Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-22 / 44. szám

1984. FEBRUAR 22., SZERDA Végső búcsú Mekis Józsefié! ilkíséffük Q társadat™ eilestőrökef Antiker egy kiló csak 75 deka Aki a szakszervezeti munka kapcsán az érdekvédelmi kifeje­zést hallja, bizonyára önkéntelenül is saját tapasztalataiból in­dul ki, s érthető, ha lelki szemei előtt megjelenik a bizalmi, aki éppen egy dolgozó vagy a kisebb-nagyobb közösség véle­ményével felvértezve érvel. S aligha gondolunk arra, mások is, máshogyan, s nem csekély gyakorisággal síkraszállnak ér­dekeinkért. Pontosabban a fogyasztóiakért. Kosz®?uzás k A francia ellenállás magyar mártírjaira Békés (Glasz) Im­rére, Boczor Józsefre és Elek Tamásra emlékeztek kedden a Mező Imre úti temető Mun­kásmozgalmi Panteonjánál. A koszorúzási ünnepségen jelen volt Jean-Louis Zoel, a Fran­cia Köztársaság budapesti nagykövetségének első titkára. A 40 évvel ezelőtt kivégzett antifasiszták márványtáblájá­nál a magyar ellenállók, anti­fasiszták nevében Rostás Ist­ván és November László, a MEASZ elnökségének tagjai, a volt harcostársak képvisele­tében Farkas László és Vincze József helyeztek el koszorút. Elhozták a kegyelet virágait a Békés (Glasz) Imréről és Mező Imréről elnevezett kö­zépiskolák diákjai is. (Folytatás a? 1. oldalról) A küldöttgyűlésen felszó­lalt dr. Eleki János is, aki ar­ra buzdította a szövetkezet tagjait, hogy igyekezzenek méltóak maradni a tsz orszá­gos hírnevéhez. Szervezett munkára, a vezetők és a kol­A megye észak-nyugati ré­szében gazdálkodó Óbuda Tsz küldöttgyűlésén Varga Ferenc elnök az ócsaihoz hasonlóan tisztes eredményekről adha­tott számot. A mérleg szerinti nyereség 108,3 millió forint volt, a ha/tskoriyság 6 százalék­kal nőtt. A tíz és fél hektáros üvegházi dísznövény és szapo­rítóanyag termelés 113 millió forintot hozott. Tavaly 4 mil­lió liter tejjel járultak hozzá Budapest ellátásához. E té­mánál maradva: a főváros és Pest megye 42 millió tojást, 40 vagon halat, 120 vagon húst és vágott baromfit, mintegy 450 vagon, burgonyát, almát, hagymát, vegyes zöldséget ka- pót az Óbudától. Ennyivel já­rultak hozzá az élelmiszerke- reskedglemhez. Talán kevesen tudják, hogy a budakalászi központú nagy­üzem a magyar ipari export áruinak nagy többségét cso­magolja. Ennek, vagyis a fa- feldolgozó és csomagoló ága­zatnak 20 millió forint volt az árbevétele. Konkrét intézkedéseket tet­Már az elmúlt hónapokban is sokasodtak a gondok a Szigetszentmiklósi Kosárfonó és Vegyes Háziipari Szövetke­zetnél, s minden jel arra mu­tat, hogy az idei esztendő sem lesz sokkal könnyebb. Egyik legjelentősebb ágazatunk pél­dául a textilipari, amelyben — ha elegendő alapanyaghoz jut­nak — tetszetős munkaruhákat és ágyneműket készítenek és ad­nak el a kereskedelemnek. Né­hány hete még azért szalad­gáltak a gazdasági vezetők, hogy legalább néhány száz méternyi szövetre szerződhes­senek bármely hazai gyártó­val. Mert — ez már sajnos hagyománynak számít gazda­ságunkban — a nagy textil­ipari vállalatok nem szívesen kötelezik el magukat a kisebb vevőknek. Náluk a nagy tételű vásárlásnak elsőbbsége van ... Az alapanyag beszerzése kö­rüli bizonytalanság hosszú tá­von rányomja bélyegét az ága­zat gazdálkodására. Mivel for­góalapjuk mindössze kétmil­lió forint, nem számíthatnak arra, hogy egyszerre nagyobb mennyiséget rendeljenek, szá­mottevő készletezés pedig szóba sem jöhet. Marad az egyetlen megoldás: a folyama­tos vásárlás. Kisebb szövetke­zetről lévén szó, ez azt jelen­ti, hogy az elnök és a műsza­ki vezető munkaidejének leg­Mély részvéttel kísérték utolsó útjára kedden a Mező Imre úti temetőben a 74 éves korában elhunyt Mekis Józse­fet. a munkásmozgalom régi harcosát, nyugalmazott mi­niszterhelyettest. a Szakszer­vezetek Budapesti Tanácsának elnökét. A Munkásmozgalmi Panteon díszravatalozójában koporsójánál a párt-, az álla­mi, és társadalmi élet vezető személyiségei, az elhunyt ba­rátai, egykori harcostársai, családjának tagjai rótták le kegyeletüket. A gyászszertartáson a Ma­gyar Szocialista Munkáséért Központi Bizottsága nevében Veres József, a Központi Bi­zottság tagja, nyugalmazott Termékeik, Illetve gyártmá­nyaik közös értékesítéséről szóló szerződést írt alá a Bu- da-Flax Lenfonó és Szövőipa­ri Vállalat, az Egri Ruházati Szövetkezet, a Kézműipari Vállalat, az EKISZ Ruházati Szövetkezet, valamint a Ru­haipari Szövetkezet. A megál­lapodás szerint a jövőben, ka­pacitásuk arányában, közös nagyobb része anyagbeszerzés­sel megy el. Ám sokszor hiába írnak levelet, vagy telefonál­nak, a textilgyártók olykor­olykor nem is méltatják vá­laszra a szigetszentmiklósia- kat. Persze, kiút azért akad. Nö­velik például a bérmunkát, hi­szen a megrendelő alapanya­got is, keltéket is ad. Ugyan­csak ehhez hasonló kapcsolat alakult ki a Meteor Ruházati Kereskedelmi Vállalattal, amely az egyik legnagyobb partnerük. Emellett azonban más lépéseket is fontolgatnak. Targoncajavító részlegüktől, amely nemrég alakult, sokat várnak, tekintettel arra, hogy bedolgozó hálózatuk alaposan megcsappant, öntőminta-javí- tóikat egy másik munkáltató „csábította el”, lakatosrészle­gük pedig feloszlott. Hosszabb távon az is megol­dást jelenthet, ha textilrészle­güket átszervezik, s partnert keresnek az üzemeltetésre. Másik fontos ágazatuk a ko­sárfonás. Itt is sok gondot okoz a megfelelő minőségű alapanyag hiánya, pedig oly­kor éppen egy jelentősebb ex­port múlik ezen. Első osztá­lyú vesszőhöz jutni viszont nagyon nehéz — ezeket a ter­melők közvetlenül külföldre szállítják —, a másod- és har­madosztályúból viszont nem munkaügyi miniszter vett bú­csút az elhunyttól. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, a Vas-, Fém- és Vil­lamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete Központi Ve­zetősége, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a család nevében Kovács Károly, a Szakszervezetek Budapesti Ta­nácsának vezető titkára mon­dott búcsúszavakat. Ezt követően a gyászolók százai kísérték Mekis Józse­fet a Munkásmozgalmi Pan­teon sírkertjébe. A koszorúk, a virágok sokasága borította el nyughelyét; a búcsú, a gyász- szertartás az Internacionálé hangjaival ért véget. tózásához. A küldöttgyűlésen most arról értesülhetünk, hogy a budakalásziak nemcsak a hazai igényeket elégítik ki, ha­nem az NSZK-ba, Ausztriába is szállítanak. Saját beruházásaikon kívül jutott erejük a szentendrei kenyérgyár, a pomázi iskola építésére is. Varga Ferenc beszámolója befejező részében