Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-23 / 45. szám
A Pest megyei KBT ülése Megelőzés felvilágosítással Tegnap a Pest megyei Rend- őrfőkapitánysóg dísztermében illést tartott a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Részt vett a tanácskozáson Oláh György r. vezérőrnagy, az OKBT eLnökhelyettese, és Szalai Dezső rr ezredes, a Fővárosi Közlekedésbiztonsági Tanács ügyvezető elnöke. Ott volit Lőrincz András, a Pest megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese. Dr. llcsik Sándor r. ezredes, megyei főkapitány, a Pest megyei KBT elnökének megnyitója után Mohos Árpád r. őrnagy, a megyei KBT titkára fűzött szóbeli kiegészítést az elmúlt évi munkáról és az idei programról írásban kiadott jelentéshez. A jelentés többi között megállapította: a megyei KBT — a munkaprogramjának megfelelően — törekedett minde- nekélőtt a járművezetők és a gyalogosok közötti, kulturált, partneri viszony propagálására, erősítésére. Ezt szolgálták a ntegye különböző településein szervezett előadások, filmvetítések, vetélkedők, melyek több tízezer embert vonzottak. Ez utóbbiakba bevonták az ipari vállalatok és szövetkezetek, az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek dolgozóit, a rendőrség és a társ fegyveres testületek tagjait. A különböző kategóriák legjobbjai — tavaly először — megyei döntőn mérték össze tudásukat. Bekapcsolódott a KBT a különböző megyei tömegrendezvények programjába is. Ilyen alkalmakkor is sok ezer fiatalnak és idősebbnek nyílt alkalma bővíteni elméleti és gyakorlati ismereteit. Eredményes volt a tanulóifjúság körében végzett felvilágosító munka. Erre utal, hogy a Nemzetközi Iskola Kupa és az Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupa versenyein tavaly is volt megyei tagja a magyar válogatottnak. Idén a legfontosabb feladatok között szerepel a gyalogos közlekedés biztonságának fokozása, lakott területén, a sebesség helyes megválasztásának propagálása, a gyermekek és öregek baleseteinek megelőzése, a módosított KRESZ új szabályainak széles körű megismertetése. Az élőterj esztést követő vitában felszólalt dr. Várnai László r. orvos alezredes, Ber- náth Tibor, a Pest megyei KISZÖV elnöke, dr. Lenyó László, a váci Forte gyár igazgatója, Vitális István, a KM. Budapesti Közúti Igazgatóság forgailomszervezési osztályának vezetője, Varga Tamás, az SZMT munkavédelmi felügyelője, Mikecz István, a GATE docense, Gáspár P^ter, a dunakeszi tanács közművelődési felügyelője, Valkai György, a Pest megyei Tanács közlekedési osztályának vezetője, Lőrincz András, Szalai Dezső, Nagy Gábor, a MÉSZÖV elnökhelyettese, és Oláh György. A vitát dr. llcsik Sándor foglalta össze. A pénzügyi terv teljesítéséről hangzott el ezt követően beszámoló, melyet a testület egyhangúlag jóváhagyott. Majd dr.' llcsik Sándor személyi kérdésekről adott tájékoztatást, a tanácskozó testület ülését megelőző elnökségi ülés döntése alapján. Elmondta, hogy Szénási Pál r. alezredes nyugállományba vonulása miatt a Pest megyei KÖT ügyvezető elnökének Balogh József r. őrnagyot nevezték ki. Az ugyancsak nyugdíjba vonult dr. Lukács Ferenc helyett az Állami Biztosító megyei igazgatóságának új vezetője, dr. Török Antal lett a KBT elnökségének tagja. Len- ner Henrik más funkcióba került, helyette Bergman Erika, a KISZ Pest megyei Bizottságának titkára került az elnökségbe. Távozik a testületből Szászi Béla, az MHSZ megyei titkára is, mivel más, fontos beosztásba helyezték. Lénúrt Lászlót, a Mechanikai Művek vezérigazgatóját kooptálták a KBT Pest megyei elnökségébe. Ezt követően dr. llcsik Sándor tájékoztatott a tanácskozó testületi tagságot érintő változásokról. Ezután dr. llcsik Sándor elismeréseket adott át a közlekedésbiztonság területén kifejtett eredményes munkáért Losonczi Benjáminnak, a szentendrei KBT elnökségi tagjának, dr. Dékány Istvánnak, az érdi KBT elnökségi tagjának, Jankó Zoltánnak, a PmKBT tagjának, dr. Lenyó Lászlónak, a PmKBT tagjának, Váczi Tamásnénak, a Dunakeszi KBT szakbizottság vezetőjének és Reketye Ká- rolynak, a PmKBT elnökségi tagjának. A közlekedési miniszter a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt adományozta Barna Józsefnek, a PmKBT elnökségi tagjának. A Pest megyei Közlekedés- biztonsági Tanács elnöke a közlekedésbiztonság területén kifejtett munkájuk elismeréseként pénz- és tárgyjutalomban részesítette Szénási Pált, 'a PmKBT volt ügyvezető "elnökét, Fazekas Ferencet, a budai KBT tagját, Bangó Lajost, a ceglédi KBT szakbizottság vezetőjét, Schultz Istvánt, a dabasi KBT tagját, Gáspár Pétert, a dunakeszi KBT tagját, Pintér Andrást, a gödöllői KBT tagját, Bihari Gábort, a monori KBT elnökségének tagját, Horváth Józsefet, a nagykőrösi KBT tagját, Végh Gyulát, a ráckevei KBT tagját, Keszi Józsefet, a nagy- kátai KBT elnökségi tagját, Kocsordi Károlyt, a szentendrei KBT tagját, Szőke Katalint, a váci KBT szakbizottság' vezetőjét, Torma Ferenc- nét, a PmKBT aktivistáját, Endrédi Gábort, a PmKBT munkatársát, Vargha Lászlót, a ceglédi KBT tagját, Módra Györgyöt, a nagykőrösi KBT elnökét, dr. Újhelyi Gyulát, a PmKBT dolgozóját, Harangozó Lajost, a PmKBT tagját, Révész Orbánt, a PmKBT tagját és Szászi Bélát, a PmKBT elnökségének tagját. Maguk fejlesztették ki Az integrált áramköröket tesztelhet! a kisKunlacházi Kiskun Tsz híradástechnikai ágazatában kifejlesztett kis készülékkel. Az IC TESTER-t alig egy esztendeje gyártják, de máris érdeklődnek utána a külföldi megrendelők. A képen Sin- kó Mihályné az évi 100—280 darab egyikét forrasztja. Trencsényi Zoltán felvétele j A KSH Pest megyei igazgatóságénak jelentése z elmúlt esztendő eredményei A MEGYE 1983. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATÓI: Megnevezés Az 1982. évi százalékában Az ipari termelés (terméksorok alapján) 100,4 A kivitelező építőipar'saját építési-szerelési munkái' nak értéke (összehasonlítható áron) 95.2 A fizikai foglalkozásúak havi átlagbére: Iparban 104,3 Kivitelező építőiparban 105,1 Állami gazdaságokban, kombinátokban 102,8 Mezőgazdasági termelőszövetkezetek közös gazdaságaiban 104,0 Kereskedelemben 102,9 A kiskereskedelem eladási forgalma (összehasonlítható áron) 100,2 Az elmúlt évben a gazdasági élet valamennyi területén nehezebbé váltak a gazdálkodás feltételei. A termelés és az értékesítés nagyobb arányú bővítését hátráltatta a korlátozott külpiaci kereslet, a kedvezőtlen világpiaci áralakulás, az importkorlátozás, az egyes anyagok és alkatrészek hiánya, a munkaerőgond, továbbá a kooperációs kapcsolatok lazulása. A .mezőgazdaság terméseredményeit'' pedig az aszályos időjárás csökkentette. Mérséklődött a beruházási tevékenység. A megye népességének főbb forrásokból származó készpénzbevételei, ezen belül az átlagbérek lényegesen lassabban növekedtek, mint egy évvel korábban. Beruházás Tavaly a szocialista szervek beruházási teljesítésének üteme negyedévről negyedévre mérséklődött. így az év egészében — folyóáron számolva — 1,4 százalékkal volt magasabb, mint 1982-ben. A gazdálkodó egységek elsősorban a folyamatban levő beruházásaik gyorsítására, illetve. mielőbbi befejezésére törekedtek. A beruházások . anyagi- műszaki összetételében csökkent az építési jellegűek aránya. Az elmúlt évben a tanácsok 2,2 milliárd Ft-ot fordítottak fejlesztésekre, az egy évvel korábbinál 5,6 százalékkal kevesebbet. A csökkenés szinte teljes egészében a nem anyagi ágaknál következett, be. A tanácsi teljesítések 41 százaléka irányult kommunális fejlesztésekre, ezen belül is elsősorban kulturális létesítményekre. Ipar A megyében települt szocialista ipar termelése 1983-ban mindössze 0.4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi mennyiséget. Kismértékű növekedés a minisztériumi és a szövetkezeti iparban volt. a tanácsi ipar termelése nem érte el az 1982. évi szintet. Az ipari termelés a villa- mosenergia-ipar, az építőanyagipar és a könnyűipar kivételével valamennyi ágazatban emelkedett. A leggyorsabban fejlődő ágazat az élelmiszeripar volt, termelése 4 és fél százalékkal nőtt. A tartósítóiparban az alapanyaghiány miatt ugyan csökkent a főze- lékkonzervek előállított meny- nyisége, de néhány gyümölcs kedvező hozama lehetővé tette a gyümölcskonzervek jelentős mértékű növelését. A bőséges szőlőtermés hatására többszörösére emelkedett a borpárlat előállítása is. A nehézipari ágazatok együttesen 0,2 százalékkal növelték termelésüket. Ezen belül legnagyobb mértéiben, 2 és fél százalékkal a vegyipar, de a gépiparé is 1,6 százalékkal emelkedett. Az építőanyag- ipar termelése 0,5 százalékkal elmaradt az'egy évvel korábbitól, kevesebbet állítottak elő cementből és vasbeton nyomócsőből. A könnyűipar termelése 2,4 százalékkal maradt el az 1982. évi termékvolumentől. A létszámhiányon túl anyagellátási gondok is felmerültek. • Az iparban foglalkoztatottak száma további 2100 fővel, 2,4 százalékkal csökkent. Az élelmiszeripar kivételével valamennyi ágazatban mérséklődött a létszám, a legnagyobb mértékben a könnyűiparban, a távozóknak a fele innen ment el. Az élőmunka termelékenységének javulása folytatódott, de csak szerény mértékben, 2,9 százalékkal. A megyei székhelyű vállalatok és szövetkezeteik saját termelésű értékesítésének mennyisége nem érte el az 1982.'évit. Ezen belül azonban nőtt az export aránya és volumene is. Devizacsoportonként jelentős eltérés tapasztalható. A rubelelszámolású kivitel az egy évvel korábbi mennyiség körül alakult, a nem rubel relációba irányuló értékesítés jelentősen, 42 százalékkal bővült. Az ipar energiafelhasználásának mérséklődése 1983-ban is folytatódott. A földgáz jelentősége tovább nő, a fűtőolaj szerepe pedig fokozatosan visszaszorul. A vegyipar kivételével minden ágazatban mérséklődött az energiaigény. A megye területén a szocialista ipar termelését az elmúlt év végén 13 kisvállalat és 22 kisszövetkezet egészítette ki. A kisvállalatok döntően ipari szolgáltatást végeznek, a kisszövetkezetek többsége gépipari tevékenységet folytat. Építőipar Az építési jellegű beruházások mérséklődése, illetve az évek óta tartó létszámgondok miatt az építőipar termelése tovább csökkent. A megyei székhelyű építőipari szervezeteit 1983-ban 4,8 százalékkal kevesebb saját építési-szerelési munkát végeztek, mint egy évvel korábban. Ezen belül is átlagot meghaladó mértékben az építőipari szövetkezeteknél és a tanácsi * vállalatoknál csökkent a termelés. Ezzel egy időben mérséklődött a visszautasított rendelések értéke és aránya. Az építőipari munkák ösz- szetételében az előző évekhez képest valamelyest csökkent a fenntartási-felújítási munkák részesedése. Ezeknek a felét továbbra is a közös vállalatok teljesítették. Az építőipari szervezetek is fokozták exporttevékenységüket, az országhatáron kívül végzett építési-szerelési munkák értéke jelentősen meghaladta az elmúlt évit A megyei székhelyű építőiparban foglalkoztatottaik száma 4,7 százalékkal, 760 fővel csökkent. Legnagyobb vonzása az új típusú szervezeteknek van. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1983-ban mindössze 0,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az építőipar energiafelhasználása is tovább mérséklődött. Különösen számottevő a fel- használás döntő többségét kitevő gáz- és tüzelőolaj csökkenése. Az 1983. év végén 9 építőiparba sorolt kisvállalat, kisszövetkezet működött a megyében. Elsősorban közületi megrendelésű munkákat végeztek. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban a növénytermesztés eredményei nem érték el az előző évi szintet. az állattenyésztésé viszont meghaladta azt. A szántóföldi növénytermesztés alakulását továbbra is a kalászosok és a napraforgó területnövelése, a burgonya és a zöldségfélék arányának csökkenése jellemezte. A kalászosok betakarítása a rendkívüli időjárás ellenére a vártnál jobb eredménnyel zárult a megyében. A hozamok összességében meghaladták az előző évit. Az őszi betakarítá- sú kultúráknál nem ilyen kedvező a helyzet, cukorrépából 15, napraforgóból 5 százalékkal alacsonyabb az átlagtermés. mint 1982-ben. Ugyancsak kevesebb termett burgonyából és zöldségfélékből is. Változóan alakult a gyümölcsfélék terméseredménye, de összességében meghaladta az előző évit, és szőlőből is 10 ezer tonnával többet szüreteltek a nagyüzemek. A sertésállomány növekedése tovább folytatódott, az év végén 554 ezer darab volt a megyében. Ezen belül azonban az anyakocák száma csökkent. A szarvasmarha-állomány kisebb az előző évinél. 120 ezer darabot tartottak, s kevesebb volt az év végén a tehenek száma is. A legnagyobb mértékű csökkenés a juhtartásban következett be. Népesség A megye lakónépessége 1984. január 1-én 983 ezer fő volt, ugyanannyi, mint egy évvel korábban. A természetes szaporodásból — az élveszületé- sek számát meghaladó halálozások miatt — már fogyás következett be. A megyébe történő bevándorlás is lelassult, 1983-ban a bevándorlási többlet mér csak a természetes fogyásból adódó népességcsökkenést ellensúlyozta. Életkörülmények A megye Lakosságának főbb forrásokból származó kész- pénzbevételei lényegesen lassabban növekedtek, mint 1982- ben, ezen belül a mezőgazdasággal kapcsolatos bevételek az átlagnál mérsékeltebben. A bér- és bérjellegű bevételek — bérkiegészítéssel együtt — 5,8 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A foglalkoztatottak havi átlagbére valamennyi népgazdasági ágban mérsékeltebben emelkedett, mint 1982-ben, A legmagasabb átlagbért a kivitelező építőipar fizette, és itt volt a legerőteljesebb a növekedés üteme is, változatlanul a legalacsonyabb a kereskedelemben dolgozók havi átlagbére. A lakosság takarékbetét- állománya 1983. december 31- én 11 milliárd Ft volt, 13 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A hitelállomány 19 százalékkal nőtt, ég elérte a 14 milliárd Ft-ot. .Legerőteljesebben (21 százalékkal) a hosszú lejáratú hitelek állománya nőtt, amelynek nagyobbik hányadát az építési kölcsönök képezték, s ezek 23 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Továbbra is folyamatosan csökkent az áruvásárlási hiteleket igénybe vevők 6záma. Kereskedelem A megye kiskereskedelmi áruforgalma 2,6 milliárd Ft- tal (7,5 százalékkal) növekedett. Ezen belül a magánkiskereskedelem eladása — bár részaránya mindössze másfél százalék — növekedett a leggyorsabban, 42 százalékkal. Ehhez nagymértékben hozzájárult a magánkereskedők számának nagymértékű gyarapo-' dása. Tehát a megye lakossága többet fordított vásárlásokra, de az áremelkedések következtében ez nem járt együtt a volumen növekedésével. Ezen belül csak a vendéglátás áruforgalma csökkent, 2,8 százalékkal, az italforgalom visz- szaesése miatt. Az elmúlt év áruellátása, elsősorban az élelmiszerekből, általában kiegyensúlyozott volt. A ruházati cikkekből lehetett tapasztalni kisebb mértékű választékhiányt, a vegyes iparcikkekből pedig néhány keresettebb termék időszakos hiánya zavarta a folyamatos ellátást. Ez utóbbin belül különösen az építőanyagoknál volt jelentősebb fennakadás az áruellátásban. Kevesebb idényáras cikket kínáltak a megye piacain, mint egy évvel korábban. Különösen burgonyából, zöldpaprikából, uborkából, almából és körtéből volt kisebb a felhozatal. Mindezek hatása megmutatkozott az idényáras cikkek árszínvonalában is. amely az első félévi csökkenés után a második félév folyamán jelentős mértékben emelkedett. Tovább korszerűsödött a megye üzlethálózata. Több új kereskedelmi egységet (áruházát, ABC-áruházat, TÜZÉP ■telepet) adtak át. és ezáltal lehetőség nyílt több, elavult — a mai igényeknek már megfelelni nem tudó — üzlet meg szüntetésére. A megye bolthálózatának összes alapterülete 5400 m2-rel, a kereskedelmi vendéglátóhelyeké pedig 800 m3-rel gyarapodott 1983-ban. Közszolgáltatás Jelentősen mérséklődött a* állami és a magánerős lakásépítés. Múlt évben 6269 lakásra — ebből mindössze 228 államira — adtak ki használatbavételi engedélyt, 1364-gyel kevesebbre, mint egy évvel korábban. Az állami lakások elsősorban a városokban, a magánlakások főleg az agglomeráció településein épültek. Tovább javult a közműellátottság. A vízhálózat 95, a csatornahálózat 24 kilométerrel bővült a megyében. A fejlesztések ellenére egyre nehezebb az ivóvízellátás biztosítása, egyes területeken nem is tudják az igényeket maradéktalanul kielégíteni. Több községben nem tudják megoldani a víz olyan mértékű tisztítását, hogy az a csecsemők számára is alkalmas legyen. így 16 településen palackos vízzel kénytelenek megoldani az ellátást. Tavaly év végéig mindössze 16-tal bővült a kórházi ágyak száma. Sok gondot okoz a Semmelweis-kórház rekonstrukciójának elhúzódása, és várat magára a kerepestarcsai kórház teljes befejezése is. Az új helyre települt megyei rendelőintézetben viszont észrevehetően javultak a betegellátás feltételei. A lakosság egészségügyi alapellátását 1983 végén 384 általános és 108 gyermekorvosi körzet látta el a megyében. Számuk 4-gyél, illetve 5-te! bővült egy év alatt. A fejlesztések elsősorban a budapesti agglomeráció településein javították az ellátást. Gyermekintézmények Az élveszületések számottevő csökkenése következtében már kevesebb gyermeket írattak be a megye bölcsődéibe, mint 1982-ben. Vannak már 60—70 százalékos kihasznált- ságú bölcsődék is. igyanakkor 130—150 százalékos kihasz- náltságúakat is találhatunk. Ez utóbbiak zömmel a budapesti agglomeráció településeiben vannak. Az elmúlt évben is még 270 gyermek bölcsődei felvételét kellett elutasítani. Az óvodai helyek száma 500- zal bővült. így év végére meghaladja a 38 ezret, s így közel 43 ezer gyermek elhelyezését biztosították az elmúlt évben. Az előbb már említett okból 635-tel csökkent itt is a felvett gyermekek száma, mégis — az óvodai helyek kedvezőtlen területi megoszlása miatt — 722 gyermek felvételét kellett elutasítani, ugyancsak a budapesti agglomerációs övezetben. A csökkenő születéssaám az általános iskolákban még nem érezteti hatását. Az 1983/84-es tanév elején 121 ezer általános iskolás tanult, 2 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az első osztályosok száma már csökkent, de még mindig többen vannak, mint a végzősök. Bár 124-gyel bővült az osztálytermek száma, mégis 3 és fél százalékkal kellett növelni a szükségtantermeket. Az agglomerációs övezet települései kivételével több helyen csökkenteni lehetett a váltakozó oktatást. Valamelyest javult a napköziellátás is, de az igények teljes kielégítése még a jövő feladata lesz. Még mindig nagyok a különbségek az egyes iskolák személyi és tárgyi ellátottságában, a megye általános iskoláinak fele tanerőhiánnyal küzd. Tanulás Az 1983-ban végzett 13 ezer nyolcadikos tanuló közül 12 400 kívánt tovább tanulni, de ennek mindössze 14 százaléka gimnáziumban. A továbbtanulók csaknem fele budapesti iskolákban folytatja tanulmányait. A megye középiskoláiban az 1983/84-es tanévben 10 300 diák tanul, 56 százalékuk gimnáziumban. A középiskolákban tanító pedagógusok száma 5 százalékkal kevesebb a tényleges szükségletnél
