Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-25 / 47. szám
1984. FEBRUÁR 25., SZOMBAT PEST MEGYEI HÍRLAP MAGAZIN 2 A változások jegyében Munkastílusunk, hétköznapokon A természet dinamikája A pártáim!Fsában, éppúgy, mint minden más munka- területen, hétköznapokból van több. Ezeken a hétköznapokon kell megoldani mindazokat a feladatokat, amelyek a párt előtt állnak és amelyeket az élet támaszt velünk szemben. Talán a pártmunka sajátossága, hogy a legtöbbször van feladatunk a plrosbetűs ünnepnapokon, a munkaszüneti napokon is. De ezt senki nem érzi terhesnek a testületek tagjai, a tisztségviselők, vagy munkatársaim között, mert valamennyien tenni akarunk: társadalmunkért, a haladásért. A gödöllői városi pártbizottság életében nem egészen két hónapja zajlott le az a kiemelkedő esemény, amely megsokszorozta feladatait, felelősségét. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1983. október 12-i határozata értelmében a társadalmi irányítás rendszerének korszerűsítése jegyében jelentős változások következtek be a politikai irányításban, a közigazgatásban. A járások megszűntek, s a járási pártbizottságok feladatait a kialakított körzetek városainak, városi jogú nagyközségeinek pártbizottságai vették át. Gödöllőn és környékén ez azt jelentette, hogy a korábbiak mellett a volt járás teljes területének is felelős pártszerve a városi pártbizottság lett. Az 1984. január 4-i ülésen a korábbi testületi tagok mellé majdnem ugyanennyi új tag is került a volt járási pártbizottságból. Ez jelentősen megváltoztatta összetételét. Az új pártbizottság új végrehajtó bizottságot választott, s a tisztségviselők személyéről is határozott. A korábbi két — városi és járási — apparátusból kialakult az új munkaapparátus. Az ünnepi aktussal a városi pártbizottság felelősségi körében a 760 négyzetkilométeres területen 26 település, 140 000 lakos, 10 milliárdos termelés, és 181 pártalapszervezetben dolgozó közel 6000 párttag került. A települések közül 5 a főváros agglomerációjába tartozik, míg egy másik részük — mintegy 6—7 település — a lakosságmegtartás gondjaival küszködik. A községek ellátási színvonala jelentősen különbözik. A gazdaság összetételében a kétharmados arányt képviselő ipar mellett 4 milliárd forintot produkáló mezőgazdasági szervezetek működnek. A községi, nagyközségi pártalapszervezetek, pártvezetőségek, pártbizottságok, tsz-közsé- gi pártszervek és mezőgazdasági üzemi pártszervek pártirányításában új feladatok vetődtek feL Más helyzet keletkezett a tanácsi szervek pártirányításában is. A kétlépcsős közigazgatási rendszer megköveteli, hogy aktív kapcsolat alakuljon ki a községek tanácsai és a városi tanács, valamint mindezek és a pártbizottság között. Ez az új helyzetnek nem teljes körű leírása, inkább néhány meggyőző tény, feladat kiemelése az egészből. talatairól. Két ízben találkoztak a városi tanács és a községi tanácsok vezetői. Ez alkalmat teremtett a tanácsi szervek együttműködésének lényegi, és fontos, praktikus részlet- kérdéseinek a tisztázására. Fontos eredménynek tartjuk, hogy a második alkalommal kialakultak az együttműködés szervezeti keretei, aláírásra került a város környéki koordinációs bizottság együttműködését biztosító okmány. Igyekeztünk megragadni az alkalmat, s minden lehetőséget kihasználtunk a szélesebb közvélemény megismerésére, az emberek tájékoztatására. Az 1984. év eleji munkásgyűléseken, a pártnapokon, a községekben szervezett falugyűléseken, a termelőszövetkezetek. zárszámadásain mindenütt megjelentek a testület tagjai, az apparátus dolgozói. Ügy szerveztük a részvételt, hogy a volt járásból bekerültek a városban, a városiak a volt járásban szerezzenek tapasztalatokat, új ismereteket. Ahol lehetett, tájékoztatást adtunk a politikai irányítás, a köz- igazgatás korszerűsítésének céljairól, konkrét tudnivalóiról, a feladatokról is. Az új testületek kialakításának napjától kezdve fontosnak tartottuk, hogy a pártbizottság, valamennyi munkabizottság és végrehajtó bizottság aktívan dolgozzon. Azonnal világosan láttuk, hogy az újjáalakított szervek nem lesznek képesek — a városi és járási pártszervek korábbi munkáját figyelmbe véve — kétszer annyit ülésezni, kétszer annyi napirendet megtárgyalni. A munka- terv-javaslat összeállításánál ezt már figyelembe kellett venni. Ahhoz, hogy a legfontosabb kérdések kerüljenek a testületek elé, többször át kellett néznünk, vizsgálnunk a témákat, mérlegelésre, szelekcióra volt szükség. Emellett lényegesnek tartom kiemelni, hogy az 1984. évi programunkban megfogalmaztunk olyan konkrét feladatokat, amelyek a korábbi két terület egybevonása adottságaiból fakadnak. Elhatároztuk például az ipari üzemek üzem- és munkaszervezési tapasztalatainak szervezett cseréjét; a mezőgazdasági emberek találkozóját; az erők koncentrálásával a kereskedelem, a vendéglátás erőteljesebb árellenőrzését. Az új helyzet, a megnövekedett feladatok szükségessé tették a munkamódszerek változtatását, átalakítását is a városi vezetésben, a pártapparátusban. Kialakítottuk a városi vezetők informálásának, a munka koordinálásának rendjét. Hetente beszéljük meg az eltelt időszak eseményeit, a feladatokat a városi pártapparátussal. Üj területfelelősi rendszert alakítottunk ki, s a reszortokon belüli munkamegosztást is át kellett szervezni, miután a korábbi két apparátusban dolgozó 19 politikai munkatárssal szemben 13 fős apparátus volt kialakítható. A párt-végrehajtó- bizottság üléseit követve 2 hetenként tartunk kibővített apparátusi értekezleteket, ahol a testületi ülésről, az elvégzett és előttünk álló munkáról beszélünk a városi pártapparátus és a függetlenített párttitkárok körében. Ezek voltak tehát az elmúlt hetek munkanapjainak feladatai, tevékenységünk eredményei Gödöllőn és vonzáskörzetében. Ezek az első lépések a társadalomirányítás korszerűsítésének útján. Tisztában vagyunk azzal, hogy még számos feladatot kell elvégeznünk, hiszen még sok településen nem jártunk, sok helyen nem tudtunk személyes benyomásokat szerezni, szélesebb körű kapcsolatokat kialakítani, holott ezek a további munkánk feltételei. Persze nemcsak ez volt a feladat, s nemcsak ennyi az eredmény, hiszen közben sem a gazdaságpolitikai munkában, sem a propagandában, sem a művelődésben, sem a társadalmi élet más területén nem kaptunk felmentést a politikai felelősség alól. S ha panaszos, vagy segítséget, kérő személy kereste fel a pártbizottságot, nem érezhette, hogy a párt mással van elfoglalva, kérését meghallgattuk, s a Lehetőségeken belül rendeztük, Dehát ez a dolgunk, s képességeink legjavát adva, örömmel végezzük. HERCZENIK GYULA, az MSZMP Gödöllő városi Bizottságának első titkára Utcák, terek, homlokzatok A jövő városképét ma tervezzük Legendás hírű városépítőket emlegetnek Pest megyében. Cegléden dr. Kádár Antalt, akinek a település arculatát, utcahálózaíát, közlekedési rendjét formáló gondolataiért ma is vissza-visszanyúlnak a szakemberek. Vácon Dombai Sándor volt az a széles látókörű lokálpatrióta, akinél a hozzáértés és a település iránti ragaszkodás eredményeként helyes irányba formálódott a városvédelem. Folytathatjuk a sort a szentendrei, vagy a nagykőrösi városi mérnökökkel, akik mind-mind a városképben állítottak maguknak évtizedekre, talán évszázadokra szóló emlékművet: épületekben, s a várost lakó polgárok emlékezetében. Hadd jelezzem, hogy ezeket a változásokat mélyreható, alapos munka előzte meg a hétköznapokon. A Központi Bizottság határozata ugyanis nem egyszerű átszervezést adott fel- amely hatékonyabbá, eredményesebbé teszi a politikai irányító munkát. A megelőző munkák legfontosabb szempontja tehát ez volt, amit mindvégig igyekeztünk az előkészítés munkanapjain is a figyelem középpontjában tartani. Tisztában voltunk azzal, hogy ilyen bonyolult feladatot a közös bölcsesség eredményesebben old meg, míg az egyénieskedés kudarcokat okozhat. A két pártbizottság tisztségviselői között mindvégig szoros kapcsolat volt, az előkészületi feladatokat közösen próbáltuk megoldani — folyamatosan konzultálva a megyei párt- bizottság vezetőivel, illetékes szerveivel. Kialakított előzetes javaslatainkat a megyei párt-végrehajtóbizottság is megvitatta, s csak ezek után kerültek téstületeink elé. Ezzel együtt sem hanyagolható el a munkában részt vevők személyes felelőssége. A javaslatok kidolgozása, megvitatása, testületek elé terjesztése nyomán közvetlenül emberek százai, közvetve ezrek, tízezrek sorsát befolyásoló döntések születtek. Döntéseink, munkánk eredményeiről felelősen számot kell adnunk a felsőbb pártszervek, a párttagság, de a dolgozók, a lakosság előtt is. Az eddig eltelt, mintegy félszáz n-ao mindenekelőtt a terület, a feladatok felmérésével telt. Ennek a munkának az első szakaszát befejeztük. Még januárban sofra vettük a településeket, tájékozódtunk legfontosabb gondjaik felől. Az információkat összegyűjtő, átadó pártszervek jó munkát végeztek, segítséget nyújtottak a föladatok kontúrjainak megrajzolásához. Februárban találkoztunk a mezőgazdasági, majd az ipari üzemek vezetőivel. Konkrét ismereteket kaptunk az 1984-es gazdasági év terveiről, s az indulás tapaszVajon a napjainkban formálódó, hol bonyolultabb, hol egyszerűbbé váló, de mindenképpen átszerveződő közigazgatásban vannák-e, lesz- nek-e utódjaik? Mert az elmúlt években bizony hiányoztak. A műszaki osztályok voltak a városgazdák, s az ottani szakemberek sokkal inkább foglalkoztak hatósági, engedélyezési feladatokkal, mint a városkép formálásával. A nagyobb szervezetek sok előnye tagadhatatlanul azzal a hátránnyal is járt, hogy az ilyen jellegű munka elszemélytelenedett, a sok bába között elveszett a gyerek. Összhangteremtés Mint oly sok más tekintetben, e téren is hozott újat az új közigazgatási szervezet. Több Pest megyei városban neveztek, vagy neveznek ki ilyen, korábban hiányolt feladatokkal megbízott szakembert. Szentendrén városi főépítésznek hívják a beosztást, Vácott Csőri Lajos ajtajára a városi főmérnök titulus került Vajon az új városi építész ugyanúgy rajta hagyja-e a kézjegyét Vác arculatán mint az elődök? — Ez eléggé valószínűtlen. Egy- egy jelentős, a városkép szempontjából fontos döntés a testületek privilégiuma. A javaslatok előkészítésében a különböző tanácsi bizottságoknak van fontos szerepe, a konkrét tervező munka pedig az erre felkészült intézetekben folyik. Mégis úgy vélem, hogy mindebben összhangot a városi főmérnök teremthet. Kezdve azzal, hogy felhívja a tanácsi vezetők és a testületek figyelmét a sürgős feladatokra. Minden bizonnyal kikérik a véleményemet arra vonatkozóan is, hogy kivel érdemes megterveztetni a munkát, s a tervező kollégák számára nekem kell megfogalmazni a konkrét feladatokat. Az egyre gyarapodó helyismeretből fakad, hogy sok olyan részletkérdést ismerek, amit esetleg a tervezők nem vehetnek észre. Természetesen ezt is közvetítenem kell. A városi főmérnöknek elképzelésem szerint két lábbal kell a valóság talaján állni. Ez vonatkozik arra is, hogy olyan irányba kell orientálni a tervezőket, hogy valóban megvalósítható tervek szülessenek, amelyek alkalmazkodnak a gyakran változó feltételekhez, körülményekhez is. Szerencsés esetben — mert még kisvárosunkban, Vácott is egyszerre több, nagy jelentőségű munka folyik —, a városi építész segíthet összehangolni az egyszerre párhuzamosan folyó munkákat. — De vajon miként valósul meg mindez a gyakorlatban? — Pontos és helytálló választ erre még nem tudok adni, hiszen menet közben formálódik a feladatkör, s kristályosodnak ki a munkamódszerek. Őszintén szólva sok idő nincs is töprengeni. A Pest megyei Tanácsi Tervező Vállalat szakemberei az utolsó simításokat végzik a város új rendezési tanulmánytervén, amely alfája és ómegája lesz majd a városkép alakításának. Éppen ezért fontos, hogy elfogadását széles körű társadalmi vita előzze meg. A végső döntés előtt először a tanácstagi csoportok tagjai mondják el véleményeiket, javaslataikat, a végrehajtó bizottságnak is állást kell foglalnia. A megbeszéléseken, vitákon elhangzottakat nekem kell képviselni a tervezők előtt, s fordítva, egy-egy kifogásolt megoldásuk helyességéről meggyőzni a testületek tagjait. Természetesen a különböző fórumokon saját véleményemet is elmondom. Társadalmi vita Vannak ennél gyakorlatibb, praktikusabb feladatok is. Egy példa a sok közül a város üzleti negyedének a Széchenyi utcának a rekonstrukciója. Itt most a környezetbe illő új házak épülnek, s ha elkészülnek, szeretnénk afféle korzót, sétálóutcát kialakítani. Terve kész, de a megvalósítás egy része alighanem rám hárul. Ez az utca ugyanis a közúti igazgatóság kezelésében van, s fontos közlekedési csomópont a városban. A forgalom átszervezését, az új, az eddigieknél jobb rendszert az illetékesekkel kölcsönösen egyeztetve, engedélyezve kell majd megvalósítanunk. Folytathatom a műemléki városközpont másik részével, a Március 15. térrel. A régi homlokzat festése elavult, új színtervet kell készítenünk azokkal az építészekkel, képzőművészekkel, akik a tanács esztétikai albizottságának tagjai. — A városépítész szíve szerint milyenné formálódik a következő év- tizedekre a mai Vác? Otthonosan lakni — Való igaz, a holnap városképét ma kell megfogalmazni. A tervek is bizonyítják, távol áll tőlünk minden kivagyiság, gigantománia. A történelmi városrész értékeit nemcsak megőrizni akarjuk, hanem úgy formálni az utcákat, a tereket, a homlokzatokat, hogy ne csak a szebbik arcát mutassa ez a környék, de otthona is legyen az itt lakóknak. Az elavult, értéktelen épületeket lebontjuk, helyükre a régiekhez jól illeszkedő, korszerű lakásokat építünk. A régi lakásokat tatarozzuk, a ma kihasználatlan műemlék épületeket közösségi célokra hasznosítjuk. Az Alsóváros, a Földvári téri lakótelep építése tovább folyik. A következő ötéves tervben kerül sor a bal oldali rész beépítésére. Ide csak néhány magas házat tervezünk, azt szeretnénk, hogy harmonikus legyen az átmenet a lakótelep és a kertes városi házak között. Rövidesen el kell döntenünk, hol rendelünk el építési tilalmat, hol engedélyezzük az egy-két szintes lakások építését. Deákvár a város kertvárosa, a továbbiakban is ezt a jelleget szeretnénk hangsúlyozni. Itt, s a város más részeiben is fontos, hogy jóelőre kijelöljük a közösségi intézmények helyét. Húsz év múlva magam is egy olyan Vácon szeretnék lakni, amelyik nemcsak lakóhelye, hanem otthona is a városlakóknak. Ha ez a terv valósággá válik, az azt is jelenti, hogy a városi főmérnök se végezte rosszul a munkáját. CSULAK ANDRÁS x
