Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-23 / 45. szám

ct­Ä' ■ ÄBONYI KRÓNIKA! Kcnzervtelepi vélemény Jól jön az a két óra Egy kicsit igyekezni keli A minap, amikor a Nagy­kőrösi Konzervgyár abonyi telepének vezetőjével, Szere­tni Tibornéval látogatásunk időpontját előzetesen egyeztet­tük, feltűnt, hogy legkésőbbi terminusnak a 14 órát jelölte meg. Először azt hittem, vala­mi rendkívül sürgős elintéz­ni valója akadt, aztán a hely­színen minden világossá vált: a délelőtti műszak fél órával rövidebb, mint korábban. Magasabb órabér — A konzervgyár nagykőrö­si 1-es és 2-es telepeihez ha­sonlóan, január elsejétől ná­lunk is mindenki heti 40 órát dolgozik — újságolta a telep­vezető. — Az áttérés két rész­letben történt. Tavaly a tel­jesítményben dolgozók köré­ben vezették be a rövidebb munkaidőt, az idén pedig a kisegítő és alkalmazotti lét­számra is kiterjesztették. Az utóbbiak közé tartoznak a karbantartók, raktárosok, la­katosok és irodisták. — Milyen feltételeket dik­tált az intézkedés? — A teljesítményben dolgo­zóknál nem volt szükség külö­nösebb intézkedésre. A nem termelő létszámhoz tartozók­nak, hogy keresetük ne csök­kenjen, 50 fillérrel növelték az órabérét. A változást öröm­mel fogadták, hiszen kereset- csökkenés nélkül mindenki fél órával korábban mefie/t haza, a munkát pedig épp úgy elvég­zik, mint korábban. Magyar Józsefné munkakö­re szerint ebédkiosztó. — A plüsz két óra igen ked­vező, mert több idő jut az otthoni munkára, ugyanis ház­tartást vezetek és jószágok is vannak. Természetesen ez itt a munkahelyen azt jelenti, hogy gondosabb időbeosztás* sál dolgozzak, ha nem akarok bércsökkenést, mert a napi íe^dat^ugyanaz,. tnaradt.. „ — mondta. Andrási Istvánná könyvelő, ő a következő választ adta: — Változatlanul reggel 6 A telep tisztítócsarnokában ezekben a napokban hagymát tisztítanak és savanyú papri­kát csumáznak. A képen pap­rika van, Szarvak Jánosné és ifj. Récsi Ferencné keze ügyé­ben. órára jövök dolgozni, de fél három helyett két órakor me­hetek haza. Ez a harminc perc is sokat jelent, így mire a gyermekem hazajön az óvodá­ból. elkészülök a házi munká­val, és több idő jut, hogy csak vele foglalkozzam. Szezonban minden más — Sűrítetteb b munkahelyi feladatát hogyan tudja elvé­gezni? — Egyelőre sikerrel. Nem tudom viszont mi lesz, ha el­jön a szezon és befut a sok zöldség. Majd kiderül. Az bi­zonyos, hogy még nagyobb in­tenzitással kell dolgozni. Kétségtelen. Ahhoz, hogy kapjunk, adni is kell! Itt mondjuk el, hogy a nagyköz­ségben nemcsak a konzervte- lepen tértek át már a 40 órás munkahétre, hanem a Mecha­nikai Művek gyáregysége is zavartalanul megoldotta ezt. Irta és fényképezte: Gyuráki Ferenc A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1984. FEBRUAR 23., CSÜTÖRTÖK Marad idő továbbképzésre is Jutalom jött a megrendelőktől A közeli napokban értékelik a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében a brigádmoz­galom eredményeit, s azután adják át majd a megtisztelő címeket és jelvényeket. Az esemenyt megelőzve beszélget­tünk a legilletékesebbekkel, a résztvevőkkel, akiktől azt kér­deztük, hogy mit tettek a ver­seny sikere érdekében és mi­lyen értékelésre számítanak? Munka és minőség — Tervünket 103,6 százalék­ra teljesítettük, munkánk mi­nőségére 26,4' pontot kaptunk — mondja Bartók Ferencné angol női szabó, a Petőfi Sán­dor szocialista brigád vezető­je. — A tervteljesítésből min­denki látja, hogy 3,6 százalék­kal termeltünk többet a terve­zettnél. A minőségi pontszá­mot a technológia, a meo és műszaki vezető maximálisan adható 27 összesített pontjából kaptuk. Ez jo munkát és ki­váló minőséget jelent. — A társadalmi munkából is kivettük: a részünket. Gyár­egységünk óvodájában festet­tünk, takarítottunk. Ugyancsak segítettünk a város szűcstelepi óvódájának. A kicsik részére szoknyákat varrtunk. Ezenkí­vül meggyet szedtünk a Lenin Tsz-ben és takarítottunk a vá­rosi sportcsarnokban, valamint a'Táncsics általános iskolában. Együttes ' gyárlátogatáson is részt vettünk. Megnéztük a Nagykőrösi Konzervgyárat, Sikerüli megísdálm Vonzó formákat kerestek Fontes, érdekes programok Immár a politikai élet ter­mészetes része, hogy az év el­ső Két hónapjában a iviSZ- iliapszervezetek számvetést Készítenek az elmúlt eszten­dőben végzett munkáról, vala­mint megtárgyalják az új mozgalmi év célkitűzéseit. Abonyban az eltelt egy hónap alatt huszonkét ifjúsági szer­vezet tanácskozott, köztük a minap a Sagvári Endre Tsz KíSZ-esei. A Mucsányi Tamás KISZ- titkár által ismertetett beszá­molóból, az 1984-es akcióprog­ramból, valamint a iélszóiala- soKból kiderült, hogy annalc a KiSZ-szervezetnek van jövője és képes jól működni, ame­lyik tud valami fontosat nyúj­tani a fiataloknak. E felisme­rés nyomán dolgozva érték el, hogy a nagyközségi KlSZ-hi- zottság kielégítőnek találta működésüket és most a be­számoló, kűldöttválasztó, va­lamint tervtárgyaló taggyűlé­sen az irányító testület ezt megerősítette. Hogy mi történt? Először is határozottan felléptek a rend­bontók ellen, három tagot ki­zártak a szövetségből. Folya­matossá lett a szervezeti élet. Vezetőségi ülést csaknem min­den hónapban, taggyűlést ál­talában kéthavonként tartot­tak. Tanácskozásaik csak a sürgős nyári vagy őszi mun­kák egy-égy nehezebb idősza­kában maradtak el. A meg­tartott házi fórumokon általá­ban a tagság 60—80 százaléka jelent meg. A körülmények javulását még más változások is elősegítették. Sokan állít­ják— és úgy hisszük, nem té­vednek —, a fiatalokat sem­mi sem zavarja jobban, mint az, ha merev, beszabályozott, számukra idegen körülmények, formák között kell szervezeti, mozgalmi életet élniük. Éppen ezért a tsz-nél nagyobb ön­mozgásra törekedteK, keresték és több alkalommal sikerűit is megtalálni azt a format, ami vonzóvá teszi a KlSZ-munnát. Példaként hadd idézzünk néhány tavalyi eseményt, ame­lyekbe a szervezeten kívüliek is szívesen bekapcsolód Uk. A május elsején megrendezett Majális Kupa labdarugótornán első lett csapatunk, ugyaneb­ben a hónapban bensőséges anyák napi ünnepséget ren­deztek. A következő hónap­ban rendbe tették klubhelyisé­güket, és már az első rendez­vényüknek általános sikere volt. Az összejövetelek ki­emelkedő eseménye volt a szü­reti bál, amelyre minden fia­tal elvihette közvetlen hozzá­tartozóját. A termelőszövetkezetnél ezekben az években zajlik a nemzedékváltás, tehát a fia­talság immár minden munka- területen képviselteti magát. Nem lehet közömbös, hogy az ifjúságnak milyen a munká­hoz való viszonya. Mint kide­rült, a KISZ-esek megállják helyüket. Nekik is részük van abban, hogy a gazdaság 44 milliós nyereséget könyvelhe­tett el 1983-ban. Sikerült előbbre lépni az ideológiai képzés terén, az e télre terve­zett oktatás elkezdődött, a baj az, hogy különböző elfoglalt­ság miatt taglétszámuknak csak egy töredékét vehették számításba. Az 1984-re szóló akcióprog­ramban, a szokástól eltérően, ezúttal inkább elvi célkitűzé­seket határozott meg az alap­szervezet. A gazdasági mun­kával kapcsolatban leszögezi a dokumentum, hogy a KISZ­eseik tisztában vannak azzal, hogy egyéni boldogulásuk a közösség eredményének függ­vénye. A gazdasági munká­ban való helytállás alapvető követelmény. A szocialista embertípushoz és formálásához hozzátartozik az ellenszolgál­tatás nélküli munka saját kö­zösségük, illetve mások meg­segítése érdekében. Társadal­mi munkában rendbe hozzák például a pinceklubod Kar­bantartják sportpályájukat, bekapcsolódnak a különféle községi munkaakcióba. Lénye­ges feladat, hogy az ifjúság olyan alapvető információkkal rendelkezzen, amelyek segít­ségével el tudnak igazodni a mindennapi életben. A szabad idő eltöltésére is inkább ■ elvi meghatározásokat rögzítettek a programban. A tanácskozáson többen fel­szólaltak. A taggyűlés megvá­lasztotta az új vezetőséget és a három községi küldöttet. Az alapszervezet titkára ifj. Bara­nyai Sándor lett. Gy. F. Szaporítás nélkül TejboS többet Növénytermesztésben, állat­tenyésztésben a hozamok nö­velését tűzte célul erre az esztendőre az abonyi Ságvári Endre Termelőszövetkezet. A kukorica és a búza termeszté­se, a szarvasmarha tenyésztő ágazat eredményessége növel­heti a jövedelmezőséget. To­vábbra is fontos feladat marad a tehenészeti ágazatnál a faj­lagos tejtermelés növelése, az állomány szaporítása nélkül. ami érdekes volt mindnyájunk számára. — Ha közülünk bárki meg­betegszik, vagy gyermeket szül, nem szakad meg a kap­csolata velünk. Mindenkit meglátogatunk, s szerény aján­dékkal kedveskedünk kollek­tívánk nevében. Az igazi öröm azonban az, amikor a kismama behozza brigádunkhoz gyer­mekét, hogy mindnyáján meg­ismerhessük. — A társadalmi munka né- hányunknál lakóhelyünkre is kiterjed — veszi át a szót Al­bert András ötszörös kiváló művezető, brdgádtaig. — A Ká­rolyi lakótelepen mint tanács­tag szervezek társadalmi mun­kákat. Mintegy 15 ezer forint áll évente a rendelkezésünkre, amiből anyagot vásárolhatunk, hogy szépítsük környezetünket. Problémákkal is fordulnak hozzám, amiket próbálok meg­oldani. Ilyen volt például a Kozma Sándor utca 11/a-ban elhasználódott kukák ügye is, amiket újakra cseréltünk ki. — Kétműszakos munkánk mellett marad idő a tovább­képzésre és a világban való eligazodásra is — folytatja a gondolatsort Fekete Bálintné szakszervezeti bizalmi helyet­tes, brigádtag. — Mind a 23-an járunk va­lamilyen tanfolyamra. Van, aki pártoktatáson vesz részt, van aki a tisztségviáelők mun­kájával ismerkedik, de legtöb­ben az időszerű kérdésekről szóló előadásokat hallgatják. A munkapadok mellett sem lehet mindig ugyanazt csinál­ni. Nemcsak azért, mert időről időre a varmivaló változik, hanem azért is, mert aki több munkafolyamatot ismer, hiány­zó beteg munkatársunkat is helyettesíteni tudja. Ez pedig mindnyájunk érdeke, hiszen az órabérünkön kívül kollek­tív teljesítménybért kapunk. Mindent megtesznek — Az Április 4. szocialista brigádunk termelése főleg tő­kés exportra megy — zárja a beszélgetést Zsikla Sándorné művezető, szb-tag. — Két éve készítünk NSZK-exnortra női ruhákat. Ezek rendkívül mun. kaigényesek, s a határidők is szorosak,, Az alapanyagot kül­földről a megrendelő cégtől kapjuk, s nem ritka, hogy az ezekből készült szebbnél szebb ruhákat már két hét múlva, az áruházak árusítják. Brigádunk gondosan készíti termékeit. A minőség alapkövetelmény, s előfordul, hogy a technológián is lehet ésszerűsíteni. Ezért az elmúlt évben két újításunk is született a bőr varrásának megkönnyítésére. Előfordul, hogy túlórát is vállalni kell. Az asszonyok a kezdeti ide­genkedés után most már szí­vesen dolgoznak munkaigénye­sebb ruhák elkészítésén is. amikkel külföldi megrende­lőink elégedettek. Olyannyira, hogy személyenként 3 méter fekete ruhaanyagot és 200— 200 forint jutalmat is kaptunk tőlük. 1 Arany fokozat — Tervünket 103 százalékra teljesítettük, s vállalásainkat is rendre megvalósítottuk. Re­méljük, hogy ez évben is meg­kapjuk az arany fokozatot, hiszen a brigádversenyben helytálltunk. Udvari Gábor Nevezetesség születik Arra, hogy híres fürdőhely lesz-e Törtei? ma még senki sem tud biztosan válaszolni. Arra azonban, hogy lesz-e gyógyfürdő a községben, Faze­kas Sándor, a helyi Dózsa Mgtsz elnöke igent mondott. Mint ismeretes, a múlt év­ben olajat kerestek és helyette 45 fokos, a haidúszoboszlóihoz hasonló termálvizet találtak. A természeti kincs hasznosítá­sához sok pénz kell. Ezért öt­éves terv készült, hogy meg­épüljön fokozatosan Törtei ú:> nevezetessége. Az épülő, szépülő község az elmúlt években hatalmasa1 fejlődött. Mintegy 170 emele­tesház, modern óvoda; posta és egyéb más létesítmény épült. Finom ételeket adó étterme és áruháza is a kedvelt helyek közé tartozik. Talán nincs messze az az idő. amikor or­vosi javaslatra látogatnak el a környező települések lakói a községbe, hogy vizétől meg­gyógyuljanak. Erre pedig már most kell alaposan felkészülni. U. G Szolgáltatás Benn a vonalban Oj szolgáltatást vezetett be tavaly országosan az IBUSZ. Egy-egy területről gyűjtő busz­járatokkal hozza a fővárosba, illetve a Ferihegyi repülőtérre vidéki utasait. Ez beletartozik a szolgáltatásba, tehát ingye­nes. Mivel a debreceni, a bé­késcsabai és a szegedi „vonal­út” .Cegléden vezet át, így a ceglédiek is igénybe vehetik a járatot, természetesen akkor ha rendelkeznek a szükséges úti okmányokkal. Hevüket írják ruháikba Otthoni munkavállalók Szerdánként gépkocsi érke­zik Budapestről a törteli Dé­ryné Művelődési Ház elé. A fővárosi Szolidaritás Háziipa­ri Szövetkezet ugyanis min­den héten egyszer anyagot hoz bedolgozóinak és szállítja el a késztermékeket. Az asz- szonyoktól kérdeztük, hogy miként találják meg számítá­sukat ebben a munkában? — Előre leszabott gyermek- és leánykaruhák anyagát kell késztermékké összeállítanunk — mondja Sebők Istvánná bedolgozó, aki a helyi köny­velést is végzi. — A gomb­lyukasztáson és gombozSson kívül mindent nekünk kell csinálni. A munkaidő azonban nincs megszabva, ezért akkor és annyit dolgozunk, amikor és amennyit jónak látunk. Ahol érdemes állatot tartani A háztáji: közös érdek Üzlet a kistermelőnek, de üzlet a termelőszövetkezetnek is a háztáji termelés. Csak ak­kor döbbenünk rá, hogy mi­lyen jelentős az ilyen állatte­nyésztés és növénytermelés, ha éves összesítő adatokról hal­lunk. — Mi úgy tekintjük a kis­termelést. mint a mezőgazda- sági nagyüzemünk részét — mondja Fazekas Sándor, a tör­teli Dózsa Mgtsz elnöke. — Főágazatként tervezzük, hogy mire van szükségük és hogy mit adnak le hozzánk. Az el­múlt évben 11 200 sertést. 1 millió liter tejet és 100 hízó­marhát termeltek., Így a fő­ágazatunk árbevétele megha­ladta az 55 millió forintot. — Sainos, termelőszövetke­zetünkben a bérszínvonal meg­lehetősen alacsony. A tehené­szetben például 4 ezer forint az átlagbér. Mégis, hogy a me­gye legnagyobb állattenyésztő gazdaságává válhattunk, a háztájinak köszönhetjük. Dol­gozóink is nevelnek otthon ál­latokat, amiket a szerződés szerint veszünk át tőlük is Ezért van az, hogy aki nekünk dolgozik, megtalálja a számí­tását. — Minden kistermelő vásá­rolhat tőlünk korlátlanul lu­cernát, szénát. Saját keverő­üzemmel is rendelkezünk. Eb­ben a tápot állítjuk elő, amit az állatoknak lehet megvásá­rolni. Ez termelőszövetkeze­tünknek biztos piac. Továbbá több mint 800 süldőt helyez­tünk ki hizlalásra: A takar­mányt meghiteleztük és csak akkor kell az árát kifizetni, amikor a leadott állatokat már átvettük. Az elmúlt év­ben 200 bikaborjút is átadtunk a háztáji gazdaságoknak. Ez v a számok is jól példázzák hogy milyen komoly szerepük van a kisgazdaságoknak. — Juh törzstenyészetünkre méltán vagyunk büszkék. Ha­zánkban a három első között tartják számon. A közelmúlt­ban gazdasági társulás alakult, aminek mi vagyunk a geszto­rai. A pecsenye- és szopós bá­rányt rajtunk keresztül érté­kesítik. Még rövid idő telt el ahhoz, hogy komolyabb ered­ményekről is beszámolhas­sunk, de reméljük, működés’”' tovább gyaraoitla majd szö­vetkezetünk eredményét. U. G. — Törteitől 3 kilométem tanyán lakom, ahonnan meg­éri bejárnom — veszi át a szót Fajka Istvánná bedolgozó — Két kiskorú gyermekem van, akiknél még most kell,, megalapozni, mindent. Ezért is jó, hogy velük lehetek, figye­lemmel kísérhetem őket, s közben a ház körüli mumtäk sem mardnak el. A varrást szabad időmben végzem, aminek ára mindig jól jön. — Minden ruhát a nevünk­kel latunK ed. Ezért is volt nagy élmény, amiKor a közel­múltban Cegleuen találkoztam munKammai — szól közbe viagy Petemé bedolgozó. — A csatad örül, hogy otthon va­gyok, hiszen 15 éves kislá­nyomat jobban el tudom látni, mintha kötött munkaidővei járnék dolgozni. • — Az átvevők ugyan tüze­tesen megnezneK minden ru­hát, de van értelme, hiszen a vásárlóktól egyetlen reklamá­ciót sem kaptunk ■— folytatja a gondolatsort Kamocsai 1st- váraié bedolgozó. — En a Május 1. Ruhagyár ceglédi gyáregységében vol­tam tanuló — meséli Erős Ibolya bedolgozó. — A bejá­rás is sok időmet vette volna el, s a keresetem sem lenne sokkal több. Úgy érzem, nem jártam Itt rosszul. — Kenyérboltba jártam reg­gel háromnegyed háti a — zárja a beszélgetést Czerockt Jánosné bedolgozó. — Gyer­mekeim azonban visszaesteka tanulásban. Más munkát ke­restem, hiszen az anya fele­lős gyermekei sorsáért. Ekkor ajánlották a bedolgozás lehe­tőségét. Igaz, hogy sokat kell dolgozni, de hol nincs így?! Ha elgondoljuk, hogy Tör­tei lakóinak 30 százaléka a / közeli városokban dolgozik kézenfekvő a kérdés: mért vállalják vajon a több órás utazást azok, akik helyben is találhatnak munkát. A helyi Dózsa Mgtsz-ben és a község­ből 150 bedolgozót alkalmaz­tak, s aki csak agy-két órát ér rá munkát vállalni, annak is van mit tennie. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Ht“»r

Next

/
Oldalképek
Tartalom