Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-21 / 43. szám
budapesti cím 1984. FEBRUÁR 21., KEDD Folytatódnak a zárszámadások (Folytaid* at 1. oldalról) gok pártalapszervezetének titkára; Paksy Péter, a váci kerület önelszámoló egységének vezetője, Sápi Imre elnökhelyettes. Majd dr. Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter a meghívott vendégek — a megyei pártbizottság, a dunakeszi városi, a községi és nagyközségi pártbizottságok, a megyei tanács és a TESZÖV nevében kért szót. Felszólalásában foglalkozott az előttünk álló feladatokkal, s felvetette a kérdést hogyan is kell és lehet minősíteni a tavalyi évet? Erre — mint hangsúlyozta — a Központi Bizottság december 7-i ülése, s az országgyűlés is egyértelmű választ adott: nehéz év volt az 1983-as, küzdelmes. Keményebben dolgoztunk, ám néhány területen ennek az ellenkezője volt tapasztalható. A megállapítás mindkét oldala igaz, de a jellemző az: bizonyos szervezettség volt tapasztalható, megfigyelhető — a korábbiaknál sokkal átgondoltabb! — a magyar gazdaságban. Szólt arról a közegről is, melyben élünk, dolgozunk. Mert hiszen ezek hatnak, vlsz- síahatnak hétköznapjainkra. Külön kiemelte, hogy élő nemzetközi munkamegosztásnak vagyunk részesei a KGST-n belül, s alapvetően ebben a körben dől el sorsunk. Nem könnyű a helyzet a nyugati piacokon sem. Majd kötelezettségeinket részletezve hangsúlyozna a fizetőképesség megőrzésének, valamint a rubelelszámolású adósságaink csökkentésének fontosságát is. Szákterületére térve, az áruellátást elemezve kitért arra, milyen fontos politikai kérdés az áruellátás egyenletességének megőrzése. Ha kicsit drágábban is, de egy-egy élelmiszer, árucikk mindig ott legyen a polcokon, a pultokon. Dr. Juhár Zoltán részletesen taglalta azt, mennyire fontos, hogy a termelés — mind az ipari, mind a mezőgazdasági — a piac követelményeihez, a kereslethez alkalmazkodjon. Ha belföldről, ha külföldről van szó egyaránt! S a minőségi követelmények is nőnék. Igaz — emelte ki — a szabályozók is szigorodtak, ám ezek mögött a költségvetés igénye is meghúzódik, s nem utolsó sorban az életszínvonalhoz kapcsolódó elvárások finanszírozása is. S hogy hogyan termelünk, mennnyivel drágábban, mint a szomszéd, a partnér — ez éppúgy nem kérdéses, miht az, hogy az áru útját a fogyasztóig le kell röA fóti Küldöttközgyűlés résztvevőinek egy csoportja. Bárcza Zsolt felvételei vidíteni, megtisztítani a rárakódott költségektől. Ezzel a kormány is foglalkozik. Tény, hogy a magyar mezőgazdaság a népgazdaság egyik legértékesebb része. Keresi a megújulás módszereit, eszközeit — de nem egyedül, hanem ezernyi támogatással, s együtt az érintettekkel — mondta a miniszter. Ezután tízen vették át a termelőszövetkezet kiváló dolgozója elismerő címet. Majd sor került a brigádok, a szocialista kollektívák tavalyi munkájának értékelésére is. V. E. Az elmúlt esztendőben több mint 4 és fél millió dollár tőkés exportra tett szert a csepeli Duna Tsz. A közös gazdaság jelentős mértékben fokozta élelmiszeripari kivitelét az NSZK-ba és Ausztriába, szakemberei a szellemi tőke külföldi kamatoztatása révén járultak hozzá a népgazdasági egyensúly javításához. Egyebek között erről számolt be tegnap a zárszámadási közgyűlésen Kiss P. László, a szövetkezet elnöke. A tsz azok közé a mezőgazdasági nagyüzemek közé tartozik, amelyek a közgazdasági szabályozók szigorodása ellenére növelni tudták nyereségüket: a Duna Termelőszövetkezet tavaly 163 millió forint eredményre tett szert, vagyis 3 százalékkal többre, mint a tervezett volt. Javult költséggazdálkodásuk is, tehenészetük szintén mutatós eredményeket könyvelhet el. Ez utóbbi ágazatban az egy tehéntől kifejt tej éves mennyisége meghaladta az ötezer litert. Ha a gazdálkodás módján nem változtatnának, az idén 31 millió forinttal csökkenne a Duna Tsz nyeresége. Az 1984-es tervek elkészültek: a fenti összegből máris sikerült lefaragniuk 21 millió forintot. Űj tevékenységi körök kerülnek a gazdaságba. Megkezdik a Kőbányai Sörgyárral együttműködve a sörpalackozást, és általában növelik valamennyi ágazat termelését. A gomba- termesztésben, amelynek a csepeliek rendszergazdái is, bővítik a partnerüzemek körét, s ezzel jövedelmüket szintén. Tavalyi munkájukat összegezve, a szövetkezet elnöke megállapította, hogy sikereik fundamentumát a több mint egy évtizede kialakított tervezési és érdekeltségi rendszer teremtette meg. Ezt azóta is tovább finomítják, javítják. A tegnap délutáni zárszámadáson, amelyet a MAHART művelődési házában, a csepeli Szabadkikötőben rendeztek meg, részt vett Kovács Imre, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Vallus Pál, az Országos Anyag- és Árhivatal első elnökhelyettese, Beke András, az MSZMP Pest megyei Bizottságának alosztályvezetője, Nagy József né, a szigetszent- miklósi városi jogú nagyközségi pártbizottság első titkára és lhászi József, a TESZÖV titkára. Ott volt dr. Bölcsei György, a XXI. kerületi Tanács végrehajtó bizottságának elnöke is. Beke András a zárszámadás alkalmából átadta a szövetkezét elnökének. Kiss P. Lászlónak Krasznai Lajos, az MSZMP Pest megyei Bizottsága első titkára gratuláló levelét. V. B, A gyógyítók türelmei kérnek Mire (lehet) jó Pulsatron? Egy rádióműsor, majd a televízió Csak ülök és mesélek című januári adása, s a Népsport cikke is egy Európa némely országában már évtizede alkalmazott, de hazánkban újnak számító gyógymódra — a mágneses terápiára — terelte a közfigyelmet. Divat lett ezt keresni a betegek körében. Az igazsághoz tartozik, hogy hazánkban ez ügyben meg csak a kezdeti lépéseknél tartunk. E lépések egyikéről tájékoztatta szerkesztőségünket dr. Gódor Ferenc dunakeszi városi főorvos, aki elmondotta, hogy egy a bemutatotthoz hasonló hatásmechanizmusú szerkezetet készítettek immár évekkel ezelőtt Vácott, a Híradástechnikai Anyagok Gyárában. A készülék neve: Pulsatron. Első utunk a gyárba véze tett, ahol Balogh Béla fejlesztési és termelési főosztályvezető, valamint Fabi Sándor fejlesztő mériiök megerősítették: a hír igaz. Balogh Béla mondja: — 1982. februárjában keresett meg bennünket dr. Simon József, a váci kórház bőrgyógyász főorvosa azzal, hogy gyógyítás céljára állandó mágnesre lenne szükség. Adtunk, ő ki is próbálta, de az eredménnyel nem volt elégedett. Közben részt vett egy bemutatón, ahol előadásban is ismertettek egy változó mágneses térrel működő készüléket. Márciusban már jelentkezett nálunk isimét Simon dr.: tudnánk-e hasonlót készíteni? Összedugtuk a fejünket a gyárban, s eleget tettünk a kérésnek. Fabi Sándor: — Kiss Ferenc technikussal áttanulmányoztuk a szakirodalmat, a prospektusokat, amelyek ismertetik a már gyártott készülék paramétereit, s 1982. júliusára elkészítettük az első úgynevezett deszkamodellt. Ezt augusztus 18-án átadtuk egyéves kipróbálásra Simon doktornak, aki már ősszel jelezte, eredményeket hoz a készülékünk. 1983. februárjában megkerestük az ORKI-t (az Országos Kórház- és Orvos- technikai Intézetet), tisztázni a forgalmazás feltételeit. Az általuk támasztott követelmények szerint alakítottuk ki a készülék új változatát, amelyet 1983-ban bemutattunk a BNV-n is! Tavaly júniusban már megkaptuk az ORKI elő zetes forgalmazási engedélyét — és 10 készülékre szólt valamint a MEEI (Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet) szabványossági és biztonsági minősítését is, s ugyanebben az időben újításnak is beadtuk a Pulsatront. Az eljárás még tart. A forgalmazási engedély alapján azonban elkészült az első tíz készülék. A kövezeten egy szétcsattant üveg, s hatalmas, nedves folt, jelezve, hogy az italkon- tiágensből már csak kettő maradt. A rendőrök hívására mégérkezik a mentő, s a fiatal, szőke fiút elsősegélyre elszállítják ... Most a kézi rádióadóvevő közöl újabb hírt: a Fenyvesi főúton az egyik üzlet riasztóberendezése csörömpöl. Kék villogással és szirénával ismét száguldásba kezd a járőrko- esi... Szerencsére semmi sem történt, csupán áramszünet miatt szólalt meg a riasztó- csengő. Az őrjárat tovább folytatja útját. Kocsmából vendéglőbe, vendéglőből étterembe vezet útjuk: a Besnyő étteremnek nevezett szórakozóhelyen a zajban és füstben első pillantásra több a gyerek, mint a felnőtt. A zsúfolásig megtöltött helyiségekben a karon- ülőtől a tinédzserig az ifjúság minden korosztálya megtalálható. A szomszédos teremben ugyanis videovetítés szokott lenni (igaz, a fiataldk többsége a játékautomatákkal felszerelt ivóban tolong inkább). Az igazoltatás ellenérzést vált ki. s több vendég felháborodik, amikor a vaku is villan. Tán nem szabad itt szórakozni? Csóré András rendőr főtörzsőrmesternek, Szűcs László rendőr zászlósnak, és az akcióban részt vevő Ladányi Tibornak, a BM tiszthelyettesképző iskola elsőéves hallgatójának tulajdonképpen semmi kifogása a szórakozás ilyen formája ellen, legfeljebb a szülői felügyelet nélkül „kocsmá- zó” gyerekek jelenlétét nehezményezik. Miként a Gold nevű játékteremben és presszóban, is, ahol a féltucatnyi elektromos játékot meglehetősen sok ifjú bűvöli. — Most azonnal hazamész és elmondod apádnak, hol jártál — küldi el az egyik 14 éves fiút a főtörzs. A gödöllői MÁV-állomás a következő helyszín: a restiben régi ismerősre akad az őrjárat: négyezer egynéhányszáz forintnyi bírságát iszogatja éppen az egyik delikvens, miután úgy döntött, inkább leüli, semhogy csekken átutalja. A váróteremben egy fiatal fiút igazoltatnak (igazolványa szétesik a zászlós kezében) nem tudja, hogy ki is lehet cseréltetni, miként azt sem tudja, hogy mi az iskolájának Este 10 óráig tart a razzia, s a járőrök sok furcsa szituációval találkoznak. Útközben Gödöllő .környékén felszednek egy részeg embert, s gyomormosásra irányítják: nagy a valószínűsége, hogy ha nem találnak rá, reggelre megfagy. Elkaptak ittas járművezetőket, munkakerülőket, s fülöncsíp tek egy környéken fosztogató régóta keresett betörőt is. Tamási István Trencsényi Zoltán felvételei Az aluljáróban csődület, a verekedés körülményeit Kiss János rendőr törzsőrmester tisztázza. Fiatalokat igazoltat Csóré András Ezek közül ötöt az ORKI-nak szállítottunk, amely átadta kipróbálásra a bázis egészség- ügyi intézményeknek. Újabb négyet tőlünk kapott az esztergomi, a váci kórház (utóbbi kettőt is), a gyári orvosi rendelő, s egyet megtartottunk a további műszaki kísérletekhez. — Próbálták-e szabadalmaztatni a Pulsatront? Balogh Béla felel: — Az eljárás Európában ismert, a gyógymódot nem is lehet szabadalmaztatni. A készülékre — nem is hasonlít arra, amit Székesfehérváron készítettek, s bemutattak a tv-ben — rövidesen szabadalmi oltalmai kérünk. Vártunk ezzel addig, amíg magunk sem lehetünk biztosak abban, jó-e egyáltalán, nem szorul-e módosításra a Pulsatron. A mellékhatásoktól nem féltünk, ugyanis stronciüm-ferrit üzemünkben a sajtolást végző dolgozók napi 8 órán át változó mágneses tér hatásának vannak kitéve évtizedek óta. A hivatalos utat jártuk, azon is maradunk, de abban biztos vagyok, hogy ebből piaci vérseny lesz.:. Ebből verseny lesz A Pulsatron alaptípusát végtagok kezelésére készítették. Hatása biomágneses és bio- elektromos. Alacsony frekvencián pulzáló mágneses térerőt előállító szerkezet. Az alap- készülékhez kábellel csatlakozik a végtagra ráhúzható henger alakú tekercs. Aki először használt ilyet, dr. Simon József, a váci Szőnyi Tibor Kórház és Intézményei Bőr- és Nemibeteg Gondozó Intézetének vezető főorvosa, övé a szó: — lS75-ben olvastam először a mágnesesség orvosi felhasználásáról, de hallottam erről már medikus koromban is. Egy svájci származású osztrák teológus-orvos használt mágnest gyógyításra az 1700-as években. Mesmer pénzsóvársá- ga azonban nagyobb volt. mint terápiás sikere, így később áttért a kézrátétellel való „kezelésre’’. Engem a dologból annyi érdekelt, hogy van-e a mágnesnek tényleges gyógyító hatása. Az orvos diaképet mutat — egy sebre kötözve állandó mágnes — s ezt mondja: nem vált be, egy fekély gyógyulását siettette, de másik kettőnél rontotta a beteg állapotát. 1982. tavaszán egy NSZK-beli kereskedelmi ügynök járt a kórházban, s félórás előadás keretében mutatta be pulzáló elektromágneses készülékét. Elvitte a gépet. De engem izgatott a dolog.- addigra már jóban voltam a HAGY dolgozóival, s kértem őket, készítsenek hasonlót. Megtették. 1982 augusztusában át is adták a Pulsatront. — A tapasztalataim? Eddig 23 lábszárfekélyés beteget kezeltem. Hármójuknál teljesen hatástalan volt a kúra, húszán gyógyultak, de öten közülük visszaestek, a fekélyük kiújult, (Erről egyébként a Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemlében cikke is jelent meg a doktornak, tavaly júniusban fogadták el közlésre, ebben eseteket is ismertet.) — Az újítást is beadtuk, választ is kaptunk. Ezt: Szíves tájékoztatásául közlöm, hogy „Az alacsony frekvencián pulzáló mágneses térerői előállító orvosi készülék (Pulsatron) gyó- jxjászati alkalmazása” tárgyú újítási javaslatuk elbírálása az Egészségügyi • Minisztérium szakfőosztályának tájékoz tatása szerint még további időt vesz igénybe. A szakvélemények beérkezése után a bizottság döntéséről önöket tájékoztatni fogjuk. Kérem szíves türelmüket. Kuti Iván osztályvezető, ORKI. A dátum: 1983. november 9. Ismét Simon doktoré a szó: — Most tehát várunk. Tudjuk. hogy a készülékünk nem csodaszer, de azt is, hogy csillapítja a fájdalmat, nincs mellékhatása, s amikor más mód nincs a kezelésre, használhatjuk gyógyításra. Igaz. nem egyik napról a másikra, s nem minden esetben áll helyre a beteg egészsége. Nem csodaszer Végezetül hadd álljon ijtt néhány vélemény. Az első 'a sorból egy gyógyult betegé' Gyulay Pál, a Cement és Mészművek Váci Gyárának technikusa azzal kezdi, hogy mire a sajtó hírt adott a mágneses gyógymódról, neki már a második fekélye gyógyult meg az ilyen kezelésre. — A jobb lábamban többszörös mélyvénás trombózisom volt. Az első fekély 1982. őszen jelent meg, Simon doktor rögtön Pulsatronnal kezdett kezelni. Másfél hónap alatt he is gyógyult a lábam, tavaly télen már síeltem. Csak három hétig voltam betegállományban, gyorsan szűnt a fájdalom. A második fekély most nyár elején jött elő, s ugyanúgy történt minden, mint előző alkalommal. csak éppen végig dolgoztam közben. A múlt héten ismét síztem Hopokon. s nézze — mutatja nadrágszárát feltűrve — milyen szépen javul. Kezelés közben csak enyhe bizsergést érez az ember, és melegséget. Addig járok még a kúrára, amíg a seb környékének húzódása is elmúlik... Dr. Rácz István professzor, az Országos Bőr- és Nerhikór- tani Intézet igazgató főorvosa: — Klinikánkon az ORKI kérésére vizsgáljuk a készüléket. Eredmény csak néhány hónap múlva várható. így annyit mondhatok csupán: a műszerrel való kezelés nem eredménytelen. Adatokkal még nem szolgálhatok. Ügy tűnik, hogy a publikált cikkben foglaltak és a saját tapasztalatunk szerint alkalmas a Pulsatron a lábszárfekélyek kezelésére. Dr. Csermely Miklós, az ORFI osztályvezető főorvosa: — November végén került hozzánk a készülék vizsgálatra, s egy hónapja kezdtük * betegek kezelését. Egy betegséget — térdízületi gyulladásos kórt — választottunk ki a vizsgálat céljára, mert a* átlagosnál jobb objektív mutatót vannak e betegség gyógyulásának. Eddig 30 embert kezeltünk. a kiértékelésre csak február végén kerül sor. Az eddigi tapasztalataink kedvezőek. A fájdalomcsillapító hatás lényeges, a mozgáskorlátozottság javul, mellékhatások nincsenek, de az ízületi duzzanat nem mérséklődik. A következő lépésben a csontképződésre gyakorolt befolyást vizsgáljuk állatkísérlettel. Még tart a vizsgálat Egybehangzóak a vélemények. Érdemes foglalkozni tehát a Pulsatronnal. De az is ide kívánkozik, amire az ügyben érdekeltek kivétel nélkül felhívták a figyelmünket: még nem zárultak le a vizsgálatok, az ellenőrzések, még nem kapott zöld utat a sorozatgyártás, még nem lett újítás, szabadalom a készülék. Ügy is mondhatnánk: kísérleti stádiumnál tart az ügy. Érthető tehát az orvosok kérése: ne rohamozzák őket a betegek, sürgetve az ilyen kezelést. Amíg minden részletkérdés nem tisztázódott- — talán éppen a betegek érdekében — türelmet kérnek. Vasvári G. Pál Növelni tudták nyereségüket
