Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-18 / 41. szám

Szohupróféták Bár, ha jól meggondol­juk, más elnevezést is ki­érdemelnének. Lehetnének folyosópróféták vagy négy- falszónokok is. S, hogy kikről van szó? Mindannyian ismerjük őket, hisz itt élnek közöt­tünk. Valamennyiünk munkatársai, ismerősei, kik jogot formálhatnak erre a nem kúlönöseoben pozitív töltetű címre. Az alapképlet? Ismert, sokszor leírt. Folyik a ta­nácskozás, az értekezlet, a műhely gyűlés. Ahogy az mar lenni■ szokott, az elő­terjesztést hozzászólások követik, javaslatok, véle­mények hangzanak el. Nem hisszük,. hogy külön hang­súlyozni kell: itt mindernd kifejtheti véleményét, akár támogaiólag, akár ellent­mondóan. A szobapróféták? Ülnek a helyükön, eset­leg rajzolnak az előttük levő papírokra, mint bárki más, csak éppen az a kü­lönbség hogy míg mások­nál azok a gondolatok kö­vetik egymást a ceruza- mozdulatok mögött agyak­ban, hogyan kezdik s mint jolytatják hozzászólásukat, náluk éppen ellenkezőleg, azt rágják át, mit nem mondanak el, illetve, mi lesz az, amit — majd más­hol — harsogva szónokol­hatnak. Később kialakul a gyakorlatuk is, szó se róla. Még értekezlet, röpgyűlés se kell, csak bele kell la­pozniuk valamelyik újság­ba, be kell kapcsolniuk a tévét, le kell ülniük a rá­dió mellé. Már kapják az érveket nagy négyfalszó- noklatukhoz, hogy — és éppen ez az, ami a legfá­jóbb — ezekben leszedjék a keresztvizet mindenféle vívmányunkról. Mielőtt továbbmennénk, nem a mellébeszélés, csak a pontosítás meg a félre- érthetőség veszélye miatt, nehogy most mindenki an­nak higgye magát. Kétség­telen, jó néhányan va­gyunk, akik egy-egy fóru­mon nem mondjuk el vé­leményünket, mert már az előttünk szóló vázolta azt, vagy a miénk csak nüan- szokban tér el attól, vagy — és azt se higgye bárki, ez valamiféle lebecsülendő szempont! — csak egysze­rűen az időt szeretnénk megspórolni. Nem, mert a négyfal- szónokok akkor sem szól­nak hozzá, ha lehetőségük nyílik rá. Hangjukat, véle­ményüket otthonra, a bará­ti, ismerősi társaságba, az alkalmi gyülekezetre tarto­gatják, ott már semmi sem fogja őket elrettente­ni attól, hogy jól „beolvas­sanak” minden rendű és rangú vezetésnek. És itt el­mondják véleményüket... Még jól ki is ereszthetik hangjukat, hatásos kérdé­seket vethetnek föl, teát- rális mozdulatokkal jelez­hetik, hogy ők hogyan ten­nék. De — bármennyire is furcsa —, bizonnyal örül­hetnénk, ha csak ennyi lenne gondunk. De nem, mert, aki át mond, mond­jon bét is alapon nem kí­mélnek senkit és semmit sem. Kezdik saját munka­helyükkel, ahol a főnök a legbutább, a beosztottak meg talpnyalók, s folytat­ják a magasabb régiókkal. Miután „bebizonyították”, hogy, teszem azt, a város .fejlődése lassú, folytatják az országgal. Aztán az agyonmutogatott elnöki fogpaszta reklámmosollyal kísért dicséret következik, összes gazdasági eredmé­nyünk megkérdőjelezése­ként. Mit nekik a majd másfél milliós autóállomány a ma is tele üzletek, ha le- gyinteni támad kedvük? És éppen ebben rejlik veszélyességük. Nem mint­ha nem lenne megtorpa­nás, vagy a kevésbé be­avatott számára vargabe­tűnek látszó intézkedés. Az azonban mindenképp vitán felüli — csak városunknál maradva —, egyre több a kielégített igény, a megva­lósult fejlesztés, és ha va­lamivel szerényebben is, de továbbra sincs leállás. Éppen• ezért. Nem lenne jobb együtt szurkolni? B. O. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXVIII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM 1984. FEBRUÁR 18., SZOMBAT Súlyos szabálytalanság nem volt Szakmáiig nélkülözhetetlenek A rugalmas kereskedők enyhítik a gendokof A városi népi ellenőrzési bizottság az 1983-as évben nagy gondot fordított arra. hogy vizsgálatai hatékonyak legyenek. Mindezt az ellenőr­zések jó előkészítésével és a szakterületen járatos emberek bevonásával kívánták elérni, úgy, hogy a konkrét vizsgálat­ra fordított idő Csökkenjen. Az ellenőrzések alkalmával az igényességet és az alaposságot tartották szem előtt. A NEB az elmúlt év elején a saját háza táján is vizsgáló­dott, mégpedig a népi ellenőri hálózat területén. Megállapí­tották, akadnak olyan népi el­lenőrök, akik az ellenőrzési munkában nemigen tudnak részt venni, viszont szakmai ta­pasztalatuk a vizsgálat előké­szítésében nélkülözhetetlen. Ily módon valamennyi népi el­lenőr megmaradt tisztségében. Májusban pedig ankéton vet­tek részt, ahol megbeszélték az 1983-as év tennivalóit. Intézkedési terv A bizottsági munkában a ta­gok igyekezettel tevékenyked­tek. A jövőre nézve feladatul jelölték meg a meglevő három szakcsoportjuk eredményesebb működtetését A lakosság bizalommal van a NEB iránt. A beérkezett pa­naszokat és közérdekű beje­lentéseket sikerült megnyugta­tóan rendezni. Az árdrágítás­sal, fogyasztói megkárosítás­sal kapcsolatos ügyekben vizs­gálatot folytattak, szigorúbbak lettek az ellenőrzések. A NEB az 1983-as évben végzett vizsgálódásai során sú­lyos szabálytalanságot nem tapasztalt. Ily módon fegyelmi felelősségre vonást, büntető el­járást nem kezdeményezett. Azonban felhívta a gazdálkodó egységek figyelmét a hatéko­nyabb belső ellenőri munká­ra. Az ellenőrzött egységek in­tézkedési terveket dolgoztak ki, hogy a feltárt hibákat megszüntessék. Jó feltéteíek A NEB vizsgálódásai sorá­ban hangsúlyt kapott a lakos­sági áruellátás. Az ellenőrzés többlépcsős rendszerben tör­tént. A végzett próbavásárlá­sok szomorú képet adtak. A tévedések a vásárlók és a ke­reskedelem kárára történtek. Okai a figyelmetlenség, illet­ve a nem megfelelő árisme­ret. Az áruellátási gondokat enyhítik a rugalmas kereske­dők és a magánkereskedők is. A lakásgazdálkodás helyze­tének vizsgálatánál arra ke­resték a választ, hogy hány la­kásigénylő van a városban és milyenek a kilátásaik. Meg­nézték azt is, hogy a Város­gazdálkodási Vállalat hogyan szervezi a lakások üzemelte­tését és hogyan végzi a laká­sok folyamatos karbantartását, felújítását. Az utóbbival kap­csolatban felhívták a figyelmet a tervszerűségre, az ellenőriz­hetőségre. A szakmunkásképzés Is terí­tékre került. Arra voltak kí­váncsiak, hogy a tanulókat ki vagy kik segítették a pályavá­lasztásban. sikeresnek tart­ják-e szakmaválasztásukat, esetleg megbánták azt. mi a véleményük az iskoláról, a. munkahelyről, ahol a gyakor­latot végezték? A vizsgálat megállapításai szerint a szakmunkásképzés az iskolákban jó feltételek kö­zött történik. Eltérő a képzést végző vállalatok, szövetkezetek lehetősége, körülménye, hoz­záállása. Közműfejlesztés A bizottság tájékoztatót ka­pott a magánerős közműfej­lesztés lehetőségeiről, feltéte­leiről, igényeiről Nagykőrösön. Szóba jött a zártkertek villa­mosítása is. A tájékoztatót a helyi OTP vezetője, illetve a tanács illetékes szakigazgatási szervei adták meg. K. K. Tagozatos beírafás A Kossuth Lajos Általános Iskola testnevelés tagozatos osztályaiba a felvételi február 21- én 15 órától a leendő első osztályos fiúknak, február 22- én 15 órától pedig a leányok­nak lesz. A Petőfi Sándor Általános Iskola ének—zene tagozatos osztályába a felvétel február 22- én és 23-án 15 órától lesz. Bérleti hangest Fenyő Klára hegedül. Hege­dűs Endre zongorázik azo.n a hangversenyen, amelyet feb­ruár 20-án tartanak a zeneis­kolában, az Országos Filhar­mónia bérleti hangversenyei harmadik előadásaként. A város fejlődését is elősegítet fűk Kezdetben nem volt előírás A Toldi Miklós Élelmiszer- ipari Szakiskola egyidős a kollégiumi mozgalommal, hi­szen működését az 1953/54. tanévvel kezdte. Igaz, a diák­otthon csak jóval később lett a „kollégium” elnevezés bir­tokosa, de már kezdettől fog­va úgy igyekeztünk alakítani belső életét, hogy e szintet a jövőben elérhesse. Az intézet az induláskor olyan nehéz körülmények között dolgozott, hogy sem akkor, sem még utána sok évig, nem az elne­vezés, hanem az volt a fontos, hogy biztosítani tudjuk azt a minimumot, amely létéhez feltétlenül szükséges volt. Soron kívül A Toldi nem általánosan művelő, hanem szakiskola, és mint ilyen, teljes egészében a felszabadulás utáni oktatási reform gyermeke. A régi ta­noncképzés megszüntetésével, a nagyüzemi szakmunkáskép­zés céljaira alkották meg a szakmunkásképző iskolákat. A tárgyalások 1953-ban kezdődtek. Ezt az iskolát a szomszéd Kecskemét is szíve­sen vállalta volna, de végül Nagykőrösre esett a választás, amiben nem kis szerepe volt a gyár fiatal igazgatójának, Ko­vács Sándornak, aki a gyakor­lati oktatásra kedvezőbb lehe­tőséget tudott biztosítani. No, meg azt is érzékelte, milyen előnyt jelent majd a városnak az iskola itteni felállítása. En­nek nyomán ugyanis a gyár szákmunkásellátása folyamato­san megoldódik, s ez a terme­lés mennyiségében és minősé­gében, s ezen keresztül a gyár fejlődésében s a kertészeti termelés fellendülésében, vég­ső soron a város gyarapodá­sában is jelentős. Elemi tudnivalókat A döntés után kezdődött az a hosszú ideig tartó állapot, amelyet küzdelemnek is le­hetne nevezni, s amely az is­kola és a diákotthon elhelye­zése körül zajlott le. Amikor 1953. augusztus elsején Veíé- nyi Tibort az új iskola igazga­tásával megbízták, neki és a négytagú nevelőtestületnek a jó szándékon kívül egyebe sem volt. A megnyitást a konzervgyár tette lehetővé azzal, hogy a raktárként használt cifrakerti vendéglőt kiüríttette, s gyor­san elvégezte a legszüksége­sebb átalakításokat. Ennek so­rán két tantermet, egy háló­termet, mosdót és konyhát lé­tesítettek. Bútorzat úgy lett, hogy a már nem használt gyá­ri munkaasztalokat, lócákat, öltözőszekrényeket adták át... így nyílt meg szeptemberben a 103 tanuló (3 osztály) szá­mára az iskola. A tanulóotthonba ekkor csak 30 lány kerülhetett, s azok kezdettől fogva bekap­csolódtak a napirendbe, az önkiszolgálás különböző for­máival. Még a takarításban és a főzésben is segítettek. So­kan itt tanulták meg az evő­eszközök használatát, az elemi egészségügyi tudnivalókat. El lehet képzelni, hogy ez a cifrakerti elhelyezés nem fe­lelt meg semmiféle, ma ismert előírásnak, de a pillanatnyi problémákat megoldotta. Üjabb gond volt, hogy meg kellett oldani a fiúk elhelye­zését is. Erre az akkor meg­üresedő Arany János utcai épület szolgálhatott. Itt 1954. november 1-én indult a mun­ka, Somodi Dániel igazgató­sága alatt. öt 1955. március végén én váltottam fel az igazgatói székben, s egészen nyugdíjazásomig végeztem a munkát. JVícjdRem százan így tehát ötven lány kerül­hetett az otthonba, a fiúkat a cifrakerti egyik helyiségbe szállásoltuk el. Később már harmincán lehettek ott. Köz­ben további személyi fejlesz­tésekre is sor került. Bognár Gyulát, a mostani igazgatót ekkor nevezték ki igazgató- helyettesnek, Kis Lajosnét meg otthonvezetőnek. Az 1956/57. tanévben újabb költözés... A megszüntetett járásbíróság épületét kaptuk meg. a fiúotthon a börtön­cellákban kapott helyet. A fiúk számot adtak egymásnak, szobáikat celláknak nevezték, leveleiket így címeztették ... 1958-ban a város ismét visz- szakapta a bíróságot, így megint csak a költözködést kellett választanunk. A régi postapalota került sorra, a fiúotthont helyezték oda. mtg a lányok az Arany János ut­cában laktak továbbra is. Ettől kezdve hosszú éveken Tanácstagi beszánwlók A városi tanács titkársága értesíti a lakosságot, hogy 1984. február 20-án, hétfőn 17 órai kezdettel az alábbi vá­lasztókerületekben lesz tanács­tagi beszámoló. Varga Sándor, a 7-es, Cse­szek Mária, a 8-as, Farkas Jó­zsef, -a 22-es, Nyíri Lajos, a 23-as választókerület tanács­tagja az MTESZ-székházban, Kossuth L. u. 18. szám alatt. Faragó Dénes, a 29-es, Var­ga Mária Magdolna, a 30-as, Kiss György, a 31-es választó- kerület tanácstagja a II. P.á- kóczi Ferenc Általános Isko­lában, Kecskeméti u. 39-41. szám alatt. Halmi János, a 37-es, Szűcs István, a 38-as választókerü­let tanácstagja a szociális ott­honban, Ady E. u. 16. szám alatt. Csapó Csaba, a 45-ös, Kmetty Dezső, a 46-os válasz­tókerület tanácstagja a Gép­gyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet ebédlőjében, Szol­noki u. 98. szám alatt. Simon Jánosné, a 66-os, Bí­ró Ambrus a 67-es választóke­rület tanácstagja a Csongrádi úti iskolában. A tanácstagi beszámolókra a választópolgárok a korábbi gyakorlattól eltérően névre szóló írásbeli értesítést nem kapnak. A tanácstagi beszá­molók helyéről és időpontjáról a választókerületekbe:/ kihe­lyezett plakátokon keresztül szerezhetnek tudomást. TIT-klub A film, mint a dokumenta- rista ábrázolás eszköze cím­mel dr. Buglya Sándor film­rendező vezeti azt a beszélge­tést, amelyet február 23-án, csütörtökön rendeznek 17.30- kor a TIT-klub állandó helyi­ségében, a levéltári előadóte­remben. A rendezvényre minden ér­deklődőt elvárnak a rendező szervek: a TIT városi szerve-' zet, és a művelődési osztály. Sporthírek— Török remekül birkózott Egy időben két versenyen szerepeltek a Kinizsi birkózói. Pécsett 216 indulója volt az országos serdülő szabadfogású versenynek. Bár a rendezés és a bíráskodás gyenge volt és sok a téves ítélet, a rendkívül nagy mezőnyben a körösi fia­talok jól helytálltak. 49 kg (23 fő): 1. Török Béla (6 győzelemmel, ismét nagy fölénnyel nyert a remek for­mában levő fiú), 7-8. Kovács Ferenc (javuló versenyzéssel). 57 kg (30): 3. Farkas Tamás (8 győzelem és 1 vereség után, jó teljesítménnyel). Nehézsúlyban Fehér Tibor 2-2 győzelem és vereség után kiesett. A körösi ifjúsági korú ver­senyzők a nagy mezőnyű bu­dapesti nemzetközi kötöttfogá­sú KISZ Kupa-viadalon vet­tek részt, betegség és sérülé­sek miatt tartalékosán, s nem értek el helyezést. Szombati sportműsor Asztalitenisz Sportotthon, 11 óra: Nk. Ki­nizsi—Békéscsabai Előre Spar­tacus, NB III-as férfi csapat­bajnoki mérkőzés. Kézilabda Toldi sportcsarnok, 8 óra: KÖZGÉP (Cegléd)—Lajosmi- zsei VÍZGÉP KSE úttörő, 8.30: Ceglédi Mezőgazdasági DSK— át költözködés nélkül arra várhattunk, mikor kezdődik a nagy, a végleges beruházás. Ekkor éppen nyolc helyen szétszórva tanítottunk. Ehhez jöttek még az externátusok, ugyanis nem bírta el a diák­otthon a létszámot. A szakközépiskolai oktatás bevezetése jó hatással volt a diákotthoni életre, könnyeb­ben boldogultak a közösségi feladatokkal. Kollégiumi ta­nácsok alakultak, s ezek ön­állósága mindinkább növeke­dett. Emlékezetes a dobzene­kar Ki mit tud-os szereplése, de a szakmai versenyeken majdnem százan szereztek so­ron kívül szakmunkás-bizo­nyítványt.. A diákotthon 1963- ban a KISZ KB vörös zászla­ját is elnyerte. Teljes egységben Közben lendületet vett az iskolaépítés ügye is, 1968-ban megtörtént az alapkőletétel, s 1972-re kész lett a komple­xum. A kollégium a maga hétszáz fős befogadó képessé­gével az ország legnagyobb középiskolai diákotthona lett. Mindjárt felmerült a gondo­lat, tegyük meg a lépéseket, hogy a diákotthonból kollé­gium legyen. Aztán ez elhúzódott, hiszen újra ki kellett alakítani a kö­zösségeket, új alapokra kellett helyezni a diáktanácsi mun­kát, és még sok fontos ügyet, így ez húzóerőnek maradt meg, s csak 1981-ben szerezte meg a kollégiumi, azaz kitün­tető címet. Az iskola és a kol­légium ma is teljes egységben működik. Sohasem lehetett a két területet elválasztani egy­mástól, s szükség is volt az összefogásra, mint ahogy van Lajosmizse serdülő, 9 óra: Nk. Kinizsi—KÖZGÉP II. úttörő, 9.30: Lajosmizse I.—KÖZGÉP I. úttörő, 10: Ceglédi Gimná­zium—Lajosmizse serdülő, 10.30: KÖZGÉP I.—KÖZGÉP II. úttörő, 11: Lajosmizse II.-— Nk. Kinizsi úttörő, 11.30: C. MG DSK—C. Gimnázium ser­dülő, 12: Lajosmizse II.—■ KÖZGÉP I. úttörő, 12.30: La­josmizse I.—Nk. Kinizsi úttö­rő, 13: Lajosmizse—Ceglédi Szakmunkásképző serdülő fiú Duna—Tisza közi bajnoki mérkőzés. Kosárlabda Petőfi sportcsarnok, 10.30: Nk. Kinizsi—Karcagi SE, NB Il-es férfi bajnoki mérkőzés. labdarúgás Ifjúsági sporttelep, 14 óra: Nlj, f* mizsi—Lajosmizsei VÍZ-' GL/SiíSE, előkészületi mérkő­zés. Petőfi-sportcsarnok, 13: Konzervgyári KISZ—Kocsér, 14: Mészáros Tsz—Arany Tsz, 15: Kinizsi—Információtechni­ka, 16: Toldis pedagógusok— 21-es Volán, 17: Városgazdál­kodás—Áfész, 18: PVCSV— CÁT, városi kispályás öreg­fiúk teremkupa-mérkőzés. Tekézés Cegléd: megyei felnőtt egyé­ni bajnokság. Vasárnapi sportműsor Kézilabda Toldi sportcsarnok, 9 óra: Aibertirsai Tsz SK—KÖZGÉP (Cegléd) ifi, 10: Tiszakécskei KSK—Lajosmizsei VÍZGÉP KSE, 11: szovjet katonák—AJ- bertirsa, 12: Lajosmizse— KÖZGÉP ifi, 13: szovjet ka­tonák—Nk. Toldi DSK, férfi Toldi teremkupa-mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi sporttelep, 10 óra: Nk. Kinizsi ifi—Törteli Tsz SK ifi, előkészületi mérkőzés S. Z. ÍFarsasigi koiMsré Az Arany János Művelődési Központ színháztermében, feb­ruár 20-án, hétfőn este 7 óra­kor farsangi kabarét rendez­nek. A műsorban közreműkö­dik Latabár Kálmán, Angyal János, Bonc Géza, Csák Hugó és Szikora Jenő. «mTMo^bbhí Két fiú gitárral. Színes ze­nés brazil film. Előadás 5 és 7 órakor, A stúdiómoziban Languszta reggelire. Színes, szinkronizált olasz film, víg­játék (14 éven aluliaknak nem ajánlott!) Fél 6-kor. Szín ház A kecskeméti Katona Jó­zsef Színhá7.ban délután 6 órakor, Liliom. Bérletszünet. Gyaraky Jenő nyugdíjas igazgató ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom