Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-26 / 48. szám
ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVI. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM 1984. FEBRUAR 26., VASÁRNAP Emberkb'seübb szertartások Örömben, gondban is osztozik Nő a családias harcguiatú névadók száma Az idén nyáron fennállásának tízéves jubileumát ünnepli — ha jut rá ideje — a Társadalmi Ünnepségeket és Szertartásokat Szervező Monon Iroda néven alakult Családi Iroda. Mióta megalakult, négyszer költözött, munkatársai cserélődtek, az irodavezető azonban töretlen lendülettel szervez, bonyolít, s gondjai ellenére örömmel mondhatta el a napokban tartott tanács végrehajtó bizottsági ülésén: egyre több a dolguk. A legtöbben már nem csupán elismerik a rendezvények létét, szükségességét, hanem igénylik is az iroda szolgáltatásait. Az összes monori házasságkötéseknek csupán 1-2 százalékában nem vesz részt az iroda, egyre nő a családias hangulatú névadó ünnepségek száma, s a nagyközségben évek óta 20 százalék körül alakult a társadalmi gyász- szertartások aránya, ami a megyei 10 százalékos átlaghoz viszonyítva is tisztes eredmény. Közösen segítenek A végrehajtó bizottsági ülésen az egyéb, fontos napirendek közül elsőként hangzottak ei Burján István irodavezető tájéköittátő" '" beszáftVólÖjá ""'S szolgáltatásban, s területben is egvfe bővülő tevékenységükről. Az iroda legnagyobb eredményeit a társadalmi temetések szervezésében érte el. Mindinkább érezhető, hogy a hagyományos szertartást felváltja, emberközelibbé teszi az olyan búcsúztatás, ahol munkatársak, elvtársak mondanak sírbeszédet. Kevesebb a hozzátartozók gyászában a gond: az iroda elvégzi a szertartás teljes technikai előkészítését, megelőlegezi a temetés minden költségét, akár segélyügyekben ' és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál is. A Pest megyei Temetkezési Vállalattal még 1977-ben szerződést kötöttek, mely meghatározza a közös, a sajátosan vállalati, illetve a rendező irodai feladatokat. Nem elszigetelten Kapcsolatuk nem merül ki a papíron rögzítettekben, a gyakorlat mindinkább azt mutatja, hogy figyelembe veszik egymás igényeit, igyekeznek azoknak a legmesszebbmenőkig eleget tenni — a gyászoló családok érdekében elsősorban. Zökkenők és olykor ki rívó hiányosságok még így is akadnak a Temetkezési Vállalat szolgáltatásainak minőségével kapcsolatban, ám tény: döntő és minőségi változás zajlott az elmúlt években, a személyi, a tárgyi, a technikai feltételek messze felülmúlják a korábbi évek színvonalát. : Ott volt - a -végrehaj tó :bi2ottr sági ülésen Németh János, a Temetkezési Vállalat monori kirendeltségének vezetője is. Az ő tájékoztatójában ugyancsak hangsúlyt kapott a rendező irodával való jó kapcsolat. Az együttműködési megállapodásnak megfelelően adhatták át akkumulátoros Postafiók 51. Hagyomány az Idősekért Maglódon már hagyomány- nyá vált, hogy a Vöröskereszt helyi szervezete minden évben farsangkor hangulatos, vidám zenés estet rendez az idősek tiszteletére. Így történt az idén is. örömmel láthattuk, hogy a maglódi központi iskola nagyterme nemcsak régi ismerősökkel,, hanem sok új vendéggel is megtelt. Versekkel és dalokkal nyitották meg az iskola űitörői a műsort, majd Miklós Jánosné, a helyi Vöröskereszt alapszervezet titkára tartotta meg a beszámolóját. Ezt követően Tabányi Istvánná, a tanács végrehajtó bizottságának képviselője kért szót, tény- és számadatokkal jellemezve az idősek jelenlegi helyzetét a társadalomban. Egyebek között elmondta, hogy az 1984-es esztendőben Maglódon is még több gondot fordítanak a szociális segélyekre és az idősek ellátásával kapcsolatos kérdésekre. A zenét Vavrik Tibor és tangóharmonikája szolgáltatta, s a muzsika csak a késő éjszakában csendesedett el. Az ismert nóták fülbemászó dallama, a tombola, a rendezők gyors és udvarias felszolgálása felejthetetlenné tette az estét, olyannyira, hogy egy hét múlva egy teaestre kerülhetett sor, mely talán még jobban sikerült, mint az előző ünnepség. Bízunk benne, hogy a jövőben még sűrűbben találkozhatunk — tapasztalatainkat kicserélni — idősek és fiatalok egyaránt. Szöllősi István Maglód Féltet ad Évente körülbelül 4 millió forint értékű bérmunkát végeznek a Tápió- völgye Tsz kap- csolőszerelő üzemében. A sülysá- pi lányok, asszonyok csillárokat, utcai és fürdőszobai világítótesteket állítanak össze. A fürdőszobába jgfrla való fényforrások- ... bó l az első negyedévben 1 ezer 599 darab készül el. Treplák Erika épp egy ilyet szerel össze. Hancsovszki János felvétele hangerősítő berendezésüket az irodának, s az idén megvásárolandó elektromos orgona beszerelését is partnerükre bízzák. Mint elhangzott, a legsúlyosabb gond is megoldást nyer: a ravatalozó és a hozzátartozó helyiségek felújítása rövidesen megtörténik, a bonchelyiség teljes korszerűsítése a legégetőbb. Szó esett a végrehajtó bizottsági ülésen arról is, hogy a családi iroda korántsem elszigetelt intézményként működik. Szoros, jó kapcsolatban áll működési területének párt- alapszervezeteivel, tanácsaival, bár egyes településeken az együttműködés további erősítésre szorul, Pilisen, Sülysápon, Üllőn és Vecsésen például. Még jebba* ígér Apróbb gondok — jelentős eredmények. Ez lehetne a summája az iroda tevékenységének. S mivel a tanácskozáson elhangzott kisebb gondok sem maradtak megválaszolatlanul, segítséget ígérve mindabban, ami orvoslásra vár, a jövőbeni munka azt ígéri: az iroda mindinkább azt nyújthatja, amit elvárnak tőle. Koblencz Zsuzsa ArcképvázSaf — mazfiikckból Munkája mások mércéje lett Az újsághír szűkszavúan csak a tényt közölte: Kozák Sándorné, a Pest megyei Tanács vb volt monori járási hivatalának elnöke — nyugállományba vonulása alkalmából —, megkapta & Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. A közvélemény azonnal reagált. Másnap reggel Mo- noron, a Kossuth Tsz Petőfi utcai húsboltjában egy férfi félrevonva a hentest: — Hallottad? Olvastad, mit kapott a Kozákné?'... (Ismered, ugye tudod kiről van szó? Sustorgás, beszédes mozdulatok, félmondatok: — ... azért tényleg sokat tett... Tőle látod nem irigylem. De azt hiszem senki. Kertes családi ház a vasúton túli Madách utcában. A kapu mellett a csengő két gombja alatt két rövidítés: „id.” és „ifj”. Ez jelzi, hogy több generáció él itt együtt. A találkozás első pillanatában kicsit meglepődöm. A közel tízéves hivatalos ismeretség miatt óhatatlanul más kép rögződött bennem. Az elnökasszony melegítőben, otthonkában, parasztosan megkötött fejkendőben jön kaput nyitni. lapszámba járt (Könnyen megismered a házat — mondták. — Nincsenek a környéken olyan szép örökzöldek, díszcserjék. Nagyon szereti a család a kerti munkákat, a háziállatokat. — Mikor is? Az ötvenes évek közepén, igen 1955-ben kerültek Monona. Ha jól tudom, Nagykátáról..., de majd biztos elmesélik.) Ez- is furcsa helyzet. Az utóbbi években számtalanszor beszélgettünk. Mindig a tennivalókról, gondokról, feladatokról. Szabad időről, kedvenc elfoglaltságokról, a magánéletet érintő dolgokról: legfeljebb egy-két mondatot. S most még az életrajzról is. — A szüleimtől tanultam, örököltem a kétkezi munka megbecsülését. Édesanyám summáslány volt, édesapám gazdasági cseléd. Én még Mezőkövesden születtem, de hathetes koromban már Bács megyébe, Madarasra költöztünk. Apám falujában, a jugoszláv határsávba. T* zenkét éves koromtól már én is napszámba jártam. Segítsünk dönteni Parkolás — pénzért? A kérdé<s főleg azokat érdekelheti, akik Mo- noron, a Kossuth Lajos utca főtéri szakaszán parkolnak gépkocsijukkal nap mint nap, avagy alkalomszerűen, de nem csupán az ő véleményüket, hozzászólásaikat várjuk a dolog eldöntése előtt. Segíthetnek: legyen parkolási díj — vagy ne legyen? Monor városi jogú nagyközségi tanácsának legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén új közterülethasználati díjrendszert állapítottak meg. Indokolt és szükséges volt felülvizsgálni a régit, s kiterjeszteni az újat Péterire is. A beszedett díjak a közöst gyarapítják, s ha a tanács jobban él vele, mint eddig, nem is jelentéktelen ösz- szeggel számolhat. Ki ne tudna kapásból felsorolni például évekig a járda nagy részét elfoglaló homokhegyről, sóderrakásról, az úton való közlekedést gátló téglahalmokról — amelyekért jog szerint köz- tcrületfoglalátsi díjat lehet, kell kérni? A mostani díjszabás tételei mindenre kiterjednek, a közterületbe 10 centiméteren benyúló üzlethomlokzattól a film- és televízió- feivéteiig, a vendéglátóipari elökerttől az önálló hirdetőberendezésig. Hogy egy konkrét példát is kiragadjunk: ha Monoron, Mono- n-erdőn lenne — még lehet! — állomáshelye géperejű bérkocsinak, taxinak, gépkocsinként és négyzet- méterenként 300 forintot fizetne a tulajdonos minden évben az elfoglalt közterületért, Péteriben ugyanazért a tarifa: 200 forint. Felvetődött a kérdés a vb-ülésen: vajon miért nem szerepel a listában a parkolási díj? Hiszen nem csekély azok száma, akik gépkocsijaikkal naponta foglalják a helyet — a közterületet — a főtéren és közvetlen környékén. A vélemények nyomban megoszlottak, állásfoglalás ezen az ülésen nem is született — viszont a következő végrehajtó bizottsági ülés napirendjére tűzték a téma tüzetesebb megtárgyalását. A reagálásokra nyílt teret biztosítunk lapunkban, hiszen a döntés sokakat érint. 'Vekét legyen parkolási ' díj — vagy ne legyen? K. Zs. Két nap kulturális programja Gyomron, hétfőn, 18 órától: a kertbaráitk.lub összejövetele, előadás az új növényvédő szerekről, filmvetítés 4 gombaölő szerekről. Az úttörőházban, 15-től: az 1. sz. iskola irodalmi színpadának próbája, és aerobic gyerekeknek, 18-tól: a felnőtteknek. Mendén, 9-től: teremfoci, 14-től: társastánc tanfolyam holnap, 17.30-tól: a pávakör próbája. Pilisen, 18-tól: ifjúsági klub- foglalkozás, 19-től: ismeretterjesztő előadás, Természetes és vegyi tápanyagok címmel, 14től: a nevelőotthon jelmezes farsangi bálja. A moziban, 16.30- tól és 18.30-tól: Hosszú vágta. Hétfőn, 17-től: az asz- szony-, 17.30-tól: a nyugdíjas- klub összejövetele, a moziban, 16.30- tól és 18.30-tól: Kopaszkutya. Sülysápon, 19-től: a nyugdíjas klub foglalkozása, 18-tól: filmvetítés. Vasadon, holnap, 17-től: ls-\ meretterjesztő előadás a növényvédelemről. Előadó: Balogh Sándor növényvédelmi felügyelő. (A szülők 1945-ben természetesnek tekintették, hogy a kommunista pártban, 1949- ben, hogy a termelőszövetkezetben a helyük. Lányukat a közösség mindjárt iskolára küldte — a gödöllői kisállattenyésztő intézetbe, baromfi- nevelő szakra. Kellenek a fiatal vezetők is, mondták.) — Alighogy vissszaértem, a helyi ifjúsági szervezet az EPOSZ titkárává választottak. Ismét — most már politikai iskolára küldtek, onnan egyenesen a megyéhez, Kecskemétre kerültem. 1951-ben lettem párttag, s nemsokára a megyei pártbizottság agitá- ciós, propagandaosztáilyánaik munkatársa. Akkor már végleg eljegyeztem magam a mozgalommal. (És persze férjhez ment. Kozák Sándor Kecskeméten végezte a tisztiiskolát. Utána Nagykátára helyezték, s a feleség természetesen követte. Már két kisgyerekkel, akiknek elhelyezését, az anyósáék oda- költözéséig nem sikerült megoldani. Így két évig háziasz- szony, majd ismét pártmunkás lett. 1955-ben a férjet a szomszédos monori járás kiegészítő parancsnokságának vezetésével bízták meg. Ismét költözés.) A régieknek is új — A Deák Ferenc utcában laktunk, tun itt is a járási parcoizoctsagra Kerültem. Hamar jöuek a nehez iüok. az öó-os szörnyű napokat külön- KÜlön éltük at. rerjem, tiszt- társaivai a Mátyás király ut- -up paiaaví.uoKsagoná.. szerepeit az eilemorradauna- roK feketelistáján —, en a csaiádoal ottnon. AmiKor már nagyon veszélyes voit a helyzet, a szomszédok könyörögtek: adjam oda a gyerekeket. Legalább őket meg tudják mentem. Aztán elült a vihar, s a járásban nagyon röv'd idő alatt konszolidálódott a helyzet. Hat hónapig a tanácsnál, attól kezdve pedig ismét a járási pártbizottságon dolgoztam. (1964—66-ban Kozák Sándorné elvégezte az akkor még bentlakásos, nappali tagozatos Politinai Főiskolát. Azt követően hét évig az SZMT káder- és szervezési csoportjának vezetője lett. A monori járásban 1973-ba jött vissza dolgozni: a pártbizottság titkára lett. 1977-ben a járási hivatal elnökévé nevezték ki.) — Ja, és elfelejtettem mondani, egy évig a NEB elnökét is helyettesítettem.. Úgyhogy, ha valaki, aki nem ismer és belenéz a munkakönyvembe, biztos megjegyzi: de sok helyen dolgozott ez az asszony. Most már a felmondási időmet töltöm. Hivatalosan .március 1-én — korengedménnyel —. kerülök nyugdíjba. Hát ennyi. (Az utolsó pillanatig a helyén volt, amíg az átszervezés befejeződött. Megtehette volna, de nem fél kézzel vezetett. Személy szerint neki döntő szerepe van abban, hogy a volt járási hivatal szakembergárdája így együtt maradt.) — Nehéz volt az embereket egybetartani, h*szen szinte az utolsó napokig mi is bizonytalanságban voltunk. De abból indultam ki, bármi lesz is az új közigazgatási szervezet neve, a jó színvonalú irányító', szervező munkára szükség lesz. Mentem szobáról szobára, nyugtatgattam a munkatársaimat, pedig bennem / is nagy volt a feszültség. Sikerült meggyőznöm őket. S így szerintem jól zajlott le az a bizonyos „stafétabot átadás” is, hisz egy új vezetőnek meg kell ugyan ismerkednie a területtel, de könnyebb, ha már egy összeszokott gárdával láthat munkához. (Én a főnökasszonynak is megmondtam, bizony tartottunk annak idején attól, hogy egy nő kerül a hivatal élére. De hihetetlenül hamar átlátta a területet, gyorsan alkalmazkodott a tanácsi munka gyakorlatához. Sőt, nekünk, régi rókáknak is tudott újat mondani. Községcentrikus volt és fbürokráciaellenes. Megértette velünk, nem azzal segítjük legjobban a helyi munkát, ha egy-egy vizsgálat alkalmával „rátelepszünk” a községi takácsra, hárman-négyen megyünk ki egy vb-ülésre, jelentéseket készítettünk...) — Hosszú időbe télt, több beszélgetés kellett hozzá, hogy meggyőzzem az osztályvezetőket, a régi szakembereket a nagyobb rugalmasság, a valódi közös munka szükségességéről. Persze, ezen nem lehet csodálkozni, a régi bejáratott malmot, senki sem szívesen cseréli újra. (Puritán, humánus vezető volt. Azt hiszem jobbat ezután sem kívánhatunk magunknak. Az ő munkastílusa, magatartása, egész tevékenysége, mérce lett szamunkra. Nemcsak közéleti ember volt, hanem sok elfoglaltsága mellett is mindig megmaradt családanyának, feleségnek, nagymamának. Nem hozott be gondokat a hivatalba, de mindenkiét megértette. Szívügye — talán korábbi beosztásai miatt is —, mindig a közoktatás, a közművelődés volt.) — Igaz, én azt hiszem, mindig megmaradtam agit-propos- nak. A meggyőző szót többre iarlottamaz utasításnál. Úgy .tartom,, ha .megfelelően foglalkozunk a fiatalokkal, megfelelő, hasznos, értelmes felnőttek lesznek. De nemcsak az óvoda, iskola, napközi építése volt a szívügyem —, ha úgy. tetszik vesszőparipám — hanem a tanácsi munka szakmai színvonalának növelése, a községi munka segítése, a testületi tevékenység rangjának emelése, az ügyfélszolgálati irodák létesítése ... Egyetlen dolgot nagyon sajnálok: hogy Monornak még mindig nincs méltó művelődési központja .. (Az ablakon túl szürkül. Telnek a jegyzetlapok, s egyre inkább érzem, hogy ennek a délutáni beszélgetésnek a hangulatát, tartalmát nagyon nehéz lesz maradéktalanul visszaadni. Hát még az élet- utat. Kozák Sándorné nyolc év alatt másodszor érdemelte ki a Munka Érdemrend arany fokozatát, de 1960-ban anna.k .Armelödjét” a Szocialista Munkáért Érdemérmet is megkapta.) Kipihente magát — Január elseje óta vagyok itthon — mondja —, de ugyanakkor ébredek, megiszom a kávém, reggelit készítek, megetetem a jószágaimat, azután olvasok, kötöge- tek, vagy hímezek. Várom már a jó időt, hogy a kertben is lehessen dolgozni. Igaz, eddig minden héten volt még kát-három hivatalos programom, s biztos kapok társadalmi megbízatást is. A pártbizottságnak továbbra is tagja vagyok. Épp a legutóbbi ülés után mondtam Szászik elvtársnak az első titkárunknak: kipihentem ám már magam ... Vereszki Járos Idős ismerősöm másnaponként, de legalább hetente kétszer borotválkozik. Ilyen célból rendszerint a monori szolgáltatóházban működő fodrászrészleget keresi fel. Sokáig elégedetten is távozott tőlük: sörte nélkül, illatosán. Árak Legutóbbi három • alkalommal azonban valami furcsaságot, hullámzást tapasztalt. (Szerencsére nem a figaró keze remegett.) Először ugyanis hét forintot kértek a kényes műveletért. Legközelebb már csak hatot. Utoljára pedig nyolc forintért ugyanaz a munka. Ismerősöm most gondban van. Joggal érzi úgy, hogy megvágták. Legalábbis egyszer. Még szerencse, hogy nem borotvával ... V. J. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlapi
