Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-26 / 48. szám

I L.L.ÖI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1984. FEBRUÁR 36.. VA«*RN4P Eredmény, genii, terv A "í" rr | r | , ?//# 9 • smlmmém keraejelei Kisköiségek eHáfása Többszörös bevétel Az elmúlt napokban lezaj­lott termelőszövetkezeti zár­számadásokon a legtöbben azt várták, hogy a vezetőségek ad- janaik számot a múlt eszten­dőről. Hövekvő költség * Sikerek, buktatók, közepet­te alakúit ki mindenütt az összkép, amelyre Kíváncsiak voltak nemcsak a gazda­ságok oan dolgozók: tagos és alkalmazottak, hanem a helyi és a felsőbb szervek, testületek vezetői. Nem vélet­lenül, hiszen, ha a mezőgazda- sági üzemek sikerek színte­rei, akkor az jó a falunak, a városnak, mindnyájunknak. Noha még egy zárszámadás hátravan — a Szilasmenti TsztÓ —, már tudjuk: körze­tünkben csak nyereséges gaz­daság van, ami — ismételhet- jük —, nem azt jelenti, hogy az üzemeken belül ne lenne egy-két, helyenként több al- ágazat, üzemrész, növény­vagy állatféleség, amelynek termelése nem volt ráfizetéses. Legföljebb azt sikerült más­nak a nagyobb hozamával, új termék bevezetésével, valami­lyen külső munka vállalásával ellensúlyozni. Tavaly az aszálykár volt leginkább olyan, ami jócskán adott pótolnivalót. Erről pedig aligha "tehetnének gazdasá­gaink, hiszen nincsenek abba a szerencsés helyzetben, hogy jelentős területeken öntözni tudtak volna. Van persze olyan ágazat is, amely nem a természeti adott­ságok miatt mutatkozott vesz­teségesnek. Ilyen többnyire a zöldségtermesztés — amiből például a túrái Galgamenti Magyar—Kubai Barátság Tsz- nek profitálnia kell, hiszen nagy területeken termesztik ezt a növényt. A ráfordítá­sok azonban az utóbbi időben alaposan megemelkedtek, s bi­zony ma már a sárgarépa és a petrezselyem náluk sem tar­tozik a jövedelmező kultúrák közé. Vehetünk más példát is. A péceli Rákosvölgye Terhelő- szövetkezetben, ahol a nyere­séget másfélszáz mililió forint fölött konstatálhatták, be kel­lett vallják, hogy az egyik leghagyományosabb üzem­águk, a tojástermelő csaknem fél évig úgy termelt, hogy a tyúkok alól elszedett tojá­sokért kapott pénz az ön­költséget sem fedezte. Tegyük hozzá gyorsan: nem a gazdaság vezetőin, s nem a mintegy százharmincezer to­jót gondozó embereken múlott mindez. így alakult a keres­let. Van ilyen, hozzá kell szok­nunk. A gazdaságiban más te­vékenységgel pótolni igyekez­tek, s tudták is, a hasonló kieséseket, így lettek nyeresé­gesek ők is. Ma már sínen van a tojás­termelés is, noha még min­dig annak köszönhetik ebbéli sikerüket, hogy számíthatnak az átvételben régi partnereik­re. Fontos ez, hiszen a Rákos­völgye a környék, s nem kis mértékben a főváros ellátásá­ba is besegít. S ha már a számadások őszintén feltárt árnyoldalainál tartunk, vetítsünk valamit előre a tervekből is. amire — valljuk be —. nem fordult olyan éles figyelem, mint az eredményekre. 'Ha a péceliek- nél maradunk, elismerésre^ méltó, hogy erre az évre 160 millió forint nyereséget ter­veztek. Számítottak már azzal, hogy tíz százalékkal növeke­dett január 1-től a dolgozók bére után fizetendő SZTK- járuléik, amely egymagában tizenhétmillió forinttal csök­kenti nyereségüket. A gazdaság árbevételét egy- mllliárd forintban határozták meg. Kevesebb ez, mint a ta­valyi, hiszen már tapasztalják, hogy néhány üzemegységük csak kisebb kapacitással tud majd dolgozni, mindenekelőtt a beruházások visszafogottsá­ga miatt. Ez éppenséggel a gazdaságot is érzékenyen érin­ti. Ahogy dr. Czerván Márton, a Rákosvölgye Tsz elnöke fo­galmazott, a beruházások nagy adóterhei miatt nem tudják idén a borpalackozó üzemet megcsinálni, mert utána hu­szonöt százalékos adót kellene befizetni. Saját erőből Nem is kicsit tanácstalanok a dologban: nem értik, ha a szőlőtelepítést szorgalmazta az állam, támogatást is adott hozzá, miért a nagy elvonás, amikor a szőlőfeldolgozó üze­met saját erőből építenék meg. Néhány éve kezdték, s már több mint százötven hek­tár szőlőt telepítettek Mogyo­ródon, s ezen ültetvény ter­A túrái takarékszövetkezet ikladi kirendeltségének betét­állománya tavaly is szépen gyarapodott, s meghaladta a tízmillió forintót. Ehhez ké­pest ugyan nem nagy összeg, mindössze száznegyvenezer fo­rint a takaréklevélben elhe­lyezett pénz. A kirendeltség­nél úgy tapasztalták, mintha az /emberek ódzkodnának hosszúbb időre lekötni pénzü­ket, így egyelőre csak tizen­hármán választották ezt a be­tétformát, pedig jelenleg ép­pen a takaréklevél után jár — ráadásul évente növekvő — kamat. Űjabb a turaiak kirendelt­A pártmunkást Hóka Zol­tánnak hívják. Munkahelye a Gödöllői Tangazdaság. Funk­ciója: a pártbizottság titkára. Két éve tölti be ezt a tisztet, korábban az akkori járási pártbizottság munkatársaként, még előbb a Ganz Árammérő- gyárban dolgozott különböző beosztásokban mint elektro­műszerész, személyzeti és ok­tatási előadó. Többféle isko­lát végzett, de egyik sem volt mezőgazdasági jellegű. Adódik a kérdés, nem jelentett-e hát­rányt egy olyan munkahelyen, ahol magas színvonalú mező- gazdasági termelés folyik. Mérni nem lehet Hóka Zoltán falun nőtt fel, nyaranként termelőszövetke­zetben dolgozott. Ez persze ke­vés lenne mostani munkahe­lyén. Első dolga volt tehát ön­képzéssel megszerezni a múl­hatatlanul szükséges tudniva­lókat a mezőgazdasági folya­matokról, növényi kultúrákról, az agrártermelésben használa­tos gépekről. Előnyt jelentett számára, hogy korábban, ami­kor a járási pártbizottságon dolgozott, ő volt a gazdaság területfelelőse. Az operatív döntések külön­ben is a szakemberek vélemé­nye alapján születnek, teszi még hozzá. * Minden döntés, beruházás, fejlesztési pénzeszközök fel­osztása, új létesítmények épí­tése, gépek vásárlása, a ter­melési szerkezet és szervezet alakítása, változása kihat az mésének feldolgozása, palac­kozása foroghat veszélyben a jövőben, ha korábbi elképzelé­seiket nem’tudják valóra vál­tani, noha tehetségük meglen­ne hozzá. A bérlők A gazdaságnak mintegy kétszázötven hektáron van szőleje. Elismerik: egyelőre a munkaerőhiány nehezíti a művelést, ám hagy részét már bérbeadták, méghozzá igen előnyös feltételekkel. Tavalya rendkívül alacsony felvásár­lási árak miatt a bérlőknek, hogy számításaikat megtalál­ják, hat'százalékkal többet fi­zettek. A kalkulációik szerint a szőlőművelésben egy órányi munka nyolcvan-száz forint jövedelemhez juttatja a vál­lalkozókat. Ha ezt az idén va­lóban sikerül nyújtaniuk, ak­kor hamar eljutnak oda, hogy nem lesz annyi szőlejük, amennyit ki tudnak részbe adni. F. I. ségeiben, így Ifcladon is, lehe­tőséget teremtettek a lakásta­karékossági betét elhelyezésé­re. Amint Bohunka Jánosné irodavezető elmondotta, a ta­karékosságra vállalkozókkal szerződést kötnék, amelyben arról állapodnak meg, hogy az ügjdél, a szövetkezeti tag ha­vonta fizethet be egy bizonyos összeget vagy évente egy ösz- szegben legalább 6 ezer forin­tot kell elhelyeznie. A pénz ebben a betétformában évi öt százalékkal kamatozik. Ha leg­alább öt évig betétben van, évi egv, ha tíz évig, akkor évi két százalék prémium jár utá­na a rendes kamaton kívül. emberek munkájára, közérze­tére. Igazából itt kezdődik a pártszervezet, a pártmunkás, a pártbizottsági titkár szerepe és felelőssége. Akiért zajlik Ennek a szerepnek és fele­lősségnek a mérése aligha le­hetséges, de amennyiben az alapszervezetek, a pártbizott­ság, s személyesen a titkár jól dolgozik, nyomon követik az eseményeket, a folyamatokat, hogy Hóka Zoltán szavával éljünk, érzékenyen reagálnak a következményekre, mérhető­ség nélkül is tudható, a vég­eredményben a napról napra ismétlődő tevékenységük ben­ne van. Alapkövetelménynek tartja Hóka Zoltán, hogy a gazdaság valamennyi helyén közösen döntsenek. Minél több ember véleménye tükröződjön a ha­tározatban. Ez egyre inkább így van az alapszervezetekben is. A pártbizottság elé kerülő anyagokat szintén sokan véle­ményezik, a testület tagjain kívül a különböző szakterüle­tek képviselői. Elsődlegesen a gazdálkodás, ennek mikéntje dönti el, ho­gyan boldogulhatnak az itt dolgozó emberek. A pártszer­vezetnek is az a kötelessége, hogy a maga eszközeivel, módszereivel a minél eredmé­nyesebb gazdálkodást segítse elő. De valahogy úgy igyek­szik ezt tenni, hogy egyetlen pillanatig se tévessze szem elől az embert, aki a termelé­isf! eiietefás Az eredetileg meghirdetett 19 helyett 20 órakor kezdődik a gödöllői művelődési házban február 27-én a kaposvári Csiky Gergely Színház esti előadása, Spiró György A kort. című darabja. látogatás Néhány gödöllői üzem szak- szervezeti bizalmijai látogat­ták meg a városi művelődési központot, ahol Kecskés Jó­zsef igazgató, adott tájékozta­tót a csaknem százötven mil­lió forintba került házban fo­lyó közművelődési és7 kultu­rális tevékenységről. A bizal­miak ezután bejárták az épü­letet, amelynek termeiben a hétköznap szokásos munka folyt. A két termet elfoglaló negyven szövőszéken készültek a torontáli, s suba- és gobelin­szőnyegek. A következő he­lyiségben a fafaragók a Négy évszak című kompozíció befe­jezésén dolgoztak. A kiállító­teremben az azóta megnyílt katonaemlékekből összeállított kiállítást rendezték éppen. Az igazgató a séta után a tervekről is tájékoztatta a lá­togatókat, többek között a Gödöllőről — Gödöllőért vetél­kedőről, amelybe az intézmé­nyek brigádjai is bekapcsolód­hatnak. S talán ez Is alkalom lesz arra, hogy még szorosabbá váljék a kapcsolat a művelő­dési ház és a munkahelyek kö­zött. 'Felhívást adott ki a gödöllői tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága, amelyben arra kérik a Dózsa György úton lakókat, hogy az építke­zések befejezése után a csalá­di házak és a középületeik ki­csinosítva köszöntsék a város felszabadulásának negyvene­dik évfordulóját, valamint a várossá válás közelgő jubileu­mát. Kérik, hogy az út menti házakat tatarozzák, újítsák fel, rendezzék a kerteket, hogy mi­nél tetszetősebbé váljék a vá­ros e fontos útja és központja. A felhívás emlékeztet rá, hogy az elmúlt években a vá­ros közéletét meghatározó in­tézmények építése felgyorsult, s jelentős anyagi eszközökkel rendezik, építik át az út- és közműhálózatot. Az is ismere­tes, hogy az év végére befeje­ződik a Dózsa György út épí­tése, korszerűsítése, s így vá­si folyamat legfontosabb részt­vevője, s akiért az egész zaj­lik. Példával. A tények és a szá­mok feketén-fehéren kimutat­ták, a korábban szép nyere­séget hozó baromfiágazat, a piac «változása következtében veszteséges lett. A számítások nyomán meghozták a döntést, az ágazatot felszámolják. Igen ám, de ott jól »dolgozó és ke­reső emberek voltak, akiknek még az érzelmi kötődését sem lehetett figyelmen kívül hagy­ni. Konfliktusok nélkül nem megy, mondja tárgyilagos hangpn Hóka Zoltán. Napi konfliktus Minden nap meghozza ■ a maga kisebb-nagyobb konflik­tusát. Először úgy gondolták, a baromfiágazatban dolgozók helyileg ugyanott folytathat­ják, csupán mást fognak csi­nálni. Ez sem mént. Néhá- nyukat át kellett irányítani. S időlegesen még a fizetésük is csökkent. Az értelmes szót azonban megértik. Utasítással nem so­kat érünk, fejtegeti Hóka Zol­tán. Értelmes embereknek ér­telmesen kell elmondani a té­nyeket, ismertetni a célokat, a várható fejleményeket. Ezt megértik. Ahogyan a baromfi- ágazatban is megértették. Hi­tegetni sem szabad senkit. Mondjuk azzal, hogy jól dol­gozik. Éppen ellenkezőleg, nyíltan kell beszélni a valóságról. Ahogyan a félidős értékelésen is tették, kimondva, egy-két A túrái Galgavidéke Áfész vérségi tagságát Bolhás Mi­hály ipari főosztályvezető tájé­koztatta a szövetkezet elmúlt évi eredményeiről, idei tervé­ről, s arról, mire számíthat­nak a község lakói az ottani üzletekben. Az áfész úgy véli — hang­zott az értékelés —, hogy ja­vult a működési területen élő lakosság ellátása. A kiskeres­kedelmi forgalom bevétele na­gyobb mértékben növekedett a tervezettnél, a vendéglátóipari egységeké nem érte el a kíván­tat. Bármily furcsán hang­zik is, az alkoholfogyasztás — az áfész üzleteiben —-csupán 0,1 százalékkal növekedett. Ennek azonban nem az az oka. hogy józanodunk, hanem az, hogy a saját szőlőkben, gyü­mölcsösökben több alapanyag termett. Örvendetes, hogy növeke­dett a meleg étel fogyasztása. Mind többen veszik igénybe a közétkeztetést Versegen is. A községben egyébként sajátos az ellátás helyzete. A szövet­Márciusban mind a gyere­keknek, mind a felnőtteknek egy-egy színházi darabot mu­kerületben nem elég rugalma­san alkalmazkodnak a válto­zásokhoz, egy kicsit elkényel- mesedtek. Nem kell fejet ven­ni, ismétli nyilván sokadszor Kóka Zoltán. Segíteni kell, hogy aki tud és akar, változ­tasson. Munkáján, magatartá­sán, munkatársaihoz való vi­szonyán. Gyorsan viszik Ám ez nem mindig sikerül. A kádermunka nehéz, mondja a párttitkár. Nem bábokat to­logatunk a sakktáblán, érző embereket, másokért, család­jáért, gyermekeiért felelős, azok jólétét megszabó ember cselekedeteit kell mérlegre tenni, s dönteni úgy, hogy a legkisebb legyen a veszteség. A döntés elodázása lenne a nagyobb hiba, hiszen egy-egy vezető több száz másik ember somát befolyásolja. Nemrég volt ilyen ügyük. Több tucat ember munkájáért felelős vezetőtől váltak meg, aki a segítség, a türelmi idő ellenére nem tudta feladatát megfelelő színvonalon ellátni. A párt- és gazdasági munka legapróbb mozzanata is fölvet ehhez hasonló ellentmondáso­kat, amelyeknek a megoldása örökös figyelmet, állandó ké­szenlétet, naprakész tájéko­zottságot igényel a párttitkár­tól. Nem. nem bántam meg, hogy idejöttem, válaszolja Hóka Zoltán. Ez nem jelenti azt, hogy korábbi helyein rosszul érezte magát. Itt meg­becsülik a munkáját, ami vál­tozatos, s minden intézkedés eredményességét vagy helyte­len voltát gyorsan megtudja. Emberek között, emberekért dolgozik. Ezt szereti, emberek között, az emberekért. Kör Pál kezet boltjai mellett a kar- tali Petőfi Tsz üzleteiben is vásárolhatnak a lakók. így történhetett meg, hogy miköz­ben az áfész élelmiszerbolt­jában a forgalom elmaradt a tervezettől, a termelőszövetke­zet üzlete megtöbbszörözte a bevételét. Az áfész-húsbolt eredménye viszont saját bolt- csoportjában a legjobb. Sajá­tos gond, hogy miközben a környéken öt sütőüzemben pi­rulnak a kenyerek, a minőség nem mindig megfelelő. Ami a vérségi üzlethálózat fejlesztését illeti, legfeljebb az iparcikkbolt korszerűsítésére nyílik mód. A SZÖVOSZ nyolcszázmillió forintot irány­zott elő az 1500 főnél kisebb létszámú települések boltjai­nak bővítésére. A Galgavidé­ke Áfész két'másik kisköz­ségben, Vácegresen és Vác- kisújfaiun jobb a helyzet, ezért a fent említett vérségi bolt számára pályázzák majd meg a SZÖVOSZ lehetőségét. B. G. Mese és szerelem Márciusi színházi előzetes A nap programja tatnak be a gödöllői művelő­dési központban. A bábszínhá­zi bérlet harmadik előadása­ként kerül színre Az elvará­zsolt egérkisasszony című da­rab, amelyet az Állami Báb­színház művészei adnak elő kétszer is. március 12-én dél­előtt fél 10-kor és 11 órakor. A 16 éven felüli felnőttek stúdióelőadást nézhetnek meg, egy nappal korábban, március 11-én. vasárnap délután 4 óra­kor, Arthur Schnitzler Anatol és a nők című szerelmi törté­netét két részben. A darabot Paál István rendezte, szerep­lői Bálint András mint ven­dég, Kőmíves Sándor, Roczkó Zsuzsa, Zombori Katalin, Gyö- ry Franciska, Tébi Márta, Szo- boszlai Éva. Egri Kati, Mucsi Zoltán, Takács Katalin. Jegyek a művelődési ház pénztárában már kaphatók. és a gödöllői városi egyetemi vegyes kar hangversenye, 10 órakor. Az I. világháborús katona- emlék, kiállítás, megtekinthe­tő 10—18 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Rekviem egy temetőért, Kresz Albert fotókiállítása, megtekinthető 10—14 óráig. Február 27-én Gödöllő, művelődési köz­pont : Spiró György A kert, a ka­posvári Csiky Gergely Szín­ház vendégjátéka, 19 órakor. Napközimozi, 14 órakor. I. világháborús katonaemlé­kek, kiállítás; megtekinthető 15—19 óráig. bálunk is Tavaszfiírnok A TV-híradósok előszeretet­tel kutatják a tavaszhírnökö­ket a Mecsekben. A minap is láthattuk, nyílik már a kike­rics és a hóvirág. Ám ne gon­doljuk. hogy mindez a délvi­déki hegység kiváltsága! Kör­nyékünkön is nyílik a hóvi­rág, csak rá kell nézni a föld­re. Bagón a Hősök terén, Fas- ka tanítónő ablaka előtt már napok óta gyönyörködhetünk e bátor virágban. Valkón, Vác- szentlászlón a főutcán szinte minden porta előtt nyi tógát ja szirmait az első tavaszi élet. Vasárnap: ...És megint dühbe jövünk. Színes, olasz kalandfilm, 4, 6 és 8 órakor. Hétfő: Ezermilliárd dollár. Színes, szinkronizált francia film. 4, 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödönai Hírlap) Takarékhetét lakásra A pórtmusskás szsenévef Emberek között, az emberekért Felhívás a lakossághoz Csinos házak, szép kertek V ük lehetővé a város központ­jának végleges kialakítása. Jelentős társadalmi munká­val kapja meg teljes arculatát a Szabadság tér, ahol az utol­só négyzetmétereken is rende­zik a terepet, parkosítanak. Mindez úgy válik egységes egésszé, ha a Dózsa György úton valamennyi épület, le­gyen az intézmény, vagy csa­ládi ház, szintén szép külsőt ölt. Ehhez kéri az összefogást és támogatást a városi tanács és a népfrontbizottság. Gödöllő, művelődési köz­pont: Koltai Róbert és Verebes István kabaréműsora, 15 óra­kor. A szegedi egyetemi énekkar

Next

/
Oldalképek
Tartalom