Pest Megyei Hírlap, 1984. február (28. évfolyam, 26-50. szám)

1984-02-16 / 39. szám

LUOI ina A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XI. ÉVFOLYAM, 39. SZÁM 1984. FEBRUÁR 18., CSÜTÖRTÖK illenófök a szövetkezeti ellenőrzésről Erősödött a vagyonvédelem Jé kapisofat a társadalmi szervekkel A népi ellenőrök ezúttal az ellenőröket ellenőrizték. Né­hány mezőgazdasági és fo­gyasztási szövetkezetben meg­vizsgálták, milyen a belső el­lenőrzés szervezete, hatékony­sága, mennyire hasznosítják az egységek vezetői minden­napi tevékenységükben az el­lenőrök, az ellenőrzés tapasz­talatait. Részben utóvizsgálat­ról van szó, a két fogyasztási szövetkezetben korábban már vizsgálódtak ugyanebben a té­mában. Cél, tendencia A szövetkezetekben a belső ellenőrzési rendszer így épül fel: vezetői, a munkafolya­matba épített, függetlenített belső ellenőri és tulajdonosi ellenőrzés. A vezetők módsze­re az időnkénti vezetői érte­kezlet, elnökségi ülés. Ezekre általában írásos beszámolót kérnek valamely ágazat tevé­kenységéről, azt megtárgyalva meghozzák a szükségesnek látszó intézkedéseket, ame­lyeknek végrehajtására kijelö­lik a felelősöket, kitűzik a ha­táridőket. Részletesen tartalmazzák a szövetkezetek munkaköri le­írásai a munkafolyamatban szükséges és kötelező ellenőr­zéseket, amelyekkel jól nyo­mon követhetők a folyamatok, a céloktól eltérő tendenciák, idejében be lehet avatkozni. Az ellenőrzési szervezetek nagysága eltérő a vizsgált szövetkezetekben. Az áfész- eknél és a Szilasmenti Ter­melőszövetkezetben ellenőrzé­si osztályok működnek, Gal- gamácsán egy függetlenített belső ellenőr látja el a felada­tokat. A szövetkezet gazdálkodása nem közömbös a tulajdono­soknak sem. A tagság sorai­ból kerülnek ki >azok, akik felügyelő vagy ellenőrző bi­zottságokban kérik számon időről időre az eredményeket. A bizottságok megfelelően tükrözik a tagság összetételét, arányosan képviseltetik ma­gukat a fizikai és szelle­mi foglalkozásúak, s képzett­ségük is olyan, hogy alkalma­sak feladataik ellátására. Megállapították a vizsgálat során, hogy az átfogó ellenőr­zések száma növekvő tenden­ciát mutat. Ilyenek a beruhá­zások, kivitelezési munkála­tok, szakcsoportok tevékeny­sége, ágazatok vizsgálata. Je­lentős hányadot képviselnek a célellenőrzések. Ezek egy részéről azonban úgy vélik a népi ellenőrök, hogy a mun­kafolyamatba építve is el le­het végezni. A belső ellenőrök vizsgála­tai többnyire részletesek, a helyzetet feltárák, alkalmasak tehát arra, hogy a további munkát elősegítsék, ha kellő intézkedések és döntések kö­vetik őket. S az átvezet ahhoz a kérdéshez, vajon mennyire hatásosak ezek a vizsgálatok, mennyire befolyásolják a szö­vetkezetek gazdálkodását, ter­melését, kereskedelmi és szol­gáltatói tevékenységét. Kötelező visszajelzés Megállapították, hogy a két áfész-nél az elnök támaszko­dik az ellenőrök jelentéseire, következtetéseire, elfogadja javaslataikat, a feltárt hiá­nyosságok kiküszöbölésére in­tézkedési tervet dolgoznak ki, s megjelölik a végrehajtásért felelősöket. A túrái Galgavi- déke Áfész ilyen tervei még azt is tartalmazzák, hogy a végrehajtásról kötelesek tá­jékoztatni az ellenőrzési osz­tályt, ahonnan értelemsze­rűen a vezetőség is megtudja az eredményt. A Szilasmenti Termelőszö­vetkezetben is azt tapasztal­ták a népi ellenőrök, hogy az elnök hasznosítja a vizsgála­tok tanulságait, intézkedései bizonyítják a belső ellenőri munka értelmét. Valószínűleg így van ez a galgamácsai ter­melőszövetkezetben is, ám ott az intézkedés és a visszajelzés csak szóban történik meg. A népi ellenőrök úgy vélik, ez nem a legjobb módszer, hi­szen az idő múlásával feledés­be merülhetnek a teendők, s ha nincs írásos nyomuk, ho­gyan lehet végrehajtásukat számon kérni. Érdekelte a népi ellenőrö­ket az is, mi a véleménye a szövetkezeteik politikai, társa­dalmi szerveinek, illetve a gazdasági vezetőknek a belső ellenőrzés hatékonyságáról. A párt- és szakszervezetti titká­rok elsősorban a javuló va­gyonvédelemben látják a ha­tását. Mindkét fogyasztási Gödöllőről — Gödöllőért Helyismereti vetélkedő Lko'aí, üzemi és családi csapatok Gödöllőről — Gödöllőért címmel rendeznek kétfordúlós lakóhelyismereti vetélkedőt a Hazafias Népfront városi bi­zottsága, a helytörténeti gyűj­temény és a művelődési köz­pont szervezésében legfeljebb öttagú csapatoknak. Egy-egy csapatot iskolai osztályból, szo­cialista brigádból, baráti kö­rökből, lakóházak közösségei­ből állíthatnak össze. Ha netán annyi volna a je­lentkező csapatok száma, ami indokolja, külön korosztályos első fordulót tartanak a tanu­lók számára. A helyismereti vetélkedő el­ső fordulóját májusban bonyo­lítják le. A legjobb továbbju­tó együttesek ősszel, október­ben döntik el a végső helye­zéseket, illetve azt, hogy me­lyikük a legjobb. Nevezni a gödöllői Petőfi Sándor' Művelődési Közoont- ban lehet, a csapatvezető ne­vének, címének leadásával egyidejűleg. A nevezési határ­idő március 15. Minden bővebb felvilágosí­tást ugyancsak a művelődési központban kaphatnak az ér­deklődők, Kincses Károlynál, a ház helyettes igazgatójánál. Kistermelőknek Borverseny Borversenyt- rendeznek a gödöllői művelődési központ­ban vasárnap, február 19-én délután 3 órai kezdettel, amelyre kistermelők nevez­hetnek saját nedűikkel, 18-án és 19-én, legkésőbb a verseny kezdete előtt 1 órával. A ve­télkedőre szánt borokból 1—1 litert kell a zsűrinek leadni. Ám nemcsak a bortermelőket várják, hanem minden érdek­lődőt, akiknek a szórakozta­tásáról filmekkel, vidám ve­télkedőkkel, ex libris kiállí­tással, valamint a borfogyasz­tási szokásokról szóló előadás­sal gondoskodnak a szervezők. szövetkezetben kiemelték, az ellenőrzési osztályok vezetői jól irányítják munkatársaikat, kapcsolatuk a társadalmi ve­zetőkkel is megfelelő, a gyak­ran nem a munkakörükhöz tartozó hiányosságokra is fel­hívják a vezetők figyelmét. Megerősített osztály A gazdasági vezetők véle­ménye eltérő. A túrái szövet­kezetben úgy vélik, az ellen­őri munka színvonala lénye­gesen emelkedett, a péceliek szerint az ellenőrök megfele­lően töltik be szerepüket. A Szilasmentiben tervezik az osztály megerősítését, a Galga- parti Termelőszövetkezet fő­könyvelője helyeselné, ha a belső ellenőr munkaterve át­fogóbb lenne, összetettebb fel­adatokat tartalmazna. Kör Pál ÚJ szak Gépjárműtechnikai szerelő szakközépiskolai osztályt indít az 1984/85-ös tanévtől az aszó­di Petőfi Sándor Gimnázium és Gépészeti Szakközépiskola, a pályára alkalmas, jó tanul­mányi eredményű gyerekek­nek. Az új szak mellett termé­szetesen a régiekre, mechani­kai műszerész és géplakatos, is lehet jelentkezni. A nap prcgramgo Gödöllő, művelődési köz­pont: Gyöngyfűzés, a Karikás is­kolának, 11 órakor. Kulturális kisvállalkozások, kiállítás, megtekinthető 15— 19 óráig. Gödöllő, helytörténeti gyűj­temény: Rekviem egy temetőért, Kresz Albert fotókiállítása, megtekinthető 14—18 óráig. I múltról a mának Biifiltkiwes és bogárhátű ülik Ssk magas jegenyefát kellett akkor kivágni Utak és kövek. A régi utak­ra és a régi kövekre gondo­lok. De előtűntek a sóderes­kavicsos és a salakos utak is. S látom a pocsolyát és a sa­rat kerülőket, mért a község­nek, a harmincas évek Gödöl­lőjének csak a 3-as út volt igazi szilárd burkolatú útja. Olyan bogárhátú volt, két ol­dalt karbantartott árokrend­szerrel. Minta a homokon A harmincas évek közepén azonban nagyobb szabású földmunkák kezdődtek a köz­ségben. Ilyen volt a vasúti be­vágás földmunkálata, ahol kubikosok rajai mélyítették az előzőén kialakított bevágást. (Mert már a régi vonatpálya is egy bevágásban közlekedett és szaladt a Fenyvesen keresz­tül, hol töltésen, hol további bevágásban a Peresen át Szá­rító-puszta félé. ahol egy óriá­si kanyart leírva fordult visz- sza a besnyői ‘ templom irá­nyába. A nyomvonal ma is megvan, csak egyes részeken fogták a töltéseket művelésbe. E mun­kálatok során rövidítették le a régi vasúti pályaszakaszt és kapott .modern peronos állo­mást Máriabesnyő, 1936-ban. Évekig néztem a befejezett munkát, sokáig látszódott a rézsútos kiképzés a homokkö- vöp, a négyszögek, amit a vízelfutás megkönnyítésére, az oldalak védelmére mintáztak a talajba. Később fák, bokrok, füvek fogták meg a talajt. Sokszor figyeltük társaimmal a gőzmozdonyok dohogását, a futó gyorsvonatokat s az egész bevágást betöltő hosszúságú tehervon atokat, melyeket Aszódtól tolatómozdony is se­gített. Számoltunk is, s volt, amikor hatvan vagonból állt egy szerelvény. Kivágott fák De a község belterületén is folytak munkálatok. A volt Váci, akkor Horthy Miklós, ma Dózsa György út kapott igen jó minőségű betonréte­get. Az volt benne a külön­legesség, hogy kavics helyett zúzott kő az alapanyag, ami nagy szilárdsággal kapcsoló­dott egybe a cementtel való keveredőé után. 'Szolgálta is az út a helyieket, áthaladókat, majdnem ötven éven át. S épp most újul meg még kor­szerűbb, még alaposabb meg­oldással. Az időben épült az állomás felé vivő út a HÉV-pálva mentén, valamint az állomás Zúzógép első példánya Elkészült a háztartási nyesedékzúző gép első példánya, az ik- ladi Ipari Műszergyárban. A háztáji gazdaságok munkáját se­gítő géppel kukoricaszárból, szőlővenyigéből és más száras nö­vények összezúzásával komposzt alapanyaga készíthető. Ké­pünkön: Kinka Pál a zúzógép végszerelése közben. Hancsovszki János felvétele előtti tér is akkor alakult ki igazán és azon túl a MÁV- sorompóig vivő útszakasz, méghozzá kétféle megoldás­ban. A HÉV-kanyartól (mai fénysorompó) kis bazaltköves kirakással, ívelt mintázattal (ma is látható még egy kis részen) futott a királyi váró­teremig, az Arany Fácán ven­déglőig, s onnan pedig a Dó­zsa György úti betonos meg­oldást alkalmazták. Az állomás és a Király Park (ma Palotakert) közötti út­szakaszon nagyon sok magas­ra nőtt jegenyefát kellett ak­koriban kivágni az út szélesí­tése miatt. Akkor még a kas­télypark be volt kerítve, s a kerítés mellett gyalogút volt, mely egy időben salakkal lett járhatóvá téve. Lezárt nagykapu Ilyen salakos út vezetett (nyoma ma is megtalálható) a MÁV-sorompótól az állomás mögött a premontrei gimná­zium parkrésze alatt párhuza­mosan a MÁV-sínekkel egé­szen a labdarúgópályáig (egyetemi pálya, de már ak­kor is megvolt) a kútházig, s ott kellett a MÁV-síneken át­jönni, ami veszélyes volt ugyan, később büntették az átkelőket. De igen szép, ár­nyas út volt, magam sokszor -baktattam rajta. Fák hajoltak az út fölé és oldalt vágott, kezelt bokrok védték, kísérték a járókelőket. Akkoriban sok ilyen mellékút, ösvény rövidí­tette s vágta át a kerülőuta- kat. A kastélyparkon átvezető út azonban kavicsos volt. A há­borús években már az egysze­rű halandónak nem lehetett átjönni a kastély előtt, őrség volt a kapuknál, a nagykaput pedig zárva tartották. A nagy állomástól (végállomásnak is hívták) vezető útból, mely a kastély felé vitt, a Rákos-pa­tak után volt egy leágazása — e?. is salakos volt —, mely a testőrlaktanya udvarán vitt keresztül s a népnek csak ar­ra volt szabad közlekednie. Szabad prédák Az akkori község belterüle­tén pár utcának már jutott bazalt kockakő, s igen előkelő járdát lehetett belőle kialakí­tani. A község vezetői arra gondolhattak, hogy hosszabb távra oldják meg a járdakér­dést, s az adófizető polgárok, parasztok pénzéből elnyűhe- tetlen, örök időkig tartó kö­veket vettek. Ezek a kövek ma prédává lettek, mert ahol bontás tör­tént, kellő időben nem szedték fel őket, vagy akik dolgoztak velük, magukénak tudták, s elvitték betonlapba vagy job­bik esetben házaknál a nagy­kapui bejáratot kövezték ki velük. Pedig megérné össze­szedni, gyűjteni őket, mielőtt az építkezők felvonulnak, mert ők már csak feltöltésre hordják el, törmelékkel, fölös földdel együtt. Adóznánk tisztelettel a gon­dolkodó régieknek, ha a ba­zaltkövek át lennének mentve és a már átadott, kialakított építésterületen, járda vagy tér lenne általuk kikövezve, vagy szegélykőként használ­nák fel őket. I Szántai Sándor iPécel—Isaszeg Bővített raktál* Csaknem három és fél millió forintot fordított üzletei be­rendezésének állagmegóvására és felújítására egy év alatt a Pécel—Isaszeg Áfész. Isaszegi élelmiszerboltjukat önkiszolgá­lóvá alakították, a péceli Ga­garin téren levő boltjuk raktá­rát viszont bővítették. Korsze­rűbbre cserélték a pénztárgé­pek egy részét, s az áruszállí­tás hoz újabb .gépkocsit is vá­sároltak. Sakk Elindultak az érák Megkezdődött a megyei sakkbajnokságban az új idény. Ebben a bajnokságban a váro­si és több vonzáskörzeti csapat is érdekeit. Az első forduló mindjárt helyi rangadóval kezdődött. A gödöllőiek az aszódiak otthonában szerepel­tek. A kerepestarcsaiak a du­nakeszieket fogadták. Aszód—Gödöllő 4,5—5,5. Az eredmény táblák szerint: Lami—Maráczy 0,5—0,5, Va- lentinyi—dr. Kasza 1—0, Grósz —Dajka 0,5—0,5, Tóth—Varga 1—0, dr. Tankó—Szeles 0—1, Mészáros—Pál 1—0, Búzás—dr. Farkas 0—1, Berlinszki—Ka- puta 0—1, Rigó—Berze 0,5— 0,5, Turóczi—Karácsonyi 0—1. Kerepestarcsa I.—Dunakeszi II. 5,5—4,5. A tábláit szerinti eredmény: Gregusik—Szabó Mónika 1—0, Sándor—Szabó 0—1, Tarnóczy —Molnár 1—0, Vicsotka— Grósz 0—1, Józsa—Kajakos 0— 1, Nagy—Tóth 1—0, Kárász —Szabó 1—.0, Jäger—Repesik 1— 0, Rozlosnik—Kovács 0,5— 0,5, Hajdú—Balázs 0—1. Labdarúgás Folytatás körzeti néven Az elmúlt év őszén, novem­ber 22-én készült el az utolsó tabella a járási labdarúgó­bajnokságban küzdő csapatok­ról. Ezzel fejeződött be a szö­vetségi napok sora is. Már azokon sok szó esett arról, mi­lyen helyzet alakul ki a járá­sok megszűnése után. Tompa Ferenc sportfelügye­lő most elmondta, hogy a baj­noki év tavasa idénye körze­ti bajnokság néven kezdődik, természetesen a régi együtte­seit részvételével. (Legalábbis eddig nem érkezett visszalépé­si szándékról szóló értesítés.) A tavaszi fordulók március 25-én kezdődnek, előttük szö­vetségi napot tartanak. Re­mélhetőleg addig elkészülnek a fűtés szerelésével a HÉV Szabadság téri épületében, ahová újabb sportlakó, a sportfelügyelőség költözik, a GSC mellé. Az első játéknap párosítása az őszi tizenegyedik forduló fordítottja lesz. A novemberi pályaválasztó csapatok most vendégségbe utaznak. Kivétel a GEAC, amely az Isaszeg ké­résére megcserélte a pályavá­lasztói jogát. A játékvezetői gárda nem erősödött, a meg­hirdetett tanfolyamra csupán egy fő jelentkezett, így a tanu­lás elmaradt. Nem így a csa­patoknál, a labdarúgók mái készülnek a márciusi nyitány­ra. Cs. J. Á kert Két előadás A rendkívüli érdeklődésre való tekintettel a kaposvári Csíky Gergely Színház február 27-én kétszer is előadja Spiró György A kert című darabját a gödöllői művelődési központ­ban. Az előadások kezdete dél­után 5 és este 8 óra. A délutá­ni előadásra is megkezdték a jegyek árusítását. ®§§H_M 0 ZI DM Misi mókus kalandjai. Szí­nes, magyar bábfilm, csak 4 órakor! A profi. Színes, szinkroni­zált francia krimi. 6 és 8 órakor! ISSN 0133-1957 (Gödöllői Hírlap) I

Next

/
Oldalképek
Tartalom