Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-19 / 42. szám
Megy esze sie folytatódnak a zárszámadások HÉT HiRE (Folytatás az 1. oldalról.) munkát. Ezeken javítani kell, nem kockáztathatják tervüket: minden dolgozónak a rászabott tforint értéket kell előállítani idén. Szóltak tegnap az aranykorról: négy év alatt 300 millió forintot ruháztak be, hitel nélkül, Ez a forrás sajnos beszűkült, annyira azonban nem, hogy az áthúzódó beruházásokat be ne tudnák fejezni, hogy ne valósítanák meg energia-átállásukat olajról gázra. Folytatják talajjavító munkájukat is. Az egyes szabályozók kedvezőtlen hatását belső intézkedésekkel ellensúlyozzák. nem mondanak le a bővített újratermelésről. Szövetkezeti szinten az árbevétel csaknem másfél milliárd, s ebből a termelési érték 980 millió forint. Nyeresége 86 millió... Joggal a legjobbakhoz Ezért is mondhatta jó szívvel Krasznai Lajos felszólalásában: elismerés és köszönet jár a tagságnak a tavaly elért sikerekért. Jól szervezett, stabil, több lábon álló gazdaság a Szabadság Termelőszövetkezet, olyan termelési ágazatokat építettek ki, amelyek nemcsak a tagság jövedelmét biztosítják, de hasznos a munkájuk a megye és a népgazdaság számára is. Sokféle tevékenységükkel szavatolják a nyereséget, hiszen ha egyik ágazat valamilyen ok miatt rosszul fizet, a hiányt más ágazatból pótolják. A termelőszövetkezet termelési mutatói igazolják: joggal küzdötte fel magát a Szabadság Tsz a megyei és az országos gazdaságok legjobbjai közé. Egyik erénye ennek a kollektívának — hangsúlyozta a megyei pártbizottság első titkára —, hogy a szigorodó gazdasági életben idejében megértette, jól felfogta a magasabb követelményeket, s nemcsak felszínen tudott maradni, hanem nyereséggel zárt. Feltárta tartalékait, jól feltalálta az anyagi és erkölcsi ösztönzés rendszerét. A demokratikus fórumok jól működnek, enélkül nem-kísérné- siker tö- Tekvésüket" Hozzájárul az •eredményekhez az is, hogy a párt- és a gazdasági vezetők példásan működnek együtt, a pártirányítás érvényesül. A tsz kommunistái előmozdítói, katalizátorai a feladatok teljesítésének. Mindez kimeríthetetlen forrása a jól végzett munkának, a végeredménynek. Kiváló szerepet töltenek be a község Jó lehet hallgatni az elismerést Trencsényi Zoltán felvételei Gödön korszerűsítésre törekednek Határainkon túl is kelendő Tavaly decemberben érkezett meg a Ramona Ipari Szövetkezet gödi kötőüzemébe az á két nyugatnémet gyártmányú, két tűágyas lánckötő gép, amely január végén már be is kapcsolódott a termelésbe. A most munkába állított Kari Mayerek részét képezik annak a fejlesztésnek, amely tavaly négy csehszlovák Maten típusú körkötőgép vásárlásával kezdődött. — Tavaly olyan programba kezdtünk, amely indokolttá tette, hogy új, a korábbinál jobb minőségű, nagyobb tudású gépeken termeljünk — mondotta Konkoly Thege István, a szövetkezet elnöke. — Ez a program pedig nem más. mint a fiamofix, a kórházakban és a háztartásban használható, rugalmas sebkötöző. Bár alig telt el fél év azóta, hogy ez a termék megjelent a piacon. máris gyors sikert aratott; nemcsak idehaza kelendő. de a határainkon túl is. A szövetkezet saját pénzeszközeiből nem tudta volna fedezni az új gépek árát, így a közös fejlesztési alapból több mint tízmillió forintos kölcsönt kapott,' amit két éven belül kell visszafizetni. — A gépek üzembe állításával a korábbi, évi 400 tonnás kapacitás (10 tonnával növekedett. Ez. ha a jövőben folyamatos lesz az importból származó aiapanyag-ellá*ás, lehetővé teszi terveink túlteljesítését — veszi át a szót Payp Jenő műszaki vezető. — Idén mintegy 36 tonnányi Ramofix gyártását tervezzük, de ez nem jelenti azt. hogy korábbi termékeink háttérbe szorulnak. A Ramónában egyébként di- vatjellegü cikkeket is készítenek. Ilyen a női nadrágharisnya, amelyből idén 1 millió készül, zömmel a KGST-or- szágok piacára. Gondot egyedül az jelent a gyártó számára. hogy a belföldi keresletet eddig csak nehezen tudták kielégíteni. A jövőben viszont várhatóan több jut a hazai fogyasztóknak is. A gödi üzem egy-két évvel ezelőtt még munkaerőhiány- nyal küzdött. Tavaly azonban gyökeresen megváltozott a helyzet, apaihoz hozzájárult a hatszázalékos bérfejlesztés is. — Az üzem jelenleg két műszakban dolgozik — folytatja a szövetkezet elnöke. Azt fontolgatjuk, hogy bevezetjük a harmadik műszakot is. Az előzetes számítások szerint annyi már kiderült, hogy a múlt évi munka alapján több mint 43 millió forintos nyereséget értok el, a korábbi 41 millióval szemben. — Mindig gondot fordítottunk arra. hogy a gépparkunkat rendszeresen karbantartsuk. s ha lehetőség nyílik rá, korszerűsítsük — mondja a műszaki vezető. — Ma már ott tartunk, hogy a legidősebb masina is fiatalabb ötévesnél. Ez pedig — véleményem szerint — elöntő szerepet játszik abban, hogy a szövetkezet eredményei kedvezően alakuljanak. MUROKKAL 9 Az országos földmunkáslcongresszus 40. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek az esemény eredeti helyszínén, Vésztőn. 0 Pszichológiai szabad- egyetem kezdte meg munkáját Győrött. 0 Kiállítás nyílt Encsen Vadvédelem Magyarországon címmel. 0 A hét híre az is, hogy a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézetben a sárgarépa-termelésről és -feldolgozásról bemutatót tartottak. Jó emlékezetű Melius Péter urunk, a magyar református egyház megszervezője, a Herbarium, az első magyar botanikai, gazdasági és orvostudományi munka — megjelent Kolozsvárott 1578-ban — szerzője mezei pasztinaka néven sorolta a hasznos zöldségek közé a sárgarépát. A vad alakjában a Földközi-tenger vidékén őshonos gyomnövényt már három-, négyezer esztendeje kertjébe csalogatta, magához szelídítette az ember, hogy azután ne csak Európában, hanem Ázsiában, Észak- Amerikában is oda tegye az étket ízesítő, színesítő nyersanyagok közé, fogyassza sok formában, levesnek, főzeléknek, pároltan köretnek, pörkölve kávépótlékként. A népszerűség magyarázata talán a hiedelem, ami szerint a répaevő kiváló füttyös lesz? Aligha. Sokkal inkább magyarázatot ad a tapasztalat a hasznosságról, a tápértékről, mert — ma már tudjuk — az er- nyősvirágzatúak családjába tartozó e növényben karotin, C-vitamin, kalcium, cukor, foszfor, vas lelhető, azaz mind-mind olyasmi, ami az emberi szervezet számára nem csupán fontos, hanem egyenesen nélkülözhetetlen. Néhány nagyüzem ugyan termeszt a megyében — termelési rendszerben — sárgarépán, ám igazi helye, sok kicsi sokra megy alapon a kiskert, a begyűjtött mennyiségnek a kétharmada származik innét. A nép nyelvén murok, murok- répa néven ismert zöldféle azután nem csak a család te- vesestáljába kerül, nem csak kisdedek tápláléka lesz. hanem lényeges nyersanyaga a tartósítóiparnak is, a termés java a konzervgyárakba jut. Ami nem baj, az viszont már gond, hogy tápértékéhez képest csekély a szerepe az étkezésben, inkább csak ízesítő, mintsem alapanyag. így azután a marokkal mért murok — mert legtöbbször nem súlyra, hanem csomóba kötve árulják — egyik lehetséges tartaléka az egészségesebb táplálkozásnak, az étrend változatosabbá tételének. Ha a háziasszonyok is úgy akarják ... A termesztés bővítésének ugyanis nincsen akadálya, lévén szó egy viszonylag igénytelen növényről. Aminek fontosságát már Tóthfalusi Miklós ekként rögzítette A magyar gazda mint kertész című — megjelent «Emich Gusztávnál Pesten, 1847-ben, három kötetben — munkájában : „...sárgarépa-ágy nyár- hotul őszelőig trágyázatlanul vettetik be...” A mindent agyonműtrágyázni, agyon- vegyszerezni fura divatvilágában a murokkal is, más hasonló növényekkel is igazolható: nem kizárólagosan a kemikáliák kínálják a holnapi termesztés egyetlen lehetséges útját. Ahhoz persze, hogy a termesztés és felhasználás párhuzamosan bővülhessen, nem csak fajtaválaszték kell — mivel meglehetősen eluralkodott a rövid tenyészidejű karotta —, nem csupán a háztartások ízlésváltozása szükségeltetik ehhez, hanem sok más mellett az is, hogy vége szakadjon a képtelenségeknek. Annak a képtelenségnek például, hogy a megtermelt áru nem kell és ezért tönkremegy, amikor meg kell, akkor a termelőnek fizetett ár az öt-hatszorosára hízik, mire a murok a vevő kosarába kerül. Az ilyen meghökkentő. megdöbbentő árkülönbözetek — tapasztalhatni a megyében, például visszatérő témaként a kertbarátkörök közgyűlésein — nem tesznek jót a termelési kedvnek. Nagy üzletet kínálna fel a mezei pasztinaka — nem tévesztendő össze a pasztinák- kal, paszternákkal, ami szintén jó üzlet lehetne —. de valahogy nem törjük magunkat ráfordítás és hasznos okos mérlegeléséért. Inkább ugyanazt a mennyiséget mérlegeljük a murokból hosszú évek óta — az össztermés mennyisége-ma sem több, mint az 1971—1975 közötti esztendők átlaga —, egyre drágább áron. Ez utóbbira ugye, ott az indok, a termelési költségek, a szállítási, tárolási díjak emelkedése, de hihetjük-e, hogy marokkal mérik a murok — és nemcsak a murok — ráfordításait akkor, amikor fogyasztói ára egy évtized alatt megháromszorozódott? Inkább lapáttal, nagy lapáttal megy ez a mérés, fütyülve indokolt és indokolatlan költségnövekedés elkülönítésére. E füttyöt persze nem a murok táplálja .., Mészáros Ottó SZÁZADMILLIMÉTERRE Puszta József a külső felületet munkálja meg esztergagépén Tóth András ellenőrzi a megmunkálásra kerülő munkadarab belső felületét A z idén csak hetvenezer hengerpersely gyártására kapott megrendelést a monori Mezőgép aszódi gyáregysége. így a kieső huszonötmillió forin- tus árbevételt az elektromos hajtóművek gyártásával és eladásával szeretnek pótolni. Mivel kevesebb lett a munka a hengerperselyt gyártó üzemrészben, az esztergályosok egy részét más munkaterületekre irányították át, s az itt dolgozó Április 4. szocialista brigád esztergályosai készítik el a hetvenezer perselyt. Nagy figyelmet igényel ez a munka, hiszen az erőgépek motorjába kerülő alkatrészek századmilliméter pontossággal készülnek. Barcza Zsolt képriportja Nemcsak a gyártás közben, de a végterméket is újra méri: Mahő Sándor életében is, Gyálon elsősorban de a távolabbi környéken ií részesei a település fejlesztésének. IVJind a beszámolóból, mind a felszólalásokból kiderült hogy a tavalyi esztendő nehéz próbatétel volt a gyáli gazdaságban csakúgy, mint a megye és az egész ország számára. Ki kellett védeni a világgazdaság kedvezőtlen hatását, meg kellett oldani a korábban keletkezett problémákat, sújtott mindenütt az aszály. Igazuk van a szakembereknek: régen nagybirtokok egész sorát sodorta volna el a kár. Természetesen az ország különböze aszálysújtotta megyéi más- ként-másként védték ki most is a csapást. Pest megyétől 700 millió forintot rabolt el. Szilárd viszonyok közt Krasznai Lajos utalt a párt Központi Bizottságának decemberi határozatára, amely jogosan értékelte úgy helyzetünket: szilárd viszonyok között gazdálkodunk, méltán van tekintélye hazánknak'és körültekintve a világban, meg kell állapítani, nem élünk rosszul. Fizetőképesek vagyunk, csökkent az adósságállományunk, árualapunk- és—a fogyasztás összhangját meg tudják teremteni. Teljes foglalkoztatottság van. A megyei első titkár idézte Kádár Jánosnak a napokban a Beloiannisz gyárban elhangzott szavait, amelyek szintén stabilitásunkat fejezték ki, gazdálkodásunk kitaposott útját erősítette meg. Amit a jövő feladatairól mondott Krasznai Lajos —, hogy stabilizálóbb jellegű legyen az ország gazdálkodása, csökkenjenek a ráfordítások, ne raktárra termeljünk, csak olyan termékekkel foglalkozzunk, amelyek minőségileg kielégítik a piac szigorú ítéletét, csak kelendő árut szabad piacra vinni, termékeink legyenek kifogástalanok, fontos feladat, hiszen minden vásárló a korábbinál nehezebben adja ki szűkösebb pénzét. Mindehhez nincs más forrás, mint a meglevő termelőeszközökkel való ésszerű gazdálkodás és az emberi tevékenység maximális és ideális szervezése, kihasználása. A kettő csak A verseny továbbra is kis Számadásra gyűlt össze tegnap, a jászkarajenöi Árpád és a bugyi Tessedik Sámuel termelőszövetkezet tagsága is. Bár mindkét gazdaságban, sportnyelven szólva felkészültek a startra, mégsem sikerült úgy az esztendő, ahogy szerették volna. A verseny az időjárással, a gyakran változó közgazdasági szabályozókkal nagyon kiélezett — és még folytatódik. Az eredményt pedig nem percekben, órákban mérik, hanem a megtermelt javak mennyiségével, minőségével. Tehát valamennyi termelő- szövetkezetnek szembe kell nézni a valósággal, lefaragni a hathatós munkát akadályozó tényezőket. Törekedniük kell a szervezés összhangjára. A hatékonyság javításának legfontosabb kritériuma: hogyan gazdálkodnak az emberi energiával, az anyaggal. Fontos, hogy a bérek a tényleges munkát tükrözzék és ahol csak lehet, csökkenjen a ráfordítási költség. Ha eddig nehéz volt. most még nehezebb esztendő következik. A tavalyi aszály az idén is érezteti hatását. Ott is, ahol ellensúlyozására sokat tettek, de ott még erősebben, ahol kevesebb sikerrel jártak az erőfeszítések. A jászkarajenöi Árpád Teregyüttesen válik termelőerővé. Erre pedig minden lehetőségünk megvan. Ki fizesse? Nálunk nincs munkanélküliség, de a kapukon belül nagyobb hatékonysággal kellene dolgozni. Valakinek mindig meg kell fizetni a gyenge munkát is, ezért alacsony az egy főre jutó kereset. A megyében 2,9 százalékkal nőtt a termelékenység, mert csökkent a létszám, a szépséghiba azonban az, hogy nem tudatos munka következménye minden esetben ez a csökkenés. Baj az is, hogy országosan sok anyagot ' használunk fel termékeinkhez, mintegy 20-30 százalékkal nehezebbek termékeink a nyugatinál. Továbbra is feszítettek feladataink. Erről győzött meg mindenkit az elnöki beszámoló, a sok fiatal szakember felszólalásában. s országosan is ez az igazság. Pest megyében több mint nyolcvan mezőgazdasági nagyüzem küzd a talpon maradásért. A gyáli Szabadság Termelőszövetkezetben is szerényen, talán kissé óvatosan is terveztek, de ha vállalt feladataikat teljesítik, akkor munkájukért ugyanolyan elismerést várhatnak, mint az 1933-as esztendei tevékenységükért, amellyel — kétségtelen — jól megalapozták idei tervük teljesítését. S. A. lezett melőszövetkezet azon szerencsések közé tartozik, ahol sikerült csökkenteni az aszály okozta károkat. A veszteséget hétmillió forinttal mérsékelték. Ez részben annak köszönhető, hogy a kritikus időszakban éjjel-nappal üzemeltették az öntözőberendezéseket. A takarmánykiesést másodvetéssel és mintegy kétezer tonna kukoricaszár silózásával pótolták. Az állattenyésztés kiemelkedő eredményeket hozott; 5 ezer 560 liter tejet termeltek tehenenként. Egy liter tej, előállítására huszonnyolc dekagramm abrakot használtak fel. A Tessedik Sámuel Termelőszövetkezet szintén eredményesen gazdálkodott tavaly. Bár az aszálykár több mint tízmillió forint volt, mégis sikerült teljesíteni az árbevételi tervét. A nyereség csaknem elérte a 38 millió forintot. A tagságnak is megérte a többletmunka, hiszen az év végi részesedés 4.5 százalék, ami tíz napi keresetnek felel meg. Sok gondot okozott a nyári szárazság a szövetkezetnek, mégis teljesítette beruházási tervét. Erre a célra 13 millió 300 ezer forintot fordítottak saját erőből. Az így megnövekedett termelési alap a biztosítéka az idei tervek teljesítésének. B. Z.
