Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-19 / 42. szám
1984. FEBRUAR 19., VASÁRNAP Közös irányítás alatt Kisebb lesz a kézirathegy Könyvkiadásunk általános gondja, hogy az évről évre halmozódó kéziratkötegekkel csak nehezen vagy egyáltalán nem tudnak megbirkózni a nyomdák. A szűk nyomdai kapacitások miatt így aztán nem ritkák az úgynevezett sorbán- álló könyvek, amelyeknek kiadása esztendőről esztendőre húzódik. Ezeknek a gondoknak az orvoslását az is segítheti, ha egy-egy kiadó közvetlenebb kapcsolatba kerül az írásos szellemi termékeknek végső formát adó nyomdával. Ennek a gondolatnak a jegyében született a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának utasítása az Akadémiai Kiadó és az Akadémia Nyomda ösz- szevonásáról. Az összevonás, az új szervezeti rend kialakítása lehetőséget ad az egves munkafolyamatok ésszerűbb megszervezésére, így közelebb hozható egymáshoz a kiadói munka és a nyomdai tevékenység. Vagyis olajozottabbá válik a nyomda és a kiadó együttműködése, következés- kéno a kézirathegyek is gyorsabban apadhatnak. Áttörő változást természetesen csak a nyomdai kapacitás bővítése hozhat, hiszen jelenleg a tudományos munkák számának dinamikus növekedése nem áll arányban az Akadémia Nyomda technikai felkészültségével. A jövőben gépesíteni kívánják a lexikonmunkákat, hisz a pótkötetek vagy az újabb kiadások megjelentetésének előkészítésekor nagy segítséget jelent, ha a számítógép adattárából lehívható a korábbi cikkely. Ezt azután — mielőtt végső formát kapna — elektronikus úton alakíthatják át, egészíthetik ki, illetve elhagyhatnak részeket belőle. Közművelődési gyakorlaton Vácott Milyen a szakma presztízse? Egy héttel ezelőtt hírül adtuk, hogy az egyetemekről, főiskolákról kirajzott diákok népművelési gyakorlaton vettek részt. Pest megye művelődési házaiba kopogtattak be, hogy megnézzék, vajon mi van a kulisszák mögött. Igyekeztek szembesíteni a tanultakat a helyi gyakorlattal. Vácott arról faggattuk őket: milyen elképzelésekkel érkeztek? Egy hét elteltével ismét találkoztunk. Most a tapasztalataikról, benyomásaikról beszélgettünk. tűk, hogy közvetlen kapcsolatot építettek ki a dolgozókkal. De azt már nem tudtuk kifürkészni, hogyan. Meglepett a könyvtárak kínálata: a legújabb kötetek mellett olyan hiánykönyveket is felfedeztem a polcokon, amelyekhez a főiskolán is nehéz hozzájutni. Első kézből Nyomonkövetés Szeldei Ibolyát, az egri tanárképző történelem-népművelés szakos hallgatóját az életmódvizsgálat — mint szociológiai téma — vonzotta Vácra. Ezzel kapcsolatos a készülő szakdolgozata. E röpke idő alatt sikerült anyagot gyűjtenie? — Számomra a legizgalmasabb a város munkahelyi köz- művelődésének nyomonköve- tése volt. Sajnos — mint azt már előre sejtettük —, az életmódkutatáshoz ez az idő ízelítőnek sem elég. Ezért határoztam el, hogy jobb híján az üzemek kulturális tevékenységével ismerkedem meg. Az Izzó váci gyárába és a DCM-be látogattunk el. Rendkívül érdekes volt az üzemi népművelőkkel folytatott beszélgetés. Már csak azért is, mert Egerben — ahol iskolába járok — ezzel a témával nem találkoztam. — Az üzemi népművelés hatékonyságát meglehetősen nehéz tetten érni. Mi ragadta meg a figyelmét? — Tudjuk, tanultuk: a köz- művelődési törvény nyomán a vállalatoknál létre kellett hívni a közművelődési bizottságokat. Ez ideig úgy gondoltam: munkájuk eléggé formális, csupán a muszájból fakad. Vácott meglátszik, hogy függetlenített népművelők szervezik a programokat. ÉrzékelRádiófigyelő MAGYAR VAGYOK. Tizenhat-tizennyolc éveseknek ajánlotta a hazaszeretetről, a szülőföldről szóló összeállítását az Iskolarádió, pedig korra való tekintet nélkül szolgált tanulságokkal. Történelmi okai vannak, hogy a hazaszeretet érzésének megnyilvánulásai nálunk nem mindig találtak maguknak egészséges formát. Emlékezhetünk a vadmagyar, húsmagyar és szégyenlős magyar korszakokra, egészségtelen nacionalizmusra, s a rosz- *zul értelmezett internacionalizmus jegyében a haza iránti kötődést már-már megkérdőjelező időszakra. Az apákon, nagyapákon keresztül mindez zavart teremthet a tizenéves fejekben. Ezért örülök olyan nagyon, hogy Fefenczy Agnes minden tekintetben mértéktartó, mégis hatásos műsort szerkesztett a fiatalok számára. Nem megmagyarázni akarta • megmagyarázhatatlant, hanem példákat állított, olyan ideálokat szólaltatott meg, amelyekkel érdemes azonosulni, egyformán gondolkodni. Nem ringatta abba a kényelmes, ámde valótlan illúzióba hallgatóit, hogy mi különbek lennénk más népeknél, hanem azt sugallták az idézetek, beszéd- és interjúrészietek, hogy nekünk itt. ezen a földön van tennivalónk, s hogy nemcsak magunkért, de egymásért is felelősek vagyunk. Még egy megjegyzés — ez sem korholó éllel — a műsorban elhangzott, a fiatalokkal folytatott beszélgetésekről. A gyerekek között akadt olyan is, aki állította, számára a haza fogalma semmit sem jelent. Nemcsak remélem, de hiszem is, hogy ezeket a kijelentéseket nem kell komolyan venni. A polgárpukkasztónak szánt megjegyzéseket nem a szív, hanem a nehezen kiszámítható kamaszlélek szülte. UEVKALAUZ. Egy másik, szintén az ifjúságnak, Sőt inkább gyerekeknek szánt ajánlóműsor. Filmről, színházról, könyvekről, képzőművészetről tájékoztatja a tizenéveseket, kritikát mond, egy-egy idézettel igyekszik kedvet csinálni a kultúra, a gyermekeknek szánt alkotások befogadásához. De vajon attól valóban ifjúsági lett-é a műsor, ha a művek a tízen túliak okulására, szórakoztatására készültek? Ez esetben választ egy alapos közvéleménykutatás adhatna. Mégis megkockáztatom, hogy az említett korosztály számára formájában is frissebb módon kellene ajánlani — eladni —, megszerettetni vele a figyelemre valóban érdemes műveket. Cs. A. Kovács Vilmos a gödöllői egyetem harmadéves hajdani iskolavárosában szeretett volna a kulisszák mögé belesni. Tőle azt kérdeztük, sikerült-e? — Jó volt ismét Vácott lenni. Első kézből tájékozódhattunk a város gondjairól. A művelődési központban ízelítőt kaptunk arról, hogyan szervezik a műsorokat. Azt a rejtélyt viszont nemigen tudtuk megfejteni, hogy a fiatalok miért nem látogatják gyakrabban a klubokat. A dia- poráma-bemutatóra, igaz, elég sokan érkeztek. De úgy lát-i szott, véletlenül bukkantak rá; legtöbben a diszkóprogram közben. — Ha megkérdeznék, milyen jobbító javaslatot tenne? — Majdani szakmámtól eléggé távoliak ezek a gondok. Nem beszélve arról: ahol jártunk, kissé megkerülték, el- siklottak a problémák fölött. Bármerre mentünk, előbb- utóbb rábukkantunk az idegenforgalmi hiányosságokra. Maga a város, a Dunakanyar e vidéke, bővelkedik látnivalókban. Nincsen egy szálloda, egy kemping, ahol megpihenhetne az idegen ... Arbuk Ildikó majdani jogászszemmel is körbenézett a városban. Miskolcon tanul, az életmódvizsgálat nenrgen izgatta, mert úgy gondolja; nem tér el számottevően a két iparváros élete. Egyetemistaként nem hisz túlságosan abban, hogy úgymond szervezetileg formálni lehetne az emberek kulturális igényeit Bánásmód — Véleményem szerint a közművelődésnek akkor van igazi talaja, amikor az egyéni elképzelés találkozik a programokkal. S ezt az egyes emberre szabott népművelést valóban nehéz megvalósítani. Számomra a legfontosabb a váci börtönben tett látogatás volt. Eloszlott a misztikum, ami e témát körülveszi tanulmányainkban. A büntetés fokozatainak megfelelő bánásmód és a nevelő tevékenység volt a legizgalmasabb nekem, márcsak szakmai szemmel is. Berda Terézia hamarosan a sárospataki főiskolára utazik vissza. A gyakorlat láttán nem ment el a kedve a népműveléstől, amelyet hivatásul szeretne választani? — Mindenképpen megpróbálom, még akkor is, ha nehéz helyzet előtt állok — feleli, miközben az elmúlt napok eseményeit lapozza vissza noteszában. — Az egyik napon Szentendrére kirándultunk. Itt jöttek össze a Pest megyében és Budapesten gyakorlaton levő egyetemisták. Akik a fővárosi művelődési házakban töltötték napjaikat, azzal dicsekedtek, milyen nevezetes személyiségekkel találkozhattak. Mi viszont egy-egy tájegység mindennapjaiba tekinthettünk be — s ez a lényeg! A hallgatók a művelődési központ könyvtárában összegzik élményeiket. Ülnek a könyvtárban, írásban is rögzítik a látottakat, véleményüket. Friss szemmel látták a várost, javaslataikat érdemes figyelembe venni. Kis Edittől, a gyakorlatvezetőtől arról érdeklődtünk, ő milyennek ítéli az egyetemisták igyekezetét? Tanulságok — Nyolc esztendeje fogadjuk a téli gyakorlatosokat. A csoport úgy igazán nem tudott összekovácsolódni. De a meglátásaik számunkra is fontosak. Például az, hogy a város nagyszámú értelmisége nem jelenik meg a művelődésben, s valahol a fiatalok is hiányoznak. A mindennapokat igyekeztünk bemutatni számukra, minden lakkozás nélkül. A népművelői szakma presztízséről nem sok jó tapasztalatot szereztek a diákok egy hét elteltével sem. Mindenesetre az e pályára készülők elhatározását ez nem változtatta meg. Erdősi Katalin Politikai könyvek Az MSZMP agrárpolitikája Csizmadia Ernő akadémikus Az MSZMP agrárpolitikája és a mezőgazdaság című legújabb könyvében azt vizsgálja, hogy milyen összefüggés van pártunk agrárpolitikája és a magyar mezőgazdaság eredményei között. Az összefoglaló mű áttekinti mezőgazdaságunk százéves fejlődését, részletesen elemzi a felszabadulás utáni változásokat, a mai szövetkezeti, gazdasági-társadalmi helyzetet, a termelés és a termelési struktúrát, a gazdaság- irányítási rendszerünk főbb jellemzőit Miért fontos, hogy annyit foglalkozzunk a magyar mező- gazdaság helyzetével? Erre mindjárt a bevezetőben választ ad. Azért, mert az agrár- politika országunk életében kulcsfontosságú szerepet tölt be. Ugyanis, bármennyire is iparosodott Magyarország, mezőgazdasága, élelmiszertermelése meghatározó szerepet játszik a népgazdaságban. Ismert, hogy hazánkban a mezőgazda- sági adottságok kedvezőek, a hazai terfnelésből ki lehet elégíteni a lakosság növekvő élelmiszerfogyasztását, s még számottevő exportra is jut a mezőgazdasági termékekből. Mérföldkő: a földreform Ha ennek a tudatában vagyunk, akkor jobban megértjük, hogy pártunk miért fordított megkülönböztetett figyelmet a’ mezőgazdasági termelésre, a falu társadalmi kérdéseire, miért volt számára fontos az agrártermelés korszerűsítése, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem összehangolt fejlesztése, az élelmiszergazdaság dinamizmusának fenntartása. Csizmadia Ernő könyvének tartalma pontosán tükrözi pártunk agrárpolitikáját. E politikát elemezve a szerző jelentős helyet szentel a két világháború közötti időszaknak, miközben néhány pillantást a múltra is vet, mégpedig a múlt század második felére, amikor Magyarországon megkezdődött az ipar fejlődése, a kapitali- zálódás. Bár a változás elég gyors volt. az ország mégis Igényes szigorúság Szívvel-lélekkel az iskoláért rpanítványaitól azt kí- ■*- vánja, hogy képességük szerint a legtöbbet nyújtsák. Az óra egyetlen perce ne múljék el tartalmatlanul. Bori néni munkatempója nem mondható lassúnak. Harminc éve, mióta tanít, mindig szigorú volt. önmagához, a gyerekekhez. Könnyen hihető, hogy nem voltak, nincsenek fegyelmezési gondjai. A gyerek figyelme leköthető változatos módszerekkel, s nevelhető következetes pedagógiai eljárással. Tizenkét éve dolgozik Boldizsár Béláné a kere- pcstarcsai 1. sz. általános iskolában, a Ságvári úton. Korán reggel és késő délután is megtalálható munkahelyén. Történelmet és földrajzot tanít, s óráira ma, harminc év után is rendszeresen fölkészül. Jobb szereti ezt is az iskolában végezni, helyben vannak a szükséges kézikönyvek. A feladatlapokat, dolgozatokat inkább otthon javítja. Mikor is? Adós marad a válasszal. Inkább arról beszél, hogy van néhány elve, tulajdonsága, amelynek nem ártott az iramló idő, változatlanul magáénak tudja. Rendkívüli fontosságot tulajdonít az őszinteségnek. Legifjabban, pályakezdőként is úgy tártották szá- * mon, mint aki nem rejti véka alá véleményét. Határozott, magabiztos. Ha irodalmi hasonmását kellene meglelni, föltétlenül egy Móricz-regényben keresgélhetnénk utána. Van benne valami nagy elszántság, és erre megvan a magyarázat. ahogy gyerekkoráról, ifjúságáról szól. Szüleit a háború alatt elvesztette. hat testvérével maradt árván. Szegény parasztleány, kitűnő képességekkel. Nővérének köszönhető, hogy tanult, legalább ő, a családból. Szorgalma, vasakarata vitte előre. Bár ma már boldog nagymama, csöpp nosztalgia lágyítja hangsúlyait, ha azokra az évekre emlékezik, mikor független volt és szabad: férjhezmenetele előtt. Teljesen az iskoláé volt, szíwel-lélakkel részt vett minden olyan megmozdulásban, ami a tanítás mellett a gyerekekkel való foglalatosságot jelentette. Volt úttörővezető — ma raj vezető —, sokat kirándult, igaz, most is minden évben útnak indul osztályával. Szeretné, ha tanítványai között több volna az ambiciózus és jóval kevesebb a közömbös, a tanulásban véglegesen motiválatlan. Valahogy úgy érzi, míg kisebb volt a jólét, úgy általánosságban, több igyekezetét tapasztalhatott az osztályokban. Manapság elvégzik az általánost, s nagyon megfelel a kettes osztályzat, sietnek jól fizetett szakmát kitanulni. Belátogat volt iskolájába a hajdani bukdácsoló diák, alig húszéves, már házat épít vagy bővíteni készül apjáét, többszázezer forint kifizetése nem gond a számára. Kőműves, s any- nyit fusizik, amennyi fiatal erejéből telik. Ezt látta gyermekként apjától, ezt rokonaitól, s azt tanulta leghamarabb, hogy a javak mielőbbi megszerzésére kell minden energiát fordítani. Kicsit elkeseredik a tanárnő, amint arról szól, hogy mit is tehet az iskola. a legjobbnak minősített pedagógus e szemlélet ellenében. A család, netán a televízió, a film ellenében? Az érdekes, jól előkészített órák nagyon fontosak, kell a családlátogatás, a beszélgetés. Megteszi ő is, mint kollégái. Elmegy növendékeihez, némelyikhez nem is egyszer. Mit csinálhat Boldizsár Béláné, ha a gyerekek között van? Volt tanítványai hálásak igényes szigorúságáért, érettebb fővel jól látva, mit kaptak tőle. Uat éve van még a u nyugdíjig. Egyelőre úgy gondolja, nem tanít tovább. Vannak tervei arra az időszakra is. Bár férjével most is eljárnak havonta színházba, maradék ereje, ha az iskolából hazamegy, a házastársáé, a második, a harmadik műszaké. Világot akar látni, utazni, még egészségesen, frissen. Ügy érzi. a szak- irodalommal is behatóbban foglalkozhat majd akkor. Pillanatnyilag nagyon várja az új történelemkönyvet. A tanmenet a még meg nem jelent könyv értelmében készült ugyanis. Addig lehet ismételni, elmélyíteni az eddig tanultakat. Egyenes derekú, tartású asszony, nem szentimentális. Puritán és tiszta, örülhet a szülő, kinek csemetéjét ő tanítja. Herman Eva megmaradt feudális agrárállamnak. A fejlődést ugyanis akadályozta a nagybirtokrendszer és a feudális berendezkedés. Igaz. demokratikus változást csak a felszabadulás hozott, amikor megtörtént a földreform, majd megkezdődött a szocialista átszervezés, amely magával hozta a magyar falu átalakulását, a mezőgazdasági termelés korszerűsítését. Ez olyan gazdasági és társadalmi fejlődést eredményezett, amely alapjában formálta át nemcsak a mezőgazdasági termelést, hanem a faluképet is. A hatvanas évek elejére hazánkban uralkodóvá lettek a szocialista tulajdonviszonyok, amelyek alapvetően meghatározzák a társadalmi-gazdasági fejlődést. Urbanizációs átrétegződés Csizmadia Ernő ezután a város. a falu és a tanya viszonyát vizsgálja, s megállapítja, hogy a nagyarányú társadalmi átalakulás, átrétegeződés az urbanizációval együtt ment végbe, míg 1949-ben az összlakosságnak a városi lakosság csak egyharmadát jelentette, 1980-ban már 54 százalékát. De nemcsak ez jellemző a fejlő- ‘ désre, hanem az is, hogy az utóbbi évtizedek átalakították a paraszti* társadalmat is. Könyve ezt a folyamatot is bemutatja. Megállapítja, hogy a falu átalakítása következtében többféle falutípusok alakultak ki. Vannak hagyományos falvak, amelyek önellátók, átalakult falvak, amelyeknek jellemzői az erős. jól gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzem, az iparosodás kibontakozása. az urbanizáció egyes, kezdeti jelei, s vannak városias falvak, amelyeknek városias jellege nemcsak külső jelekben, hanem az ott élők gondolkodásában is megmutatkozik; a városjelölt falu számottevő vonzást gyakorol a környező településre, míg a szórványfalu inkább tanyacsoportnak mondható, s végül léteznek a tanyák, amelyek még mindig jelentős helyet foglalnak el <?“ mezőgazdasági termelésben. A továbbiakban áttekinti a magyar gazdasági életet és az élelmiszergazdaságot, vizsgálja a jövedelem, az életszínvonal, az életkörülmények ösz- sZefüggéseit, a lakosság élelmiszerfogyasztását, valamint az élelmiszertermelés és a kül- gazdasági kapcsolatokat. Mindebből következtetve megállapítja, hogy a gazdasási stabilitás és egyensúly egyik alapvető összetevője a mezőgazda- sági és az élelmiszertermelés alakulása. Túlsúlyban a nagyüzem Az állami gazdaságokat, termelőszövetkezeteket aszerint ií elemzi, hogy azok mennyiber felelnek meg a vállalati szerkezetnek. miként állnak helyi a szocialista vállalati gazdálkodásban. Ezt követően a vállalati, szövetkezeti együttműködés alapkérdéseiben összegezi kutatásait., sorra veszi s vállalati társulásokat, a termelési rendszereket, az agráripari egyesüléseket, hogy aztán a mezőgazdasági kistermelés — háztáji és kisegítő gazdaságok — időszerűségét fogalmazzE meg. Megállapítva, hogy a magyar mezőgazdasági termeiéi tartós alapja a túlsúlyban levő szocialista nagyüzem amelyhez azonban szorosát] kavcsolódik a háztáji és n ki- senitő gazdaságok termelése. Végül a magyar gazdasági irányítás főbb jellemzőit vázolja fel különösen a mezőgazdaságban működő gazdasági szabá'vozórendszer fontos elemeit. Könyve tartalmának összegezéseként hangsúlyozza hogy agrárpolitikánk a mezőgazdaságot sohasem szakította ki népgazdasági összefüggéset- gől, más ágazatokkal kiépült kapcsolataiból, hanem igyekezett minél szervesebben beilleszteni azokba. Gáli Sándor
