Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-22 / 44. szám
I Falugyűlés Dánszentmiklóson, a központi iskolában február 27-én, hétfőn délután 14 órakor kezdődik a múlt esztendő eredményeit summázó és az idei feladatokat ismertető falugyűlés. Haugversenysor Hatszázhetven fiatal tanul ebben a tanévben a ceglédi zeneiskolában. Félévi eredményeikről számot adó hangversenysorozatuk lassan véget ér. Valamennyi zenepedagógus növendékei szerepelhettek, február végén kerül sor a záróhangversenyekre. Z alavölgyi Cecília fuvola szakosai február 25-én, szombaton 17 órától, Pócz Ildikó fuvolásai hétfőn, február 27-én délután fél hattól, Bognár- József hegedű szakosai február 29-én szerdán délután fél hat órától szerepelnek, az iskola nagytermében. Az iroda menetrendje Nyári alak eioft Főszezonon kívül, szeptember végétől, május elsejéig, mint a többi munkahely, szabad szombat illeti az IBUSZ ceglédi irodájában dolgozókat is. Május 1-től szeptember 30-ig viszont szombaton is ügyeletet tartanak, minden feladatkörbe^, a pénzváltástól az utazási jegyek kiadásáig, információig. Az idén több, Ceglédről induló bel- és külföldi, autóbuszos túrát terveznek. Tanát stags beszámolók A héten folytatódnak Cegléden a tanácstagi beszámolók. Február 24-én, pénteken a 38. és a 39. körzetbelieknek az újvárosi iskolában 17 órakor, a 75. körzetnek a Lenin Tsz 2. számú üzemegységében 16 órakor kezdődik a tanácstagi beszámolója. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1984. FEBRUÁR 22., SZERDA * \ Újdonságok: Uniform, Poroton Nem maradt ház cserép nélkül Dideregni téka sem kell Lám, a pala. Pirosán hullámzik az albertirsai TÜZÉP- telep bejárata mellett. Nem tudom ugyan, mennyire kedvelt ez a színesítés; de van, kapható. Elkeseredett, bosszús építkezők mesélhetnének róla, hány hiábavaló utat tettek meg az ország különböző tájain, hullámpalát keresgélve. A jégszemű téli hónapok unos-untalan falják a tüzelőt, január, február 3 -ezer mázsával több szenet vitt el Albert- irsán, mint tavaly a hasonló időszakban. Apropó, szén. Szerződések — Anyaghiány miatt nem kellett dideregniük a helybelieknek — mondja Csányi János, a telep vezetője. — Most is akad bőven berentei, oroszlányi kocka, lengyel kazánszén, dorogi, tatai és NDK-s brikett. Ez utóbbit ceglédber- celiek, pilisiek és monoriak is hordják tőlünk. Tűzifának csontszáraz tölgyfarönkök sorakoznak az udvaron, állandó készletünk 4 ezer köbméter. Nem panaszkodhatnak a fuvarosok, van mit hordaniuk, megállás nélkül nyikorognak a lovas kocsik ki s be a kaÉpületlakatos-ipari szerkezetek javítására, szervizmunkáira Mél KÉPZETT 5ZÄ&MPü&ÄS®5C^T, elsősorban hegesztőket, lakatosokat, festő-mázolókat forgácsolókat, és üvegeseket Foglalkoztatás: megegyezés szerinti teljesítménybérben. Jelentkezni lehet: Épületszerviz leányvcllqlst Budapest XIII., Mauthner Sándor u. 11. Telefon: 290-850, 490-507. A Csőszerefőipcri Vdülalat ceglédi munkára fel 'vesz SsstésssereBő, wizvezetiék-szerelő, lakatos szakmunkásokat és a felsorolt szakmákban jártas segédmunkásokat 40 órás munkahét, jó kereseti lehetőség, különélési pótlék. Jelentkezni lehet ai 55-ös szerelésvezetőségen, cím: Hatvan, Bástya u. 12. pun. Hat szerződéses és néhány kisegítő szállító ingázik a megrendelők és a telep között.* Keverés — A nagyközségben — folytatja Csányi János — jelenleg úgy négyszáz családi háznál hevítik a levegőt központi fűtéssel. Ráadásul egyre többen térnek át az olajosról a szilárd tüzelésű formára. Ehhez persze megfelelő minőségű égetniva,- ló kell. Szerencsére egyetlen igénylő sem távozott üres kézzel. Inkább a keverési aránynyal volt gond. Négy mázsa lengyel kazánszénhez hat mázsa berentei dukál. Ezt bizony sokan sérelmezték. De hát mit tehetünk, így szól a központi előírás. — Hasonlóan jó az ellátás építőanyagokból is? — Sajnos, nerh. Sovány vigasz, de máshol se jobb a helyzet. Érdekes, hogy sok helyütt a kis méretű tégla hiánya okozott konfliktusokat. Nálunk eddig volt elegendő, sőt az igény se nagyon nőtt iránta. Ami viszont az üreges téglákat illeti, mit mönd- . jak, - a „ kereslet jóval . meghaladta a kínálatot. Egyszerűen nem kaptunk megfelelő roeny- nyiséget. Főleg a B—30-as és az ikersejttégla körül alakultak ki galibáik. Helyettük ajánlottuk az abonyi téglagyár hasonló felépítésű, nagyon jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező újdonságait, az Uniformot és a' Poro- tont. Csakhogy egyelőre még kevéssé ismert mindkettő, s így vásárlóink kissé idegenkedve szemlélik. — No, és ami a legnagyobb főfájást okozta, a tetőfedő cserép. 1982-ben 129 ezer darabot tudtunk értékesíteni, tavaly már csupán alig több mint felét, 71 ezer darabot. Érdekességképpen még egy adat: 1983 harmadik és negyedik negyedévében 90 ezer cserépre volt érvényes diszpozíciónk, helyette megkaptunk 10 ezer darabot. Abból a cseréphalomból, amit áruba tudtunk bocsátani, körülbelül huszonöt házat lehetett beborítani. De hát 75—80 otthon várt fedőanyagra. Azért láthatja, mégsem maradt Albert- irsán épület tető nélkül. Más kérdés, hogy milyen . árón. Pénzben és időben mindenképp rosszul jártak, gyakorta lelki nyugalmukat kockáztatták azok, akik távolabbi településekről kényszerültek beszerezni a kellő cserepet. — Köztudott, hogy kedvezőbbé váltak a magánerős építkezésekhez fűződő hitel- feltételek. Gondolom, jogos a kérdés: az így megnövekedett vásárlóerővel lépést tart-e az építőanyag-kínálat? Erőn fe!ü! — Az előbb vázolt gondo- talatokat alapul véve, azt mondhatom, hogy nem. De az csak az érem egyik oldala. Jobb, ha úgy fogalmazok, a saját véleményem szerint az építkezők, főleg a fiatalok, túlméretezik önnön erejüket. A hitellel együtt 500 ezer forintnyi tőkét tudnak előte- 'remteni. Elképzeléseikben azonban többnyire egymillió forint értékű családi otthon felépítése szerepel. Egy darabig megy is minden a maga útján, csakhogy a befejezésre már nem marad egy fillér se. És akkor még be is kellene rendezni azt a lakást. Ilyenkor, csakis a szülők tudják kihúzni a csávából a fészekrakókat. — Változik-e idén a TÜ- ZÉP-telep arculata? — Egy 600 ezer forintos rekonstrukciós munkába kezdtünk bele. Az elavult raktár- épületeket újítjuk fel, a kivitelezést a Monori Építőipari Szövetkezet vállalta. A tető- szerkezetet már elkészítették, s őszre minden bizonnyal végeznek a teljes munkával. Varga Sándor Nem hátrányos helyzetűek a tanyási gyerekek Éretten mennek az iskolába Kevés olyan jól felszerelt óvoda van a környéken, mint a mikebudai. A KRESZ-játé- koktól a Legóig mindenük van, de ami a legfontosabb: az óvó nénik odaadó gondoskodása. Sajnos még sincsenek gondok nélkül; kevés a gyerek. létszámuk fele tanyáról jár be és a most végzősök között néhányat a nevelési tanácsadóba kellett küldeni. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Lebanon Mihály- né vezető óvónővel. — Mennyi gyereket tudnak elhelyezni az óvodában és hány jár ebben az esztendőben? — Manapság nincs olyan kisgyermek, ak>t ne tudnának felvenni! Óvodánkba akár félszáz apróság is elférne, de csupán 34-en járnak hozzánk. Midössze|4 a kiscsoportos, s jövőre sem várható sokkal több. Nyáron 14-en végzik el a nagycsoportot. Ballagásuk után valószínű, hogy összevonásra kerül sor, pedig óvodánk szinte minden igényt kielégít. A TANÉRT által ajánlott eszközöket mind megvettük, s nem szenvednek hiányt semmiben sem gyermekeink. — Az óvodások mintegy fele tanyasi. Észlelhető-e náluk valamilyen hátrány a községi gyerekekhez képest? Területi verseny lesz Díjat nyernek a berek Jeleztük a napokban, hogy Ceglédbercelen a mezőgazdasági könyvhónap idején megrendezik a termelői borversenyt. A verseny február 24-én, pénteken lesz, este 18 órától, ám elözsüri'zésre a borokat már csütörtökön délután 14 és 16 óra között be kell adni. Az utána érkezőkét már nem tudják elfogadni. A versenyre szánt termésből fajtánként két litert kell vinni a művelődési házba. ... ..... A hír sokak érdeklődését felkeltette, érdeklődtek telefonon, hogy a verseny csak a berceli borokra vonatkozik-e? Illetékesektől kaptunk pontos információt, miszerint körzeti lesz most a verseny, épp azért, mivel a régebbiek iránt is nagy érdeklődés mutatkozott. Tehát eszerint ceglédi, albertirsai és más, környékbeli települések bortermesztői is rajthoz állhatnak, há időben jelentkeznek a verseny- feltételek szerint. > Gyümölcsösben, mely ok ellen Az aknázómoly elleni védekezés címmel tart előadást február 23-án 17 órai kezdettel dr. Farkas Károly, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. A ceglédi kertbarátok körének védnökségével zajló rendezvény a helyőrségi művelődési központ nagytermében lesz. Hideg napokon melegét ad Lakások százait látja el a fűtési szezonban meleggel, egész esztendőben pedig meleg vízzel Cegléden a 2. számú fűtőmű. A zord időben jól esik a meleg azoknak is, akik dolgoznak — ugyanis a befejezés előtt álló újabb toronyházban is van már fűtés, meleg helyiségekben végezhetik a szerelést és a műszaki ellenőrző vizsgálatokat. Tavasszal megtörténik a tereprendezés is ezen a környéken. Az alsó képen a fűtőmű belseje látható, ahol Trcn- csényi János és Bakonyi János kazánfűtők az üzemnaplót ellenőrzik. Apáti-Tőth Sándor felvételei — A tanyák élete megújult. A régi öreg kisgazdaságok egy részét ugyanis fiatal családok vásároltak meg. Nem jellemző egyik hozzánk járó kisgyermekre sem, hogy az állat- vagy növénytermesztésben vagy más otthoni munkában kiveszi a részét. A térbeli távolságok azonban maradtak. Naponta 2-3 kilométert kell gyalogolniuk, míg beérnek hozzánk. A bejárásban a szülők ésszerű segítséget nyújtanak. Nem kell ugyanis az égyfelől jövők mindegyikéhez apuka vagy anyuka, hiszen irányjáratszerűen egy- ©gy felnőtt gyűjti össze az apróságokat. Sajnos természetes. hogy nagy havazások esetén nem számíthatunk rájuk. A mai korban, már szinte mindegy, hogy ki hol lakik. Természetesen a nehezebb körülmények azért egynél, kettőnél észrevehető hátrányt jelent. Rendszeresen tartjuk a kapcsolatot a szülőkkel, akik közül a legtöbben otthon is úgy nevelik gyermekeiket, hogy észrevétlenül kapcsolódjon az óvodai tananyaghoz. 1 — Mi történik azokkal, akik vajamilyen oknál fogva elmaradnak a többitől és nem tudnak lépést tartani? . — Szerencsére egyik évben sem nagy a száma azoknak, akik a megromlott szülői háttér vagy egyéb gond miatt elmaradnak. Ez évben három ilyen nagycsoportosunk van. akiket nevelési tanácsadóba küldünk. Ott alaposan megvizsgálják a gyermek képességét és körülményeit, s javaslatot tesznek a szülőnek, hogy miként fejlődhetne lég- ideálisabban a gyermek. Van, akinek korrekciós osztályt javasolnak. Ez azt jelenti, hogy a követelmény ugyanaz a tanulóval szemben, mint bármely más általános tanintézetben. Kisebb — 15 körüli — létszámú osztályaival azonban segítséget nyújt ahhoz, hogy a tanítónak mindenkire több ideje jusson. Előny továbbá, hogy ha valamelyik gyermek még itt sem tudna megfelelni a kö vetőimé nyék nék, nem marad keserű nyoma, mivel abban az esetben nem kap bizonyítványt. A következő évben azonban úgy kezdi az első osztályt, mint a többiek, akik először jönnek. Előfordul a nevelési tanácsadóban- olyan javaslat is, hogy felmentik a gyermeket egy évre az iskola- kezdéstől, s van ideje pótolni lemaradását. Minden esetben a szülő dönt gyermeke sorsáról, bár el kell mondanom, hogy eddig mindig elfogadták 'a szakemberek javaslatait. — Nincsenelc-e hátrányban a mikebudai óvodások a városiakkal szemben? — Természetes, hogy más városban és más községben élni. a mi gyerekeink jól ismerik a természettudományos alapfogalmakat, amit bizonyára kevés városi helyen tudnak. ők szinte naponta lát-* ják a háziállatokat, s környezetükben _ a mezőgazdasági termelés sem idegen. Ugyanakkor nem láttak még vonatot, metrót és nem foglalja le őket a közlekedés sem. Ezért minden évben elmegyünk Budapestre, ahol a városi dolgokkal ismerkednek: A közeli hetekben Albertirsára is ellátogatunk, hogy a vasúttal is megbarátkozzanak a kicsinyek. A Közlekedésbiztonsági Tanácstól több KRESZ- játékot kaptunk. Ezekkel nap mint nap fejlesztik tudásukat. Községünkben sokat járunk a közlekedési parkba, ahol a legfontosabb szabályokat próbáljuk a helyszínen alkalmazni. — Tartanak-e kapcsolatot a környező általános iskolák pedagógusaival, s miben nyilvánul meg? — A tőlünk ballagó gyermekek többnyire a mikebu- dai és az albertirsai általános iskolába mennek. Főleg a községben oktató tanító bácsival jó a kapcsolatunk, aki rendszeresen eljön a szülői értekezletekre is. Már a nagycsoportban figyelemmel kíséri jövendő tanítványait, s a nevelési értekezleteken az ő jelenlétében esik szó képességeikről, képzettségükről; Udvari Gábor ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hifi»
