Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1084. FEBRUÁR 8., SZERDA A gyámon is Ises^éifek róSo Új fehcfst, közös megoldás A város fejlíkSés© haladjon tovább Rétegfórum zajlott Cegléden a KÖZGÉP 2. gyárában, igen népes közönséggel. Fekete An­tal, a városi tanács elnöke volt az előadó. A gyári aktivisták közel háromszáz kérdést gyűj­töttek össze az előadás előtti napokban. Meg keil érteni Fekete Antal elöljáróban tá­jékoztatta a résztvevőket a tanács VI. ötéves tervidőszaki fejlesztési tervéről, illetve az eddig eltelt három év ered­ményeiről, gondjairól. A leg­égetőbb még mindig a lakás­kérdés, hiszen a legtöbb ceg­lédi ház 1945 előtt épült, s a ma élők természetes emberi igényét már nem elégíti ki. 1980—85 között 1550 új lakás felépítését tervezték, ebből ed­dig felépült 720, de ugyanak­kor lebontásira került 210 la­kás. A 120 tervezett tanácsi lakás csak terv maradt, a 120 társasház keretében tervezett lakások közül csak a tangazda­sági lakások készültek el. Fel­épült azonban az újabb három tízemeletes és a Rákóczi úti OTP-s ház. A legfrissebb la­kónegyed, az öregszőlők par­cellázása és közművesítése mintegy 35 millió forintba ke­rül. A magánépítkezők számá­ra továbbra is nagy tehertétel a telekvásárlás, amit a tanács mérsékelt árú tanácsi telkek­kel igyekszik ellensúlyozni, ösztönözve a sajáterős otthon-, teremtést. A közművesítéshez szükséges lesz a lakosság na­gyobb hozzájárulása. A továb­biakban az 1983-as évben megvalósított és megkezdett beruházásokról szólt Fekete Antal, ismertette a város egészségügyi, szociális ellátá­sát, a tanács 1984-es terveit. Miklós értékek A városlakók városszépítő, városépítő hozzájárulásáról el­mondta, hogy 90—92 millió forint értékű társadalmi mun- 'kát terveztek a jelenlegi öt­éves tervciklusban, s az első három évben mér 80 milliós értéket teremtettek az önzet­len munkavégzők. Erősítik a barátság szálait Ceglédiek, ha visszatérnek Közelebb kerül a jelen Napjainkban sokfelé virá­goznak az elszármazónak tár­sasagai, olvashatunk erről az (újságokban megjelenő hírek­ből, fizetett közleményekből, Budapesten időnként szomoat- helylek, orosháziak jönnek össze fehér asztal mellett egy kis eszmecserere, hírt hallani közvetlenebb pátriájukról, üze­netet hozni, vinni, sőt, ki-ki a maga módján segítő kezet is nyújt vidéke boldogulásához. Nemcsak az óhazától távol, Kanadában vagy Ausztráliá­ban köti össze a közös szülő­föld a távoiszakadt embere­ket tehát, hanem idehaza is. Legyenek bár csak egy-két- száz kilométerre a családi fé­szektől, neveltetésük színhe­lyétől. A tanulás, munkakeresés, családalapítás megannyi ok, amely a hazai népességáram­lást joggal indokolja. Az meg a természet rendjéből adódik, hogy egy bizonyos életkor el­teltével sűrűbben hazafelé szállnak a gondolatok. Ez a felismerés vezette Cegléden a Hazafias Népfront városi' bi­zottságát és a városi tanácsot, amikor néhány esztendeje lét­rehozták Cegléd barátainak körét. Azóta már lezajlott több si­keres találkozó, népes részvé­tellel. Egykori tanárok és ta­nítványok, iskolatársak, volt kollégák találtak egymásra nagy örömmel. Természetesen a boldog visszatérés keretei, örömei közepette arra is volt mindig alkalom, hogy megis­merkedjenek a város megvál­tozott, jelen arculatával, meg­ismerjék közelebbről Cegléd fejlődését, a településfejlesz­tés céljait, a további terveket, megtekintsék az új létesítmé­nyeket. Effajta együttműködésre kí­nál programot az idei találko­zók tervezete is, amely elju­tott már a baráti kör tagjai­hoz. Lesz tudományos tanácsko­zás a múzeumban, a Ceglédről készített monográfia szerzői­nek részvételével. Az agrár- szakemberek a-helybeli Lenin Termelőszövetkezettel ismer­kednek meg. a technika házá­ban a várospolitika kérdései­ről esik szó, seregnyi hozzáér­tő vendég jelenlétében. A ceglédi kórház felveszi a kapcsolatot a miskolci kórház­zal. Kulturális téren keresnek közös hangot, tervezik, együtt emlékeznek a száz esztendeje Cegléden született íróra, Kár­páti Aurélra. Gubody Ferenc egykori polgármester emléké­re, aki sokat tett a város fel­virágoztatásáért a maga ide­jében, szobrot emelnek. No­vemberi közgyűlésükön Cegléd falszabadulásának 40. évfor­dulóját ünnepük meg. Ebben az évben Cegléd ba­rátainak köre tovább bővül. Felveszik tagjaik sorába a helyben lakó érdeklődőket és terveik szerint a külföldre származottakat is. Azokat, akik szeretnének a városért együtt­működni, a szülőföld szerete- tének hullámhosszán. A Közúti Gépellátó Vállalat egyebek között a tornacsarnok, a művelődési központ, a MTESZ-székház építkezésein és a Malomtószél rendezésé­ben végzett társadalmi mun­kát, értéke meghaladja a há­rom és fél millió forintot. A már ismert építkezéseken, te­reprendezési munkákon kívül újabb feladatok közös megol­dására hívja a tanács a város­lakókat, munkahelyi kollektí­vákat. A gyermekintézmények tá­mogatásában mindig is lelkes volt Cegléd. Most az a cél, hogy felszámoljuk az általános iskolákban még fellelhető 1500 négyzetméternyi olajos fapad­lót. Igény van a lakossági és munkahelyi támogatásra, köz­reműködésre a közművek és szilárd burkolatú utak építésé­ben. Ne csússzon Az előadás után a résztve­vőktől érkező kérdésekre vá­laszolt Fekete Antal. Az ér­deklődők a közbiztonságról, a lakáselosztás igazságosságáról, a napközi otthonról, az új vá­rosi strandról és Cegléd szín­házterméről kérdezték a ta­nácselnököt. Sajgál Tamás, a városi tanács osztályvezetője a városépítéssel, építőanyag­ipari hiánycikkekkel kapcso­latban felmerült kérdésekre adott választ, s kért segítséget, közreműködést az ugyancsak felvetett csúszópénz-hálapénz felszámolására, az ügyeskedők, pult alatt kereskedők leleple­zésére. A kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekre Kürti András, a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója válaszolt. S. B. Lipcséből Ceglédre Ragyogó repüléssel hazáig Díjat nyert a gyors röptű msdár A postagalambok, nevükből1 következően leginkább üzene­tek továbbítására váltak be, mert gyorsak, pontosan tájé­kozódnak, de ,a testméretük miatt nagyobb teher szállítá­sára alkalmatlanok. Már az ókorban is ismerték bizonyos galambtípusok e nagyszerű ké­pességét, s bizony számos csa­ta, hadművelet sorsát fordí­totta meg, befolyásolta egy- egy titkon elindított galamb. Szikora András érdekes könyvet is írt róluk, az üze­netközvetítés egyik gyors mód­szeréről. a katonai tevékeny­ségben. Meglepő talán, hogy a II. világháborúban még vol­tak gépi vontatású galambdú­cok — hadi jelentések továbbí­tására. Az országos, Lipcse 11. el­nevezésű versenyen az össze­tett számításokban II. helye­zést ért el legutóbb Oláh Gyu­la ceglédi sportember madara. A nevezetes postagalamb azo­nosítási, törzskönyvi jele: A— 25 4021—81—1753 kkh. A ti­tokzatosnak ható részvételi és gyűrű jel megoldása egyszerű: ez a sportmadár az A—25 szá­mú ceglédi sportgalamb-egye- sület állata (a 4021 külön is erre utal), a 81-es szám a ga­lamb születési évét jelenti, az 1753-as jelzés a gyűrűn az egyedre vonatkozó azonosítási kód. Tehát 1983 nyarán egy két­éves ceglédi kék kovácsolt hím galamb komoly sikert ért el. Lipcséből indultak a beneve­zett madarak, s tulajdonkép­pen oly sebesen vágtak neki a távnak a legjobbak, hogy közülük a ceglédi 8 és fél óra múlva Ceglédre érhetett! Bizonyára nem sok ideje maradt a madárnak gyönyör­ködni a lipcsei belvárosban, a Tamás-templom épületében, a városházában, vagy éppen a vásárváros hatalmas együtte­sében?! Egyet azonban bizo­nyosan láthatott a ragyogó re­pülési adottságú madár, a „Népek csatája” 91 méter ma­gas obeliszkjét. 73,2 kilomé­teres óránkénti sebességgel tette meg a távot... Nagy si­kere ez a helyi tenyésztőknek, mert az országos II. helyezé­sen túl, a kerületi országos versenyeken és a kerületi ver­senyen ugyanez a hím I. he­lyezéseket is nyert. Az országos verseny ünne­pélyes díjátadására Budapes­ten került sor az év elején, ,s bizonyosan még sok hasonló hír fogja a ceglédi sportga- lambászok szakértelmét emel­ni. Oláh Gyula napjai a gépek körül, a gépműhelyben telnek, a szűkebb. környezetén túl, ta­lán a munkatársak sem igen tudják, milyen értékes hobbi­val foglalkozik. Halkan és szakértelemmel teszi dolgát, a fáradozásai magának, egyesü­letének és városunknak is si­kereket hoztak. S. D. Ä ludas! klubiján RR&EnkckéS, jogról Törteién a ludasi Móra Fe­renc tanyai klub következő is­meretterjesztő előadása feb­ruár 14-én lesz, este 19 órai kezdettel. Jogi téma kerül na­pirendre, munkaviszonyról, munkajogról, a dolgozók jog­védelméről esik szó. Növendék­hangverseny Pénteken, február 10-én a ceglédi zeneiskolában a félévi eredményeket bemutató nö­vendékhangversenyen dr. Per- neczky Jánosné zongorasza­kosai szerepelnek, előadásuk 18 órakor kezdődik. Kedden, feb­ruár 14-én 18 órakor dr. Mol­nár Attiláné hegedűszakos ze­netanárnő tanítványai tarta­nak bemutatót. Iskolássá éritek az óvodások Nagycs©p©rt@s®k finisben Pák, tavasz előtt A kertbarátoknak tart elő­adást február 9-én, csütörtö­kön délután 17 órai kezdettel a ceglédi Helyőrségi Művelő­dési Központban Csöbönyei István, a Parképítő és Kerté­szeti Közüzemi Kisvállalat igazgatója. Az előadás címe: Koronaalakítás és tavaszi met­szés a kiskertekben. Vendéglátók mulatsága A farsangi mulatságok ide­jén most adódik egy alkalom, amikor a vendéglátósok szóra­koznak, őket látják vendégül. A Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat ceglédi igazgatósága és szakszervezeti bizottsága «pénteken, február 10-én este rendez hangulatos, vidám mu­latságot, műsorral, bállal, jó vacsorával. Az esemény a Kossuth ét­teremben 18 órakor kezdődik. A műsorban fellép Madarász Katalin, Gaál Gabriella, Hajas Ilona, Illés Melinda, Szántó Károly, Blum József és Bánki Péter budapesti művészek. Táperef© vifaminíiil dúsul Még néhány hónap és 59 gyermek válik ískolaéretté a ceglédberceli napközi ottho­nos óvodában. Ez náluk azt je­lenti, hogy egyiknek sem kell évet halasztania. Az eredmé­nyekről és az elkövetkező hó­napok tennivalóiról beszélget­tünk Bánki Horváth Béláné vezető óvónővel és Birinszki Pálné óvónővel. — Már az év elejétől min­den nagycsoportos naponta két kötelező foglalkozáson vesz részt, melyek nyárig egyenként a 30—35 percet is elérik — tájékoztat Bánikiné. — Ezeken, ha játékosan is, de a tantárgyaik alapjait sa­játítják el. A tanulást segítő bábokat velük készítjük. Azután, amikor megelevened­nek, különös életre kelnek. Segítséget jelentenek ugyanis az anyanyelvi nevelésnél és a beszéd fejlesztésénél is. Egy- egy mesét saját szavaikkal elevenítenek fel, és ha sike­rül, nemcsak a bábok, hanem kezelőik is tapsot kapnak. — A saját környezetét min­den óvodásnak ismernie kell — folytatja a gondolatsort Birinszkiné. — Tudnia kell a nevét, a szülei nevét, a címü­ket és a körülötte levő állatok, növények nevét is. A mi gye­rekeink előnyben vannak a városiakkal szemben, mivel természetes környezetben szokták meg a háziállatokat. Akkor azonban, amikor a metróról, repülőről vagy a villamosról beszélünk nekik, az óvodában csak képen tud­juk megmutatni. Ezért hatá­roztuk el, hogy a közeljövő­ben kirándulást teszünk Bu­dapestre és Ferihegyre is. Óvodánk kertjének egyik ágyását kineveztük gyakorló- kertnek, phova a növényeket ők ültetik és locsolásáról is ők gondoskodnak. Csíráztatást I külön üvegben is végzünk, ami ' mindig felkelti érdeklődésüket, i A természet szeretőiére is sze- ! retnénk mindenkit megtaníta- : ni, ezért -madáretetőket is j barkácsolunk, amikbe ők te- | szik a magvakat. Azután so­káig figyelik, hogy egy-egy apró szárnyas meglátogatja-e a kitett élelmet, s nagy az öröm, amikor ilyenre sor ke­rül. — Szeretnek rajzolni és vag­dosni is. Ök ugyan nem tud­ják, hogy ennek a hivatalos neve az ábrázolás és kézimun­ka, de az eredmény a fontos. Festenek, rajzolnak, jól keze­lik az ollót,- ami a képi látá­sukat fejleszti. Csak irányíta­ni kell őket. A testnevelés már követi az általános iskola első osztálya alapgyakorlatait. So­rakozni kell jeladásra, és a gyakorlatok játékossága mel­lett komoly ismereteket szerez­nek a kicsinyek. Nem beszél­tem még a matematikáról, aminél 10-es számkörben kell halmokat képezni, bontani, el­venni. Az irodalmi foglalko­zások nem kötelezőek, de mégis valamennyien részt vesznek rajtuk. Népmesék, műmesék, népi mondókák, versek elhangzása mellett ők is megtanulnak korukhoz mér­ten szavalni, mesét szabadon elmondani. — Eredményeinket csak a szülők segítségével tudjuk el­érni — zárja a beszélgetést a vezető óvónő. — Ismertettük még az év elején házirendün­ket, melynek voltak meglepő részei is. Nálunk ugyanis min­den nagycsoportos óvodás ebéd után fogat mos és pizsa­mában megy aludni. Erre a korra követelmény, hogy a ci­pőjüket önállóan tudják ki- és befűzni, megkötni, szükség szerint, felszólítás nélkül mos­sanak kezet, fésülködjenek, saját törölközőjüket, poharu­kat stb. használják. A szülők megértéssel fogadták nevelési szándékunkat és otthon is ha­sonlóan gyakoroltatják az ön­álló higiénikus élet alapköve­telményeit. Elmondhatom, hogy egyetlen elhanyagolt, rosszul öltözött, ápolatlan gyermek sincs körünkben. Ez pedig főleg a szülök érdeme. — Még vannak azonban fej­lesztendő készségek az aprósá­goknál. A figyelem tartóssága miellett a logikai készséget, az akaraterőt és a kitartást is növelni kell. Elmaradt nagy- csoportosunk azonban nincs egyetlenegy sem. Udvari Gábor h hsrsnadsk is mähet Sokat tudtak a tudósról Szitát szólt, kérdések peregtek A Ceglédi Állami Tangazdaság Kátai úti keverőüzemében ta­valy komplett premixüzemet alakítottak ki, ahol ipari takar­mányok ásványi anyagokat és vitaminokat tartalmazó clőkc- verékét gyártják. A képen Horváth Lászlónc cs Farkas József- né zsákokba tölti a keveréket. Apáti-Tóth Sándor felvétéle ! A tudós nagy utazó, Körösi | Csorna Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából ál- I talános iskolások számára or- i szágos emlékverseny indult, j Igen nagy érdeklődés mutat- ] kozott, a gyerekek kedvvel és ! alaposan felkészültek az ese­ményre. A Pest megyei forduló ■ egyik területi döntője Ceglé­den zajlott, huszonkét csapat részvételével. Tóalmástól Tá- ; piógyörgyéig sok iskolából jöt- ! tok versenyző csapatok. Támpontot ugyan kaptak a : felkészüléshez, kutatómunká- ! jukat sok előtanulmány segít- : hette, ám az ajánlott irodalom ismerete mellett szükség volt olyan ismeretanyagra, amely saját ügybuzgalmukat, érdek­lődésüket bizonyította. Török, indiai, mongoljai zenei, irodal­mi, művészeti, földrajzi, törté­nelmi és más témakör szép számmal szerepelt a kérdések •közötj. Az eredmények alapján a megyei döntőben részt vehet az első és a második helyezett, vagyis az abonyi Somogyi Im­re Általános Iskola csapata (Rab László tanár készítette fel őket), valamint a ceglédi Földvári Károly Általános Is­kola csapata (felkészítőjük Gulicskáné Varga Ilona). Mi­vel lehetőség volt ilyenre, a másodikkal szinte fej fej mel­lett végzett harmadik helye­zett, a ceglédi Várkonyi István Általános Iskola csapata, aki­ket a versenyre Tyukodi Ist­ván tanár készített elő, meg­hívottként szintén elmehet majd a megyei döntőre. ISSN 0133—2603 (Ceglédi Hírlap

Next

/
Oldalképek
Tartalom