Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-19 / 42. szám

1984. FEBRUÁR 19., VASÁRNAP Nem maradtak fedél nélkül Amit tudtak, megtettek 1? £ ei <5 . Perbálon, a Kossuth Lajos utcában, a február 10-re virradó reggelen, kéménytűz következtébe i kigyulladt és beomlott egy egyszobás kis ház mennyezete. Szemé­lyi sérülés nem történt, a helyszínre érkező tűzoltók a láncok t rövid idő alatt eloltották. Azon a napon a környéken a legtöbben a tűzesetet emlegették, ami érthető is, hiszen aligha lehet közöm­bösen tudomásul venni, hogy egy kétgyermekes család fedél nélkül maradt. Az események gyors fordulatai azt mutatják, hogy az emberek nemcsak beszéltek a történ­tekről, hanem mindenki igyekezett, ahogy tudott segíte­ni a bajba jutottakon. Gyors mentés Néhány órával a tűzeset után jártam a faluban. A ta­nácsházán mondták, hogy Ke­mencéi Kálmán elnököt aznap délelőtt már aligha érem el a hivatalában. Mihelyt értesült a történtekről, elindult a Kos­suth Lajos utcába. Onnan üzent, hogy addig nem jön vissza, míg nem találnak vala­mi megoldást Nagy Vilmos és családja ideiglenes elhelyezé­sére. • Hogyan sikerül négy ember számára szálláslehetőségről gondoskodni? Milyen gyors módját találják a segítség­nyújtásnak? Elmentem a Kos­suth Lajos utcába, ahol szomo­rú kép fogadott. A kormos, összeégett búto­rok az udvarra kidobálva he­vertek, a levegőben még ott terjengett a füstszag. Nagy Vilmosék otthona egyszobás, közös telken az asszony édes­apjának a házával. A gyors mentésnek köszönhetően a lán­gok a másik épületre nem ter­jedtek át. A fiatalasszony ko­pogtatásomra onnan sietett elő, mentegetőzve mondta: — Még nem tudtam rendet rakni, de nincs is hová tenni a holmikat. A gyerekeket szomszédoknál helyeztük el, :: kisfia^ lázas. Nagyon megfá­zott szegény... A szobákban kormos, csu­romvizes ruhák, ágynemük halmaza, ezt sikerült a tűzből kimenteni, A ház egyszobás, ott la]jijc'?víágyné' időn eäesäp- ja és a bátyja, aki a bajban elsőnek rohant segíteni. — A férjem éjszakai mű­szakban dolgozott Zsámbékon, a PEMU-ben — idézte fel Nagyné, Kati asszony az ese­ményeket. — Hajnaltájban va­lami furcsa zajra, pattogásra ébredtem, éreztem a füstsza­got, és akkor már azt is láttam, hogy egy darabon izzik a mennyezet. Szörnyen megijed­tem, azonnal felkaptam a két gyereket, kirohantam velük az udvarra és kiabáltam a bá­tyámnak: Árpi, ég a ház! Ű rohant rögtön, hordta vederrel a vizet és a szomszédok is tal­pon termettek, segítettek. Va­laki autóval indult a tűzoltó­kért, perceken belül itt voltak két kocsival. Hamar eloltották a tüzet, és szinte csak akkor tértem magamhoz, amikor már elmentek. A férjem meg ilyen nagy bajra jött haza az éjszakai műszakból... A ta­nácselnöknek jutott eszébe, hogy elmennek együtt Zsám- békra, és megkérdezik a PE­MU-ben, tudnak-e nekünk segíteni valamiben. Nehéz lesz nekünk Nagyné munkahelye az áfész helyi zöldségesboltja, ahol az­nap — lévén egyszemélyes üz­let — zárva maradt az ajtó. — Ilyen még nem esett meg, mióta itt dolgozom, de hát mindenki tudja mi történt, és remélem, hogy megértik a helyzetünket. Tele vagyok pe­dig árpval, mert aznap szállí­tottak, most nem tudnék az üzlettel foglalkozni. Nem tu­dom, hogy hozzuk rendbe a házunkat, a férjem rokkant, egy vasúti balesetnél elvesz­tette a fél lábát. Nehéz lesz nekünk építkezni. Az is nagy gond, hogy éjjel hol alszunk, mert itt a beteg édesapámmal meg a bátyámmal egy szobá­ban valamennyien nem ma­radhatunk. Először az jutott eszünkbe; hogy a gyerekeket Nagyné Bu­dapesten lakó nővérénél pró­bálják elhelyezni, de onnan nem járhatott volna a kislány a perbáli iskolába. Kemencei Kálmán ezé^t mondta, hogy helyben igyekeznek megoldást találni. Indul a mikrobusz A tanácselnök és Nagy Vil­mos a vállalat mikrobuszán érkezett vissza, Pap Miklós gé­pészeti üzemvezető társaságá­ban. Már az arcukon is lát­szott, hogy jó. hírt hoznak. A PEMÜ brigádjai vállalták, hogy társadalmi munkában rendbe hozzák a leégett házat, de ehhez néhány hétre min­denképpen szükség lesz. Az átmeneti időre is keresnek megoldást. Több ötlet felvető­dött, egyik az, hogy átrende­zik a zöldségesboltot és gyors átalakítással egy időre lakha­tóvá teszik a raktárhelyiséget. Azonnal a helyszínre men­tünk, ahol Pap Miklós felmér­te, mit lehet csinálni, majd in­dultak vissza a mikrobusszal Zsámbékra, hogy ott megbe­széljék a továbbiakat. < Két nap múlva telefonon f beszéltem Kemencei Kál- ^ mán tanácselnökkel. Öröm- ^ mel újságolta, hogy a PEMÜ ^ zsámbéki gyáregységének £ igazgatója kedvező megol- | dást talált: szolgálati lakás- ? ban helyezik el a Nagy csa­ládot, amíg rendbe hozzák ^leégett otthonukat. A köz- ^ ségi tanács 3 ezer, a PEMÜ ^ 4 ezer forint rendkívüli se- ígélyt utalt ki Nagyoknak. Gál Judit Szaktanácsok Virágoskert fazonra igazítva A hőmérő higanyszála ugyan még a fagypont alatt van, de a kiskertek tulajdonosai már a tavaszi munkákra készülőd­nek. Sokan hozzálátnak a vetőmagok, a különféle szer­számok beszerzéséhez, illetve a régiek felújításához. A kert­tulajdonosok közül egyre töb­ben igénylik a szakemberek segítségét, tanácsait. Ez a felismerés vezette azo­kat a fiatal kertészeket, akik Dunabcngdányban Édenkert kertépítő és karbantartó gaz­dasági munkaközösséget szer­vezték. A dunabogdányi tele­pen korszerű kerti gépek — permetezők, motoros fűnyí­rók — mellett bizonyos nö­vényfajtákból is már jelen­tős készletek szolgálják a ta­vaszi feladatok megoldását. Az újszerű vállalkozás sok érdekes kezdeményezéssel kí­ván a kiskerttulajdonosok se­gítségére sietni. Ezek sorá­ban például átalánydíjas kar­bantartási szerződésre vállal­koznak, ami azt jelenti, hogy az egész idényre szóló prog­ramot dolgoznak ki, s ennek keretében mindenkor elvégzik az időszerű kertgondozási munkákat. Jó ötletnek tűnik, hogy a különböző kialakí­tású kertékhez divatlapokat készítettek, s a megbízók en­nek alapján választhatják ki az igényüknek és ízlésüknek megfelelő fazonú kertek ki­alakítását. Együttműködési megállapo­dást kötött az Édenkert a Portland nevet viselő gazda­sági munkaközösséggel. Ez utóbbi ugyanis különböző ker­ti berendezéseket — beton vi­rágtartókat, kerti padokat, asztalokat, kerítéselemeket — gyárt. Szaktanácsadásra is vállal­koznak a munkaközösség tag­jai. K. L. Amatár közgazdászok lettek A fólia alatt már tavasz Már vagy tíz perce figyelem a Győri házaspár tüstén- kedését, ahogy helyet csinálnak a palántázóasztaloknak, előkészítik a műanyag cserepeket, mérik az erdei földet. Toporgok, bár egyáltalán nem fázom, de minden talpalat­nyi helyet a zöldellő sóska foglalja el. Ahogy nézem ezt a száz négyzetméternyi tavaszt, nehéz elképzelni, hogy Dél-Magyarországon alig egy hete hófalakkal, ítéletidő­vel küszködtek. Szentlőrinckátán, Győri Balázsék fóliái alatt előbbre jár a naptár. \ — Borzasztó, milyen piszkot csinált a férjem ezzel a sze­reléssel — mutat a patyolat­tiszta konyhában az asztalon heverő szétszedett olajégőre Győriné. Valójában nincs is nagy kosz, csupán a bejárati ajtón és a konyhaszekrény fiókjain éktelenkednek olajos ujjnyomok. — A február nyugalmasabb hónap a fóliásoknak. Ilyenkor télidőben még a fuvarozók után sem kapkodnak — mond­ja Győri Bálázó, aki több évti­zedes budapesti munkaviszony feladásával, tavaly lett teher­szállító kisiparos —, ezért gon­doltam. hogy megreoarálom ezt az égőt, mert zabálja az ola­jat, de meleget alig ad. Számítani a váratlanra Innen a beszélgetés magától értetődően kanyarodik az ár­emeléshez, a fóliakertészkedés jövedelmezőségéhez. Egészen meglepő az a magas színvonalú számítástömeg, amelyet a szentlőrinckátai fóliások vé­geztek ebben az esztendőben. Győri Balázs pillanatok alatt fejben kiszámolja mennyivel kerül többe nekik az idén egy kiló sóska megtermelése, mint tavaly. Kiderül, hogy akadt, aki azt is kimutatta, mennyi olajat kell elfűtenie egyetlen darab primőr paprika előállí­tásához. Halásztelken új utakon járnak Az NC vezérlésű nagy pon­tosságú automatikus szerszám­gépek ma már nem kuriózu­mok a termelésben. Az irántuk való igény azonban nem növe­kedhet sokkal nagyobb mér­tékben a gépipari fejlesztések üteménél. Nyugaton is ritkaság A Szerszámgépipari Művek halásztelki fejlesztési intéze­tében jelenleg például az NC 403-as háromorsós megmunká­ló központ fejlesztésének a vé­ge felé tartanak. A berendezé­sekhez a CNC vezérlést a VI- LATI gyártja, és az intézetben kapcsolják össze azt az alap­géppel. A harmónia megteremtése nem kevés műszaki problémát vet fel. Ez a megmunkáló köz­pont kisebb alkatrészek nagy sorozatban történő gyártására képes. Újdonsága, hogy három munkadarabot készít párhuza­Vadvízi túra Februárban a vadvizek szerelmesei újból birtokukba veszik a folyókat. Nem számít a fagy, zimankó, süvöl­tő szél, hó — kajakjaikkal, kenuikkal nekivágnak a zugokká!, tarkított vizeknek. Nyirád és Sümeg között a közelmúltban rendezték meg immár kilencedszer azt a kétnapos túrát, ame­lyen hat ország háromszáz sportembere vett részt. A szent­endrei Építéstudományi Intézet sportkörének tagjai is ott vol­tak a hagyományos találkozón. A tizennyolc-húsz fokos víz­ben — innen adódik elnevezése is: Melegvíz — nyolcán ültek hajóba Szentendréről, közöttük a képünkön látható szakosz­tályvezető, Veres Mihály is, hogy megkezdjék az évadot, azaz felkészüljenek új túrákra és élményekre. mosan. Hasonló a nyugati pia­con sem igen akad. A Rádió- technika Vállalat, a Videoton már érdeklődött a beszerzési feltételekről. MCK — 500. Ez a típus — ugyancsak CNC vezérlésű meg­munkáló központ — már köze­pes méretű munkadarabok for­gácsolására, esztergálására ké­szült. Előnye, hogy cserélhető rajta a paletta, tehát amíg a gép az egyik terméken dolgo­zik, azalatt a másikat be lehet fogatni. Könnyebb lett Igazi újdonsága azonban ma­gának a gépnek a gyártási módszerében van. A korábban elfogadott technológia szerint öntvényekből, most hegesz­tett szerkezetekből állítják össze. Így a berendezés köny- nyebb (s a magyar szerszám­gépek bizony gyakran túlsú­lyosak), a merevsége megbíz­ható, s mivel nem kell önt­vény, nem készül ahhoz minta sem, mindez költségeket taka­rít meg. A gép prototípusa várhatóan az év végére elké­szül. Az LMC típusú lemezmeg­munkáló központot — ugyan­csak CNC vezérlésű és teljesen automatikus — a SZIM Fej­lesztési Intézete a vállalat kar­cagi gépgyárával közösen fej­lesztette ki. Továbbá: egy ko­rábban vásárolt licenc alapján újabb típusú revolverfejeket hoznak létre a CNC vezérlésű esztergákhoz. A már gyártotta­kénál nagvobb méretűt és tel­jesítményűt. Robotot építenek bele A saját gyártású esztergák­hoz. NC köszörűkhöz robotot vásárol a SZIM (jelenleg Bul­gáriából), és a fejlesztési in­tézetben most építik össze sa­ját gépeikkel. Moszkvában, a márciusi kiállításon mutatják be először a robottal kiegészí­tett gépeket. El. E. — Persze az efféle számítá­sokba nem lehet belekalkulál­ni a váratlan eseményeket, a szélvihart, a hófúvást, vagy az ismeretlen növényi betegsége­ket — teszi hozzá a fiatalasz- szony. — Minden termelőnek megvan a kedvenc vagy már jól kiismert paprikafajtája. Ujjal próbálkozni nem is ve­szélytelen vállalkozás. Felszámolni sem könnyű Az egyik falubéld termelő esetét mesélik el, akinek a paprikája az első permetezés után szinte leállt a fejlődésben és emiatt két héttel később tudta csak piacra küldeni a primőr csemegét. Addigra azonban minden várt haszna elúszott... Szentlőrinckátán ezekben a napokban pezsdül az élet a fó­liasátrak alatt. Kezdődik a pa­lántázás, ki-ki a maga által legjobbnak tartott és az ország távolabbi sarkaiból beszerzett magról ültet. Győri Balázsék is az Alföld csücskébe utaz­nak érte (rejtélyesen csak eny- nyit árulnak el a beszerzési helyről). Bizonyára megéri, még ha ára vetekszik is az ezüstével: tízdekányi négyezer forint! Kívánkozik a kérdés: med­dig éri meg a fóliázás? Hol a határ? — Akinek van egy-kétszáz automatikával vezérelt fűtésű sátra, annak abbahagyni sem könnyű a kertészkedést. S amíg valamennyi aktívumunk van az elszámolásnál, csinál­nunk kell — mondja Győri Balázs. — Nehéz munka a mienk, nagyon sokat görnye­dünk a fólia alatt. Mégsem érezzük olyan fárasztónak, mert helyben van az elfoglalt­ság, kötetlenebb az életünk, annak ellenére, hogy kimoz­dulni alig tudunk. Folyton az eget lessük és — azt hiszem — szélvihar vagy hófúvás ide­jén ebben a faluban nagyon kevés ember' alszik. Néhány házzal távolabb Mellit Lászlóné virágüzletében tízéves forma kislány fogad. Gyakorlottan sorolja a pálmák, futónövények, cserepes virágok A szüret a fólia alatti munkák legjobbja. Győri Balázsné a primőr sóskát szedi. Trencsényi Zoltán felvétele árait. Mellit László éppen Bu­dapestre indul beszerző útra. Két fóliasátruk közül az egyik­ben náluk is sóska virít. — Azt hiszem, jövőre már nem ültetek — legyint bosz- szúsan. — De tudják, a pap­rikának előmelegített talaj kell, erre jó a sóska. Az idén azonban olyan rossz áron ve­szik át, hogy csak ráfizetünk. Mellit László vargabetűvel jutott el a fóliáskertészetig. Szerszámkészítőként dolgozott, a házasságkötése után, 1971- ben kezdett a primőrtermesz­tésbe. A vasasszakma előnyé­re szolgált, hiszen a kazánt maga is el tudta készíteni. Az automatizádó hátrányai Szegfű pompázik a másik sátor alatt. A temperált hő­mérsékletet termosztát bizto­sítja. Az automatizáció meg­könnyíti a fóliások dolgát, ugyanakkor szinte, állandósít­ja bennük a bizonytalanságot és a rettegést. Hiszen télvíz idején elég egy éjszakai, né­hány órás áramszünet, hogy több hónapi munkájuk és fo­rintok tízezrei vesszenek kár­ba. A sóskaszüret után Mellit Lászlóék is palántáznak. Áp­rilis első napjaiban — ha min­den jól megy — már paprikát szednek. A piacon mindenki az első akar lenni... M. K. VASÁRNAPI CONDOIATOK KIS SZENDI ZJarasztin, a ligeti iskolában, ahol mindennap szép kőbaglyok vártak, osztálytársam volt a kis Szendi. Apró termetű lurkó, csöndes és ügyes — ipi-apacsnál mindig ő ért először célba, s ha „Enyém a vár, tied a lekvár”-t játszottunk, kis Szendi mindig a dombtetőn maradt, pedig voltak nála erősebbek. Sírni csak egyszer láttam, akkor is hangtalan szipogás közben hulltak könnyei, amikor fogó végén valaki — lehet, hogy Boro­kai, Tibi vagy inkább Técsi Attila, nem lehetetlen, hogy Slezák Laci — véletlenül orron találta. Ott ült a hátsó padban, a nagy tízpercben mindig ingyen tejet ivott a folyosón, s már áprilisban mezítláb járt iskolába, mert szegény gyerek volt a kis Szendi. Űjra béke vjolt. nem hulltak többé amerikai bom­bák, melyek a Fő úton házakat sodortak el és elpusztí­tották a haraszti malmot is, nem dörögtek ágyúk többé, egy német Tigris tank is a turjánba fúlt Haraszti és Né- medi között az özkiáltás erdő közvetlen közelében. Ren­geteg akna maradt felszedetlenül. Riadalmak érkeztek a határból szüntelenül, ’45 telén egy trágyásszekér lovai pusztultak el, de szántó, kapáló emberek is odavesztek. Egyik napon látom a kis Szendi nővérét szaladni a Ber­csényi utcában. Zokogásából értettük: kis Szendi akná­ra lépett. Most, eayik este á tv-híradó újra mutatta a libanoni torkolattüzeket. és a sebesültek között az egyik haiálravált tekintetű kisfiú szeme nekem kis Szénáit kiáltotta. Kis Szénáit, aki ma mérnök lehetne vagy órás­mester. Nem is tudjuk, kicsoda — pedig egyszer élt. ti­zenéves reményekkel feszült az ifjúság nyitott, égboltjá­nak, amikor egy bokorban leselkedő aknaszörny szét- tévte csontin.it. emberi távlatainak már soha meg nem születő csodáját. Losonci Miklós

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom