Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-08 / 32. szám

Helytörténeti gyűjtemény Új szőnyeg Rövidesen a nagyiközönség is láthatja a városi helytörté­neti gyűjtemény új szerzemé­nyét, az egykor gödöllői mű­vésztelep jeles tagja, Torocz- kai-Wigand Ede által terve­zett szőnyeget, amely az ál­landó kiállítás egyik ékessége lesz. A torontáli szőnyeg 2X3 méteres. Értékét növeli, hogy jelenleg Toroczkai más alko­tásáról nem tudnak. A gyűjte­mény tulajdonába került da­rabon kisebb restaurálási munkát kell elvégezni, utána mutatják be. A rádióban Tural népiüms A Petőfi rádió csütörtököm 12.35 órakor kezdődő A nép­művészet ifjú mestereinek felvételeiből című műsorában a túrái Maczkó Mária Galga menti népdalokat énekel. A fiatal énekest az elmúlt év augusztus 20-án tüntették ki a népművészet ifjú mestere címmel. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 32. SZÁM 1984. FEBRUÁR 8., SZERDA Ifeepsstossa! ÉSZICV Megint tudtak újat hozni Amikor év közben jártam a kerepestarcsai Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat­nál, természetesen a nehéz­ségekről esett több szó. Nem kicsi, nem is nagy vállalat az övék — egyébként annak ide­jén a galgamácsai Galgapartí összefogás és a püspökhátva- ni G,algavölgye Termelőszö­vetkezet alapította —, de a mintegy hétszáz emberrel dol­gozó cég igen sok, figyelemre­Ittas járművezetők Bűnügy, szabálysértés Gödöllőn és környékén ta­valy 326 alkalommal kellett el­rendelni az illetékeseknek nyo­mozást közlekedési vétségek, illetve közlekedési bűnügyek miatt. Igen figyelmeztető, hogy ezek közül 243 esetben az ittasság volt az ok. Az sem vet jó fényt, hogy az utóbbiak közül csaknem száz az olyan, a mi területünkön lakó, aki másutt karambolozott ittasan. Közlekedésrendészeti szer­veink egyébként az ittasság megfékezésében, az illuminált járművezetők kiszűrésére fő­képpen a megelőzésben, külön akciókat szerveznek idén is. A káros cselekmények vissza­szorítására tavaly is együtt­működtek a városi ügyészség­gel és a bírósággal. Bírói íté­let, illetve szabálysértési hatá­rozat alapján tavaly 267 ve­zetői engedélyt vontak be. Nekibuzdulás Bagón Megalakult a baráti kör Láng István igencsak meg­sértődött, amikor a bagi mű­velődési központ libresszójá- ban mellének szegeztem a kér­dést: miért lépett be az elsők között a bagi sportegyesület baráti körébe, amikor nem is látom a mérkőzéseken. Ha nem volnék állandóan a já­tékkal s a fotografálással el­foglalva, válaszolta, akkor tudhatnám, hogy alig lép pá­lyára a labdarúgócsapat úgy, hogy ő ne lenne a nézők kö­zött. Sok elkötelezett híve van a bagi labdarúgásnak a község­ben, de még Hévizgyörkön is. A Galga völgyében a piros­fehér mezeseké az egyik leg­régebbi sportmúlt. A falu tör­ténetéről megjelent könyvben két felvétel is helyet kapott a hajdani csapatokról. Talán nincs is olyan bagi, akinek a rokonai között ne szerepelné­nek fuballisták. A mai gárdának az utóbbi időben jobban megy a játék, az évtizedes küszködést köve­tően ismét a vidék jelesebbjei közé verekedték magukat. Az elhúzódó létesítménygondok mégis, az eddiginél erősebb összefogást követelnek. Sokan vannak, akik ha tudják, hogy jó helyre kerül a pénz, szíve­sen támogatják a sportolókat. Ezért döntött úgy a BSE ve­zetősége, hogy életre hívja a tőle független baráti kört, a B-középet. Az alakuló összejövetelt az írásunk elején említett lib- resszó fölötti padlásklubban tartották. Harmincan-negyve- nen jöttek el, s miután meg­választották az ötfős vezetősé­get, élén dr. Angyal Vendellel, máris megtették első felaján­lásukat'. A labdarúgók hajdú- szoboszlói edzőtáborozásának költségeihez ötezer forinttal járulták hozzá. A közeljövőbem válik el, va­jon mi a nehezebb Bagón: a kezdet vagy a folytatás. Min­denesetre a szervezés lelkesen folytatódik. Nemcsak azzal foglalkoznak, hogy minél több törzsszurkolót nyerjenek meg. hanem tapasztalatot is szeret­nének gyűjteni, ellátogatni olyan egyesületekhez, amelyek mellett már jól működő baráti kör tevékenykedik» Meg kell találni azt a for­mát, amely szavatolja a támo­gatások egyforma elismerését — hiszen nem tud mindenki ,azonos segítséget nyújtani, de lehet, hogy a kevesebbet jobb szívvel adják — és á helyes felhasználását. Demokratiku­san és bizonylati alapon mű­ködő B-középre van szükség. A labdarúgóik már javában készülnek a tavaszi félévre. A heti tréningek között minden szerdán edzőmérkőzés szere­pel. Lekötöttek egy találkozót a BVSC-vel, ugyanakkor ala­csonyabb osztályú gárdák is vendégül szeretnék látni a ba- giakat, például a zsámbokiak és a galgamácsaiak. Fontos állomása lesz a csa­pat és a baráti kör felkészü­lésének is a február 18-i sportbál. A hagyományos ren­dezvényen immár' második al­kalommal örömzene lesz: ha sikerül a szervezés, valameny- nyi bagi zenész egymást vált­va a pódiumra áll. A muzsikusok és a sport kapcsolata közismerten szoros volt Bagón. Amikor a hatva- nos években megyebajnoksá­got nyert az akkori, aranycsa­pat, az egyesített zenekar a •Himnuszt is eljátszotta a zá­rómeccsen. Tavaly, amikor új­ra aranyat szerzett a gárda, ez sokak fájdalmára elmaradt. A B-közép szervezése fontos lé­pése a szurkolók és a sportkör közötti kapcsolatok új alapra helyezésének. B. G. á nap programjc Gödöllői helytörténeti gyűj­temény: Rekviem egy temetőért, Kresz Albert fotókiállítása, megtekinthető 10—14 óráig. ura Nimmm Robin Hood nyila. Színes, szinkronizált szovjet fim. Kí- sérőíilm. Naprendszer. Csak 4 órakor! Mephisto. Kétrészes, színes magyar—NSZK. Oscar-díjas film, 13 órakor. méltó munkát teljesített a környéken. Részben az ala­pító gazdaságokban — ame­lyek annak idején is Aszód, Iklad, Váckisújfalu, Domony és persze Galgamácsa, Püs­pökhatvan határában gazdál­kodtak — több épületet hoz­tak tető alá. Msglepetés De hát örökké ezek sem tudtak fejleszteni, az utóbbi időben, lehetőségeik még in­kább csökkentek, így aztán a közös vállalatnak — ha lé­tezni akart, munka után kel­lett néznie. Mint a többi épí­tő cégnek. Csakhogy őket legföljebb azok ismerték, akiknél egyszer-egyszer már letették a névjegyüket. A kicsinység mostanáig kí­sért, s ez részben jó, részben nem előnyös, de tudóim ró­luk: ha nagy létesítményeken dolgoznak, a náluknál nagyobb építő-szerelő szervezetek mögé szorulnak, a munka ne­heze jut nekik; máskor a kisebb vállalkozások lepik meg őket is azzal, hogy kiszo­rítják, vagy megelőzik. Azért nincsenek, sohasem voltak kétségbeesve, hiszen vállalati méretük, kvalifikált szakembergárdájuk, rugal­masságuk révén megállják a helyüket. Nem is akárhogy. Az elmúlt évtizedben hatszor nyertek kiváló címet, legutóbb éppen tavaly. A nagy kérdés ezután az volt, lehet-e javíta­ni a jó bizonyítványonTud­tak. Egy újabb évet zártak sikeresen. Alapítók Legutóbbi kibővített igazga­tótanácsi ülésükön arról ad­hatott számot Pém István igazgató, hogy árbevételük megközelítette a 230 millió fo­rintot, s ez huszonegy száza­lékkal , több az előző eszten­deinél. Miközben munkájuk értéke emelkedett, a létszám alig egy százalékkal, ötven- kétmillió forintos bruttó nye­reségük tizenkilenc százalék­kal magasabb a bázisnál. A számok mögött gyanít­ható, hogy talán változtattunk az építőipari jellegen, mor­fondírozott az igazgató; Pedig nem. Mit tettek tehát, hogy job­ban gazdálkodtak. Az anyag­felhasználásban amennyire lehetett szigorú takarékossá­got vezettek be. Azt meg már Zsirkay István főmérnöktől tudom: több olyan újításuk, találmányuk is volt, amelyek hasznosítása önmagában mil­liós nagyságrendű megtaka­rítást eredményezett. Ilyen volt például az a munkájuk, amelyet a 21. számú Állami Építőipari Vállalat megbízásá­ból végeztek a cég Apáczai Csere János utcai épületének felújításánál, és a Vasért Vál­lalat Száva utcai raktárának építésénél, a két helyen ösz- szesen több mint tízmilliót hoztak úi eljárásaik. Számvetés Mint már jeleztük: fontos megrendelőjük a Magyar Ál­lamvasutak, amely az év vé­ge előtt is egy nagyobb, mint­egy 25 millió forintos meg­rendelést adott fel számukra: Gyöngyös térségében, vettek részt szerelőik a nagy szak­értelemet igénylő felsőveze­ték-szerelésben. Ezúttal némi számvetést is készítettek a közös vállalat fennállása óta eltelt időről. A vállalat létezése óta eltelt ti­zenhárom év alatt csaknem kétmilliárd forint árbevételt ért el, a nyeresége 284 millió forint volt, ami azért lehet érdekes, mert az alapító gaz­daságoknak összesen 83 mil­lió forintot adtak át. Természetesen az idei ter­vekről is szó esett. Südy Lász­ló főkönyvelőtől tudom: árbe­vételben és nyereségben is legalább a múlt évit szeret­nék megismételni, noha már számoltak vele, hogy a gaz­dasági szabályzók újabb szi­gorítást jelentenek. Ugyan­csak a tavalyihoz hasonlóan, mintegy hatszázalékos bérfej­lesztést akarnak elérni. F. I. Vákuumtechnikai alkatrész Évente 14,5 millió forint értékű terméket állítanak elő a pi­ce ii Vasipari Kisszövetkezetben. Mint a neve is utal rá, a szövetkezetben főleg vasipari termékeket gyártanak, különféle szelepeket, vákuumtechnikai gépek alkatrészeit. Képünkön: Vörös István esztergályos szelepet készít. , Hancsovszki János felvétele Aszódon a nagyvilág Külföldre is mennek Ügy tűnik, az utazók számá­ra lassabban telik az idő. Amikor Klaussmann Ferenc- nét, az aszódi Petőfi Művelő­dési Ház utazók klubjának ve­zetőjét arról kérdeztem, mióta vannak együtt, először öt év­ről beszélt. Majd átgondolva helyesbített; hét éve szervez­ték az első kirándulást. Először a diákokat igyekez­tek rávenni az utazásokra, ké­sőbb a nyugdíjasokat, elsősor­ban a pedagógusokat. Ma már minden aszódinak szól az in­vitálás. A hatvani Volán- és Express-kirendeltségekkel jól együttműködve, olcsóbban, egyszerűbben lehet messzi tá­jakra eljutnia az utazóklub tagságának. Mindent Klauss- mann Ferencné intéz. Havonta egy-egy kirándulás és színházlátogatás rendszere­sen szerepel a programban, s évente öt-hat alkalommal kül­földre is eljutnak a jelentke­zők. Januárban Csehszlovákiá­ban síeltek, bár a rádióban nem ígértek sportolásra alkal­mas hótakarót. Az elmúlt hét végén Mátraszentimrére utaz­tak, már határainkon belül is lehet e téli sportnak áldozni. Az útiköltség (mindössze hat­van forint volt, s haza úgy érkeztek, hogy mindenki el­érje csatlakozását Gödöllő vagy Galgamácsa felé. Tavasszal nyugatra és ke­letre is eljutnak az aszódi klubtagok. Március 18-án in­dulnak Bécsbe, április 5-én pedig Ungvárra, Munkácsra látogatnak. Mindig maradnak várakozók, akik már nem fér­nek fel a bjászra. Majd legkö­zelebb. Nemcsak az aszódlak járnak a nagyvilágban, hanem Aszód­ra is eljut a nagyvilág. A kö­zépiskolai kollégiumbán eddig is voltak élménybeszámolók, s jövőben ezt még rendszereseb­bé kívánják tenni, távolabbi előadókat hívnak meg. B. G. Szenvedély, sfs mm káros Felfedezésre csábító könyv sás. Gimnáziumban rengeteget és rendszeresen olvastam, még az órák alatt is. Csizmadia György magyartanárom mél-, tányolta egyedül ezt a törek­vésemet, s ú-iabb köteteket adott a kezembe, ­Van egy szép, ám költséges szenvedélyem, amelynek ha sodra megszédít, akkor tekin­tet nélkül anyagi helyzetemre, előkotrom a pénztárcámat és könnyelműen, a holnapra mit sem gondolva, fizetem az árát, mivel képtelennek bizonyulok ellenállni a csábításnak. Ez a különleges szenvedély akkor tesz rabjává, ha eladásra kira­kott könyvek közé tévedek, le­gyenek azok újak, vagy antikvár, példányok. Pedig ném születtem könyvforgató családba. Apám csak a kórhá­zi ágyán ismerte el, hogy gyermekkori szenvedélyem nem azonos a lóversenyre já­rók, kártyások, alkoholisták egészségre és emberségre egy­aránt ártalmas szenvedélyé­vel. Már késő volt Hosszú hetek óta magam is betegen élek a kórházlakók különös világában, ahol a gyógyszer mellett a könyvnek van a legerősebb gyógyító, egészségre biztató hatása. Most érzem csak apám szavainak igazát, aki betegen arról pa­naszkodott, hogy szobatársai­val — egy jogásszal és egy mérnökkel feküdt a három­ágyas szabvány kórteremben — nem tud beszélgetni. Nincs miről. Nincs mit mondania, ha azok a világról egymás között szót váltanak. A tanító úrtól — Tudod, mennyit dolgoz­tam életemben. A szülői ház­nál még kalendáriumra sem jutott. Olvass sokat, olvassa­nak az unokáim is, mert cso­dálatos lehet az a világ, amelybe az írott betű viszi az értőjét — mondta, s amikor ajánlottam, hogy a következő látogatásra könyvet is teszek a csomagba, csüggedten le­gyintett, s kezének lemondó mozdulatát szavaival indokol­ta: — Harcba kellene indul­nom az olvasásért, s ahhoz már sem erőm, sem időm nin­csen Gyerekeim — hét-kilenc éves korukban — sokat kér­deztek. Gyerekszokás. Lányom a tőlem kapott válaszra ismét kérdezett. — Édssapu, ezeket te honnan tudod? Pillanatra meglepett a kérdés. — Hon­nan tudom? Olvastam! Akkor jutott újra eszembe, hogy ami nekem annyira természetes, az talán másoknak nem az. Em­lítettem már, hogy családunk nem volt olvasó család. Hosszú téli estéken, mikor még nem volt tévé és spórolni kellett a villannyal, ha anyám az egész napos fárasztó munka után erőt vett harcosan köze­ledő álmosságán, egy-egy nép­dalra tanított, s ha ünnep volt, mesét mondott. De ezeket a meséket nem olvasta. Kérdé­semre, hogy honnan ismeri a mesét, így válaszolt: az is­kolából! A tanító úrtól! Örömök kerti® Újabb kötetek Nincs hát abban semmi cso­dálatos, amiért annyira vár­tam, hogy beülhessek az is­kolai padok egyikébe, amit a tanító úr — aki anyámat, apá­mat is tanította a betűvetésre — számomra kijelölt. Tőle hallottam a mesék garmadá­ját. Először csak rövid népme­séket, majd a külföldi írók meséit: Grimm, Andersen me­séit, a magyar költőket: Arany Jánost, Petőfi Sándort, Tompa Mihályt, Gyulai Pált. Azután Barna Ignác tanító úr szította bennem az olvasás szenvedélyes szerelmét. Hihe­tetlenül hangzik, de sok-sok év távlatából már nincs értel­me a szépítésnek — a bizo­nyítványomban található rossz jegyeknek az oka is az olva­Most módomban van tob­zódni a könyvek birodalmá­ban, ám szenvedélyem újabb- vonással gazdagodott: legszí­vesebben újabb híveket tobo­roznék az olvasásnak, mert megtapasztaltam, az olvasó embernek sok élvezetben van része. A könyveket rendsze­resen lapozó ember fölfedező­vé válik, feltámad kutatói kedve és boldog, ha újságol­hatja: remek könyvet talált, amely érzelem- és gondolat- gazdag. cselekménye lebilin­cselő, hősex azonosulásra csá­bítók. A kórház könyvespolca! előtt állunk sorba. A fiatal könyvtárosnő zavartan hall­gatja a különböző kéréseket. Egymásnak segítünk hát, aho­gyan tudunk. Egyikünk a lép­csőt nehezen járónak nyújtja segítő karját, másikunk köny­vet ad a tétován kutatónak. Most ismét örülök, hogyha nem is születtem könyvekkel bélelt lakásban, .jó tanítóim akadtak, akik a könyvek meg­szerettetésével vezettek be az örömök kertjébe. F. M. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom