Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-12 / 36. szám

PEST « .»í Etí VEI] 1984. FEBRUAR 12., VASÄRNAP Fejlesztés Nagykátán Tonifestagi alap Nagyikáta immár városi jo­gú nagyiközség. Az idei fej­lesztési tervekben első helyen az általános iskolai oktatás helyzetének javítása szerepel. A tervezett ütemben halad az új, tizenkét tantermes is­kola építése, s két másik fel­újítására is sor kerül. Ez a munka négy új napközis cso­port indítására ad lehetőséget; A felépülő, 12 tantermes isko­la megújításával a napközis csoportok száma ismét emel­kedni fog, úgy, hogy idősze­rűvé vált az ezeradagos köz­ponti konyha bővítése. Félmillió forintot fordíta­nak idén az ivóvízhálózat bő­vítésére. Fejleszteni fogják a telefonvonalakat is, elsősorban a külső területeken szereinek fel nyilvános fülkéket. Az új temető kialakítására — hét­millió forintos beruházással —, az idén folytatódik. Az utak karbantartására, járdaépítés­re is jelentős összeget fordíta­nak. Üj kezdeményezésként lét­rehozták a százezer forintos tanácstagi alapot. Az összeget három részre bontották, s bármelyik tanácstagi körzet pályázhat a 20, 30, vagy 50 ezer forint felhasználására. A pályázati feltételek: legalább ugyanannyi értékű társadal­mi munkát kell felajánlani, s a lakókörzet szépítésére, kul­turáltabbá tételére kell fel­használni a pénzt. A leghaté­konyabb és legindokoltabb fejlesztési tervek közül a kö­vetkező tanácsülés választ majd, a testület ítéli oda az összegeket a pályázó tanács­tagi körzeteknek. Folytatódik az OTP-lakás- építési akció is. Idén elké­szülnek egy húszlakásos tár­sasba z kiviteli tervei, s a Te­mető úti lakótelep fejlesztése iránti lakossági igényt most mérik fel. A nagyközségi ta­nács körülbelül egymillió fo­rintot fordít két lakás felépí­tésére, melyeket a helyi pe­dagógusok lakáshelyzetének javítására kívánnak felhasz­nálni. Megtartani a lakosságot Hosszú utca a víz jobb partján Dunabogdányban a turisták számára nincs érdekes látnivaló. Hacsak az nem, hogy a falukép évtizedek óta változatlan. A település lakóinak zöme a folyam jobb partján hosszan futó főutcán lakik. Dr. Bállá Tünde, a tanács vb-titkára szigorúan a tényékhez igazodva beszél a község jelenéről, jövőjéről. Rozzant falak ellátottság majdnem százszá­zalékos —, s négy pedagógus­család épített, vagy kapott la­kást a községben. Még a rossz tárgyi feltételek sem indokolják, hogy a nap­közis létszám csak 160. Annál inkább az étkeztetés. A Pest megyei Vendéglátóipari Válla­lat egy darabig a Kagyló ét­teremből szállíthatta az ada­gokat. Gyenge volt a minősé­ge, rossz az íze, s hidegen tá­lalták. A sok reklamáció után elérték, hogy a vállalat más étteremből hordatja az ebédet. Szentendréről, a történelmi nevű Teátrumból. A cserével rosszul jártak a dunabogdányi gyerekek. Dr. Bállá Tünde szó szerint ezt' mondja: — Az a legfőbb vágyunk, hogy megtartsuk a lakosságot. A népesség ugyanis hoisszú évek óta lassan, de biztosan csökken. Miért is maradnának itt a fiatalok, amikor a köz­vetlen környékünkön dinami kusan fejlődnek a kiránduló- helyek. A titkár szerint a lakosságot ezekben a napokban több probléma foglalkoztatja. Az egyik az iskola és óvoda épü­letének a rozzantsága. A kö­vetkező is ezen állapot követ­kezménye: nincs megfelelő he­lye és konyhája napközi ott­honnak. S végül a rossz alap­ellátás. Menjünk sorjában! A hatvan gyermeknek helyet adó böl­csőde elfogadható körülménye­ket biztosít az apróságoknak. Igaz, tavaly 360 ezer forintért felújították a tetőszerkezetét. Az egyik óvoda nagyon régi. Vályogból és kőből emelték. Fűtés csak a csoportszobák­ban van. A másik a hetvenes évek közepén épült, de az is elavult. A kétszintes iskola nyolcvanéves. Ablakai, ajtói ■ljesen tönkrementek, emiatt a központi fűtésnek is rossz a hatásfoka. A napközi otthon falán át a szabadba lehet látn-i, már két terv is készült az újjáépítésé­re. A legutóbbi tavaly, 300 ezer forintért. Ügy tűnik, épp­úgy elavult, mint az elődje... A tornateremről persze szó sincs. Az alsótagozatosokat két műszakban tanítják. E sivár helyzetben vigasztaló, hogy a nevelök majdnem mindegyike szakképzett — tehát a szakos­Komplett födémszerkezetek íme le tmagas k éüt ny A Beton- és Vasbetonipari Művek szentendrei gyárában újfajta, ún. PPB típusú feszített vasbeton gerenda próbagyártását kezdték el. Az* üzemszerű termelésre az első negyedévben kerül sor. Az idén 600 ezer folyóméter vasbeton gerendát gyártanak, amely mintegy 3 ezer családi ház építésére elegendő. Az új terméket főleg a családi- és sorház- építők, valamint Lakásfelújítók alkalmazhatják. Az idén az előregyártóit födémszerkezetekből megvaló­sul a kereslet-kínálat egyen­súlya — jelentette be Kovács József, a Beton- és Vasbeton- ipari Művek vezérigazgatója. Elmondta, hogy több gyár rekonstrukciójával, külföldi lieencek megvásárlásával, s az új gyártási eljárások megho­nosításával bővítették a sa- játház-építkezésekhez szüksé­ges betonelemek termelését. Egyebek között a tavalyinál csaknem 1 millió méterrel több födémgerendát gyárta­nak, amelynek beszerzése ko­rábban sok gondot okozott a magánlakás-építőknek. Számí­tásaik szerint az idén már megközelítően 60 ezer lakás­hoz elgendő különböző fö­démszerkezet-elemet szállíta­nak az építőknek. A választékot is bővítik az új termékekkel. Különösen jelentős a francia licenc alap­ján megvalósított födémszer­kezeti rendszer, amely szerint kompletten készítenek előre­gyártott feszített gerendákat és födémbéléstesteket. A vál­lalat szentendrei gyáregysé­gében néhány hét múlva megkezdik az újfajta födém­gerendák üzemszerű termelé­sét, áprilistól pedig a komplett födémszerkezetek értékesíté­sével új szolgáltatást vezet-, nek be. Egyelőre Budapesten, Szentendrén és Baján a ga­rantáltan komplett födémszer­kezet értékesítésén túl azt is vállalják, hogy a másféle ter­mékekből tervezett épülethez szükséges új .műszaki doku­mentációt is kidolgozzák.. Üj termékük az emeletma­gas kémény is, amely káro­sodás nélkül vezeti el a szi­lárd tüzelőanyagok égéster­mékét. Az előregyártóit ga­rázsokat is komplettírozták, s így ezt a kis épületet nem közvetlenül a talajra,. hanem előregyártott betonlemezre állítják. Az idén a tavalyinál 10—12 százalékkal több be­tonelemet és egyéb terméket szállítanak a sajátház-építők- nek. A lakosság részére ké­szített termékeik aránya egy évtizeddel ezelőtt még a 10 százalékot is alig érte el, ám az idén a vállaiat termelésé­nek már 40 százaléka szolgál­ja a magánlakás-építők anyagellátásának javítását. Nem válaszoltak A kaja most még pocsékabb, mint előzőleg volt. Természe­tes, hogy a község vezetői ke­resik a megoldást. Ügy tűnik, hogy egy szerződéses üzlet tu­lajdonosa hajlandó korszerűsí­teni egysége konyháját, s át­vállalja a Pest megyei Ven­déglátóipari Vállalattól — mert az képtelen megoldani — a napközisek étkeztetését. Sajnos a negatívumok -listá­jának még nincs vége. A Szentendrei Áfész jóvoltából a község alapellátásával is prob­lémák és bajok vannak. A ré­gi elavult üzleteknek úgyszól­ván nincsenek raktáraik, hűtő­pultjaik. Az áfész belefogott egy új ABC építésébe. Már ta­valy július elsején át kellett volna adnia, de még mindig nincs kész. Sőt, hónapok óta csak 2—3 ember babrál a bel­ső vakolással. A tanácstitkár sürgető levelére a szövetkezet elnöke nem is válaszolt... Aztán Bállá Tünde a táská­jából kivesz egy zsömlét. Dél­előtt vásárolta a helyi bolt­ban. Szemmel láthatóan icike- picike. — A kenyér minősége rossz, a péksütemény többször ilyen apró, felvágottakból 2—3 faj­tát tartanak az áfész boltjai­ban — magyarázza szemlélte­tés közben. Parcelláznak E cikknek nem az a célja, hogy leltárt készítsen, a Duna­bogdányban talált hiányossá­gokról. A tények azonban tisz­teletet követelnek. A pozitívak is. Például az, hogy jó az or­vosi éllátás, hogy segíti egy­mást az Űttörő Tsz, a kőbá­nya és a község. A lakosság megtartása a legfontosabb — mondta a tanácstitkár a be­szélgetés kezdetén. Ezért szor­galmazzák a parcellázás meg­kezdését. Egy új utca nyitásá­val 90 házhely kialakítására nyílna lehetőség. A helybeli vezetők hárommillió forintot kértek a megyei tanácstól a község közművelődésére és a zöldkárok megtérítésére. A megbeszélések sikerrel kecseg­tetnek. A 90 telek egyébként gyorsan gazdára találna, mert a Dunakanyarban egyre ne­hezebb olcsó házhelyhez jutni. Az elmúlt esztendőben Du­nabogdányban a legnagyobb visszhangot a település távhí­vó hálózatba való bekapcsolása váltotta ki. A gyors összeköt­tetést a nagyvilággal már nem­csak a jó minőségű és forgal­mas 11-es út teremti meg, ha­nem a telefon is. V. M. Otthonszépe lesz a csipke A Gardenia Csipkefüggönygyárban január elejétől bevezették a 40 órás munkahetet. A csökkentett munkaidő ellenére növelte termelését a gyár. Az idén 400 millió forint értékű terméket állítanak elő. Ez tizenöt százalékkal több, mint a tavalyi. Matusz Károly felvétele Penci és rádi hétköznapok Múlté már a csendes ellentét A falu széli szántóföldeket hótakaró borítja. Távolabb Cserhát csúcsai ködbe vesz­nek. Rád, ez a hegyek, dom­bok közé ékelődött másfél ezer lélekszámú település, társközségével, Penccel együtt, amely nagyjából ugyanannyi embernek ad otthont, jelentős változásokon ment át az utób bi években. Közösen A főutcán sorra új házak magasodnak mind a két he­lyen, régi épülettel csak itt-ott találkozik az ember. Sokfelé autó áll az épületek előtt, van, ahol több is... Ma már az em­berek sem olyan zárkózottak, mint két-három évtizeddel ez­előtt, s nyoma sincs an-nak az ellentétnek sem, amelynek gyökerei a múltba vezetnek vissza. A közös tanács elnöke, Csernák József mondja el, hogy egykor az adott okot a VASÁRNAPI GONDOLATOK MUNKAIDŐBEN A ' pénztárosnő kollégájával jó percet társalog. Neim sok, de e kora reggeli órában hónap elején, amikor a dolgozók viszonylag hosszú sorban váltják havibér­letüket; rengeteg. Kopog is egy éltesebb férfi az abla­kon. Nem szelíden, nem durván, hanem határozottan kérdezi: munkaidőben vannak? Az asszony rendelkezik önkritikával, hiszen válasz közben — igen, munkaidő­ben vagyunk —, gyorsan adja a bérletet, önmagát is siettetve. Eső után köpönyeg — a HÉV-szerelvény köz­ben szép csöndesen kihúz az állomásról. Mindazonáltal a kulturált reagálás hatott, sem a férfi, sem a sorban utána következők nem folytatták a vitát, megelégedtek az önkorholással. Így van ez rendjén. Ha valaki kicsit hibázik, s azonnal javít, emberi dolog, túlnézünk rajta. Ez a helyes magatartás, a gyors korrekció és a belátás. E hajnali óra nem erjesztett fölösleges dühöket, szitko- zódást, s hogy nem, abban része volt a pénztáros-nő bel­ső módosításának, annak, hogy értett a szóból. Termé­szetesen nem ez az ideális állapot. Felvillanyozott en­gem, másokat is az egyik úiságpavilonos kedvessége. Kérem, kérjük sorban a lapokat, s ő fürgén, vidáman — s ez általános, folyamatos nála, nem sorvad, nem lan­kad évek óta — adja kezünkbe a napilapokat, a folyó­iratokat. Készséges, szenvedélyesen az. Meg lehet kérni, hogy tegye félre a holnap érkező újságot. Megteszi öröm­mel. Ettől a kedvességtől oly bársonyos az a tér és idő, amikor odaérkezem, arra járok. Kellemes, harmonikus, Rajtacsípem magam, hogy szívesen, szívesebben veszem itt naponta kedvelt lapjaimat. Már szükséglet számom­ra ez a napi indíték, közérzeti elem. Nincs vége a rej­télynek, melyet csak a minap fejtettem meg. Ez a ked­ves nő — mindannyiunk Ánnuskája, mozgássérült. A bódé mellett ott vár rá a tolókocsi. Most vettem észre először. Még jobban becsülöm azóta, hiszen állapota el­lenére boldog és örömsugárzó. Ez egyéni teljesítmény és közkincs, hiszen mosolyában valamennyien részesülünk, hiszen ezt ráadásként teszi hozzá még újságunkhoz. A szivarozó bácsiéhoz éppúgy, mint a farmernadrágos egyetemistáéhoz, kivétel nélkül. Munkaidőben. Losonci Miklós viszálykodásra, hogy Pencen a módosabb, míg Rádon a sze­gényebb emberek laktak, Amikor 1970-ben a két telepü­lés közös állami irányítású lett, s a tanács Rádra került, a szomszédos faluban sokan keserű szájízzel vettek tudo­mást a változásokról. A fa­lugyűléseken az emberek az­zal érveltek: a közös tanács csak Rádot fejleszti. A rádiak között pedig akadtak, akik azt mondták: a szomszédos köz­ség gyarapodására a vezetők nagyobb gondot fordítanak. Pedig sem az itt, sem a má­sik faluban élőknek nem volt igazuk, mivel a helyi vezetők szerény pénzeszközeiket igye­keztek mindig arra fordítani, amire leginkább szüksége volt egyik vagy másik község­nek. Lehetőségek — Az igények mindig túl szárnyalták a fejlesztési lehe­tőségeket — mondja a ta­nácselnök. — Ez a legtöbb he­lyen így van, miért mi len­nénk a kivételek? Tavaly rádi általános iskolában vizes­blokk építését kezdtük el mert arra volt leginkább szükség. A munka még nem fejeződött be, idén kell elké­szülni«. Pencen — ugyancsak az elmúlt évben — két cél- csoportos lakás építésére fu­totta a pénzünkből. Közben előkészítettük a két község la­kóit arra, hogy jövőre nálunk is sor kerül az intézményes szemétszállítás bevezetésére. Ez a téma szerepelni fog február végén sorra kerülő falugyűléseken is. Ha nincs elegendő pénz fej lesztésre, de tennivaló bőven akad, akkor a helyi emberek segítségét kell kérni. így gon dolták és ezt is tették a köz­ség vezetői. Társadalmi mun kákát szerveztek az iskola, a napközik, az óvodák felújítá­sához, s közben alapelvvé vált az is, hogy a lakosság a saját otthona előtt virágokat ültes­sen, fákat telepítsen. Sokfelé gyalogjárdák is készültek, s ma már nem kell a sarat da­gasztaniuk — tavasszal és ősz­szel — az arra elhaladóknak. Kilencmillió forint értékű tár­sadalmi munkára számított a tanács, de a teljesítés megha­ladta a tízmilliót. Háztájiban Rád és Penc sok tekintetben hátrányosabb helyzetben van, mint más falvak. Ez legjob­ban abban érződik, hogy nin­csen nagyobb ipari üzem ezen a területen, s így az emberek kénytelenek Vácra, Dunake­szire vagy Budapestre ingáz­ni. Akik ezt nem teszik meg, azok a helyi termelőszövetke­zetben dolgoznak. Hivatalos adatok szerint ők vannak a kevesebben. Különös ellent­mondás ez, mivel a legtöbb család állattartással, bogyós gyümölcsök termesztésével egészíti ki keresetét. — Általában munkaidő után szakítanak időt az emberek arra, hogy a ház körüli teen­dőket ellássák — magyarázza Csernák József. — Sokan a termelőszövetkezettel,. mások a váci áfész-szel kötöttek szer­ződést. Tavaly például a tsz 1993 mázsa málnát vásárolt meg a két faluban, míg az áfész 550 mázsát No és hol van akkor még a piros és fe­kete ribizli, a meggy vagy a sertés- és a nyúlf el vásárlás, ami ugyancsaik jelentős. Tény, mindezek mellett ke­vesebb idejük jut a közművelő­désre, mint a városban élők­nek. Azért a művelődési ház sem kong üresen, a könyvtá­rat, a mozit sokan keresik fel, zömmel fiatalok, akik ott vannak a hét végi táncos, ze­nés programokon is. Bodonyi Józsefné, a művelődési ház igazgatója mondta el, hogy két éve Rádon is van — he­tente két alkalommal — film­vetítés. Korábban csak Pen­cen volt mozi, ahol jelenleg hetente egyszer vetítenek, de mert megnőtt az érdeklődés a filmek iránt,' fontolgatják, hogy bővítik a játéknapok számát. Javítanak' A tanács épületét mintegy fél kilométer hosszú betonút köti össze a főútvonallal, amely közelebb hozza egy­máshoz a két szomszédos fa­lut. Itt is, ott is kerti gépek állnak az udvaron, figyelmez­tetve az arra járót, hogy kö­zeledik a tavasz. Az egyik házban éppen nagyjavítás fo­lyik, a másikban kékesszürke füst öleli körül az udvart, amint éppen a motort próbál­gatják. Aztán hirtelen csend lesz, de a kora délután nyu­galmát hamar megtöri a ke- szegi kőbányából a váci DCM-be tartó teherautók dü­börgése. A helyiek már ezt is megszokták . .. Csitári János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom