Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-23 / 45. szám

2 ^ffgfop 19X4. FEBRUAR SS., CSÜTÖRTÖK Francia közlekedési akció, olasz sztrájkok Úttorlaszok Párizs körül A fuvarozókkal folytatott; tárgyalások első menete nem hozott enyhülést a „közleke­dési fronton”, s a helyzet teg­nap tovább rosszabbodott. A fuvarozók azzal akarnak nyo­mást gyakorolni a kormányra, hogy megerősítették az úttor- laszokat. A Párizs környéki Charles ie Gaulle repülőteret tovább­ra sem lehet gépkocsin meg­közelíteni (a budapesti gépek Orly repülőterére érkeznek, s az odavezető út még nincs el­zárva); a fővárosba való be­jutást is megnehezítik az uta­kat sok helyütt elzáró kamio­nok. Tegnap délután a Párizs és Lyon közötti vasútvonalat is eítorlaszolták égő gépkocsi- abroncsokkal, s egyelőre ke­rülő úton kell lebonyolítani a vasúti közlekedést. A keddi tárgyalásokon Ff- terman közlekedési miniszter azt javasolta, hogy más kér­désről a tárgyalásokat március elsején folytassák, ha addig megszüntetik a közlekedés akadályoztatását. A fuvarozók előbb gondolkodási .időt kér­tek, majd közölték: a minisz­ter javaslatait nem tartják ki­elégítőnek. Követelik a tár­gyalások folytatását, de köz­ben nem szüntetik meg az út­zárakat. Max Gallo államtitkár, a kormány szóvivője a minisz­tertanács ülése után tegnap kijelentette: a kormány meg­teszi a szükséges intézkedése­ket a közlekedés szabadságá­nak szavatolásáért. ★ Az utóbbi esztendőik legna­gyobb munkástüntetése zaj­lott tegnap Rómában; leg­alább százezer ember vett részt a San Giovanni téren tartott nagygyűlésen. A főváros és Lazio tarto­mány mintegy 70 üzemi taná­csa erre a napra az általános sztrájk mellett döntött — til­takozásul a kormány gazda­ságpolitikája és a tervezett bércsökkentő intézkedések el­len. Súlyos zavarok keletkeztek a főváros tömegközlekedésé­ben; a helyi vonatok 50 szá­Késik Dzsemajel elhatározása Heves bírálatok érik Shultzot Elie Szalem libanoni kül­ügyminiszter cáfolta, hogy Amin Dzsemajel elnök végső elhatározásra jutott volna a szlriai—szaúd-arábiai rendezé­si terv lényegét, az Izraellel kötött különmegállapodás ér­vénytelenítését illetően. Hafez Asszad szíriai elnök és Abdal­lah szaúdi trónörökös damasz­kuszi tárgyalásait követően olyan, hivatalosan meg nem erősített hírek terjedtek el, hogy a libanoni államfő elfo­gadta a politikai rendezés me­netrendjét. ' A damaszkuszi tárgyaláso­kon elért haladást beárnyékol­ja azonban, hogy a libanoni keresztény jobboldal mind ha­tározottabb és szervezettebb ellenállást tanúsít a belpoli­tikai ellenzék és Szíria köve­teléseivel, az izraeli—libanoni egyezmény érvénytelenítésé­vel szemben. Lemondásra szólította fel George Shultz külügyminisz­tert az amerikai politika li­banoni csődje miatt Bill Ale­xander demokrata párti kép­viselő. A képviselőházban kedden elhangzott beszédében Alexan­der megállapította: Reagan el­nökkel egyetemben George Shultz a felelős ezért a kül­politikai kudarcért. „Ezennel lemondásra szólítom fel George Shultz külügyminisztert, hogy szövetségeseink szemében helyreállíthassuk nagy nemze­tünk külpolitikájának tekinté­lyét” — jelentette ki a képvi­selő, de nem kezdeményezett semmiféle törvényhozási eljá­rást Shultz ellen. Az amnesztiatörvény végrehajtásáról A szejmkizottség jelentése Lengyelországban jelenleg 49 személy tölti börtönbünte­tését, 16 pedig előzetes letar­tóztatásban van 1983. július 22. előtt politikai okokból elkö­vetett bűncselekményekért — állapította meg a szejm bel­ügyi és igazságügyi bizottsá­ga. A 49 közül 36-nak a ta­valy júliusi amnesztiatörvény értelmében felére csökkentet­ték a büntetését. A többi 13 személyre nem vonatkozik a? amnesztia. Lengyelországban a szükség- állapot megszüntetésekor. 1983. július 22-én hirdettek amnessz- tiát, elsősorban a szükségálla­pot idején elkövetett politikai bűncselekményekre. A törvény értelmében elengedték vagy mérsékelték a már kiszabott büntetéseket, illetve nem kezdtek eljárást az ellen, aki a múlt év végéig önként je­lentkezett a rendőrségen, és vallomást tett arról, hogy a szükségállapot idején megsér­tette a törvényeket. A szejmbízottság jelentése szerint összesen 20 692 sze­mély esetében alkalmazták az amnesztia törvényt. Ezek kö­lavargások Pandzsáb államban Szikh szélsőséges elemek Kedden délután géppisztolytü- eet zúdítottak békés lakosok­ra az indiai Pandzsáb szövet­ségi állam két falujában. A PTI indiai hírügynökség je­lentése szerint a négy férfi motorkerékpáron végigszágul- tíott Manuan és Bheni Márnán falvakon és a zsúfolt piacté­ren géppisztolyból vaktában a tömegbe lőtt. A incidensnek kilenc halálos és tizenkét se­besült áldozata van. zül 3628 személy követett él politikai bűncselekményt. 1132 személy jelentkezett önként a hatóságoknál, ezek ellen nem indítottak eljárást. Az amnesz­tiát alkalmazták 1108 olyan személy esetében is, akik po­litikai indíttatásból szabály- sértést követtek el. A törvény hatálya kiterjedt a nem szán­dékos bűnelkövetőkre is. zaliélkát el sem indították, a nemzetközi szerelvények je­lentős késéssel érkeztek. Sztrájkokról és tüntetésekről érkeztek hírek az ország más városaiból is, így Avellinóból, Salernóból és Nápolybái. An- conában a vasutasok szüntet­ték be a munkát. Angola Dél-afrikai kivonulás A Dél-afrikai Köztársaság megkezdte csapatai kivonását Angola déli körzeteiből, bár jelentős egységek még az or­szág területén vannak — kö­zölte Alexandre Rodrigues an­golai belügyminiszter egy luandai sajtótájékoztatón, amelyen a Dél-afrikai Köztár­saság és az Egyesült Államok képviselőivel tartott lusakai tárgyalásairól számolt be. Vendégünk: Javier Pérez de Cuellar Javier Péréz de Cuellar 1920. január 19-én született Li­mában. Jogi tanul­mányainak befejezé­se után, 1944-ben lé­pett a perui kül­ügyminisztérium szolgálatába. Több nagykövetségen tel­jesített diplomáciai szolgálatot, majd a külügyminisztérium­ban töltött be felelős tisztségeket, ö volt Peru első nagyköve­te a‘ Szovjetunióban, 1969 és 1971 között. Pérez de Cuellar fiatal diplomataként, 1946-ban — a perui küldöttség tagjaként — részt vett az ENSZ közgyűlésének első ülésszakán, s később a 25. és a 30. ülésszakon részt vevő küldöttségnek is tagja volt. 1971-ben kinevezték országa állandó ENSZ-képviselőjévé, s et­től kezdve négy éven át vala­mennyi ülésszakon Ő vezette a pe­rui delegációt. 1973—74-ben képvi­selte Perut az ENSZ Biztonsági Tanácsában. 1975-ben Kurt Wald­heim főtitkár a ciprusi kérdések­kel foglalkozó különölegcs képvi-. selőj évé nevezte ki; e megbíza­tásának 1977 végéig tett eleget. Két esztendővel ké­sőbb, az akkori ENSZ-főtitkár külön­leges politikai kér­désekkel foglalkozó helyetteseiként tevé­kenykedett, s újabb két év múlva a fő­titkár megbízta, hogy legyen afga­nisztáni ügyekkel foglalkozó személyes megbízottja. Pérez de Cuellar 1981. május 31-én le­mondott fötitkárhe- lyettesi tisztségéről, és visszatért Peruba, hogy ismét a kül­ügyminisztérium szolgálatába álljon. Emellett továbbra is az ENSZ-főtitkár af­ganisztáni ügyekkel foglalkozó személyes képviselője maradt. A perui kormány egyetértésével megpályázta az ENSZ főtitkári tisztségét. A világszervezet 1981. december 15-i közgyűlésén válasz­totta főtitkárává az 1982—86-os időszakra. Pérez de ^uellar a nemzetközi jog professzoraként tanított Peru diplomáciai akadémiáján, valamint a külkapcsolatok professzora volt a perui légierő akadémiáján. 1964- ben több kiadást megért kéziköny­vet írt „Nemzetközi jog” címmel. Választási előkészületek A gazdaság fejlesztése mellett Vitalij Vorotnyikov, az SZKP KB PB tagja, az OSZSZ5ZK Minisztertanácsá­nak elnöke kedden az orosz­országi föderáció ' déli részén levő Rosszosban találkozott választóival, akik képviselőnek jelölték a Legfelsőbb Tanács­ba. Az SZKP Központi Bizott­ságának februári rendkívüli ülése a kommunistáknak és más állampolgároknak az akaratát fejezte ki, amikor ki­nyilvánította határozott szán­dékát, hogy folytatja a párt XXVI. kongresszusán és az azt követő KB-üléseken kidolgo­zott irányvonalat. A párt rendkívül fontosnak tekinti a szociális kérdések megoldását, és kérdőre vonja azokat, akik ezt másodlagos­nak tekintik. Itt említendő a tervezési mechanizmus gyengéinek ki­küszöbölése, a népgazdasági fejlesztés leghatékonyabb irá­nyainak kiválasztása, azoknak a láncszemeknek a meghatá­rozása, amelyek lehetővé te­szik az intenzív gazdaságfej­lesztés meggyorsítását. Vaszilij Kuznyecov, ez SZKP KB PB póttagja, a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége el­nökének első helyettese Völ- gográdban kedden tájékoztat­ta választóit a februári KB- ülésről, amelyen Konsztantyin Csernyenkót választották meg főtitkárnak. Külpolitikai kérdésekkel foglalkozva rámutatott: az Egyesült Államok világura­lomra törekszik, nyíltan ag­resszív, militarista útra lé­pett, soha nem látott méretek­ben fokozza a fegyverkezési, különösen az atomfegyverke­zési hajszát. A Szovjetunió ebben a bo­nyolult nemzetközi helyzetben — mondotta — a szocialista közösség többi tagállamaival együtt újra és újra tanúbi­zonyságot tesz arról, hogy mindent elkövet az atomka­tasztrófa veszélyének elhárí­tásáért. WASHINGTON ISMÉT ha­dihajókat irányított a Hormu- zi-szoros közelébe, hogy ezzel a lépéssel próbáljon nyomást gyakorolni a negyedik éve tar­tó iraki—iráni konfliktus to­vábbi fejleményeire. Egy éven belül ez a második amerikai erőfitogtatás azóta, hogy az irakiak célzást tettek arra, hogy lezárják a Perzsa-(Arab) öböl bejáratát, ha a teheráni vezetés továbbra is polgári lé­tesítmények bombázására ad utasítást. Ismert, hogy a Közel-Kelet­ről a Perzsa-(Arab) öböl be­járatán át, vagyis a Hormuzi- szoros érintésével tudnak csak kifutni a nyílt tengerre azok a hatalmas tankhajók, amelyek a világ különböző részeire szállítják az olajat. Az Egye­sült Államok ismételt fenye­getőzésének mégsem pusztán az a célja, hogy úgymond „biztosítsa” a nemzetközi ha­józási útvonalakat. Megfigyelők többször célzást tettek arra, hogy az ameri­kaiak igazából sohasem mond­tak le arról, hogy a közép-ke­leti térségben visszaszerezzék azokat a katonai, stratégiai pozícióikat, amit az 1979-es iráni iszlám forradalom győ­zelme után veszítettek el. Ez a magyarázata annak, hogy a Pentagon mindenkor érdeklő­déssel figyelte az iraki—iráni "Háttér VESZÉLYESE VÁLT KONFLIKTUS konfliktus eseményeit, abban bízva, hogy a hosszú hadako­zás mindkét ország katonai erejét á végsőkig legyengíti, s ez további események elin­dítója lehet a térségben. Vagyis Washington ismét megpróbál a zavarosban ha­lászni ... A KIALAKULT HELYZET­TEL összefügg az is, hogy az amerikai politika eddig inkább a közel-keleti térség egy má­sik pontjára, Libanonra össz­pontosította erőfeszítéseit, s így jó ideig csak amolyan má­sodlagos szerepet tulajdonítot­tak az iraki—iráni konfliktus­nak. Az Egyesült Államok úgy ítélte meg — ezt bizonyítják a libanoni események —, hogy a Közel-Keleten látványosabb sikereket érhet el, mint a kö­zép-keleti térségben. Erre a külpolitikai elgondolásra ép­pen az elmúlt hetek libanoni eseményei cáfoltak rá. Ráadá­sul egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok­ban megkezdődtek az elnökvá­lasztás előkészületei. Washingtonban felfigyeltek arra, hogy az utóbbi hetekben ismét új fordulatot vettek az iraki—iráni konfliktus esemé­nyei. Irán ugyanis a napokban újabb nagyarányú támadást indított a front középső sza­kaszán. Bár tudósítókat . most sem engedtek a harcoló felek a frontvonalra, a Bagdadban és Teheránban kiadott hadijelen­tésekből megállapítható, hogy mindkét fél hatalmas ember­veszteségeket szenvedett, nem beszélve a haditechnikáról. Ugyanakkor a bagdadi A1 Thaurah című kormánylap a hét elején arról számolt be, hogy Teherán nagyszabású of- fenzívát készít elő. A lap em­lítést tett arról is, hogy az ira­ki erők — ha erre sor ke­rül — olyan új fegyvereket vetnek be a harcokba, amit eddig még nem alkalmaztak a háború során. A KONFLIKTUS ÜJ SZA­KASZÁT jelzi, hogy nemcsak az Egyesült Államok reagált a szokásosnál gyorsabban az A SI0VJCT HADSBtCS NAPJA A BÉKE 0LTALMAZÓ1T KÖSZÖNTJŰK ■&$&}. Megérkezett a posta az egységhez P szkov és Narva. A Szov­jetunióban ha valakinek megemlítjük e két város ne­vét, mindjárt a Vörös Hadse­regről kezd mesélni. Először Lenin szavait idézik: „Minden forradalom csak akkor ér va­lamit, ha képes megvédeni ön­magát". Aztán az első vörös csillagos katonák emlékét ele­venítik föl, akik alig öltöztek be uniformisukba, máris harc­ba indultak. Harcba a néhány hónapos munkás-paraszt ha­talomra támadó német csapa­tok ellen. Első sikerüket Pszkov és Narva térségében érték el: 1918. február 23-án legyőzték a támadókat. Aztán tizennégy kapitalista ország intervenciós haderői, a fehér tábornokok ellenforradalmi különítményei, majd a japán támadók felett diadalmaskod­tak. Ezután a második világ­háború szomorú évei követ­keztek. Innen már sokat tu­dunk erről a hadseregről. A Nagy Honvédő Háborúról, amelynek során megvédték szülőföldjüket. S csatáikról a fasisztákkal más európai or-’ szágokban, amelyeknek lakói a felszabadítót tisztelik-szeretik a világ első szocialista, álla­mának hadseregében. így va­gyunk mi, magyarok is: 1945. április 4-én a szabadságot, egy jobb élet lehetőségét hoz­ták el nekünk. AhQgy múlik az idő, egyre kevesebben vannak, akik át­élték a felszabadulás, a meg­születő béke örömét, s egyre többen, akik már a béke gyer­mekeiként nőttek-nőnek feL ök már a béke hadseregét, a béke katonáit tisztelik a szov­jet fegyveres erőkben, s a sa­játjukéban is. Az atomkor­szak. amellyel napjainkat jel­lemezzük, valamennyiünket egy alapvető igazságra figyel­meztet: az újabb háború mindannyiunkát elpusztítaná. Ennek megakadályozását szol­gálják a szovjet fegyveres erők — a szocialista közösség többi országának hadseregei­vel együtt. A z első győzelem napja ma ünnep a Szovjetunióban: a béke oltalmazóit köszöntik az emberek. S köszöntjük mi is. ★ A szovjet hadsereg és hadi­tengerészeti flotta megalaku­lásának 66. évfordulója alkal­mából Czinege Lajos hadse­regtábornok, honvédelmi mi­niszter táviratban üdvözölte Dmitrij Usztyinovot, a Szov­jetunió marsallját. a Szovjet­unió honvédelmi miniszterét. TASZSZ-kommentár Megtévesztő amerikai álláspont Ha az Egyesült Államok kész visszatérni az euroraké- ták telepítése előtti helyzet­hez, a Szovjetunió hajlandó visszaülni a genfi tárgyalóasz­talhoz — hívja fel a figyelmet a már többször ismertetett szovjet álláspontra tegnapi kommentárjában Jurij Kor- nyilov, a TASZSZ hírmagya­rázója. A hírmagyarázat an­nak kapcsán látott napvilá­got hogy Paul Nitze, a genfi tárgyalásokon részt vevő ame­rikai küldöttség volt vezetője ä New York-i Hopkins Egye­temen azt állította: az Egye­irakl—iráni háború fejlemé­nyeire, hanem az öböl menti országok is. Katarban két na­pon át, zárt ajtók mögött ta­nácskoztak az öböl menti or­szágok hadügyminiszterei. Bár hivatalosan semmit sem kö­zöltek a megbeszélésekről, annyi kiszivárgott, hogy egy közös védelmi tervet vitattak meg arra az esetre, ha a Hor- muzi-szoros esetleges lezárása a konfliktus kiterjedéséhez ve­zetne. Ez az esemény annyi­ban figyelemre méltó, hogy a háború miatt erősen megosz­tott közel-keleti államok meg­próbálnak közös álláspontot elfoglalni a kiéleződött hely­zetben, hiszen most már nem­csak a két szomszédos ország hosszúra nyúlt viaskodásáról. de a térség biztonságáról Is szó van. Ezzel szemben a háború gyors befejeződésének csak nagyon kevés az esélye. Irán továbbra is ragaszkodik a Bagdad számára elfogadhatat­lan feltételekhez, s elutasítja a másik fél javaslatait. Ez a hajthatatlanság kétségtelenül robbanásveszélyes helyzetet idézhet elő, ha nem sikerül az újabb közvetítések révén elér­ni azt, hogy a két hadviselő fél a tárgyalóasztal mellett, békés eszközökkel oldja meg az ellentéteket. Csitárt János sült Államok akár 24 órán be­lül visszatér az európai nuk­leáris fegyverzet korlátozásá­ról folytatott genfi tárgyalá­sokhoz, de a Szovjetunió nem hajlandó erre. Ez azonban egyszerűen pro­pagandafogás, akárcsak a NATO konzultatív csoportjá­nak legutóbbi brüsszeli ta­nácskozásán elhangzott szá­mos megnyilatkozás, mivel az Egyesült Államok kezdte meg a? elsőcsapás-mérő fegyverek telepítését Európában. A Szovjetunió többször is rámutatott — folytatódik a kommentár —. hosv nem tö­rekszik katonai fölényre, de nem engedi megbontani a ki­alakult katonai egyensúlyt. A Szovjetunió válaszlépéseinek egyetlen célja, hogy elhárítsák a veszélyt, amelyet az új kö­zép-hatótávolságú amerikai rakéták nyugat-európai telepí­tése idéz fel. Európa biztonsági érdeke nem a konfrontáció és az erő- politika, hanem a megállapo­dásra való törekvés. A ténvek azonban arról ta­núskodnak. hogy Washington és a NATO ma is igen távol áll attól hosv feieiősségse! fogla'lon állást es£ oivan fon­tos kérdésben mint az euró­pai atomfeewerzet. korlátozá­sa — mutat rá a TASKS'7 Wr- magyarázóia. __ * Le tartóztatták Cdtieri tábornokot Kedden letartóztatták Leo- poldo Galtieri tábornokot, az egykori argentin katonai iunta vezetőjét. Az 1981—82. között hatalmon volt tábornok-elnök letartóztatását a hadsereg vizsgáló bizottsága rendelte el. Galtierit Argentínának a Falkland- (Malvin)-szigetekért 1982. tavaszán vívott háború­ban elszenvedett vereségéért viselt felelőssége miatt állit7 ják bíróság elé. 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom