Ezek a témák címszavakban, amelyeket az érkezők helyben tanulmányozhatnak. Túlságosan tudományoskodónak, túlságosan általánosnak tűnik, a megfogalmazás. Vajon mit szeretnének bemutatni a diákoknak? — kérdeztük a témavezető Kis Edittől, a ház munkatársától. — A témaköröket a budapesti bölcsészkaron fogalmazzák meg és adják tovább a többi iskolának. A diákok természetesen az érdeklődésükhöz közel állót választják. S csak a helyszínen derül ki, hogy túl nagy fába vágták a fejszét. Jelen esetben mindenki tudja, hogy az alig két hét semmiképpen sem elég például az életmódkutatásra. Még arra sem, hogy belekóstoljanak egy szociológiai felmérésbe. Nem beszélve arról, hogy jelen pillanatban nem is foglalkozunk ilyennel. Megismerés — Önök nem jelezték ezt az egyetemnek? — Minden évben elmondjuk, hogy túlságosan általánosak és túlságosan elméleti kutatásokat igénylők a kiírások. Mi azt szeretnénk, ha a diákok betekintenének a művelődési intézmények, a munkahelyek életébe. Találkoznának a város sorsáért munkálkodókkal, az illetékes szakemberekkel. Jó lenne, ha egy kicsit körülnéznének ezen a környéken, a Dunakanyar két oldalán. Jó lenne, ha minél több helyen ismerkednének meg a pálya szépségével, buktatóival. Szeldei Ibolya, az egri tanárképző történelem-népművelés szakos hallgatója egy esztendő múlva az egyik fővárosi művelődési házban szeretne elhelyezkedni. — Egerben járok iskolába. Budapesten * lakom, ugyanott szeretnék dolgozni., Az életmódvizsgálat — mint szociológiai téma — vonzott Vácra. Arra vagyok kíváncsi, menynyire tér el a főváros közelében lévő város közművelődése a hasonló nagyságú egritől. Sajnos, ez utóbbiban a történelmi múlton kívül alig-alig akad valami. Az idegenforgalom szinte meghatároz mindent. Különben üresek a művelődési házak. — Mit szeretne a néhány nap alatt megtekinteni? — Lassacskán gondolkodnom kell a szakdolgozatomon is. Egyelőre a pályakezdő népművelők és pedagógusok életmódvizsgálatéhoz gyűjtök adatokat. Ezért kívánok elmenni néhány iskolába és a környékbeli üzemekbe. Érdekel az Izzó váci gyára és a DCM munkahelyi közművelődése. Szinte mindenre kíváncsi vagyok, ami a világban történik: ezért is oly vonzó számomra a pálya. Kitekintés Kovács Vilmos harmadéves a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Valamikor Vácott járt középiskolába. Akkoriban gyakran látogatta a művelődési házat. — Most szeretnék a kulisz- szák mögé is betekinteni — folytatja a beszélgetést a jövendő mezőgazda. — Igaz, szakmámnak vajmi kevés köze van a népműveléshez. Ám mégis úgy érzem, hogy a mezőgazdasági értelmiségi felelőssége is fontos. Nem mindegy, hogy a kisközségekben az agronómus hogyan kapcsolódik a helyi művelődési házak munkájához. Azt gondolom, a segítségére szüksége van. Ez alatt a két hét alatt szeretnék a szervezési munkával megismerkedni, hogy ne jöjjek zavarba, ha valamikor ilyen feladatom lenne. Arbuk Ildikó a miskolci egyetem jogi karának másodéves hallgatója. Eredetileg Ve- lembe szeretett volna menni, azután mégiscsak Vácra került. — A téma vonzott engem is — mondja. — Igaz, hogy nagy a különbség a két helység között, de itt volt lehetőség. Kíváncsi vagyok a városra, a Dunakanyarra. Szeretnék elmenni Szentendrére, Zebegénybe. Azt nem hiszem, hogy másként élnek Vácott, mint Miskolcon, ezért inkább a helyi jellegzetességeket keresem. — Jogásznak készül, miért jött éppen népművelési gyakorlatra? — Nem szeretem, ha valakit csupán a legszűkebb szakmája érdekel. Fontos, hogy az egyetemista nyitott legyen, a többi foglalkozás iránt is. A spontán találkozásokat kedvelem. Jó lenne, az itt élő diákokat, kollégistákat megismerni. Hidegzuhany A ki meg akar ismerkedni hazánk küipoiitikajanaix alapjaival, a nemzetközi erőviszonyokká!, a forradalom és a szocializmus mai helyzetével, olvassa el Berecz János Kihívások, válaszok című könyvét. A testes kötetet az Akadémiai Kiadó jelentette meg, s a szerzőnek 1979 és 1932 között írt tanulmányaiból, előadásaiból és cikkeiből nyújt válogatást. Berecz János világosan, tisztázott elvi alapokon, igen magas színvonalon fogalmaz, illetve fejezi ki pártunk politikáját. Teszi ezt abban a minőségben, hogy évekig a magyar külpolitika egyik felelős irányítójaként és alakítójaként tevékenykedett, s azon az elvi alapon állva, amelyet Kádár János így fogalmazott meg: „A világos állásfoglalásnak megvan. a jelentősége. A tapasztalat szerint... jó néhány államban minket a nyugati oldalon is elfogadnak partnernek. Úgy fogadnak el és úgy is kell, hogy elfogadjanak, hogy hovatartozásunkat illetően semmiféle félreértés sincsen, és ne is legyen. Nem kétséges, hogy melyik oldalon állunk. Hosszú távra ez az igazi elvi politika, ennek van ereje, becsülete és tekintélye még az ellentáborban is.” Négy síkon közelíti meg a kérdést. Elsősorban arról értekezik, hogy az elmúlt negyedszázad alatt a világ és benne Magyarország helyzete hogyan alakult. Foglalkozik az enyhülés, a biztonság és a nemzetközi erőviszonyok alakulásával, majd a forradalom és a szocializmus mai helyzetét elemzi, s végül a békeharc és a párMagyarország a nyugtalan világban Kihívások, válaszok beszéd szükségességéről ‘fejti ki véleményét. A mai viszonyokat, hazánk jelenlegi helyzetét csak akkor érthetjük meg, ha ismerjük pártunk negyedszázados töretlen politikáját. Ezért tartja fontosnak a szerző, hogy olvasóival megismertesse Magyarország történelmének utolsó negyedszázadát. Mélyrehatóan elemzi az ellen- forradalmi időszakot, a konszolidáció éveit, a néphatalom megszilárdításának nemzetközi körülményeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1937. júniusi értekezletének 25. évfordulójára rendezett tudományos ülésszakon elhangzott beszédében megállapította: az 1956-os ellenforradalom -a nemzetközi élet kedvező irányú fő folyamatait gátló, a haladást veszélyeztető esemény volt. Megnövelte a reakciós és a háborús körök étvágyát és átmenetileg a lehetőségeiket is. Az ellenforradalom leverése, a magyarországi szocialista konszolidáció jellege és eredményei ezzel szemben — teszi hozzá — a haladó világ erősítését is szolgálták, ugyanakkor a világ haladó erőinek sikerei javították a magyar szocialista konszolidáció nemzetközi feltételeit. megkönnyítették annak előrehaladását. Mindez hozzájárult az erőviszonyok további kedvező irányú változásához. A magyarországi szocialista konszolidáció a nemzetközi kommunista mozgalom számára is fontos tapasztalatokat jelentett, a kétfrontos harc szükségességét igazolta, s a lenini normák győzelmét segítette a kommunista pártok kapcsolataiban. Egy másik írásában arról fejti ki véleményét, hogy az alig több mint tíz és fél milliós népességű, 93 ezer négyzetkilométeres területű Magyar- ország hogyan tud helytállni a nyugtalan világban. Leszögezi, hogy népünk azért is tekint nagy figyelemmel a külvilágra, mert több mint egy évezrede olyan földrész közepén talált hazát, ahol a legtöbb háború pusztított, amely századunkban már két világégésnek volt kiindulópontja, s ahol ma minden korábbinál fenyegetőbbek a veszélyek. Népünknek érdeke a béke, az, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok viszonyát bizalom és jó szándék hassa át. Az Enyhülés, biztonság, erőviszonyok című fejezetben tényeket sorakoztat fel, emlékeztet rá, hogy egyfelől a hidegháborús időszakban is voltak megállapodások előfordultak az enyhülésnek rövid életű szakaszai, másfelől az enyhülés éveiben is voltak olyan események, amelyek feszültséget keltettek. Hangoztatja, hogy az enyhülés és a feszültség tendenciái mögött objektív gazdaságitársadalmi tényezők állnak. S mindehhez hozzáteszi: egyetlen ésszerű perspektíva az emberiség létének, békés jövőjének fenntartásához nem az erőpolitika, hanem a fegyverzet minél alacsonyabb szintjén megvalósuló katonai erőegyensúly, s az erre támaszkodó enyhülés, a megállapodásokkal megalapozott kölcsönös biztonság. F elvázolja korunk erőviszonyait is, ismerteti a nemzetközi biztonság kérdéseit, felelősségünket Európáért, majd a világforradalom mai folyamatait elemzi, foglalkozik a nemzetközi osztályharc, a nemzetközi ideológiai harc egyes kérdéseivel, a létező szocializmus helyzetével. A megvalósuló szocializmus gyökeresen átalakította a nemzetközi viszonyokat — állapítja meg. — A szocialista világ példája és politikai-anyagi támogatása felbecsülhetetlen szerepet játszott a gyarmati elnyomás megszüntetésében, a fejlődő világ haladásában. A Kihívások, válaszok című kötet méltó folytatása a szerzőnek korábban megjelent Harc és együttműködés, valamint a Vitáink és egységünk című könyveinek. Berecz János legújabb művét hasznos iránytűként használhatjuk a szövevényes nemzetközi viszonyokban való eligazodáshoz. s elolvasva jobban megértjük a jelenkori történelmet, az eseményeket mozgató erőket, hazánk helyét a világban. . Gáli Sándor Berda Terézia, a Sárospataki Tanítóképző Főiskolára jár. Népművelés-szakkolé- giumra Iratkozott be, ezt a szakmát választja hivatásának. — Egy bodrogközi kisközségben születtem, oda szeretnék visszamenni a főiskola után. Az utóbbi esztendőkben nálunk mind kevesebben jelentkeztek erre a szakkollégiumra. Pedig szükség van arra, hogy a jövendő pedagógusai népművelő-szemlélettel legyenek beoltva. Talán soha oly fontos nem volt a közművelődés szakembereinek összefogására, mint korunkban. Igaz, sok elfoglaltságot, időt, energiát követel, Ügy érzem, hogy a felkészültség mellett a népművelő pályához adottság és rátermettség is szükséges.., A téli gyakorlat ebben az esztendőben jól kezdődött. Első útjukon imigyen fogadta őket a művelődés egyik képviselője. — Népművelők szeretnének lenni? Miért nem választanak maguknak valami más pályát? Mindenesetre az egyetemisták első kézből hallhatták, milyen a népművelő presztízse... Erdősi Katalin
