Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-22 / 44. szám
a PEST MEGYEI MÖZEEMEDÉSBIZTGNSÉGI TRNÁES TÁJÉKGZTRTÚJR. EGYÜTT AZ UTAKON Állandó rovatunk különkiadása, 1984. február 22. EGY ÉVTIZED TAPASZTALATAI Beszélgetés dsr. Elesik Sándor rendőr ezredessel 1983. MUNKÁBAN A SZUPER KUPA ZSŰRIJE MÉSZÁROS JÁNOS A Minisztertanács 2024/1972. sz. határozata leszögezte, hogy a közúti közlekedés biztonsága fontos társadalmi és politikai kérdés. Ennek megfelelően a népgazdaságnak jelentős érdeke fűződik a közlekedés rendjéhez, ahhoz, hogy a személy- és áruszállítás megfelelő ütemben, az emberi élet és testi épség sérelme nélkül, minél kisebb anyagi veszteséggel bonyolódjon le a közutakon. Ezért elengedhetetlenné vált a balesetmegelőző ismeretterjesztő és propagandamunka új, a korábbinál hatékonyabb alapokra helyezése. A szervezeti kereteket a közúti balesetelhárítási tanácsok jogutódjaként 1973—74-ben megalakult közlekedés- biztonsági tanácsok nyújtották. Az azóta eltelt 10 esztendő tapasztalatairól, eredményeiről és gondjairól beszélgetünk dr. Ilesik Sándor rendőr ezredessel, Pest megye rendőr főkapitányával, a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács elnökével. 1978. KKESZ-PAKKAVATAS, TÚRA 1980. HONVÉDELMI NAP 9 Egy évtizede alakult meg a Pest megyei Közlekedésbiztonsági Tanács. Miben látja a testület létrehozásának jelentőségét? A kormányhatározat megjelenésének időszakában a szervezett baleset-megelőző tevékenység már számottevő hagyományokkal rendelkezett, s jelentős eredményeket mondhatott magáénak. A közúti balesetelhárítási tanácsok ugyanis akkor .már több mint egy évtizedes múltra tekintették vissza, s á társadalom szé- . les rétegeinek összefogásával nagyban hozzájárultak a közlekedési morál, a fegyelem fejlesztéséhez, a közutak rendjének szilárdításáhbz. Kezdeményezésük nyomán Vezették be az általános és középiskolában a közlekedési ismeretek oktatását, megszervezték a ma is népszerű, Vezess baleset nélkül! verseny mozgalmat, s számos olyan kiadványt jelentettek meg, melyek eredményesen segítették a felvilágosító, névelő, meggyőző munkát. Nem utolsósorban pedig megteremtették annak a társadalmi aktívahálózatnak az alapját, melyre a későbbiekben az ilj szervezeti forma is építhetett. Az elmondottakat figyelembe véve, mi indokolta mégis a tartalmi-formai továbblépést? Mindenekelőtt a közlekedési helyzet minőségi változása. A 70-es évektől a közúti közlekedés a népgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatává vált. Az országgyűlés által elfogadott új közlekedéspolitikai koncepció szellemében a személy- és áruszállítás egyre inkább a közutakra terelődött át. Korszerűsödött a járműpark, teher- és személygépkocsik tízezrei kapcsolódtak be a forgalomba. Jellemző adat: a 60-as években csaknem megtízszereződött hazánkban a személygépkocsik száma, s a turizmus kibontakozásával évente körülbelül egymillió külföldi gépjármű növelte a forgalomsűrűséget. Mindez ugrásszerűen fokozta a közúti balesetek bekövetkezésének valószínűségét. Abból az elvből kiindulva született meg a közlekédésbiz- tonsági ■tanácsok létrehozáson rutk 'goisdólhtk, hogy a forgalom növekedése ellenére javítható a forgalombiztonság, csökkenthető a balesetek száma, ha a megelőzés a korábbinál szabályozottabb, és ugyanakkor szélesebb társadalmi alapokra helyezik. Az idézett kormányhatározat' felhívta a figyelmet arra, hogy a megelőzés hatékonyságának lényeges feltétele: a belügyiek mellett a közúti közlekedésben érdekelt valamennyi hatóság, állami szerv, üzem és intézmény aktív részvétele. A tíz esztendeje megalakult országos, megyei és területi testületek szervezeti felépítése, irányítási rendszeré, összetétele az említett elvek érvényesülését tükrözte. Működésük tapasztalatai, eredményei azok helyességét, a továbbfejlesztésük indokoltságát húzták alá. • Melyek voltak az elmúlt évtized főbb állomásai a közlekedésbiztonsági munkában? Hogyan sikerült elérni az alapvető célt, a társadalom széles rétegeinek mozgósítását, bevonását? A kezdetekre visszagondolva a szervezet első nagy erőpróbájának tekinthetjük az 1973 januárjában életbe lépett új KRESZ megismertetésével kapcsolatos tájékoztatást és propagandát. A helyi pártszervek* társadalmi és tömegszervezetek támogatásával a közlekedésbiztonsági tanácsok — nagy számú új aktivista bevonásával — elérték, hogy a megyeszerte rendezett előadásokkal és filmvetítésekkel kísért rendezvényeken Pest megyében mintegy százezren vettek részt és tízezrek tettek önkéntes KRESZ-vizsgát. Munkánk kezdettől fogva ifjúságcentrikus. Mindig is val- lottuk, hogy a helyes közlekedésre nevelést, az alapvető szabályok megismertetését már kisgyermek korban el kell kezdeni. Tevékenységünkhöz lelkes, felelős partnerekre találtunk, a megye pedagógustársadalmában. Az oktatási intézmények az óvodától a középiskoláig, szakmunkásképző intézetig a felvilágosítás -bázisaivá váltak. A kezdetekhez kapcsolódik a megyében azóta is népszerűségnek örvendő KRESZ-parképítési mozgalom. Társadalmi összefogással készültek el Pilisvörösváron az óvodásoknak, Százhalombattán az iskolásoknak az első oktatópályák. A mintatervrajzokat rendelkezésre bocsátottuk valamennyi járási, városi KBT- nek és más érdeklődő intézményeknek. Tíz esztendő alatt országosan a legtöbb, 94 ilyen létesítmény épült a megyében. A volt nagykátai járás területén például ez évig két település kivételével — ahol már ugyanakkor megkezdődtek az építési munkálatok — valamennyi községben létesült KRESZ-park. Az akcióban részt, vett a lakosság minden, rétege,- ar -sok ezer társadalmi munkaóra, az afiySfF’fföfFá'ja-' rulás értéke milliókkal mérhető. Az Iskoláknál maradva: több száz közlekedési úttörő- raj keretében sok ezer általános iskolás gazdagítja ismereteit. Évről évre gyarapszik a felkészült pedagógus-szakreferensek és szakoktatók száma. A lelkes, áldozatos munka eredményességére utal, hogy eddig minden évben volt Pest megyei tagja a Nemzetközi Iskolakupa és az Ifjúsági Közlekedésbiztonsági Kupa versenyein kiemelkedően szereplő magyar válogatottaknak, az országos versenyen a megyei csapat mindig az első öt helyezett között végzett. Az Iskolák a közlekedés biztonságáért mozgalomban — mellnek keretében az illetékesek a tanév során végzett közlekedési oktató-nevelő tevékenységet értékelik — a megye általános és középiskolái három első, s ugyancsak három második helyezést értek el az elmúlt években. Az üzemekben, termelőszövetkezetekben dolgozókhoz a hagyományos Vezess baleset nélkül! mozgalom nyitotta meg az utat a közlekedésbiztonsági propaganda számára. Termelőegységek százainál rendeztek a KBT-k továbbképzéseket, értékelték évente a verseny feltételeinek teljesítését. A Csepel Autógyárban 1980-ban valami új kezdődött: 523 szocialista brigád nevezett mmmm tevékenysége közlekedési morálra? Mennyiben kézzelfogható a változás, mely területeken nem sikerült elérni a kívánt eredményt? Az lenne az ideális, az igazán kézzelfogható eredmény, ha az elmúlt tíz esztendő során állandóan fejlődő közlekedésbiztonsági propaganda nyomán — a motorizáció kiterjedéséhez viszonyítva — csökkenő számú balesetet tükröznének a statisztikák. Sajnos, a felvilágosító munka hatásának kimutatása nem ilyen egyszerű. A balesetes helyzetek kialakulásában sok a véletlen- szerű tényező. Ezért is nem be a közlekedésbiztonsági, munkavédelmi vetélkedőre. A példa gyorsan terjedt a megyében, az ipari üzemekben, termelőszövetkezetekben, a belügyi szerveknél, a társ fegyveres testületeknél, az ipari szövetkezeteknél sorra megrendezték ezeket az ismeretfelelevenítő vetélkedőket. S tavaly először került sor a „Szuper Kupa” versenyre, ahol az ágazatok legjobbjai küzdöttek a Pest megyei Hírlap által felajánlott serlegekért. Ugyancsak a hatókör kiterjesztését szolgálta az a gyakorlat, hogy a Pm KBT sajátos programját igyekeztünk beilleszteni valamennyi megyei tömegrendezvény műsorába. Az ifjúsági és honvédelmi napokon, a majálisokon, a pusztavacsi békefesztiválon egyaránt megtalálható volt a KBT-sátor, ahol elméleti ismeretekben és ügyességi számokban mérhették össze tudásukat a jelentkezők, sőt a helyszínen tehették le a segéd-motorkerékpároknál előírt KRESZ-vizsgát. Az érdeklődés minden esetben számottevő volt. 0 Mely szervezetektől kapták a legtöbb segítséget, támogatást? Már az eddig elmondottakból is kitűnt, hogy az évek során mindinkább növekedett azoknak a szerveknek a száma,' melyek segítették a meg-, bekapcsolódtak1; küljönböző, akciókj, szervezésébe. Közülük is kiémélkedik a' KM Budapesti Közúti Igazgatóság, az ATI Pest megyei iskolája és az SZMT, valamint az ágazati szakszervezetek megyei bizottságai. Mára pedig már nem is említhetnék olyan társadalmi és tömegszervéze- tet — a KISZ-től a Vöröskereszten át a Hazafias Népfrontig —, mellyel ne lenne meg az együttműködés. Mintegy négyezer aktivista támogatja rendszeresen munkánkat. Egy részük, csaknem nyolcszázan a kezdetektől segítőink. 0 Milyen hatást gyakorolt a Pest megyei KBT egy évtizedes 1983. A PEST MEGYEI RENDŐRÖK VETÉLKEDŐJE látványos, egyenes vonalú a fejlődés, nem mutatható ki tartós tendencia a számok alakulásában. Az is igaz viszont, hogy nem próbáltuk ki, menynyi lenne a tragédia a közlekedésbiztonsági tanácsok sokoldalú tevékenysége nélkül... A közlekedési morál sokat javult, de még számos kívánnivalót hagy maga után. Napjainkban is gyakori a gyorshajtás, az elsőbbség megadásának elmulasztása, a figyelmetlen, az ittas vezetés, és sok a halálos baleset. Mindezek ellenére meggyőződésünk, hogy munkánk nem marad hatástalan. A figyelmeztetés, a meggyőző szó hosszabb távon szemléletet formál, érvényre juttatja a közös érdeket, gyarapítja a közlekedési kultúrát. Járművezetők és gyalogosok egyaránt mind többen közlekednek majd felelősebben, a szabályoknak megfelelően. • Miben látja az elkövetkezendő évek legfontosabb feladatait? Mennyiben kell kiterjeszteni baleset-megelőző munka hatókörét, hol kell esetleg változtatni a módszereken, eszközökön? A megalakulás óta eltelt évtized tapasztalatai azt támasztják alá, hogy a jelenlegi szervezeti forma bevált, célravezető. Az eszközök és a módszerek is alkalmasak a feladatok ellátására. Természetesen mint mindden más területen, itt is fontos az állandó megújulás, a még hatékonyabb formák keresése. Azt is látjuk, hogy a propaganda nem jut el azonos hatásfokkal a lakosság minden rétegéhez. Nehezen vonható be az iskolát végzett ifjú korosztály, az idősek, s ugyanígy a magángép- kocsi-vezetőkhöz sem találtuk még meg igazán az utat. Mindezek jelzik a feladatokat is. A Pest megyei Hírlap hetente megjelenő Együtt az utakon rovatában, s a negyedévenként jelentkező KBT-mellékle- tekben például az eddig „mostohán kezelt” rétegekhez kívánunk szólni. De valószínű, hogy más úton is hatást gyakorolhatunk rájuk, csak meg kell találni a módját.. Ebben jelént nagy segítséget, mint eddig is, a közös gondolkodás, a közös cselekvés. 1979. KERÉIÍPÁROSPROBA 1983. BORULNAK A KAPUK A SZUPER KUPÁN
