Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)
1984-02-18 / 41. szám
1984. FEBRUAR 18., SZOMBAT 3 Megyeszelte folytatódnak a zárszámadások (Folytatás az 1. oldalról.) minden egyénnek a szó legszo- azonban ott volt a reménysu- rosal:>b értelmében meg kell gár is. Szinte valamennyien az tanulnia gazdálkodni, mert a ember elsődleges szerepét he- szövetkezet tagságának csak lyezték előtérbe. Azt, hogy így biztosítható a jövő. Próbára tett embert és gazdaságit Ugyancsak tegnap tartották a _ kisnémedi Aranykalász Tsz zárszámadó közgyűlését. Az elnöki tisztet betöltő Ba- gyánszki János, a területi pártvezetőség titkára a vendégek sorában üdvözölhette ebből az alkalomból Barinkai Oszkár- nét, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkárát, Pálmai Lászlót, a váci városi pártbizottság titkárát, Vaszolcsik Győzőt, a megyei tanács, és dr. Kojtovics Katalint, a TESZÖV megyei szervezetének képviselőjét A kisnémedi Aranyltalász Tsz mintegy 2 ezer 928 hektárnyi területen gazdálkodik Váchartyán, Kisnémedi és Püspökszilágy társközségek területén. Főbb növénytermesztési ágazataik közé tartozik a búza és a kukorica, magas színvonalon termelik az árunövényeket. Mintegy 20 hektáron piroslik nyaranként a meggy, keresett cikkük a kajszi- és az őszibarack, dinamikusan fejlődött a tejtermelés, melynek átlaga 5200 liter évente tehenenként. Kiegészítő tevékenységeik sorába tartoznak a szolgáltatások, a lakatos és a faipari üzemág. jelentős gazdasági tényező a háztáji, melyet sokféle módon támogat, ösztönöz a vezetőség. A lakosság foglalkoztatására Is nagy gondot fordítva teremtettek lehetőséget bedolgozásra a gyes-en levő kismamáknak és a nyugdíjasoknak. A tsz részt vesz a községpolitikai feladatok megoldásában is. Tavaly mintegy 600 ezer forint értékben nyújtottak támogatást intézmények fenntartásához, felújításokhoz. Tóth János, a szövetkezet elnöke a sokféle gond ellenére is sikeres esztendőről számolhatott be a tegnapi zárszámadó közgyűlésen a 2 ezer 156 tagú közösség képviselői előtt. Szóba kerültek ugyan az aszály, a gazdasági körülmények és más tényezők okozta nehézségek, ám ezek ellenére is sikerült az évet úgy zárni, hogy a termelési érték 580. a nyereség 56 millió forint lett. Ezek birtokában mondhatta zárszavában az elnök: Hiszem, hogy tagságunkban van annyi erő, összetartás, hogy terveinket ebben az esztendőben is megvalósítjuk. Barinkai Oszkárné felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy a tsz kollektívájának elgondolásai reálisak. Magas színvonalon termelnek és gazdálkodnak. A megyei vezetés az élvonalban dolgozók között tartja számon a kisnémedie- ket. Jól építenek gazdasági tartalékaikra. Embert és gazdaságot próbáló évet tudunk magunk mögött — mondta a megyei pártbizottság titkára — ezért még jobban értékelhetjük az itt elért eredményeket. A méltató szavak után Barinkai Oszkárné általános politikai kérdésekről adott rövid áttekintést. Erősödjük a takarékos szemlék! Sok gonddal küszködtek év közben, ám ennek ellenére teljesítette tavalyi tervét az érdi Bentavölgye Termelőszövetkezet tagsága, amely tegnap tartotta zárszámadó közgyűlését a téeszközpont kultúrtermében. Vendégeik között köszöntötték Abrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési minisztert, Cselényi Dezsőt, az MSZMP Pest megyei Bizottságának osztályvezetőjét, Vág- völgyi Józsefet, a megyei tanács elnökhelyettesét. Kovács Antalnét, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkárát, Antal Imrét, a Mezőgép érdi üzemének igazgatóját, országgyűlési képviselőt (19. vkj. Nem yolt könnyű a számvetés, hiszen az elmúlt aszályos esztendő nehézségei többségükben még ma is hatnak a gazdálkodásban. A változó külső és belső feltételek azonban olyan tartalékokat is mozgásba hoztak, amelyek továbbra is biztosították a szövetkezetben az árbevétel és a termelési érték gyors növekedését. Mint Dékány István elnök beszámolójából, valamint a vezetőség írásos jelentéséből kiderül, tavaly csaknem 500 millió forint volt a teljes bevételük, s ebből összesen 23 millió forintnyi nyereséget értek eL Öntvények színesfémből Abrahám Kálmán hozzászólásában az ésszerű takarékosság fontosságát hangsúlyozta. A képen balról jobbra: Kovács Antalné, Mórái Tibor, Érd városi pártbizottságának első titkára, Balázs Gézáné, a százhalombattai városi pártbizottság első titkára, Cselényi Dezső. Az építésügyi és városfejlesztési minisztertől jobbra: Dékány István. A közgyűlés résztvevőinek egy csoportja. Ez háromnegyede a két évvel ezelőttinek. A tagság méltán érzi mégis, hogy 1983-ban sókkal többet dolgoztak, még nagyobb erőfeszítésekre volt szükség ahhoz, hogy ezt az eredményt el tudlak érni. A közgyűlésen elfogadták az idei tervet is. Eszerint az árbevétellük valamelyest csökken ugyan, ám a hatékonyság növekedése révén a nyereség több lesz az előző évinél. Az összefogás és a tartalékok mozgósításának fontosságát emelte ki hozzászólásában Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter is, aki hazánk külpolitikájának rövid értékelése után foglalkozott a mezőgazdaság és az építőipar helyzetével. Megemlítette: a két ágazat között sok területen szoros a kapcsolat, erre jó példa a Bentavölgye Termelőszövetkezet is. E mezőgazdasági nagyüzem szintén korszerű és jól működő építőipari ágazatot tart fenn, amely részt vállal az országos programok megvalósításában is. Nagyon fontos, hangsúlyozta a miniszter, hogy tovább erősödjön a takarékos szemlélet, s teremtsék meg a feltételeket a jobb belföldi ellátáshoz. E két dolog csak látszólag esik távol egymástól, hiszen számtalan példával bizonyíthatnánk, hogy lehet olcsó és kiváló minőségű árut gyártani. A lakosság is ezt keresi, igényli. A közgyűlés a vezetőség beszámolóját, az idei tervet, valamint az ellenőrző, a döntő- és nőbizottság jelentését, a munkavédelem helyzetéről szóló előterjesztést és az alapszabály módosítását egyhangúlag elfogadta, A termelőszövetkezetben vendégeskedő Ábrahám Kálmán délutáni programjában a nagyüzem támogatásával épülő érdi Fészek Áruház, majd ezt követően a százhalombattai Dunai Kőolajipari Vállalat katalitikus krakküzemének megtekintése szerepelt. A tudósításokat készítették: Bóna Zoltán, Kovács T. István, Furucz Zoltán. Fotók: Erdősi Agnes, Han- csovszki János. Évi és középtávú munkaterv Őrizni az anyassyelvet Hanges olvasókönyv készül óvodásoknak Az anyanyelv ápolását, a nemzetiségi kultúra gyarapítását tekinti legfontosabb feladatának a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetsége — hangsúlyozták az országos választmány pénteki, a Hazafias Népfront budapesti székházában tartott ülésén, amelyen a szövetség ez évi és középtávú munkatervét vitatták meg. A szövetség segíti a kétnyelvű óvodai és iskolai oktatás fejlesztésére irányuló állami erőfeszítéseikéit. A szerb- horvát és a szlovén nyelv fakultatív oktatását a határmenti városok középiskoláiban. A Művelődési Minisztériummal és az Országos Pedagógiai Intézettel együttműködve úgynevezett hangos olvasókönyvet készít az óvodásoknak és az általános iskolásoknak. Közművelődési tevékenységükről szólva elmondták: többek közt megszervezik legjobb néptáncegyütteseik és színjátszócsoportjaik hagyományos kőrútjait, részvételét a nemzetiségi fesztiválokon, úgyszintén a horvát-szerb és a szlovén kórusok első seregszemléjét. Szorgalmazzák többek között újabb klubok létesítését, olvasótáborokat, könyvnapokat rendeznek. Tervezik azt is, hogy a következő években megemlékezésekét, tudományos üléseket tartanak a Dráva menti hor- vátok, bácskai bunyevácok a szerbek Magyarországra településének 300. évfordulója alkalmából. Tölcséres, de csomagolt fagyi Eper mellé a pisztáciát Ka siker lesz, újabb ízek és formák következnek Moszkvában megszokott látvány a téli utcákon a fagylaltot evő járókelő. A hideg éghajlatú skandináv országokban sincs ez másként. Nálunk, Magyarországon szezoncikk a fagylalt. Bár a nagyobb élelmiszerüzletek hűtőiben télen is van jégkrém, de kevesen vásárolják. Sőt, még a nagy nyári melegben sem fogyasztunk annyit, mint más országokban. A Budatej Közös Vállalkozás fagylaltüzemében készülnek a közismert, Leó márkájú jégferémek. A tavaly munkába állított, korszerű, komplex, dán fagylaltgyártó gépsor kapacitását nem tudják teljes mértékben kihasználni. Jóval többet gyárthatnának az évi 320 vagonnál, ha lenne rá igény. Ennek ellenére a gyártásra jelentkezők azzal érvelnek; hiányos az ellátás, a kereskedelem pedig a belföldi piac telítettségére hivatkozik. A tizennégy tulajdonos által üzemeltetett közös vállalkozás — ebből tíz Pest megyei szövetkezet és állami gazdaság — most új utakat keres kapacitásának teljes kihasználására. Az amerikai Co- No cég norvég képviselőjével tárgyalnak a csomagolt, tölcséres fagylalt gyártásáról. Ehhez alkalmas gépet adna a cég, valamint az ostyatölcséreket és az alufólia bevonatot. A gép óránként hétezer darab gyártására képes. Ha a tárgyalások sikerrel járnak, már májusban kapható lesz az új készítmény, egyelőre csokoládé és vanília ízben. A sikertől függően döntenek a további, ízekről és formákról. Felvetődött a gondolat, hogy a jégkrém anyagának módosításával is növelhetnék a keresletet. Nagyobb szárazanyag és fehérjetartalmú krémet kísérleteztek ki. Ez a fagylalt akár reggelire is ehető, mert sok benne a fehérje és csökkenti az éhségérzetet; korszerű, kalóriaszegény táplálék. Tervezik még gyümölcsalapú, habosított krémek gyártását is a holtidényben. Csomagolási gondok már nincsenek, a korábban Importból származó poharakat és dobozokat ma teljes mértékben a Hungária Műanyagipari Vállalattól szerzik be. Sajnos az ízanyagokról nem lehet ugyanezt elmondani, bár a Szilas- menti Termelőszövetkezet is gyárt aromát, a legtöbb jég- króm mégis a jobb minőségű külföldi ízesítővel készül. Tavaszra kétféle ízzel bővítik a választékot; eper és pisztácia fagylaltot készítenek, de az utóbbi aromáját is külföldről hozzák be. S. E. A gödi Dunamenti Teremclőszövetkezet színcsfémöntődéjébcn az idén S3 millió forintért készítenek az ötdekástól a 200 kg- esig különböző öntvényeket. Legnagyobb megrendelőjük a Tungsram Rt. Fénycsőgyártó gépsoraikhoz öntenek különböző alkatrészeket. A képen az öntőformát szárítják. Barcza Zsolt felvétele BnanNBHUBMMNte Tárgyilagos sorok egy évfordulóról A kölcsönösség alapján A diai, mind politikusabb világban, amikor százmillióknak nyílik rá a szeme addig nem ismert összefüggésekre, és amikor az igazmondás meg a mani- ouláció, a kerek beszéd és a szózsonglőr- ködés a világméretű küzdelem része lett; ma, amikor könnyen inflálódhatnak a szép jelzők és a meg nem rágott felsőfokok — nos, ma okkal várják, hogy minden felelősen kimondott szónak valóságfedezete legyen. Kiváltképp ünnepen, és kiváltképp, ha azt mondjuk valamire: történelmi jelentőségű. Akkor, igenis, a történelemmel tessék mérni az állítás igazát Belehelyezni, például, a magyar történelembe az 19Í8. február 18-án aláírt magyar— szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Három év sem telt el a minden korábbinál gyilkosabb, rombolóbb világháború befejeeése óta; mindössze három év annak a nemzet- és lélekrongáló irányzatnak az eltakarodása óta, amely holmi ezeréves jusson a tőkés-földesúri rend jogfolytonosságát hirdette, barátainknak a magyar nép eszeveszett ellenségeit ellenségnek népünk igaz barátait tette meg. Az ország már túl volt a földosztáson, az újjáépítés legelső időszakán, de még nem annak végérvényes bizonyításán, hogy ez a Magyar- ország, a demokratikus, az 1919-es őszi fehérterrorosnak, az 1941-es hadüzenőnek, az 1944-es mélyfasisztának a tagadásaként jött létre. A belső politikai harcok még javában tartottak: ki kit győz le? És ekkor akadt egy ország, épp a megtámadott amely egyenlő alapon, a kölcsönösség alapján barátjává fogadott. Volt-e már ilyen történelmünk folyamán ? Ne hamarkodjuk el a választ, manapság a történelem, főképp a legújabbko- ri történelmi ismeretek iránt szinte kielégíthetetlen az éhség. Nincs az a könyv, írta bár marxista tudós vagy vitézi címmel felruházott levitézlett vezérkari tiszt, amelyet ne kapkodnának szét, és ne falnának, majd tárgyalnának meg az olvasók. Ahogy mind teljesebb lesz hát a kép, úgy erősödik a bizonyosság, hogy a Szovjetunió egyetlen percig sem viseltetett ellenséges érzülettel a magyar nép iránt: a forradalom megdöntésére indított intervenció elleni harcokban részt vett ezer és ezer magyarban az osztálytestvéreit látta, akiknek sorsa a 19-es Tanácsköztársasággal mindörökre összeköttetett az övékével. Van-e ennél szilárdább alapja barátságnak? Valóban hihetetlennek tetszett, hogy a kétszáztízszer akkora területű, húszszor akkora népességű Szovjetunióval egyáltalán lehetséges az egyenlőség és a kölcsönösség alapján barátság. Azóta már szemléletesen tudjuk: a Szovjetunióval csakis az egyenlőség és a kölcsönösség alapján lehetséges a barátság, minthogy ez nem számtani művelet, hanem világnézeti, elvi-politikai és — igen — érzelmi kérdés is. A gazdasági kapcsolatok is szigorúan az egyenlőséget példázzák. De azért úgy, hogy az egyenlő értékű árumennyiség a magyar behozatalnak több mint egyharmada (körülbelül évi 250 milliárd forintnyi), míg az ugyanilyen értékű kivitel a szovjet mérlegben mindössze néhány százalékot tesz ki. Két vezetéken buzog a szovjet kőolaj, távvezetéken száguld ide a villamos energia, bonyolult gépek, berendezések, vegyi anyagok és fogyasztási cikkek százai sorakoznak az importlistán. Nélkülük, a rájuk alapozható biztonságos tervgazdálkodás nélkül minduntalan ki volnánk szolgáltatva a piacok véletlenének és önkényének; fordítva pedig: áruinknak nem volna olyan óriási, egy tételben kifejezhető felvevő piaca, mint a Szovjetunió. Hogy mindez a mai. válságokkal küzdő világban mit jelent, azt mondani is fölösleges. IfCdülíR! műveink nagyobb példányszámban és olcsóbban jutnak el oroszul és más nyelveken a szovjet olvasók tizmillióihoz, mint idehaza, s ugyanez a népszerűség kíséri filmjeinket, színművészetünket, képző- és zeneművészetünket. Tudományos és műszaki kölcsönösségünk is úgy értendő, hogy a nem lebecsülendő hazai kutatási eredményeinkért a sok tekintetben a világ élvonalában járó, ám a mienkének többszörösét kitevő szovjet eredményeket ■ kaphatjuk cserébe. Bárcsak még többet merítenénk belőlük!