hangsúlyoz­na, hogy a termelsőzövetkezet tagjainak dolgozóinak, veze­tőinek jövedelme nagyobb az átlagosnál, ezért méltán a kö­vetelményeknek is. magsabbak­nak kell lenniük. A mezőgaz­dasági nagyüzem munkásainak eddigi teljesítménye azonban megfelelő alapot ad arra, hogy az idén is jól vizsgázzon az Óbuda Tsz. V. B. árjegyzék és szállítási feltéte­lek alapján értékesítik a Trap­per, a Safari és a Weekend márka jelű termékeket. A szer­ződéses partnerek által készí­tett konfekcióból a Buda-Flax 400-500 ezret visszavásárol, s e tétellel maga is részt vesz az értékesítésben. A közös ér­tékesítésnek a márka védel­me a fő célja. tudnak kelendő termékeket gyártani. Szomorú statisztika, de a harmadosztályú vessző­ből, amelynek mázsánkénti ára 4 ezer forint, csupán a felét tudják felhasználni, a többit el kell dobni. Ennek is nagy szerepe van abban, hogy a kosárfonással foglalko­zó bedolgozóknak nem tudnak bért emelni. Kezükben szatyorral A szürke műanyag tokon ezüstösen csillogó betűkkel ez áll: Társadalmi ellenőri iga­zolvány. Aki beleolvas, meg­tudhatja: A társadalmi ellen­őr eljárása során vizsgálja, hogy az árusítóhely dolgozói a fogyasztók érdekeit védő ren­delkezéseit ... megtartják-e ... Ilyen igazolvány lapul azok zsebében, akiket elkísérünk útjukra. Ónodi Károly, a ha­lásztelki SZIMFI kutatómér­nöke, Nikolov Nikoláné ugyané vállalat üzemi bevásárlója és Kun Gábor, a BKV ráckevei üzemegységének elektrolakato. sa a Csepel Autógyár bejárata előtti ABC-áruház oldalánál hallgatja Kakuk Károly nyug­díjasnak, az SZMT társadalmi ellenőrei Ráckeve környéki vezetőjének eligazító szavait: — Ma visszatérő ellenőrzésre indulunk, erre az üzletre sok a panasz. Az autógyári dolgozók a szakszervezetben is szóvá tették, hogy itt pult alól árul­nak Unicumot, az előre csoma­golt áruk súlya csonka, az ára­kat nem mindig megfelelően állapítják meg, s az üzlet, no és a környék szemetes. A leg­utóbbi vizsgálat nem találta rendben az áruház büféjének kávémérését sem, hiányzott a kávékönyv... És az ellenőrök belépnek, a kezükben szatyor, a boltiak pedig nem is sejtik, hogy a vásárlás ezúttal — próbavá­sárlás. A pénztártól az irodába in­dulnak az SZMT ellenőrei az üzletvezető-helyetteshez, Ma- rinkás Károlynéhoz, akivel együtt teszik újra mérlegre a szatyrok tartalmát. Kiderül, hogy a 9 forintos sajt csupán 8 forintnyit nyom a mérlegen, 70 fillérrel hosszabb a főtt császárhús, s 30 fillérrel a pá­rizsi. A további vizsgálódás sem eredménytelen. Előkerül a lejárt szavatosságú szója- liszt, melyet 1983. szeptember 29-én gyártottak, s a négy hó­nap január 29-én letelt, most pedig február második heté­ben járunk. Az előre csoma­golt kilós rizs egyik zacskójá­ban csak 75 deka van, s a többi hatból is hiányzik még összesen 40 deka, 21 forint 80 fillérrel károsodtak volna a vevők, ha ezt viszik. A hűtő­pulton műanyag kosárban kü­lönböző nyomódott, csomago­láshiányos, sőt romlott ömlesz­tett sajtokat találnak, a majo- nézes kukoricáról hiányzik a műanyag fedél, így szemetes. S akad különlegesség ' is. Ugyancsak előre csomagolva, műanyag tálkában azonosítha­tatlan szaloncukor, 15 dekányi 23 forintért, de erről árkalku­láció — nincs. Raktári meglepetések A raktár is szolgál meglepe­téssel.. A pultokon dobozszám áll rúdban a téliszalámi, s akad itt jó néhány üveg két- decis Unicum is. Az eladótér­ben ezek éppúgy nem találha­tók, mint az import díszcso- mogaló papír. — Áruvisszatartás — neve­zi nevén a dolgot Kun Gábor. S a további vizsgálódás ki­deríti: most is akad bőven sze­mét az üzlet környékén, a romlott savanyú káposzta és a száraz kenyér csomagolatlanul áll a raktárban a jó áruk mel­lett. A kávékönyv pedig nem kerül elő a büféből, csupán 57 dekányi darált kávé. így el­lenőrizhetetlen, mennyit mér­tek, megtartották-e a normát, s megfelelő-e a kávé minősé­ge. Ráadásul az ellenőrzési naplóban ott maradtak az elő­ző vizsgálat tapasztalatait ösz- szegző lapok, ezeket az üzlet- ■ bői nem küldték el a vállalat­nak. Amíg a napló újabb lapjai telnek a szakszervezeti ellen­őrök bejegyzéseivel, Márkus Szilárdot, a szigetszentmiklós- gyártelepi 275. számú ABC- áruház igazgatóját faggatjuk: hogyan lehetséges mindez? — A problémák fontos dol­gok, de az üzleti tegvékenysé- günk kis részét képviselik csak — magyarázkodik. — Ennek a boltnak forgalma, vá­lasztéka, elszámolása, munka­erőhelyzete is van. (Ügy hisz- szük, a többinek is!) A részletekre vonatkozóan ezt mondja a vezető: — A saj­tot a csemegepultnál dolgozó szakemberek csomagolták, is­merik az árakat, még egy kis számológépet is kaptak. Pon­tatlanul számoltak, hibásak ebben. Unicumot ritkán ka­punk, két hete érkezett egy kocsival, de három hónapi vá­rakozás után, s lehet hogy ugyanennyi ideig tart, míg megjön a következő szállít­mány. A téliszalámi pedig drá­ga, nemigen vásárolják meg rúdban, inkább csak darabok­ban. Nem mintha mi nem akarnánk eladni... — A rizs súlyhiánya pedig nem tudatos cselekvés követ­kezménye, eddig nem fordult elő emiatt reklamáció, most a szakképzetlen dolgozók felüle­tessége lehet az ok. Nem ma­Mezei energiára — kukori­caszár, szalma, fanyesedék és venyige tüzelésére — állítot­ták át Fejér megye több nagy­üzemi gazdaságában a koráb­ban olajjal működő kazáno­kat, terményszárítókat, s ezzel jelentősen sikerült mérsékelni az energiaszámlákat. Az agár­di mezőgazdasági kombinát­ban negyedik éve működik radhatott volna a boltban a szaloncukor sem, nyilván az ünnepek után kerüli elő, de nem tudom hogyan jutott a pultra. A tisztasággal pedig az a helyzet, hogy 11 órakor jön a váltás, akik addig dolgoznak, azoknak nem jut ideje erre. A kávé, s az egész büfé nálunk szolgáltatás. Annyit lehet csak ellenőrizni, hogy mennyi kávét adunk be a büfébe. Ez hetente 5 kiló, de eddig nem volt panasz a kávéra sem. A hűtőben talált ömlesztett saj­tokat pedig a vevők hagyták ott, lehet, hogy lejárt a szava­tosságuk, de ez csak a papír­dobozról lenne ellenőrizhető. Ki kellett volna dobni... — A felelősség? Nézze, há­rom éve vezetem ezt a boltot, s elvileg mindenért felelek. Jó mutatókkal dolgozunk, a vál­lalatnál a legnagyobb árrést mi értük el. S hogy vannak visszatérő panaszok? Az em­ber nem mindig kap észbe azonnal... Manapság felkészültebben Fazekas Imre, a Nyugat- Pest megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat intézője Taksony, Tököl és Szigethalom 12 üzletét járja. Így beszél: — Két hete ez a körzetem, ko­rábban Százhalombattán dol­goztam. Ott is volt olyan bolt, ahol visszatérően fordultak elő hasonló hibák, de ott sem ez volt a jellemző. Az üzletvezető még hozzá­teszi: — Korábban itt sem ta­láltak ennyi hiányosságot az ellenőrök. Igaz, manapság sok­kal felkészültebbek, s tudják, hogy mit keressenek. Nem úgy jönnek a boltba,, mint a többi vásárló... — így igaz — erősíti meg Kakuk Károly. Alaposan fel­készültek az ellenőrök, s ép­pen ma lesz a hathetes to­vábbképző tanfolyam egyik előadása, Tóth István, az SZMT munkatársa beszél á szakmaközi bizottságok társa­dalmi ellenőrzésében betöltött szerepéről. Mi arra törek­szünk, hogy érvényt szerezzünk a törvényeknek, a vásárlói ér­dekeknek, s hegy elejét vegyük a szabálytalanságoknak. A leg­több helyen, ha szóvá teszünk egy hibát, azonnal változtat­nak. S ahol nem, ott marad a másik út — mint ma is —, a tanácsnál szabálysértési eljá­rást kezdeményezünk... Vasvári G. Pál igen hatékonyan a hulladék- tüzelésre alapozott Kolbach- kazán, amelyet kukoricaszár­ral. szalmával, gyümölcsfa­nyesedékkel, szőlővenyigével táplálnak. Hatékonyságára jellemző, hogy hatezerórás üzemeléssel nyolcszáz tonna olajat takarítottak meg vele, éves átlagban pedig hétmillió forinttal csökkentette a gaz­daság energiaszámláját. Gaz­dasági haszna mellett lehető­séget nyújtott arra is, hogy hőenergiájával fűtsék a tele­pülés óvodáját, iskoláját, vála- mint a kombinát több műhe­lyét, irodáját. A mári állami gazdaságban száraz venyige tüzelésével táp­lálják a hőközpontot, s ezzel évente 360 tonna olajat taka­rítanak meg. Mezőszentgyör- gyön az Alkotmány Termelő- szövetkezetben szalma, kuko­ricaszár, szőlővenyige és nye- sedék tüzelésére alkalmas ka­zánnal fűtik a szárítót, s ezzel évi 300 tonna olajat szabadí­tottak fel más célra. A mezei energia hasznosítá­sának több eredménye is van, nemcsak jelentős mennyiségű importból származó olaj meg­takarítását teszi lehetővé, ha­nem segít a korábban csak kü­lön munkával megsemmisít­hető eltüntethető szántóföldi, erdei, szőlőskerti hulladék — környezetvédelmi szempontok­ból fontos — megsemmisítését is. DM it _ j ■ I' A monori Szolgáltató Szövetkezet gyomról Iwlflullld S 71S7PI,ftífiSft lakatosüzemében az első negyedévben hatvan aMiviwjW modul munkaasztalt készítenek a Keripar megrendelésére. Barcza Zsolt felvétele Folytatódnak a zárszámadások Tisztes eredményekről adtak számot tek az energiatakarékosságért Üsséstaélf Szäfgefszenfmildösoa Még t@bb bérmunkát vállalnak Alapanyagét és kelléket a megrendelő ad lektíva egységére ezután is nagy szükség lesz. Az ócsai Vörös Október Tsz számottevő mértékben képes hozzájárulni a mezőgazdaság idei feladatai­nak sikeres teljesítéséhez — állapította meg a TOT főtit­kára. is. Az elmúlt esztendőben megkezdték speciális, a ha­szonjárművek ellenőrzésére alkalmas fogyasztásmérő pró­bapadok gyártását. De említ­hettünk volna mást is Varga Ferenc beszámolójából. Azt például, hogy itt készülnek az új típusú gépkocsi utánfutók is. Az induláskor lapunkban is hírül adtuk, az Óbuda Tsz hozzáfogott az elhasznált gu­miabroncsok felújításához, fu­Szerződés a Suda-Flaxszal Célja: a márka védelme Haszonnal tűnik el a hulladék Mezei energia, fűtésre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom