Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

A PEST MEGYEI KÖZLEKEDÉSBIZTONSÁGI TANÁCS TÁJÉKOZTATÓJA Megtartani a szakmai tekintélyt OKTATÁS, KÉPZÉS Tavaly július 1-én a Pest megyei Tanács felügyelete mellett megalakult a Pest me­gyei Autóközlekedési Taninté­zet. így az iskola még nagyobb önállóságot és támogatást ka­pott. Természetesen megnőtt a felelősségük is. Modern módszerek Az újonnan alakult Közleke­dési Osztály vezetője, Valkai György szívügyének tekinti a megyei járművezető-képzést és -vizsgáztatást, ' támogatja a Pest megyei Közlekedésbizton­sági Tanács koncepcióját, a fiatalok közlekedésre nevelé­sében is és ehhez minden tá­mogatást megad. Remélhető­leg a Közlekedési Főfelügyelet, mint új országos irányító szerv, szakmai segítséget és útmutatást ad, hogy munká­juk még eredményesebb, ha­tékonyabb legyen. A Pest megyei ATI célja, a jövőben is megtartani azt a szakmai tekintélyt, amit a társképző szervekkel szemben a megyében kivívott és maxi­málisan kielégíteni a lakos­sági igényeket, a megye egész területén. Ennek érdekében tizenegy kirendeltségünk mű­ködik, mintegy hatvan főállású gyakorlati oktatóval. A nagy távolságok és mos­tohább körülmények között is kitűnő eredményeket értek el, úgy az elméleti képzés, mint a gyakorlati oktatás területén, a Pest megyei ATI volt az or­szágban a legeredményesebb. A legutóbbi oktatási évben eredményük: KRESZ: 78,3; Műszaki: 93,7 Gyakorlat: 78,9 százalék. A legjobb KRESZ- eredményt Nádas Györgyné KRESZ-előadó (Gyömrő) érte el, 91,3 százalékos megfelelési aránnyal. A legeredményesebb műsza­ki tanár Somlai József (Üllő) volt, 97,6%-os teljesítménnyel, végül a gyakorlati oktatásban Krekács András (Dabas) és Sarkadi Péter szakoktatók (Ül­lő) voltak, akik egyaránt 94%- os megfelelési arányt produ­káltak. Kiváló eredményekkel dicse­kedhetnek a Pedagógusok Szakreferensei és szakoktatási képzésének terén is, amit az OKBT támogatásával, a Pm KBT-vel közösen rendszeresen megrendeznek. A legutóbbi évfolyamon a közel harminc hallgatóból csak egy volt, aki a szigorított vizsgán sikertelen eredményt tett. Iskolások előtérben A termelőszövetkezet kéré­sére beindították targoncave­zető-képző tanfolyamaikat. Elsődleges feladatunk to­vábbra is a középiskolai prog­ram, melynek keretében az érettségi bizonyítvány mellé szakmásított jogosítványt is kapnak a tanulók, és segéd- motoros és motorkerékpáros versenyt is tehetnek. A Pm KBT-vel, az iparvál­lalatokkal és a termelőszövet­kezetekkel közösen szervezik a hivatásos gépkocsivezetők rendszeres továbbképzését is. Az iparvállalatok és szocialis­ta brigádok megyei szintű KRESZ-vetélkedői már ha­gyománnyá váltak, így évről évre több tízezer versenyző készül fel lelkiismeretesen, hogy összemérhesse tudását. A Vezess balesetmentesen! mozgalomról nem szükséges bővebben szólni, hiszen min­den évben több ezren kap­csolódnak be Pest megyéből is. Néhány gondolat erejéig szólni kell a közlekedési mi­niszter 1/1983. (VII. 6.) KM- rendeletéről, ami 1984 január­jától életbe lép és az új okta­tási és vizsgáztatási formákat tartalmazza. ui tárgyf új feladat Minden kategóriájú jogosít­ványba családtagi oktatást ki­véve) tanfolyamhoz kötött. Ha a jelölt a tanfolyam felénél többet hiányzik, nem bocsát­ható vizsgára. Az elméleti tanfolyamok hatékonysága ér­dekében az ötödik sikertelen elméleti vizsga után a hallga­tóknak a tanfolyamot újra kell járni. Érdemes lesz tehát még jobban felkészülni. Üj vizsgatantárgy lesz a Közlekedésegészségtan, és -el­sősegélynyújtás az összes alap­tanfolyamon, és a segédmoto­ros vizsgákon is. A középiskolás fiatalok szá­mára új lehetőség, hogy elmé­leti vizsgákat tehetnek egy év­vel az alsó korhatár elérése előtt is, így az érettségi idősza­kában már nem akadályozza őket az elméleti vizsgára ké­szülés. Még Jobban figyelnek Egy vizsgálatsorozat tapasztalatai HOGYAN LÁTJUK, HA PIROS A LÁMPA A jelzőlámpás csomópontok számá­nak növekedésével egyre gyakoribb sza­bálysértéssé vált a tilos jelzésen való áthajtás. Az esetek többségében szándé­kos, súlyos szabálysértésekről van szó, amelyek, ha nem is minden esetben ve­• mJ3 zetnek balesethez, de jogosan háborítják fel a szabályosan közlekedőket. Az Or­szágos Közlekedésbiztonsági Tanács felkérésére 1983-ban kutatás indult a Közlekedéstudományi Intézet Közleke­désbiztonsági Osztályán. Vizsgálataink­kal a szabálysértések elkövetésének szubjektív és objektív okait kívánjuk felderíteni, hogy javaslatokat dolgoz­zunk ki a nemkívánatos jelenség ter­jedésének hatékony módszerekkel való megakadályozására. A segédmotoros tanfolyamo' kon bevezetik a gyakorlati, ún. rutinvizsgát, ahol a motor­kezelési és -vezetési ismereté­ből kell számot adni. Remél­hetőleg csökken ezáltal is a segédmotoros balesetek száma. Pontosan szabályozták ami. nimális iskolai végzettséget, mint előfeltételt is. Az 1930. január 1. előtt születetteknél legalább a 4 elemit, 1942. ja­nuár 1. előttiek a 6 általánost, és 1942. után szülelett hallga­tóknak a 8 általánost a tanfo­lyamok indulása előtt bizonyít­vánnyal igazolniuk kell. Az állati erővel vont járművek vezetői részére feltétel, hogy írni-olvasni tudjanak, függet­lenül iskolai végzettségüktől. Remélhetőleg ennek az új rendszernek a bevezetése kö­zelebb visz ahhoz a célkitűzés­hez, hogy a közúti forgalom­ban közlekedő járművezetők és gyalogosok kulturáltabban, alaposabb szakmai felkészült­séggel és jobb vezetéstechni­kai ismeretekkel vegyenek majd részt, s így a balesetek száma — a kezdő, új autósok és a rutinos, öreg gépkocsive­zetők közös összefogásával, egymás segítségével, — a jö­vőben csökkenni fog. AMBRUS FERENC Külföldön Lalani N. amerikai kutató, a Trafjic Safety című folyóirat 1981. májusi számában beszá­molt az Arizona államhoz tar­tozó Phoenix városában lefoly­tatott vizsgálatról, melynek so­rán a tilosba hajtási törvény módosításának közlekedésbiz­tonságra gyakorolt hatását ele­mezték. Az 1980. július 31-én életbe léptetett törvénymódosítás lé­nyegét szemlélteti a fenti áb­ra. A kereszteződés definíció megváltoztatásával, a rendőr­ség jobb lehetőséget kapott a szabálysértők tettenérésére. A változtatás életbe lépteté­se előtt széles körű ismeretter­jesztő kampányt folytattak az új törvény közvéleménnyel való megismertetésére. A pro­pagandaakció során újságcik­kekben, rádió, tv-hálózat út­ján ismertették az új szabályo­zást, de brosúrákat is postáz­tak nagy számban a gépjár­művezetők részére és lökhá­rítómatricákat, plakátokat is alkalmaztak. A nagy forgalmú kereszteződésekben kivilágí­tott hirdetőtáblákon demonst­rálták az új szabályozás lénye­gét. A törvénymódosítás és an­nak széles körű tudatosítása a balesetek csökkenését ered­ményezte. Phoenixben a törvénymódo­sítást megelőzően vizsgálatokat végeztek tíz véletlenszerűen kiválasztott kereszteződésben a tilosba hajtó járművek szá­mának megállapítására. A tör­vénymódosítás után fél évvel megismételték a vizsgálatokat és huszonhat százalékos csök­kenést mutattak ki a tilosba hajtó járművek számában. A baleseti adatokat ötszáz­hetven jelzőlámpás csomó­pontnál vizsgálták, három hó­nappal a törvénymódosítás előtt és után. Keresztirányú ütközéses baleseteknél 24 szá­zalékos csökkenést, balra ka- nyarodásos baleseteknél 15 százalékos, egyéb baleseteknél 10 százalékos csökkenést mu­tattak ki. Az összes balesetek csökkenésének mértéke 16 szá­zalékos volt. A törvénymódosítás, és az azt megelőző propagandakam­Az ú) törvény szerint szabálysértést követ el a járművezető, ha járműve akkor kereszte­zi a járdaszegély meghosszabbított vonalát, amikor a jelzőlámpa fénye piros. A régi törvény szerint akkor követett el szabálysértést a járművezető, ha a zebra első szegélyvonalát (stopvonalat) akkor keresztez­te járművével, amikor a jelzőlámpa pirosat mutatott. A balesetek Bekövetkezett személy- Válto­oka sérülcses balesetek száma %-ban 1981 1982 elsőbbségi jog meg nem adása 1134 1149 + 1,3 gyorshajtás 497 468 — 5,8 szabálytalan kanyarodás követési távol­ság be nem 159 216 + 35,8 tartása tilos jelzésen 187 205 + 9,6 való áthajtás szabálytalan 132 140 + 6,1 előzés többi ok 91 93 + 2,2 együtt 350 389 + 1U összesen: 2550 2660 + 4.3 pány hatására az előtte és utá­na vizsgálatok 26 százalékos csökkenést mutattak ki a tilos­ba hajtó járművek számában. A keresztező irányban haladó járművek ütközése típusú bal­esetek száma is jelentősen csökkent a jelzőlámpával ellá­tott csomópontokban. Csupán a keresztező irány­ban haladó járművek összeüt- közéses természetű balesetek­nél az új törvény bevezetése és az ezzel kapcsolatos propa­gandakampány a városi tanács közlekedési osztályának meg­állapítása szerint, a háromhó­napos értékelési periódus alatt, szám szerint hetvennel keve­sebb ilyen jellegű balesetet eredményezett. Itthon A hazai helyzet jellemzésére a Budapesten 1981- és 1982- ben bekövetkezett személysé- rüléses balesetek okok szerinti megoszlását a fenti táblázat­ban foglaltuk össze. A baleseti okok között h be­következett balesetek számát véve figyelembe, a tilos jelzé­sen való áthajtás az ötödik helyen szerepel. 1982-ben az előző évhez képest az ilyen Volkswagen az NDK-ból SZERZŐDÉSTERV A nyugatnémet Volkswagen cég mintegy 600 millió nyugatnémet márkás üzletről folytat tárgyalásokat az NDK illetékes hatóságaival. A Volkswagen hivatalos bejelentése szerint a cég 280 millió márka értékben építene fel egy motorszerelő üzemet az NDK-ban, illetve adna át licenceket. További 320 millió márkáért különböző gépkocsikat, elsősorban kis szállító teherautókat adna el a nyugatnémet vállalat az NDK-nak, amely 1988-tól évi 100 ezer motor leszállí­tásával fizetné ki vásárlásait. A kölcsönösen előnyös üzlet keretében az NDK nyugati deviza felhasználása nélkül több mint 10 ezer Volkswagen szállító járművet kapna, s az új gyár révén saját motorigényét is jobban ki tudná elégíteni. A tervek szerint az 1993-ig szóló szerződést az idén nyáron kötik meg. balesetek száma 6,1 százalék­kal növekedett. Tavaly az első félévben hat­vanhat baleset következett be a „tilos jelzésen való áthajtás” miatt Budapesten. A Közlekedésrendészet a szabálysértők lefényképezésé­vel és a _ fényképek alapján való bírságolással próbálja a negatív jelenség elterjedését megakadályozni. 1982-ben Bu­dapesten 1336 esetben fényké­peztek le tilos jelzésen való áthajtás közben szabálysértő gépjárművezetőket. Becslé­sünk szerint csak minden tíz­ezredik esetben sikerül így le­leplezni a szabálysértőket. A tilosba hajtások számará­nyának megállapítására a nyá­ri hónapokban megfigyelése­ket és méréseket végeztünk a főváros több forgalmas, jelző­lámpás kereszteződésében. A mérésekre derült, száraz időben, főleg keddi, csütörtöki napokon, a délelőtti órákban került sor. A vizsgálatok során több műszeres mérési módszert is kipróbáltunk, amelyek külön­böző mélységű értékelést tet­tek lehetővé. Eredmények A tilosba hajtők százalékos arányának vizsgálatánál meg­határoztuk a tilosba hajtó jár­művek számának arányát a mérés ideje alatt a keresztező­désben áthaladt összes jármű­számhoz képest. A vizsgált négy keresztező­désben a következő értékeket kaptuk: A XI. kér., Szirmai István u.—Karolina út kereszteződé­sében 15 periódus alatt két sá­von összesen 323 jármű haladt át, ebből négy jármű hajtott tilosba. A VII. kér., Rákóczi út —* Nagydiófa utca kereszteződés­ben 20 periódus alatt két sá­von összesen 721 jármű haladt át. ebből 21 jármű hajtott ti­losba. A VIII. kér.. Rákóczi út— Gyulai Pál utca kereszteződés­ben 28 periódus alatt két sá­von összesen 942 jármű haladt át, ebből 12 hajtott tilosba. A VI. kér.. Népköztársaság útja—Liszt Ferenc tér keresz­teződésben 20 periódus alatt két sávon összesen 426 jármű haladt át, ebből négy hajtott tilosba. A négy kereszteződés ada­tait egybevetve, 2412 járműből 41 haladt át tilos jelzésnél, te­hát az átlagos tilosba hajtási arany: 1,7 százalék. A helyszíni vizsgálatok alap­ján megállapítottuk, hogy a ti­losba hajtők számaránya szoro­san összefügg a jelzőlámpás kereszteződés kapacitáski­használtságával és gyakorlati­lag 40—80 százalékos kihasz­náltság között 1—3 százalék Hö?ött változik. Kérdőívvel A tilos jelzésen való áthaj­tást motiváló tényezők megha­tározására, számítógépes fel­dolgozásra alkalmas kérdőíve­ket szerkesztettünk, A kérdőíveket a Budapesti Rendőr-főkapitányság Közpon­ti Bírságoló Osztályának segít­ségével juttattuk el 400 buda­pesti címre. A kérdőívek közül 200 db-ot olyan gépjárművezetőkhöz pos­táztunk ki. akiket valamilyen közlekedési szabálysértésért a közelmúltban megbírságoltak. A másik 200 db-ot kizárólag tilosba hajlók részére küldtük ki. A kiküldött kérdőívek 48 százaléka érkezett vissza. További kérdőívek szétkül­dését tervezzük a Autóklub közreműködésével, hogy a köz­lekedők minél szélesebb réte­geinek véleményét, javaslatait megismerhessük a tilosba haj­tásos szabálysértőkkel kapcso­latban. Az eddig beérkezett kérdő­ívek számítógépes kiértékelé­se folyamatban van, annak eredményeiről a kutatás befe­jezése után részletesen beszá­molunk. PÁL ERNŐ Kár lenne, ha nem tudna. Senki sem töltheti az év valamennyi hetét és napját nyaralójában. Rövid az az időszak, amikor a tulajdonos maga vigyázhat féltett nyaralója biztonságára, a nyaralóban levő bútorokra, érté­kekre. Az esztendő nagyobb részében magányosan áll az épület és sok veszély fenyegeti. hogy a NYARALÓBIZTOSÍTÁS egész évben biztonság. i t

Next

/
Oldalképek
Tartalom