Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-18 / 41. szám
1984. FEBRUAR 18., szombat PEST MEGYEI HÍRLAP MAGA2IN 7, Bizonyítani szinte lehetetlen Mentőkocsival — indok nélkül? A gyorsaság is árthat A Pest megyed Mentőszervezet vezetőjétől, dr. Győri Attilától azt kértük, segítsen áttekinteni az indokolatlan szállítás helyzetét. A kérés hallatán azzal kezdte: nehéz lesz, ugyanis adatokkal, számokkal aíig-alig szolgálhat, s bizonyítani ez ügyben szinte lehetetlen. Pontosabban csupán néhány kivétel akad, az pedig a jéghegynek csak a csúcsa. Amit elmondott, mégis figyelemre méltó. —• Kezdjük az elején, a riasztásnál. Már ez is lehet indokolatlan. Például,' ha vaklármáról Van szó. Tavaly egyetlen félév alatt 392 alkalommal fordult elő, hogy a mentős a megadott címen nem talált beteget. Buta, ártalmas, életeket fenyegető hecc az ilyen. (Ki gondolná, hogy- vas olyan beteg, akinek az okoz kielégülést, ha szirénahangot hall, s ezért időről időre riasztja egy-egy fiktív balesethez a 04-est.) — Ám ez a kisebbik gond — így a főorvos. — A- nagyobb'k- az, amikor sürgős szállítást kérnek (nappal egy, éjjel pedig két perccel a jelzés után indulnia kell a kocsinak), de ráérne Órák' múlva is, mert a beteg nincs akutt életveszélyben. PéüA gödöllői mentőállomás szolgálatvezetője. Hajdú Lajos URH-án ad parancsot a kocsi személyzetének központba jutott egy füst alatt elintézi egyéb ügyeit, bevásárol, s visz- sza már vonattal vagy busszal utazik. Az Imént elmondottakat tényleg nehéz bizonyítani. Pontosabban: csak akkor van erre mód, ha a beteget fogadó orvos igazolja, hogy a szállítás nem volt kellően indokolt. Ez tavaly az év első felében mindössze kilencszer történt meg. Az ilyen eseteket azután részletesen kivizsgálják, s volt már rá példa, hogy a tényleg indokolatlan mentőszállítás költségeit kirótták az azt megrendelő orvosra. Hogy ez mégis tényleg csak a jéghegy csúcsa, arra utal egy másik adat: ugyané félév alatt 17 ezer 95 esetben kaptak sürgős jelzést a mentők, s 583 ízben csak késedelmesen Indulhattak, ebből 427-szer azért, mert nem volt kocsi az állomásokon. A többi —•, ezt elismeri a főorvos —> szervezési okok miatti késés: például közelebbről szerettek volna kocsit küldeni, de amíg rádióztak, tudakozódtak, eltelt az egy, illetve két perc. S hogy hol volt a kocsi 427 alkalommal? Úton. Esetleg indokolatlanul ... De hallgassuk meg a másik felet is. A szó az orvosoké, a kórháziajké, akik megítélhetik, hogy valóban indokolatlanok-e egyes mentőrendelések. Dr. Pásztor Rozália, a Semmelweis kórház I. belosztályának adjunktusa. Utólag derül ki — Az osztályunk állandó felvételes. ami azt jelenti, hoev dó felvételes, ami azt jelenti, hogy a nap 24 órájában hozhat beteget a mentő. Hoz is. Ám én úgy látom, hogy mindig indokolt a mentőszállítás. Miért? Vegyünk egy tipikus belgyógyászati esetet. A körzeti orvosánál meghatározott jellegű mellkasi fájdalommal jelentkezik egy 40 éves férfibeteg. Az orvos — lévén, hogy a szívinfarktus klinikai tünetei nem mindig jellegzetesek, az ilyen fájdalom is egy a lehetséges jelek közül —, mert biztonsággal nem tudja kizárni az infarktust, mentőt hív, kórházi megfigyelést kér. A szakma szabályai szerint az ilyen panasszal és kísérő tünetegyüttessel jelentkező beteget legalább 24 órás megfigyelésnek kell alávetni. Ez alatt kiderülhet, hogy infarktusa van, hogy más betegség tünete volt ez á speciális fájdalom, s van; egy harróadik eset is,, amikor a kórház nem talál olyan betegséget, amely indokolta volna a sürgős mentőszállítást.. Ám ez már utólag derül ki. Az tnfarkitusgyanú pedig önmagában elégséges ok ahhoz, hogy a körzeti orvos mentőbe fektesse, betegét, és sürgős szállítását kérje. — Vegyük a felülvizsgálatok ügyét. Az osztályunkra soha nem rendeljük kontrollra mentőszállítással a beteget. Az ok egyszerű: ha a beteg hazabocsátható, további felülvizsgálatáról a területileg illetékes belgyógyász, illetve a körzeti orvos gondoskodik. Konzíliumra szállítás viszont van. Például ilyen az ultrahangos vizsgálat, amelyre kórházunkban nincs mód, a berendezés pedig mozdíthatatlan, s a beteget kell odavinni. Közülük is, alá ülni tud, azt a kórház saját mikrobusza szállítja, s csak azt viszi mentő, akinek feküdnie kell. Egyébként konzíliumra hozzánk járnak az orvosok, más kórházakból is. — És ha a beteg kéri, hogy mentő vigye ? — Ez nem elégséges ok, az orvosnak kell így döntenie. Az egyedülálló idős embert, akinek közlekedésbiztonsága nem kielégítő, a kórházi ápolás után mentővel küldjük haza. Nem szociális megfontolásból, hanem élete védelmében. Ami a lényeg: 13 éve dolgozom a Rókusbán, de egyetlen alkalommal sem tartottam indokolatlannak az osztályra felvett betegek mentőszállítását. , „ Nehéz dönteni Dr. Veres Alfréd, a Semmelweis kórház Sebészeti osztályának adjunktusa: — Helyettesítettem körzeti orvosokat, éjszakai ügyeletben is. Ha valaki állja a rohamot, mindig akad dolga határesetekkel, amikor nehéz eldönteni, hogy a betegnek például gyomorrontása van vagy súlyos fekélye, s kilyukadt a gyomra. Konzílium nélkül maga kénytelen határozni, s érthető, ha óvatosságból mentőt hív. Azt hiszem, én is ezt tenném a helyükben. Inkább száz embert hozzanak hozzám a sebészetre indokolatlanul, minthogy egyet ne. Hiszen az életébe kerülhet. Tizennyolc évi gyakorlatom alatt soha nem írtam a papírra: a szállítás indokolatlan. Ha az ujjsé- rültnél kialakult a szepsziis, a vér- mérgezés, már indokolt, hogy mentő vigye. A hosszú utakkal pedig az a helyzet, hogy ezekre van megoldás. Mentőben utazik a páciens a vasútállomásig, s érkezési helyén mentő várja az állomáson. — Szerintem a gond lényege ott van, hogy kevés a mentőszemélyzet. Mondják, sok a túlóra, s gyakran azok is sürgős szállításokat végeznek, akik egyébként — korukra való tekintettel —, már csak ráérő betegeket vinnének. Megkérdeztük a Pest megyei Mentőszervezet főorvosát, így van-e? A válasza: ahol a mentőállomáson teljes a személyzet, ott is sok a túlóra, kiváltképp, ha indokolatlan szállításokkal is terhelik az embereket. Egyébként 5 százalék az üres metős státusok aránya. Országos átlagban 100 ezer lakosra 10 mentőautó jut, s hasonló a helyzet a megyében is. A harmadik legnagyobb kocsiszámú körzet az országban Budapest és Borsod után Pest megye. A mentési feladatok számát tekintve is harmadikok vagyunk, de a kocsik kihasználtságának listáján — a forgalomban töltött időt alapul véve , már a másodikok. Sok a megválaszolatlan kérdés. Nem vitás, nehéz eligazodni. Az indokolatlan szállításokban — ez nyilvánvaló —, objektív okok is közrejátszanak, hiszen az átlagos számú mentőkocsi átlagon felül kihasznált. De bizonyára a szubjektív orvosi döntéseken is sok múlik. S az ellenőrzésen nemkülönben... Az sem kétséges, hogy a mentés biztonsága döntő szempont. Vagy legalábbis annak kell lennie. A nem létező balesethez 04-et hívni vagy a járóképes beteget mentőn utaztatni annyit jelent: másoknak nem jut kocsi, amikor sürgősen kellene. Életveszélyben ... VASVÄRI G. PÁL Mentőt akkor hívunk, ha baj van. Az orvos is akkor rendel mentőszállítást, amikor úgy Ítéli meg a beteg állapotát, hogy az megkívánja: gyorsan, ápolói felügyelettel juttassa páciensét oda, ahol megfelelő ellátást kaphat. Eddig az elmélet. S a gyakorlat? Az bizony más. Legalább Is ezt engedi sejteni, hogy a mentősök nem ritkán használják a kifejezést: indokolatlan betegszállítás... Tovább tart Szabó János men tőápoló a gödöllői állomáson dolgozik: — Van indokolatlan szállítás, legalább hetente egyszer. Például, amikor törött ujjú embert viszünk kórházba. Ilyenkor a fogadó orvos meg is kérdezi rendszerint: miért hoztuk mentővel a sérültet? De a szállítást doktor kérte, az ő döntését nem bírálhatjuk felül. Csak másik orvos teheti ezt. Ám 6 általában átveszi a beteget, ellátja, s a - menetlevelet is aláírja. Nem jegyzi rá: a mentőszállítás indokolatlan volt, Birszki János gépkocsivezető: — Viszont, ha nincs kocsi, az nagy baj. Például egy ilyen ujjsérültet hozunk Gödöllőről Pestre, s már Cinkotá- nál járunk, amikor Gödöllőre beteghez kellene menni. Ilyenkor csak az lehet a megoldás, hogy Aszódról vagy Budapestről — a legközelebbi állomásról —, küldenek másik mentőt. Tovább tart, míg odaér, mintha mi helyben lennénk ... Szappanos Gedeon: a Pest megyei Mentőszervezet garázsmestere 29 éve dolgozik a szolgálatnál. Idejének felét kocsin töltötte, ismeri a mentősök panaszait: — A leggyakoribb amiatti, hogy olyan beteget kell vinni, aki a saját lábán — esetleg a saját autóján —, is eljuthatna a rendelőbe, a kórházba. A 93 kocsi vezetői, s a mentőápolók szinte naponta teszik szóvá, hogy utasuk akár vonatra is szállhatott volna. — Olykor ma is útra indulok. A legutóbb január 11-én, a kerepes- tarosai kórházból szállítottam egy 50 év körüli férfit, aki útközben elmondta: amikor az orvos hazaengedte, ő panaszkodott, hogy mesz- sze esik a kórház Manor környéki lakóhelyétől. így került a mentőbe. Szerintem, körülbelül 10 esetből egynél indokolatlan a mentőautó igény- bevétele. dául, mert agyvérzése van. Talán az orvosok is csak a családra való tekintettel hívnak ez esetben azonnal mentőt, ugyanis az agyvérzéses beteg állapotát súlyosbíthatja a korai szállítás, a rázás, a mozgatás kiterjedtebbé teheti a vérzést, s ezáltal a bénulást. Tény, hogy az orvos dönti el, azonnal, három, vagy hat órán belüli, avagy az első lehetséges időpontban végrehajtandó szállítást kérjen-e. — Tipikus eset a gyógyító intéz- 'mények közötti utaké. Itt annak az 'alapelvnek kellene érvényesülnie, hogy ne a betegeket vigyük konzíliumra az orvoshoz, hanem az orvos menjen a beteghez. Persze, vannak olyan vizsgálatok is, amelyekhez mozdíthatatlan műszer kell, ilyenkor indokolt, hogy mentőbe fektessék a pácienst. Egy füst alatt — Akadnak azután egészen szélsőséges esetek is. Mint amikor nem a lakóhely szerint illetékes kórházban kezelik az embert, hanem az üdülőhelyen, ahol baleset érte, s oda rendelik vissza — mentővel —, felülvizsgálatra. Gondolja csak el, mennyi időre von el egy kocsit a sürgős szállításoktól egy Túra—Budapest—Szeged közötti út! Azt hiszem, rossz hagyomány, ha az orvos mindenáron maga kívánja betegét gyógyultalak minősíteni, s nem bízza ezt más kollégáira. Példánknál maradva: az útba eső budapestiekre. I — Megesik olykor az is, mert a megye közlekedési viszonyai nem épp felhőtlenek, hogy az orvos szociális okolcat méltányolva könnyíti meg egyébként utazni képes betegének a hazajutást, s ezért rendel mentőszállítást. A szélsőséges típus így fest: a rendelőintézetbe mentővel viszik a beteget, aki, ha már a ( Ez esetben, sajnos, Indokolt volt a mentőautó igénybevétele BARCZA ZSOLT FELVÉTELEI
